Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-23 / 19. szám

Ha én lennék a főtitkár? Ösztöndíj-ötlet, munkahelyi fogadtatás A tanulók bizalmiai vetélkedtek Harminc ipari tanuló fog­lal helyet az 503-as Ipari Szakmunkásképző Intézet kollégiumának játékszobá­jában: szakszervezeti bizal­miak, akik vetélkedőre jöt­tek össze. Anagramma játékkal kez­dődött a vetélkedő. Komoly, felnőtteket is próbára tevő feleleteket vártak tőlük. Ez­után a szakszervezet hatás­köréről kérdezték őket, majd keresztrejtvényt fejtettek, tippeltek a vasas-totóban, versegyveleg alapján költő­ket, művek címét neveztek meg, végül kepekhez adtak hírmagyarázatot Gyorsan múltak a per­cek, s a teljesítményt me­net közben értékelték. Végül mar csak tizenkettőn ma­radtak versenyben. Közöt­tük dőlt el az első hely. Itt már jobban kellett vigyáz­ná, hiszen csalafinta volt az információ, választ viszont helyeset vártak. Aztán el­hangzott a kérdés: „Mit ten­nék. ha én lennék a főtit­kár?” A versenyzők írták a választ... A zsűri számolt. Sülé Tibor- harmadéves géplakatos tanuló a Csepel kaposvári gyárában ismerke­dik a szakmával Így felel • kérdésre: — Változtatnék az ösztön­ei -rendszeren, azért, hogy jobban ösztönözzön. Rend­szeresen összehívnám a fölszabadult fiatal szakmun­kásokat, ■ megkérdeznem tőlük, hogyan fogadták őket, eiső munkahelyükön, mi­ként segítették a pályakez­dést. A kollégiumban pe­dig gyakran ellenőriztetné«» az étkeztetést. Kovács Zoltán, az FMV kaposvári gyárának szb-tit- kára, a zsűri elnöke — A legtöbb pontot sze­rezte meg a versenyben Sü­lé Tibor. A második Dor- mányi József, a harmadik pedig Földvári Ferenc lett Nagyszerű válaszokat adtak a szóbeli kérdésekre, s jól sikerült írásbeli feleletük is. Tájékozott bizalmiak képvi­selik tanulótársaik érdekelt. Az első három helyezett a szakmunkásképzőt képviseli majd a kaposvári területi középdöntőn márciusban. Ezen a baranyai szakmun­kásképzők legjobb bizalmiai is részt vesznek. A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége nyolcvan eszten­deje,' 1903 áprilisában ala­kult meg Az évforduló al­kalmából az ipari tanulók bizalmiai részére a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­te indított vetélkedőt Megyén* hat ssakimmkás- képző intézete tartozik a vasas szakszervezethez s 2622 tanuló tagja a szak- szervezetnek. A vetélkedőre 97 bizalmi jelentkezett: az intézeti elődöntők első há­rom helyezettje jut tovább a területi középdöntőbe. Az ott elsőséget elérő legjobb háromtagú csapat a buda­pesti országos döntőben folytatja áprilisban a ver­senyt. Az országos döntő el­ső három helyezett csapata jutalmul külföldi utazást kap. ^ »salai I észté Hétvégi ruhák Jákobéi — Ez az új modell — mutatja Kovács Imré­vé szalagvezető —, ebben az évbe« ezeket fogjuk varrni. A hajdani tágas családi házba« berregnek a varrógépek. A megye egyik legkisebb szövetkezete, a já­kői Aranykalász. A múlt évben döntött úgy, hogy melléküzemágat szervez. — Az a fő szempont vezetett minket — je­gyezte meg Borbély Sándor párttitkár, hogy helyben teremtsünk munkaalkalmat az asszo­nyoknak. Az eljárás manapság költséges, na meg valami módon fékezni kell az elöregedést is a szövetkezetben. — A komlói Garbón céggel találtuk meg a kapcsolatot — fűzi hozzá Erdődi Lászlóné bér- számfejtő raktáros. — Lényegében bérmunkát végzünk részükre. Kizárólag «ói víkendruhá­kat varrunk. Az alapanyagot kiszabottan kapják meg, az itt dolgozó harmincnyolc asszonynak csak varrni kell. Bár többségük korábban sosem ült varrógépnél, hamar belejöttek a munkába. Persze az is segített, hogy csak egyfajta fel­adatot kell végezniük. Két műszakban dolgoz­nak, csak a kismamák részére szerveztek egy­műszakos munkarendet. Tavaly huszonhatezer - hatszáz ruha került ki a kezük alól, az idén már harminchatezernek a megvarrására kötöt­tek megállapodást. Nem egészen egy év távla­tából ma már bizonyos, hogy helyes volt a döntés: sok fiatalt hazacsábított a munkalehe­tőség, sőt már négy tanuló is jelentkezett, akik itt ismerkednek meg a szakmával. Január harmadik hete Is tél nélkül múlott el. Igaz; hogy a hét második felében reménykedni kezdtünk, hogy csa k-csak visszatér a termé­szet a megszokott rendjelhez — de csupán egy napig tar­tott a remény. A szokatlan időjárás egyre több szokat- lan jelenséget produkál — kirepülnek a méhek, duz­zadnak a rügyek, kihajt a rozsabokor, az ember félti a megtevedt természetek. Nem beszélve a gyerekek bánatá­ról, akik a karácsonyra ka­pott szánkó es korcsolya helyett kénytelenek a nyáron hasz­nált, már csaknem megunt gorxorcsoiyát elővenni. Ha a természet el is tér megszokott rendjétől, az elet, a munka a begyakor­lott ritmus szerint folyik mindenütt a megyében. Be­vált hagyomány, hogy ilyen­kor, januárban a gazdálkodó egysegekben, az intézmé­nyekben gazdaságpolitikai partnapokon tekintik át a kisebb közösségek az uj év új feladatait. Megkezdődtek, és a múlt héten folytatód­tak megy es zene ezek a fon­tos események, amelyeken elsősorban az forog a szo­bán, hogy az adott üzemben, gazdaságban, szövetkezet­ben, intézményben dolgozó* milyen módszerekkel segít­hetik a korábbiaknál meg eredményesebben a nóveKvó feladatok maradéktalan tel­jesítését. A szorgalmas ter­melőmunka mellett a leg­nagyobb figyelem most szinte mindenütt a terveké. A megyeszékhely párttitká­rai például a múlt héten a parte.et értékelése me,lett áttekintették a tavalyi gaz­daságpoütfkaf célok valóra váltását, és arról folytattak eszmecserét, hogy az ipari, építőipari szövetkezeti szer­vezetekben, vállalatoknál, intézményeknél hogyan kell helytállniuk a kotmrwunis- táknak, a dolgozóknak a nép­gazdaság! feladatok teljesí­tésében. A megye gazdaságában meghatározóan fontos ágazat, a mezőgazdaság szö­vetkezeti küldötted is a hét elején tartották meg köz­gyűlésükét A termelőszövet­kezetek megyei szövetségé­nek ez az év eleji küldött­közgyűlésé mindig rangos eseménynek számít a szö­vetkezeti mozgalom történe­tében, Mértéktartó örömmel veszik ilyenkor számba az eimult ev gazdaucodásana* sikereit, és kritikus, önki-i- tiKus módón foglalkozna* az előrehaladást fékező gon­dokkal, problémákkal- így történt ez most is. Termelő­szövetkezeteinknek sikerült ellensúlyozni a szigorodó kőzgazdasagi körülmények okoz la hátrányokat, és az előzőhöz hasonló, jó ' évet zárnák. A helyenkénti re­kord termések, a minden ko­rábbinál nagyobb nyereseg korántsem ad azonban ala­pot az elbizakodottságra. Mert a sikerek mellett szá­mos korábbi gond nyomaszt — elöregedett a geppar*, még mindig alacsony szín­vonalú a kőzgazdasagi mun­ka, nem sikerült meg né­hány tartósan veszteséges szövetkezetnek kilábalni a Dajokbol. Es a Követelmé­nyek none*, a feltételek pé­tiig nem könnyebbednek. isiuiek tuualaban tárgyaltak «tagy felelősséggel szövetke­zeteink küldöttei feladataik elvégzésének módjáról. Részben egyik termelőszö­vetkezetünkhöz fűződik egy olyan kezdeményezés, amely országos érdeklődést kel­tett Balatonszabadiban a siófoki November 7. Tsz, a helyi tanács és a megyei művelődési központ közre­működésével megalakult ha­zánk első művelődési egye­sülete. Az alakuló ülésen reszt vevő hatvan, főként me­zőgazdasági munkás fő cél­ja a faluközösség összeková­csolása, kötetlen programok és szervezett rendezvények tartása felnőtteknek és gyer­mekeknek egyaránt. A Kos­suth Lajos Művelődési Kör­nek a szövetkezet bocsátott rendelkezésre egy épületet ahol rendezvényeiket tart­hatják, kötetlenül szórakoz­hatnak a község lakosai. Eddig Tabán volt, a jövő héttől Nágocsra kerül a Ha­zafias Népfront Somogy bemutatkozik című tablós kiállítása. A megye egészéről jó áttekin­tést adó gyűjtemény a múlt év augusztusában indult út­jára, községről községre, s eddig mintegy tízezer ember tekintette meg, és szerezhe­tett új ismereteket megyénk gazdasági, társadalmi hely- zetöröl, művészetéről, népi hagyományairól. Ez utóbbi gondolatihoz kívánkozik egy múlt héten elnyert megtisz­telő elismerés: a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjte­mény megkapta az Európa Nostra diplomát V. HL Nagyatádon tárolják 500 tonna burgonya várja a minősítést Az első félévben — az űj termésig — bőséges piaci el­látást biztosítanak a Zöldért vállalatok téli áruból. A Zöldker egyesülésnél elké­szült összesítés szerint a raktárakban — a kereskede­lem igénye szerint — a ta­valyihoz hasonlóan 75 ezer tonna burgonya, 25 ezer ton­na zöldség és 23 ezer tonna alma vár értékesítésre Csu­pán fejes es kelkáposzta hiányozhat esetleg a tavaszi hónapokban, a termény ma­gas nedvességtartalma miatt ugyanis tárolási gondok adódtak. A 16 Zöldért vállalatnál a szokatlanul enyhe téli idő­ben nehezebb a zöldség, gyü­mölcs jó minőségének meg­őrzése. A raktározási nehéz­ségek megoldására számos módszer, lehetőség kínálko­zik, ezek egy részét már be is vezették, máshol az elő­készítésen dolgoznak. Sok helyen, mint például a Bor­sod megyei Zöldért Válla­latnál a technológiát is mó­dosították; a szellőztetés időpontját a leghidegebb napszakra, a hajnali órákra tették át. A mínusz 1—2 fo­kos hőmersekietű levegő nemcsak jobban hűt, mint a napközbeni gyakran tavaszi- as hőmérséklet, hanem a ventillátorokat is rövidebb ideig kell járatniuk, így je­lentős mennyiségű energiát takaríthatnak meg Máshol az érdekeltség fo­kozását tervezik. Az elkép­zelések szerint több tarom később önálló egységként működik majd, s a kezelők a kiesés csökkentéséből származó megtakarítas után prémiumot kapnak. Még ké­zenfekvőbb megoldás a mi­nőség megőrzésére a közÖ6 érdekeltség megteremtése a termelőkkel, a veszteségek csökkentésének éppen ez a legnagyobb tartaléka. A me­zőgazdasági üzemek egyelő­re rendszerint még nem anv- onyira a minőségi áru előállí­tásában, inkább a nagyobb mennyisegek termelésében érdekeltek, ára a tárolás hó­napjait csak a legjobb mi­nőségű zöldség és gyümölcs vészelheti át. A tárolásból eredő kockázat közős válla­lásával a termelő üzem is érdekeltté válik a jobb mi­nőségű áru előállításában, van is már kedvező példa ilyen együttműködésre: a Somogy megyei Kőidért 500 tonnás nagyatádi burgonya- tárolójánál a vállalat a partner mezőgazdasagi üze­mekkel abban állapodott meg, hogy utólagos minősí­tés alapján számolnak eL Ennek nyomán — a többlet- jövedelem reményében — a termelők jobban ügyelnek a termesztési technológia be­tartására, a szedési idő megválasztására, s a szállí­tásnál még a szemek ütő­dósét is igyekeznek meg­előzni — ezek mind a mi­nőség megőrzésének feltéte­lei. A közös érdekeltség alapján a szakemberek sze­rint a veszteségeket 5—8 szá zaiékkal lehet csökkenteni. mai kommentárunk Az emberségről Mielőtt valakinek az ügyé­ben döntök, mindig arra gondolok: vajon hasonló Helyzetben ezt a döntést en hogy fogadnám, meggon­doltunk, megalapozottnak lartaiuim vagy sem. Mert előfordul, hogy embereket hibáikért, mulasztásaikért figyelmeztetni kell. Persze higgadtan, nyugodtan, mert az emberi hang mindenkor hatásosabb, eredménye­sebb ... Horváth József, a pusztaszemest termelőszö­vetkezet elnöke nemcsak szavakban vallja ezt. Rajtuk kívül álló okok miatt meg kellett az év ele­jén szüntetni egyik mellék­üzemágukat. Egyszerű lett volna közölni a tényt az ott dolgozókkal, s azt is: men­jen mindenki, amerre lat, keressen magának munkát. Addig nem nyugodott, amíg személyesen meg nem győ­ződött arról, hogy minden­kinek sikerült-e megfelelő uj munkalehetőséget szerez­ni. Hallottam véleményét a szövetkezetben, az állatte­nyésztésben dolgozó embe­rekről, a hizomarhák gon­dozóiról, a baromfinevelő asszonyokról és más terüle­ten teve kény kedókröl. Sze­mély szerint ismer' mindety- kit. Akik munkájukat be­csülettel, lelkiismeretesen végzik, azokról végtelen el­ismeréssel szól: „Nagyszerű emberek, szeretik munkáju­kat, szövekezetünket!" Beszélgetés közben szóba került egy nemrégen súlyos családi tragédiát átélt asz. szony helyzete — a község­ben lakik, de nem tsz-dol- gozó —, aki hozzá fordult segítségért. Kérelmét, pa­naszát éppen úgy fogadta, mintha legközelebbi munka­társának vagy éppen közeli hozzátartozójának ügyében kellene intézkednie. Pedig végső soron az ügy nem rá tartozott — de nem tudott közömbösen elmenni mellet­te. Tanúja voltam az állat­gondozókkal folytatott be­szélgetésének, ahol talán előbb került szóba az egész­ség, a család, mint a mun. kával, a jószágokkal kapcso­latos napi dolgok. És ami­kor elbúcsúztunk a telepre fuvarozó gépkocsivezetőtől, az elnök nem mulasztotta el külön megköszönni neki az utat, pedig az csak minden­napi kötelességét teljesítette. Mindezek talán apróság­nak látszanak. Akadhatnak olyanok, akik azt mondják: egy vezetőtől ez természe­tes. Sajnos, még nem min­denütt! Pedig az ilyen ap­róságok jó légkört teremte­nek, formálják, erősítik a kisebb és nagyobb közössé­geket, egyszóval: az emberi kapcsolatokat. Sz. L. Befejeződött a IV. ergonómiai konferencia Szombaton a MTESZ szék­hazában záró plenáris ülés­sel fejezték be munkájukat a IV. ergonómiai konferen­cia résztvevői. A háromna­pos tanácskozáson tervező- mérnökök, munkalélektani kutatók, orvosok, pszicholó­gusok, szociológusok, terve­zők, ipari formatervezők ki­lenc szekcióban számoltak be kutatási eredményeikről, áttekintve a tudományág gyakorlati alkalmazásának hazai tapasztalatait A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy az er­gonómia a munka humani­zálásával egyben a termelés gazdaságosságának javítását is segíti. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom