Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

VÁROSUNK, MARCALI Késett a lakásépítés A VI. ötéves terv eddig kulcsait megkapják a lakók, eltelt időszakában még nem A területelókeszítés befeje- épül lakás Marcaliban. zése után most már látvá­— Ennek az az oka — mondta dr. Hess Zoltán ta­nácselnök —, hogy a vá­rosközpont került sorra, és a szanálás miatt ez súlyos terheket ró a településre. A Széchenyi és a Dózsa György utca teljesen megöregedett lakóépületeinek szanálása 1978-ban kezdődött el. A talaj ezen a lakásépítési te­rületen olyan, hogy az épü­leteket 11 méter mély cö­löpalapokra keli helyezni. Másik gondunk a technoló­giai váltás volt: a VI. öt­éves tervben Marcaliban is csak panelből készülnek la­kások. A város VI. ötéves tervé­ben hat — egyenként hat­vanlakásos — panelbaz épí­tése szerepel. Az első két házat összeszerelte a SÁÉV. A tanács vezetői jó ütemű­nek minősítik a munkát, s remélik, hogy az év köze­pén az első hatvan lakás nyos lesz az építkezés: gyorsan nő ki a többi ház iala is a földből. —• Az építkezést hátrálta­tó műszaki és pénzügyi gon­dok megoldódtak — mond­ta a tanácselnök. — Ma úgy ítéljük meg, hogy a VI. öt­éves tervi lakásépítési prog­ram jelentős erőfeszítések­kel ugyan, de teljesíthető. A házak alatt üzleteket is épí­tenek. E helyiségek jelentős részének már megvan a tu­lajdonosuk: tudjuk, hogy melyik vállalat milyen bol­tot nyit itt. — Családiházas telek is kevés van Marcaliban. — A város déli alköz­pontjában terveztük a tel­kek kialakítását, műszaki es pénzügyi okok miatt azon­ban késik a munka. Ma úgy ítéljük meg, hogy a tervidőszak végén tudunk már telkeket is kínálni a családi házat építőknek. Üzemek és munkásaik A fiatal varosnak az ipara is fiatal. Az üzemek jelen­tős része az elmúlt tizenöt év alatt települt ide vagy fejlődött a mai színvonalra. Marcaliban főként a nőket foglalkoztató könnyűipar előbb vert gyökeret, mint a férfi-munkára támaszkodó gépipar. A Rákospalotai Bőr. és Műanyagfeldolgozó Vállalat marcali gyáregysé­ge — épp az utóbbi évek­ben végrehajtott kapacitást bővítő rekonstrukció ered­ményeképpen — megerősö­dött. Termékeinek biztos exportpiaca van, s a folya­matos munkaellátottság érezhető a kereseteken is. A Mechanikai Művek kon­Bejött a gáz Kamaszkodmi kezdett a fiatal város, Marcali, s ezt leginkább azon lehetett ész­revenni, hogy egyszeriben minden kicsi és „szűk” lett, a rossz minőségű vízből is akadozott az ellátás, a csa­tornahálózat által össze­gyűjtött szennyvizet sem tudták megtisztítani, s a feszültségingadozások jelez­ték, hogy csúcsidőben nem jut elég áram a településre. — Az ötödik ötéves terv végére minden közművét kinőtte Marcali — mondta dr. Ress Zoltán tanácselnök. — Pedig hát egy település jövőjét hosszú távon meg­határozza a közművesitett- ség foka. A napi feszítő gondok megoldása mellett épp ezért vált szükségessé, hogy hosszú távon gondol­kodjunk, amikor a tenniva­lókat összegezzük. Igaz az is, hogy a közműfejlesztés nem látványos munka: a há. lózat a föld alá kerül, s előnyeit természetesnek ve­szik a lakók. Akik viszont nem részesednek a közmű­vek nyújtotta szolgáltatá­sokból, azok fölösleges pénz­kidobásnak minősítik a je­lentős költségekkel járó beruházást Mikor a városi pártbizottság a VI. ötéves terv koncepcióját tárgyalta, az első megoldandó felada­tok közé sorolta a közmű- fejlesztést. Marcaliban elsőként a gáz „jött be”: negyven nap alatt építették meg azt a 13 ki­lométer hosszú vezetéket, amely a várost az országos hálózattal összeköti, s 1980. december 23-án meggyújtot­ták az első lakásban a gázt. Az a város, ahol az ország olajkályháinak döntő több­ségét készítették, megkezd­te az energiafelhasználás korszerűsítését: a drága tü­zelőolaj helyett az olcsóbb földgázra tért át. 1980 vé­géig 44 családi otthonba kapcsolták be a gázt, jelen­leg nyolcs 'áznál többet fű- tenek vele. A siker — az, hogy a földgáz megjelent és gyor­san tért hódított Marcali­ban — példás összefogás eredménye. A tanács össze­hangoló munkájával ma 8.2 kilométer hosszú a városi vezeték. Építését tízmillió forinttal segítették a mar­cali közületek és a lakosság. A kéthelyi tsz gázvezetéket építő brigádjának mimiká­ja pedig föl becsű Ib etetlen értékű. Ma ott tartanak, hogy a gázvezeték előbbre jár, mint ahogy a lakások szerelvényezését végzik. Ép­pen a belső szereléseket ké­szítő kapacitás hiánya okoz­ta, hogy az ősszel volt olyan lakóház, ahol nem készült el időre a szerelés. Okulva a tapasztalatokból, az idén úgy tervezik és szervezik a munkát, hogy az őszi hideg beálltáig befejezzék a szere­lést. A gázvezeték a Pető­fi és a Kiss János altábor­nagy utcában épül tovább, s készülnek a tervek a Kos­suth Lajos, a Béke, a Kato­na József, a Gorkij, a Bar­tók Béla, a Ságvári Endre, a Mikszáth Kálmán, vala­mint a Szabadság utcára is. Februárban a tanácstagi be­számolók egyik témája eze­ken a területeken gáz lesz, hiszen a lakosságnak is ké­szülni kell rá. Ezért hang­zanak el majd tájékoztatók a tanácstagi beszámolókon a belső szerelés tervezésé­nek és kivitelezésének lehe­tőségeiről, a közműfejlesz­tési hozzájárulás mértékéről a bankkölcsön lehetőségei­ről. Marcali a városi rangot - s vele együtt a jogosít­ványokat — évekkel ezelőtt megkapta. Lakóinak köz­reműködésével azóta for­málódik a városkép, s lesz mindinkább városi az el­látóhálózat is. A település VI. ötéves tervének célki­tűzései azt szolgálják, hogy tovább erősödjenek a vá­rosi jegyek. Összeállításunkban ar­ról számolunk be, hogy milyen gondok megoldását tűzték ki célul a marca­liak és meddig jutottak el a terv teljesítésében, örö­mökről, gondokról egy­aránt szó van írásainkban. Nem látványosan ugyan, de tervszerűen és folya­matosan gyarapodik, gaz­dagodik a város. 1—^ * * \ MARC A! I VAROSBAN Fft&f-N A HAZBAN í «s s mmmmum í ts*« ippn **■:« | m?, •*»>. tiSUm»!«;«! bttüMB I \mti ís * itönsMSfiiíi ttimm ul l mwM ismtmm % » denzátorüzeménék terméke­it sem gond jelenleg eladni. A Május 1. Ruhagyár far­merüzeme pedig — az itt bevezetett munkaszervezés után — országosan is példa lett. , A Mechanikai Művek marcali fémntömegcikküze- me elsősorban a férfiakat foglalkoztatja. Szalagjain évente 300 ezer olaj kályhát készítettek. Az energiavál­ság következtében termékei egyik napról a másikra piac nélkül maradtak. Sok tö­rekvés ellenére még ma sincs hosszú távon is biztos piacot jelentő — s ezzel együtt szakképzett férfimun­kaerőt igénylő — terméke. Az üzemben tavaly is csök­kent a létszám. Az Unitech- ndka szövetkezet régi telepét a belváros rendezése miatt ki kellett telepíteni. Az új üzem 2400 négyzetméter ter­melőcsarnoka ötvenmillió forintos költséggel ebben a tervidőszakban készült el, s az új csarnokkal együtt új termék is került ide. Meg­szervezték a lúgos akkumu­látorok gyártását, s a kezdés nehézségeitől eltekintve jö­vőt jósolnak az új termék­nek. — A termékváltással kap­csolatos nehézségek ellenére nincs foglalkoztatási gond Marcaliban — mondták az illetékesek. — A munkaerő egy részét viszont keresett, biztosabb termékek gyártá­sa esetén hatékonyabban lehetne foglalkoztatni. Aki ma munkát keres, az talál is a városban vagy környé­kén. Korántsem mindegy azonban, hogy mivel és mi­lyen termelékenységgel fog­lalkoztatják. A hatékonyabb foglalkoztatást is biztosító termékek Marcaliba telepí­téséről most folynak a tár­gyalások. Iskola, óvoda Vízgondok — megoldás előtt A vizre sokat panaszkod­tak a marcaliak. Kevés volt belőle és az is rossz minőségű. A hosszú távú megoldást az jelenti, hogy rákapcsolják a várost a ba­latoni regionális rendszerre. Döntés született róla, hogy a VI. ötéves terv végéig va­lóra váltják a tervet, s ak­kor a mennyiségi és minő­ségi igényeket is kielégítik. Addig — átmeneti megoldás­ként — egy kétezer köbmé­teres tározó épült, s 1981-ben történt átádása óta egyenle­tesebb a víz elosztása a vá­rosban. A Balatonhoz közeli tele­pülésen a víz így is, úgy is gondot okoz A tó vízminő­ségvédelmével kapcsolatos követelmények Marcalit is érintik. A város ipari üze­mei — a mezőgazdasági te­rületek mellett — szennye­zik*« Balaton vízgyűjtőjét. E gond megoldását szolgálja a százmillió forintos költséggel készített tározó, s ezért szü­letett döntés arról, hogy a város kommunális szennyvi­zét tisztító berendezések ka­pacitását növelni kell. A vá­ros pénzéhez a megyei ta­nács és a vállalatok is hoz­zájárultak, s az összefogás eredményeként 1984 közepé­re megkétszereződik a tisztí­tókapacitás. Az idén valamennyi mar­cali általános iskolában egyműszakos a tanítás. Szeptemberre elkészült a nyolctantermes Clasp-iskola a Berzsenyi-lakótelepen. Nagy üvegablakai mögött jó körülmények között ta­nulnak a diákok. Az épület szervesen illeszkedik a vá­ros új lakótelepéhez és kap­csolódik a régi iskolához. Mindegyik tanterem 1,1 mil­lió forintba került és rekord idő alatt készült el: az ala­pozást márciusban kezdték. Megépíteni úgy lehetett, hogy előrehozták — 1984­ről — a pénzt. Az egyműszakos tanítás — a demográfiai adatokat is figyelembe véve — hosszú ideig jellemző lesz Marcali­ra. A város jó feltételeket te­remtett legfiatalabb polgá­rainak neveléséhez az el­múlt években. A zeneisko­la is jó körülmények közé került, s megoldódott a ki­segítő iskola tanteremhiánya is: négy mellé újabb hármat alakítottak ki. Amikor a jó dolgokról, a város intézményhálózatának fejlődéséről szó esik, csak­nem mindenütt első helyen említik, hogy valamennyi óvodás korú gyerek számá­ra van hely. Igaz, hogy az ötszáz gyermek ellátására alkalmas óvodák csaknem hétszáz apróságról gondos­kodnak, de felvételi kérel­met nem kellett elutasíta­ni. A körülmények azonban nem mindenütt egyformán, jók. A legelavultabb óvodát lebontásra ítélték. A Keszfbííy és Marcali között épített 120 kilovoltos távvezeték és a város keleti Ipar­telepén létesített alállomás december óla biztonságossá teszi a város ellátását elektromos energiával • Társadalmi munka A tanács éves intézkedési terv alapján végzi a társa­dalmi munka tervezését, szervezését. 1982-ben 9.4 mil­lió forint értékű társadalmi munkával számoltak a vá­rosban. Az összegezés nem készült még el, az azonban biztos, hogy a tervet teljesí­tik a város lakói — annak ellenére, hogy az üzemek, vállalatok egy része koráb­ban kevesebbet vállalt kü­lönböző akciókból. Voltak viszont, akik mindig jelent­keztek a hívó szóra; a KPM Közúti Igazgatóságának sza­kaszmérnöksége, a Volán­telep. a tűzoltóság, az áram­szolgáltató dolgozói és a ter­melőszövetkezet tagjai ott voltak minden akciónál. Társadalmi munkában ké­szült el a Berzsenyi park játszótere. Jelentős az előre­haladás a sportlőtér építésé­ben, valamint egy kiránduló- hely és ifjúsági park létesí­tésének előkészületeiben. A nagyobb parkok gondo­zását a tanintézmények vál­laltak es látják el jó szín­vonalon A középiskolás diá­kok segítőkészen működtek közre a tavaszi—őszi lomta­lanítási akciókban. A társadalmi munkára ez­után is számít a város. Mar­caliban ma minden belterü­leti utca szilárd burkolatú. A járdák azonban hiányoz­nak. A város lakói ugyanis úgy ítélték meg, hogy az út fontosabb a járdánál. Most a járdaépítésen a sor, és ez sem megy lakossági segítség nélkül. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom