Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,' E G Y E S U L J E T E K I Ara: 1,40 Ft SOMOGYINÉP1AP A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének POLITIKAI NYILATKOZATA Hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormányküldött­ség, amely részt vett a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén. Képünkön: Kádár Jánost, a de­legáció vezetőjét Aczél György üdvözli a Keleti-pályaud­varon v. (MTI-fotó, Soós Lajos felv. — Telefotó — KB) Hazaérkezett Prágából a magyar párt­ós kormányküldöttség Űjabb nagy fontosságú kezdeményezéseket tartal­maz a Varsói Szerződés tag­államainak politikai nyilat­kozata, amelyet a politikai tanácskozó testület janu­ár 4—5-én Prágában meg­tartott ülésén fogadtak el a szerződésben részt vevő or­szágok legmagasabb szintű képviselői. A nyilatkozat át­tekinti a világhelyzetet és az európai helyzet legfontosabb kérdéseit, a fegyverkezés el­len. a leszerelésért, az eny­hülésért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés együttéléséért és együttműködéséért folyó küzdelem legfontosabb fel­adatait. Számos, a leszere­lésre vonatkozó konkrét ja­vaslat mellett azt indítvá­nyozza. hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai szerződésben vállaljanak kölcsönös kötelezettséget: nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek sem hagyo­mányos, sem nukleáris fegy­vert. Javasolja: a két szö­vetség tagállamai kölcsönö­sen mondjanak le a katonai erő i alkalmazásáról, fejlesz- szék békés kapcsolataikat. A hat fejezetre oszló ter­jedelmes dokumentum első része általában elemzi a vi­lág helyzetét. Emlékeztet a Szerződés tagjainak korábbi értékeléseire arról, hogy nö­vekszik a békét fenyegető veszély, s leszögezi, hogy az agresszív érők tevékenysé­gének fokozódása következ­tében ez a veszély tovább növekedett. „Egyre határozottabb te­vékenységet fejtenek ki azok a körök, amelyeknek célja, hogy megingassák a külön­böző társadalmi rendszerű országok kapcsolatainak egyedül ésszerű alapját, a békés egymás mellett élést. Az egészségesebb nemzetkö­zi kapcsolatok kialakításá­ban elért érzékelhető előre­haladás — amely a hetve­nes évektől kezdve kezdett hatást gyakorolni a nemzet­közi viszonyok általános fej­lődésére — veszélyben van” — szögezi le a nyilatkozat, emlékeztetve arra, hogy a fegyverkezési verseny minő­ségileg új, sokkal veszélye­sebb szakaszba lép. Ismét fellángolnak a korábbi fe­szültséggócok, új konfliktu­sok és válsághelyzetek kelet, keznek, akadályokat gördíte­nek a gazdasági és a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés útjába, politikai esz­közként gazdasági szankció­kat és embargókat alkalmaz, nak. nymodon a helyzet egészében véve mind bonyo­lultabbá válik, növekszik a nemzetközi feszültség, erő­södik a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris összecsapás veszélye. A Varsói Szerződés tagál­lamai ugyanakkor azt is megállapítják, hogy az ilyen fenyegető fejleményekkel szemben mind határozottab­ban és erőteljesebben nyil­vánul meg a népek, a hala­dó és békeszerető erők el­lenállása, az a törekvése, hogy véget vessenek .az erő és a konfrontáció politiká­jának, megőrizzék a békét, megerősítsék a nemzetközi biztonságot. „Az ülésen képviselt álla­mok meggyőződése: bármi­lyen bonyolult is a világ­-helyzet, megvan a lehető­ség arra. hogy túljussunk a nemzetközi kapcsolatok e ve­szélyes szakaszán. Az esemé­nyek mostani menetét meg kell és meg is lehet állíta­ni és olyan irányba lehet te­relni, amely megfelel a né­pek vágyainak. A szocialis­ta országok, amelyek béke- szeretete társadalmi rend­szerük természetéből fakad, ennek érdekében latba ve­tik egész nemzetközi tekin­télyüket, politikai és gazda­sági potenciáljukat” — szö­gezi le a nyilatkozat. „A háború erőinél napja­inkban hatalmasabbak a bé­ke erői. Minden összefor- rottságuktól és tevékenysé­gük céltudatosságától függ. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén részt vevő ál­lamok, a nemzetközi hely­zetről adott értékelésük alapján, a nukleáris kataszt­rófával szemben az egyetlen lehetséges megoldást java­solják és széles körű nem­zetközi együttműködésre szóbtanak fel az élet és az emberi civilizáció megőrzé­se nevében”. A nyilatkozat második fe­jezete a leszerelés, különö­sen a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik és haladást sürget ezen a te­rületen. Rámutat arra a ve­szélyre, amit az új amerikai nukleáris programok meg­valósítása jelent, leszögezve: e programok célja a katonai fölény megszerzése. Végre­hajtásuk a nemzetközi sta­bilitás megbontásához ve­zet. „Az ülésen képviselt ál­lamok nyomatékosan hang­súlyozzák : bármilyen számí­tás, amely a nukleáris há­ború kirobtoantására és az abban elérhető győzelemre irányul, értelmetlen. Ha sor kerülne nukleáris háborúra, annak nem lenne győztese” — szögezi le a nyilatkozat Mindezt számításba véve az ülésen képviselt államok úgy vélik, hogy késedelem nélkül, addig kell cselekéd- ni, amíg van lehetőség a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a leszerelésben való haladásra” — írja a dokumentum, amely méltat­ja a Szovjetunió egyoldalú kötelezettség-vállalását, azt, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, s hason­ló lépésre szólítja fel az összes nukleáris nagyhatal­mat „A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben külö­nösen fontos, hogy elmoz­duljon a holtpontról a fegy­verzetek és a fegyveres erők tényleges korlátozásának és csökkentésének ügye. Ezért az ülés résztvevői arra szó­lítanak fel, hogy a fegyver­kezési verseny megszünte­tésének egész kérdésköré­ben adjanak határozott új lendületet a most folyó megbeszéléseknek, illetve újítsák fel a félbeszakadt tárgyalásokat”. A dokumentum szerint a Varsói Szerződés tagjai nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak, hogy sikert ér­jenek el a hadászati fegy­verzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon, támogatják és üdvöz- lik. a Szovjetuniónak a fegy­verkezési hajsza megszün- tésére és a leszerelésre tett javaslatait. A nyilatkozat számos konkrét kérdésben sürget haladéktalan megegyezést, így a fokozatos nukleáris leszerelés programjának ki­dolgozásában, a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásában, a vegyi fegyverek betiltásában és megsemmisítésében, a neutronfegyver betiltásá­ban, olyan tilalomban, amely meggátolja bármilyen típu­sú fegyver elhelyezését a világűrben. Figyelmeztet arra a veszélyre is. amelyet a hagyományos fegyverek és fegyverzetek jelenlegi szintje jélent. Javasolja a hadi tengeresze ti tevékeny­ség korlátozását és több más leszerelési intézkedést is előirányoz beleértve a ka­tonai költségvetésiek, csök­kentését. „A népek számára nincs fontosabb, mint a béke meg­őrzése, a fegyverkezési ver­seny megszüntetése. Ennek elősegítése minden kormány, minden államférfi köteles­sége” — írja a politikai nyilatkozat. A nyilatkozat harmadik fejezete foglalkozik kiemel­ten az európai kérdésekkel, aláhúzva: áz európai bizton­ság megszilárdítása rendkí­vül fontos feladat a háborús veszély megszüntetése, az ál­talános, tartós , béke megóvá­sa szempontjából. Ez abból következik — állapítja ftíég a dokumenfurtí —. hogv az európai kontinensen hatal­mas mennyiségű — hagyo­mányos és nukleáris —fegy­verzet összpontosul és a két katonai szövetség fegyveres erői itt vannak közvetlen érintkezésben egymással, „Ugyanakkor az államok közös erőfeszítésének ered­ményeként Európában kiala­kult a jószomszédi viszony, az együttműködés, az alap a kölcsönös tisztelet és a biza­lom következetes fejlesztésé­hez. Minden európai állam a saját tapasztalatai alapján győződött meg az enyhülés előnyeiről. Nincs köztük olyan, amelynek ne állna ér­dekében az enyhülés megőr­zése, eredményeinek meg­sokszorozása”. Az ülés résztvevői nyilat­kozatukban rendkívül ko­moly veszélynek minősítik gz európai népek számára a NATO-döntéseket arról, hogy amerikai közepes hatótávcjl­Kuba nemzeti ünnepe al­kalmából csütörtökön barát­sági nagygyűlést rendeztek a Kelenföldi Textiilgyárban. Pethő Tibor, a Hazafias Népfront Országos Elnöksé­gének tagja beszédében megemlékezett a 24 évvel ezelőtti, ma már történelmi eseményekről, amíkoris Fidel Castro vezetésével megdöntötték Batista dikta­tórikus rendszerét, s ameri­kai földrészen először győ­zött a szocialista forrada­I lom, Ezután azokról az eredményekről szólt, ame­ságú nukleáris rakétákat akarnak telepíteni Nyugat- Európába. E döntések vég­rehajtása elkerülhetetlenül maga után vonja a bizalom gyengülését és a helyzet rosszabbodását az európai kontinensen. Éppen ezért a Varsói Szerződés tagjai kulcsfontosságú feladatnak tekintik annak meghiúsítá­sát, hogy Európában kibon­takozzék a nukleáris fegy­verkezési verseny újabb for­dulója, hogy csökkentsék és korlátozzák e fegyverzeteket. A legjobb megoldás az len­ne, ha Európa teljes mérték­ben mentesülne mind a kö­zép-hatótávolságú, mind pe­dig a taktikai nukleáris fegyverektől. „Amennyiben ez az igazi „nulla megoldás jelenleg nem érhető el, úgy célszerű Európában a közép-hatótá­volságú nukleáris eszközök radikális csökkentésének út­ját választani az egyenlőség és az egyenlő biztonság alap­ján” — hangoztatja a nyilat­kozat, amely kivételes jelen­tőségűnek minősíti ezzel ösz- szefüggésben a Genfben fo­lyó szovjet—amerikai tár­gyalásokat az európai nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról, s megállapítja: a Szov­jetunió legújabb, december 31 -én közzétett javaslataival jelentősen hozzájárult a tár­gyalások sikeréhez. „E tárgyalások azonban olyan feltételek között foly­nak, amikor a NATO-orszá­gók ki fedezik szándékukat, hogy > már 1983 végén. — ha addig nem jön létre meg­egyezés a tárgyalásokon — megkezdik az új amerikai közép-hatótávolságú raké­ták telepítését Nyugat-Euró- pában” — figyelmeztet a prágai dokumentum, meg­állapítva: a mesterséges ha­táridő ürügyként szolgálhat arra, hogy a tárgyalások el­húzásával — a megállapo­dás hiányára hivatkozva — megkezdhessék az amerikai rakéták tényleges telepíté­sét. A prágai ülés résztvevői sürgetik; hogy a genfi tár­gyalások e kérdésről építő szellemben folytatódjanak, maximális erőfeszítéséket tegyenek a mielőbbi konk­rét megállapodások elérésé­re. A tárgyalások sikeréhez elengedhetetlen, hogy ne ke­rüljön sor olyan lépésekre, amelyek ezt megnehezítik. (Folytatás a 2. oldalon) lyeket Kuba az ország fej­lesztésében a nép életszín­vonalának növelésében nemzetközi téren elért. — Népünk szilárd meg­győződése, hogy Kuba — a feszült. nemzetközi helyzet és a szorongató gazdasági nehézségek ellenére — a Szovjetunió és a szocialista közösség testvéri támogatá­sával újabb sikerekkel gya­rapítja a béke, a haladás, a szocializmus egyetemes ügyét — mondotta Pethő Tibor. Jorge Rodriguez Grille, a Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével csütörtö­kön hazaérkezett Prágából a magyar párt- és kormány- küldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A kül­döttség tagjai voltak: Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke; Várko- nyi Péter, a Központi Bizott­ság titkára; Czinege Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter, P úja Fri­gyes külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjai. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Ta­nácskozó testületének prágai üléséről szóló jelentését. A kormány értékelte a re­gionális és településrende­zési tervezés eddigi gyakor­latát, és meghatározta to­vábbi korszerűsítésének irányelveit. Eszerint a taná­csok önállóságának növelé­sével, a társadalmi és a tu­dományos szervek részvé­telének bővítésével növelni kell e munka demolcratizmu. sát, lehetővé tenni, hogy a lakosság a tervkészítés idő­szakában megvitathassa a különféle változatokat. A jövőben fokozott figyelmet szükséges fordítani a jó ál­lapotban lévő lakóépület­állomány védelmére, a ter­mőföld és a természeti kör­nyezet megóvására. A Mi­Kubai Köztársaság buda­pesti ideiglenes ügyvivője köszönetét mondott a fogad­tatásért, majd a testvéri ba­rátság egyik bizonyítókaként említette meg, hogy a Ke­lenföldi Textilgyárban csaknem 100 fiatal kubai nő tanulja a fonás és a szövés fortélyait. Ezután rövid átte­kintést adott, országa hely­zetéről, s egyebek között le­szögezte: A mi forradalmun­kat az internacionalizmus, a szocialista országok baráti támogatása teszi mind erő­sebbé. MTI) lent: Aczél György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai; Gyenes András, a Közponi Ellenőr­ző Bizottság elnöke; Szűrös Mátyás, a KB külügyi osz­tályának vezetője; Pullai Ár­pád közlekedés- és posta­ügyi miniszter; Csémi Ká­roly vezérezredes, honvédel­mi, Kamara János belügyi államtitkár, a Központi Bi­zottság tagjai, továbbá Nap* János külügyi államtitkár. Jelen volt Andrej Barcák, m Csehszlovák Szocialista Köz­társaság magyarországi nagy­követe. (MTI) építésügyi és városfejleszési minisztert, hogy tegye meg á szükséges intézkedéseket, és 1983. június 30-ig adja ki az új jogszabályokat. A kormány áttekintette az országgyűlés' decemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői javaslatokat Köte­lezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy vizsgál­ják meg az indítványok megvalósításának lehetőse­geit, és az eredményről tá­jékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javasla­tokat tévő képviselőket. (MTI) Egy éves előnyben Űjabb jelentős szakaszá­hoz érkezett a kis-balatoni vízvédelmi tározó rendszer építése. Miután a gátak el­készültek, a Nyugat-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság műszaiki , építő csoportja megkezdte az árvízvédelmi zsilipek kialakítását Az építkezés első szakaszában elkészülő 20 négyzetkilomé­teres tározó területéről most, a téli hónapokban távoütjak el az aljnövényzetet, bokro­kat és 370 hektárról a lápj erdőt Erre azért van szük­ség, hogy a tározóban ne maradjon . korhadó anyag, másrészt, hogy ne menjen veszendőbe a jelentős meny- nyiségű tűzifa. Folynak az előkészületek a terei ógátak megépítésére is, amelyekkel a tározóban szabályozzák majd a víz mozgását A víz­védelmi rendszer építői je­lentős időelőnyre tettek szert, így a tervezettnél egy évvel előbb, 1984-ben meg­kezdődhet a tározó fokoza­tos elárasztása. Magyar—kubai barátsági nagygyűlés a Keltexben Ülést tartott a Minisztertanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom