Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
I Béketüntetés volt a kaliforniai Vandenberg légitámaszpont bejáratánál. A demonstráció résztvevői az MX-raketák próbafelbocsátása ellen tiltakoztak. A képen: a rohamrendőrök elhurcolják az egyik tüntetőt (Teieíotó — AP—MTI—KS) Tímár Mátyás sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) kontingenst hozott létre. 1983-ban a legfontosabb feladat a népgazdaság fizetőképességének megőrzése. Ehhez nélkülözhetetlen a külgazdasági egyensúly további javítása, a külkereskedelmi forgalomban a múlt évinél nagyobb kiviteli többlet elérése. A hitelpolitika fő célja, hogy a fizetési mérleget javító fejlesztéseket, az exportképes és gazdaságos termelést támogassa. Ugyanakkor bankszerű eszközökkel, a hitelnyújtás követelményeinek növelésével hozzájáruljon ahhoz, hogy a vásárlóerő a tervezett keretek között maradjon. A beruházási hitelnyújtás alapvető feltételei nem változnak, Ugyanakkor a bank szigorúbban ellenőrzi a hitelszerződésben kikötött feltételek teljesítését és ha elmaradásokat tapasztal, él a szerződésben foglalt jogaival és szankciókat alkalmaz. A beruházási hitel kiemelt területe továbbra is az ex- portpövelő, illetve az importot gazdaságosan helyettesítő fejlesztések finanszírozása. Erre a bank 8.1 milliárd forint hitelt folyósít. Ebiből eddig 6,8 milliárd forint hitelre vállalt kötelezettséget. Tímár Mátyás elmondta: az elmúlt két év alatt . az iparban és az élelmiszergazdaságban energia-racionalizálásra több mint 5 és fél- mi lliárd forint hitelt folyósítottak. A tervezett energiamegtakarítás évente mintegy 187 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. Energia-racionalizálási beruházásokra az idén 1,4 milliárd forintot irányoztak elő. A VI. ötéves terv hulladék- és másodlagos nyersanyag-hasznosítási programja részeként a Magyar Nemzeti Bank eddig összesen 35 beruházáshoz 4,4 milliárd forint hitelt nyújtott. Az idén a legfontosabb feladat: a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése. Az MNB elnöke beszámolt arról, hogy a gazdaságos anyagi elhasználás! és technológia korszerűsítési kormányprogram végrehajtása során paiyázati felhívást adtak ki. — A hitelfelvevőknek ér- . zékelníük kell a megszerezhető külföldi források költségének változását is — mondotta Tímár Mátyás —, ezért a banknak rugalmas kamatpolitikát kell folytatnia. Ehhez a hitelpolitikai irányelvek kereteket adnak. Ha a nemzetközi kamatszint tartósan, mérséklődik, elképzelhető, hogy ennek megfelelően a Magyar «Nemzeti Bank is csökkenti a legmagasabb kamatlábakat. Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a forgóeszköz- hitelezésben az eddiginél szigorúbban. jár el a bank azokkal a vállalatokkal szemben. amelyek készletgazdálkodása nem megfelelő. Ugyanakkor az exportjukat dinamikusan bővítő, vagy nagy összegben exportáló vállalatok termelésükhöz a szükséges mértékben forgóalap megelőlegezési hitelt vehetnek igénybe. Az exporthoz felvett rövid lejáratú forgóeszköz-hiteleknél a kama t visszatéri tés mértéke 5 százalékkal emelkedik. Ceausescu kitüntetése Magyar vezetők köszöntése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége kedden az Októberi forradalom érdemrendet adományozta Nicolae Ceausescunak, az RKB főtitkárának. román államfőnek 65. születésnapja alkalmából. Az SZKP KB és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége üdvözlete rámutat: a Szovjetunióban jól ismert Nicolae Ceausescu hozzájárulása az alapvető társadalmi-gazdasági változások megvalósításához. a szocializmus romániai felépítéséhez és a szovjet—román együttműködéí fejlesztesenez. A szovjet vezetők az üzenetben jó egészséget, sok sikert kívánnak Nicolae Ceausescunak Románia javára kifejtett tevékenységéhez és azokhoz az erőfeszítéseihez, amelyek a két ország kapcsolatainak további fejlesztésére irányulnak. * » * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Nicolae Ceausescut, a Román Kommunista Párt főtitkárát, a Román Szocialista Köztársaság elnökét 65. születésnapja alkalmából. (MTI) Kvicinszkij Géniben Kedden megérkezett Génibe az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő szovjet küldöttség. A delegáció vezetője, Júrij Kvicinszkij a genfi repülőtéren elmondta: közeledik az idő, amikor választani kell: vagy megállapodás a nukleáris szembenállás szintjének csökkentését célzó közös lépésről, vagy a .fegyverkezési, hajsza újabb szakasza. A kudarcok alagútja? Módosították a halálbüntetést Csiang Csinget életfogytiglani börtönre ítélték Időszerű találós kérdés: az D is baj, ha olcsó, az is baj, ha drága — mi az? A válasz: az olaj. Tévéd, aki úgy véli, mindez rossz tréfa. Bizonyság rá a Kőolajexportáló Országok Szervezete olajipari minisztereinek hétfőn Genfben véget ért rendkívüli tanácskozása. Ilyen látványos kudarc talán még soha nem érte az OPEC-et, mint most. Meddőnek bizonyult a kvótavita, vagyis annak eldöntése, hogy i a tagországok naponta menynyi olajat termeljenek ki és dobjanak piacra? öt héttel A ezelőtt a bécsi tárgyaláson 18.5 millió hordóban álla- f , podtak meg (1 hordó egyen- " lő 159 liter). Ezt most 17— 17.5 millió hordóra szerették volna csökkenteni, de a csökkentést mindegyik orS: szag a többiektől várta. A „nemzeti önzés” nyomán bizony keserű kifaka- dások hangzottak el a genfi találkozó után. A „ki ki azt csinál, amit akar” felfogás ugyanis , hátrányosan érintheti az OPEC pozícióit, s aligha hagyja érintetlenül a nemzetközi olajpiacot. Több „fekete arany” — óhatatlanul csökkenő árak. Bár Genfben most nem állapodtak meg árváltozásban, valószínű, hogy a korábbi, 34 dolláros hordónkénti alapár előbb vagy utóbb lefelé indul. ha a kínálat túlmegy az OPEC által egészségesnek minősített határon. ü Sokan persze azt mondják erre: annyi baj legyen! Csakhogy ha csökken az SOMOGYI NÉPLAP olajexportáló országok bevétele, ez megingathatja a nemzetközi pénz- é!s hitelpiacot. Arról nem is szólva, hogy az OPEC-ben jonéhany olyan ország található — elegendő Venezűelá t vagy Mexikót említeni —, amely hitelekre szorul. Az árcsökkenés ezenkívül — bármily furcsa — negatív hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre, visszafoghatja némely olajtermelő állam importját. Más oldalról nézve, a világ kényelmesebbé válhat az olajat helyettesítő energiaforrások fölkutatásában. Márpedig minden késedelem súlyos anyagi következménnyel járhat. Mert az olajkincs közben egyre apad ... A genfi kudarc kikezdte az OPEC hierarchiáját. Ügy tűnik, Szaúd-Arábia — végleg vagy csak ideiglenesen — elvesztette hangadó szerepét. A szaúdi miniszter hasztalan próbálta jobb belátásra bírni kollégáit, azok ezúttal fölülkerekedtek mind ár-, mind kvótaügyben. A magyarázat egyszerű. A Perzsa-öböl menti országokban — bármily jelentős olajexportjuk — összesen 11,5 millió ember életszínvonalát érinti a nemzeti bevétel, A többi OPEC-tagál- lam népessége viszont meghaladja a 333 milliót. Vagyis: a nemzeti jövedelem tekintetében más helyzetben van a ritkán lakott Szaúd)- Arábia, mind mondjuk Venezuela, vagy Nigéria. Egy hónapon belül másodszor ültek tárgyalóasztalhoz az OPEC államok szakminiszterei. Kiutat most sem találtak belső gondjaikra. Ellenkezőleg, mintha még mélyebbre ásták volna magukat a kudarcok alagútjában. Gy. D. Kedd esti pekingi bejelentés szerint, a várakozásoknak megfelelően, életfogytiglani börtönbüntetésre módosítottak a két évvel ezelőtt halálra ítélt Csiang Csing- nek (Mao ce-Tung özvegyének) és legfőbb munkatársának, Csang csun-Csiaonak a büntetését. A kínai törvények értelmében a halál- büntetést módosítani lehet, amennyiben az elítélt a felfüggesztés időtartama alatt megbánást tanúsít. Mint azonban a hivatalod közleményből kitűnik, ez sem Csiang Csing, sem Csang csun-Csiao esetében nem következett be. A közlemény, szerint a kétéves felfüggesztés idején Csiang Csing es Csang csun- Csiao „nem szállt szembe kihívó módon” az árnövelésükre irányuló erőfeszítésekkel. Ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy a kínai vezetés megkímélje az országban még mindig sok követővel rendelkező „balosok” két markáns személyiségének az életét. Felhívjuk kedves kaposvári és vidéki vendegeink figyelmét, hogy a • DONNER vendéglőben (Kaposvár Csík Ferenc sétány) 1983. január 1-től kezdődően naponta hangulatos cigány zenével családias hangulatot biztosító üzletben, mérsékelt árakon naponta íriss halászlét, túróscsuszával valamint minden igényt kielégítő egyéb ételkülönlegességeket kínálunk. Naponta 22 órától disco-zenét szolgáltatunk. Diseo-szünnap: kedd. Zene-szünnap: csütörtök. Nyitvatartás: 0.2 óráig. Telefon: 13-183 Vendegeit várj« Nagy József szerződéses üzletvezető A bécsi tárgyalások elé Csütörtökön ismét benépesül a bécsi Hofburg bálterme, a nevezetes Redouten- saal, amely 1973 óta, kereken tív éve ad otthont a haderőcsökkentési tárgyalásoknak, hivatalos nevén „a közép-európai fegyveres erők. és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat” üléseinek. A január 27-én kezdődő, immár 29. forduló jó alkalom arra, hogy leitárt készítsünk, hol is tart a mind a mai napig kézzelfogható eredményt felmutatni nem tudó tárgyalás- sorozat. A karácsonyi és újévi szünetre hazautazó 19 nemzeti küldöttség két javaslattervezetet hagyott a tárgyaló asztalon. Az egyik, a négy közvetlen státuszú szocialista ország, a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország által tavaly februárban beterjesztett dokumentum, amely abból indult ki, hogy az addig elért részér edmények lehetővé tennék az első haderőcsök- kehtési megállapodás konkrét kidolgozását, megszövegezését. A tervezet megfogalmazói arra az állaspontra helyezkedtek, hogy bármilyen alacsony szinten is, de induljon el valami dokumentált, szerződéses' csökkentés Kö- zép-Európaban. A javaslat- tervezet a csökkentés első szakaszára szólt, kizárólag a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra rótt kötelezettségeket, de feltételezte, hogy az első egyezményt szükségszerűen követi a második megállapodás, amely a bécsi tárgyalásokon résztvevő többi közvetlen státusszal rendelkező ország számára is határozottan körvonalazott kötelezettségeket tartalmaz. Különben a Szovjetuniónak es a többi három említett szocialista országnak nem fűződne érdeke az első megallapodas megkötéséhez. A Varsói Szerződés tagországai úgy ítélik meg, hogy februári tervezetükben értékes kompromisszumos lépéseket tettek. A Szovjetunió ebben több mint kétszer akkora mértékű csökkentést vállalt, mint amekkorát a tervezet az Egyesült Államok számára előirányzott. Kihagyták belőle a légierők személyi állományának korlátozására vonatkozó részeket. az első szakaszban mellőzték a fegyverzet csökkentését érintő utalásokat és végül lehetővé tették, hogy a kísérő intézkedések részeként — részleges formában — ellenőrizzék az első szakaszban vállalt végrehajtását. Mint emlékezetes, a négy szocialista ország tavaly februári kezdeményezése eredményeként 900—900 ezer főre redukálódna mindkét oldalon a Közép-Európában állomásozó haderők létszáma, melyen belül 700— 700 ezer fő lenne a szárazföldi haderők felső határa. A nyugati fél nem fogadta el a javaslatot, mert: A tervezet nem tisztázta a létszámkérdést — a NATO-tagországok továbbra sem fogadják, el a szocialista országok újonnan kicserélt adatait és VSZ-tűlerót tételeznek fel az adott térségben —, illetve 2. Nem tartják kielégítőnek a kisérő, illetve ellenőrző intézkedések köret. A tárgyalóasztalon hever a másik dokumentum is, a NATO-tagországok múlt évi júliusi tervezete, amely hét évre szóló forgatókönyvnek tekinthető. A szocialista országok fő kifogásai a következőkben foglalhatók össze: a nyugati dokumentum határozott visszalépést jelent az egy évvel korábbi állapotokhoz képest, mivel a júliusi tervezet továbbra is erőlteti az említett létszámvitát — a nyugati, álláspont szerint annak tisztázása nélkül a tervezetben foglaltak nem valósíthatók meg —, másrészt a kompromisszumos hajlam leghalványabb jele nélkül megrekedt az úgynevezett kísérő, vagy kiegészítő intézkedéseket illetően az 1979-ben ismertetett nyugati csomagterv mellett, melyet akkor a szocialista országok kereken elutasítottak. A júliusi NATO-tervezet további negatívuma és fogyatékossága, hogy az 1973- ban közös erővel kialakított mandátummal szemben a NATO-tagországok ezúttal hallani sem akarnak a fegyverzet csökkentéséről — s ezért nem mellőzhető a tárgyalások hivatalos eLneve- zese, bármennyire is nehézkesnek tűnik, — továbbá határozottan egyoldalú előnyökre kíván szert tenni a redukció nyomán. Például, egesz szovjet hadosztályok kivonását követeli minden különösebb ellenszolgáltatás nélkül. Végül a tervezetben emiites nélkül marad az a korábbi szocialista javaslat is, hogy a haderőcsökkentés végrehajtott második szakaszát követően egyik fél közvetlen résztvevő országa se rendelkezhessék az egyik fél haderőinek 50 százalékát meghaladó katonai potenciállal. Ebben a javaslatukban a szocialista országok arra próbáltak garanciát kapni, hogy a NATO a had- eröcsökkentést nem használja fel a nyugatnémet Bundeswehr túlzott mértékű megerősítésére. Magyarország — mint ismeretes — nem közvetlen resztvevője a bécsi tárgyalásoknak, hanem úgynevezett „szárny-ország”, amelyre más kötelezettségek vonatkoznak, mint a közvetlenekre. A júliusi nyugati javaslat rank nézve is tartalmaz néhány hátrányos, megfogalmazást, így mindenekelőtt a kísérő intézkedés térén. A NATO-tervezet megpróbálja elmosni a határt a közvetlen és a közvetett státusz között — már ami a kötelezettségeket illeti —, és az ellenőrzésben magyar es bolgár nemzeti érdekeket is sértő gyakorlatot kíván követni. Áz idézett 1973-as aiapmegállapbdás e tekintetben világosan és egyértelműen elhatárolja a jogokat és kötelezettsegeket. Ha elfogadnánk a tavaly júliusi nyugati tervezet ide vonatkozó részeit, akkor a NATO ellenőrzési lehetőséghez jutna valamennyi szocialista ország területén, ellenkező esetben viszont az Egyesült Államok teljes mértékben elrejthetné haderőit az ellenőrzés eiől. Összegzésül megállapítható, hogy az álláspontok ellentétesek és pillanatnyilag merevek. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének prágai dokumentuma megerősítette a szocialista országok tavaly februári álláspontját; ném várható, hogy ahhoz képest nagyobb engedmény, vagy kompromisszum szülessen., A szocialista országok megítélése szerint a két álláspont közeledése alapvetően a nyugati fél politikai szándékától függ és e tekintetben bizonyos összefüggés felfedezhető a héten Genfben folytatódó rakétatárgyalások és a bécsi fórum munkája, illetve sorsa között. A bécsi tárgyalásokról tudósító újságíróknak ráadásul új nevet is meg kell jegyezniük, mivel — feltehetően és alapvetően a washingtoni személyi harc eredményeként — lecserélték a Bécsiben tárgyaló amerikai küldöttség vezetőjét, Richard Staar nagykövetet. E tény önmagában nem ad különösebb okot az optimizmusra —, éppen az említett politika: szándék hiánya miatt
