Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E K I Ara: 1,40 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA N A K LAPJA XXXIX. évfolyam, 3. szám 1983. január 5., szerda Megkezdte munkáját a VSZ Politikai Tanácskozó Testületé Kedden délelőtt a prágai várban meg­nyílt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Az ülésen a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a béke megőrzéséért, a nukleáris háború veszélye és a fegyverke­zési hajsza ellen, az enyhülési folyamat foly­tatódásáért, valamint az európai biztonság és együttműködés erősítéséért vívott harc legfontosabb kérdéseiről tárgyalnak. BKP KB PB tagja, nemzet- védelmi miniszter és Petr Mladenov, a BKP KP PB tagja, külügyminiszter; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, amelyet Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke vezet. A küldöttség tag­ja La bomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a CSSZSZK kormányá­nak elnöke, Vasil Bildk, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a KB titkára, Milos Jakes, a CSKP KB elnök­ségének tagja, a KB titká­ra, Bohuslav Chnoupek, a (Folytatás a 2. oldalon) Ha Idex—Ostrava Magyar—csehszlovák közös vállalat alakult Haldex-Ostrava elnevezés­sel magyar—csehszlovák vál­lalat alakult azzal a céllal, hogy hasznosítsák az ostra- vai saénmédence bányáinál az évtizedek során felhal­mozódott meddőhányókat a tatabányai szénbányák szak­emberei által kidolgozott haldex-eljárás alkalmazásá­val. A közös vállalat két két részvényese a tatabá­nyai szénbányák és az évi ■ 25 millió tonna szenet ter­melő ostrava-karvinai kon­szern. A vállalat központja Ostravában működik, veze­tőinek csehszlovák, tagjai­nak magyar szakértőket ne­veztek ki. A közös vállalat megala­kítása előtt a tatabányai szakemberek tüzetesen meg­vizsgálták az ostravai med­dőhányók összetételét, S megállapították, hogy azok 6000—6500 kalóriás, gazda­ságos módon kinyerhető kő­szenet tartalmaznak. A szén különválasztása után vissza­maradó meddő pedig alkal­mas arra, hogy alapanyag­ként hasznosítsa az ipar. többek között a cement-, a tégla- és a cserépgyártóknál. A jövő év második felében már termel az új üzem, amelyben évente ■félmillió tonna meddőből nyolcvanezer tonna kőszenet nyernek majd vissza. A jó minőségű szén értékesítésé­ből . származó nyereségen osztozik a közös vállalat két résztvevője a tatabányai és az' ostravai szénbánya. A széntől különválasztott. med- 1 dó félhasználásáról később döntenék.' A termelés tízszázalékos növelését tervezik Munkásgyűlés lábon Év eleji munkásgyű­lést tartottak tegnap a Vi­deoton tabi gyáregységé­ben. Több mint 400 dolgozó hallgatta Kudich Antal gyáregység­igazgató szavait. Elmondta: a Videoton elektronikai vál­lalat a nehéz gazdasági kö­rülmények ellenére ered­ményesen zárta az 1932-es évet, szerződéses kötelezett­ségeit teljesítette, szociálpo­litikai célokra mintegy 190 millió forintot, beruházások­ra pedig 620 milliót fordí­tott. A tízmilliárd forintos vállalati termeléshez jelem, tősen hozzájárult a számí­tástechnikai gyár, amely 80 millió forinttal tejlesítette túl tervét, s ebben nagy szerepe volt a tabi. gyáregy­ségnek is. Az igazgató lei- emelte, hogy a tabiak a termelési, tervet. , csökkenő létszámmal is 440 millió fo-j riritra teljesítették. Az 1983. évi feladatokról szólva hangsúlyozta: a vál­lalat termelését tíz száza­lékkal kívánja emelni. A számítástechnikai gyár ter­melése pedig a vállalati át­lagnál is nagyobb mérték­ben nő, s ez több feladatot ró a tabiakra. A szigorú gazdasági körülmények el­lenére 4—5 százalékos bér­fejlesztést tervez a Video­ton. — A követelmények egy­re növekednek — mondta az igazgató —, s csak úgy tudunk talpon maradni, ha nem elégszünk meg az eredményekkel, munkánkat folyamatosan javítjuk ... A Varsód Szerződés Tag­államai .pojjtikai Tanácsko­zó'Testületé .ülésének első­napi tanácskozásáról Prágá­ban közleményt adtak kn Mint a közlemény megál­lapítja, megtárgyalták azo­kat az időszerű kérdéseket, . amelyek az atomháború ve­szélyének elhárításáért, a nemzetközi enyhülési folya­mat megőrzéséért és meg­szilárdításáért, az európai biztonság megerősítéséért és az együttműködés fejleszté­séért vívott . küzdelemmel függnek össze,. Az ülésén-részt yettekí a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, amelyet * Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt. Központi Bizott­ságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke vezet. A kül­döttség tagja Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a BNK Mi­nisztertanácsának elnöke Dimitr Sztanisev, a BKP KB titkára, Dobri Dzsurov, a AZ ELSŐ Agrárfejlesztő vállalat Egy kutatóintézet saját magán kezdi el az újszerű forma, az agrárfejlesztő vál­lalat kialakításának kísérle­teit; a gyümölcs- és dísznö- venytermesztési kutató in­tézet a mezőgazdaságban el­sőként. újszerű kezdeménye­zéssel átalakult, és a terme­lőkhöz „közelebb” jutva, immár nem költségvetési in­tézményként, hanem a vál­lalati gazdálkodás kereted között tevékenykedik. Az átalakulást — amely január elsejével megtörtént — a mezőgazdasági kutatók és termelők körében egy­aránt érdeklődés kíséri. Az intézet eddig főleg központi juttatásokból tartotta fenn magát, bár az utóbbi időben már mind nagyobb számban kaptak közvetlen megrende­léseket vállalatoktól és gazdaságoktól kutatásra, il­letve fejlesztő-munkára is. A jövőben továbbra is vál­lalkoznak központi kutatási feladatokra, ezek azonban már konkrét megrendelések formájában érkeznek hozzá­juk, még akkor is, ha törté­netesen nem egy gazdaság vagy vállalat a megrendelés „feladója”, hanem a mező­gazdasági és élelmezésügyi minisztérium, vagy más fő­hatóság. 1983-ban például a kutató-fejlesztő munka vál­lalati előirányzata összesen 31 millió forintos megrende­lés teljesítését teszi lehető­vé, ebből 23 millió forint központi, állami megrende­lés, a többi már külső meg­bízatás. Ez az arány a kö­vetkező évekbe'n tovább mó­dosul a vállalati jellegű megbízások javára. Az újszerű forma több ol­dalról ‘ is szakít az intézeti munka hagyományaival. Az agrárfejlesztő vállalat a több éves kutatások-fejlesztések ideje alatt egyelőre főként a megbízók anyagi eszközeit, pénzét használja fel. A munka befejezése után ke­rül sor az elszámolásra, amely viszont a korábbinál rugalmasabb megoldásokat tesz lehetővé. Amennyiben az eredeti szerződés arra lehetőséget ad, a fejlesztő vállalat például az eredmé­nyekből is részesedhet, eb­ben az esetben közvetlen anyagi érdekeltsége is fű­ződik a minél sikeresebb módszer kidolgozásához. Ám mindenképpen a gyors és határozott, a vállalkozó szellemben nem szűkölködő munka a cél, hiszen ehhez fűződik a megrendelők érde­keltsége és az ilyen tevé­kenység biztosítja majd . a fejlesztő vállalat „megélhe­tését” is. Példájuk lelkesít Tisztelgés az alapítók emléke eiőtt Január első napjai, ami­kor a Magyar Kommunista Párt somogyi zászlóbontásá­ra emlékezünk, alkalmat adnak a számvetésre. Akik tegnap a kora esti órákban Kaposváron az Ady Endre utca 7. szám alatti ház fa­lán levő emléktábla előtt gyülekeztek, a párt meg­alakításának történelmi napjairól emlékeztek meg. És emlékeztek egyúttal azokra a tettekre is, ame­lyek az eltelt csaknem négy évtized alatt elválaszthatat­lanul összeforrtak a párt nevével. A pártalakítás tényét őrzi az Ady Endre utcai emlék­tábla. Ám azt már nem örökítette meg hogy az ala­pító kommunisták a város felszabadulásától, 1944. de­cember 2-től mennyit fára­doztak, hogy létrehozzák a kommunisták pártját s ki­vívják annak tekintélyét. Végigtekintve az ünneplők sorain, sajnos, azt kellett megálliapítani: egyre keve­sebben vannak közöttük, akik átélték e történelmi időt és akiknek tette előtt az utódok tisztelegnek. Né­hány an azonban — mint a most 83. születésnapját ün­neplő Galina János, illetve Boór István, Kelemen Jó­zsef, Gellert Imre, Mautner József, Vigh Sándor. Muráth József, Rostás Károly — el­jöttek, hogy ismét fölidéz­zék a 38 évvel ezelőtt tör­ténteket. A Himnusz elhangzása után Péezeli István elsza­valta Ady Endrének A tűz csiholója című versét, majd Bognár József, a városi párt-vb tagja mondott ün­nepi beszédet — A Magyar Kommunista Párt Somogy megyei Szer­vezetének megalakulása — mondotta egyebek közt — nagy jelentőségű a megye és a város történetében. A fe'iszabadulás utáni legjelen­tősebb esemény volt... Új­ra szervezetten dolgozhattak a megye és a város jövője érdekében a kommunisták, a haladó baloldali dolgozók. A háborús éveket követő, az emberek életében jelen­tős fordulatot hozó esemé­nyeket, a történelmi ténye­ket . sorolta az ünnepség szó­noka: megindult a víz- és az áramszolgáltatás, meg­jelent a párt lapja, a So~ mogyvármegye. S megala­kul a kaposvári és a me­gyei nemzeti bizottság, majd az alapítók múmiája nyo­mán sorra létrejöttek a vi­déki pártszervezetek, meg­kezdték a földreform elő­készítését, megvalósították a földosztást. És hozzáláttak a közélet megtisztításához is: eltávolították onnan a reakciós elemeket... Megkez­dődött azoknak az alapok­nak a lerakása, amelyen új társadalmat építünk ... Az ünnepség szónoka be­szédét e szavakkal fejezte be: — A harmincnyolc évvel ezelőtti pártalakulásra em­lékezünk ; pártunk történe­tének arra a szakaszára, miikor a pártalapító elvtár­sak hősies munkával rakták le a fejlődés alapjait. Az ő helytállásuk, önzetlenségük ma is lelkesít, tiszteletet kelt... Ezt a tiszteletet fejezte ki a megyeszékhely és So­mogy kommunistái, lakói nevében az a koszorú, amit az emléktáblánál Csapó Sándor, a városi pártbizott­ság titkára és Egervölgyi János, a városi tanács el­nökhelyettese helyezett el. S közben zengett a proletár­induló: „Fel vörösök, prole­tárok, csillagosok, kato­nák ... ” Sokan énekelték tegnap este ezt az egykor harcba hívó munkásindulót. S tisz­telegtek azoknak az emléke előtt, akik ennek az induló­nak hangjaira — majdnem négy évtizeddel ezelőtt — harcba indultak, mai jele­nünkért. S*. L. SOMOGYI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom