Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJA»; E G Y E S U L J E T E K I Ara: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP AZM SZMP S OMOG Y M EG Y ELB I ZOTT S Á G Á NAK L APJA XXXIX. évfolyam, 16. szám 1983. január 20., csütörtök Pénz a palackban A rendeletek, jogszabályok nem hoztak megnyugtató megoldást; hiába írták eló, • hogy az üzletek nyitvatartá­siik egész ideje alatt kötele­sek az általuk forgalmazott betétdíjas palackokat vissza­váltani — a boltosok gyak­ran önkény eskednek. Van, ahol arra hivatkoznak, hogy tőlük sem szállítják el a pa­lackokat, nincs hol raktároz­niuk, van, ahol semmire sem hivatkoznak, csak egy­szerűen megtagadják a visz- sza váltást. Jött az érdekeltség. Az érintett minisztériumok ki­dolgoztak egy bonyolult rendszert, amelynek lényege, hogy kétféle palackárat al­kalmaznak Például egy sö­rösüveg betétdíjaként 2 fo­rintot fizet a vevő, és ugyan­annyit kap, amikor visszavi­szi. Ám az ipar és a keres­kedelem között 2,30-ért cse­rél gazdát az üveg, így az a bolt, amelyik több üveget vesz vissza, mint amennyit eladott, üvegenként 30 fillér többletbevételhez jut. Ame­lyik kevesebbet, azt azonos mértékű veszteség éri. Az eredmény? A boltosok legalábbis nem törik magu­kat a harminc fillérekért. Vagyis a helyzet nem sokat változott: a fogyasztó res- tellkédve jelenik meg az üres üvegekkel, és a boltos vagy gyakorolja a Visszavál­tás kegyét, vagy nem. Van azonban néhány ke­reskedő, aki kellemetlenség, teketóriázás, adminisztrál- gatás helyett készséggel, mi több, örömmel és azonnali készpénzfizetéssel fogadja az üres üvegekkel érkezőket. Minél több üveget rak ki a kuncsaft a hosszú pultra, annál nagyobb megbecsülés­nek örvend. Minden betétdíjas palac­kot reggeltől estig megvásá­rolnak, hiszen ebből élnek. Hogy miért üzlet a ma- szeknek, és miért nem az ál­lami vagy a szövetkezeti boltnak az üveg vissza váltás, annak egyszerű a nyitja. Míg az alkalmazottak a többi be­vétellel együtt a betétdíja­kat is befizetik a vállalat vagy a szövetkezet közös kasszájába, addig a maszek természetesen saját jövede­lemként könyvelhet el min­den harminc fillért. Nem kell belőle apparátust, iro­distákat eltartania — csak magát meg a családját. Az üvegvisszaváltás terén uralkodó káosz az ország egész lakosságát hátrányo­san érinti. A Belkereskedel­mi Minisztérium szerint el­vileg semmi akadálya annak, hogy szaporodjanak az ilyen üvegvisszaváltók, csak le­gyen elég vállalkozó, és ta­láljon valamennyi megfelelő üzlethelyiséget. Ez utóbbi azonban már a helyi taná­csokon múlik. Ahol ugyanis nem támogatják kellő inten­zitással a vállalkozót, ott aligha fog megfelelően for­galmas, kocsiparkolásra is alkalmas útvonalon föld­szinti üzlethelyiséghez jutni. Márpedig erre az „üzletág­ra'’ pincehelyiség nem al­kalmas: sem a fogyasztók, sem a boltos, sem az üvegek elszállítói nem hajlandók lépcsőt járni. Ha tehát a vállalkozókedv és a helyiséggazdálkodás úgy akarja, akkor az ország szá­mos településén létesülhet­nek üvegvisszaváltó helyek. Folytatja munkáját a KGST-vb Együttműködés a tervezésben Tegnap folytatta mun­káját Moszkvában á KGST Végrehajtó- Bizottságának 105. ülése. A tagállamok képviselőin, kívül Jugoszlá­via küldöttsége is részt vesz az ülés munkájában. A ma­gyar küldöttséget Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, hazánk állandó kép­viselője vezeti. A végrehajtó bizottság a tervezési együttműködés né­hány kérdését vitatja meg, A magyar küldöttség, közé­pen Marjai József, a delegá­ció vezetője. és megvizsgálja a szervezet energetikai, fűtő- és nyers- anyaglezmelési hosszú távú célprogramjainak végrehaj­tását. Az ülésen több tájé­koztatót is meghallgatnak, így a többi között a számí­tástechnika területén meg­valósult együttműködés helyzetéről. Magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások Faluvégi Imjos miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Sva- toplúk t’o:ác, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fco*> mányának elnökhelyettese, az Állami Terybizottság el­nöke január 17—19 között tárgyalásokat folytatott. Véleménycserét folytattak a két ország közötti gazda­sági együttműködés 'távla­ti fejlesztésének lehetősé geiről, irányairól, és munka­programot írtak alá az 1986 —1990. évi tervkkordináeió első szakaszára. Korom Mihály az ¥. kerületben Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán látogatást tett a főváros V. kerületében. Programjára elkísérte Bor­bély Gábor, a Budapesti Pártbizottság titkára. A vendégeket délelőtt a kjrületi pártbizottság szék­hazában Szűcs Istvánná, a pártbizottság első titkára és Bernáth István tanácselnök fogadta. A látogatás a Zrínyi Nyopidában folytatódott; itt az 1100 fős dolgozó kollektí­va életéről Várkónyi János, a pártbizottság titkára és Vágó Sándorné vezérigazga­tó tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát, megis­merkedett a lapkészítés, könyvnyomtatás folyaimatá- val, több részleg munkájá­val. A délutáni órákban Korom Mihály — a Legfel­sőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség Markó utcai kö­zös székhazában — a kerü­letben működő -párt-, álla­mi és társadalmi szervei­nek képviselőivel aktívaér- tekezleten találkozott, Leállt O CUkor^y8r, Elfogyott a répa tegnapelőtt a cukorgyári tárolótérből és tegnap reggel a „cukoroldal" j működése is megszűnt. Befejeződött a Kaposvári Cukor­gyárban a nyolcvankilencedik kampány. Az emberek fárad­tan, de örömmel rögzíthették: ez a cukorgyártási szezon’ is elmúlt rendben. Alkalom adódott némi tereferére, néhány percnyi nyújtózásra, aztán megkezdődött a fölkészülés — a karbantartásra.. Sósavas ballonok kerültek elő — a say a berendezések kitisztításához kell —, s megjelentek a mű­szerészek a vczérlőfalnál... 1894 óta ismétlődik mindez, ßs a mostani kampány is hozott rekordokat. Soha még ennyi répát nem dolgoztak föl; négyszázezer tonnányiból készítettek cukrot, összesen több mint 41 ezer tonna cukrot gyártottak, ebből majdnem hét­ezer tonna lett a finomított kristálycukor — ez is rekord. Néhány óra, néhány nap könnyítés, azután újra feszí­tett lesz a tempó. A karbantartás és a rekonstrukció ren­geteg feladatot ad, tavasszal és nyáron sem fognak lazsálni a gyáriak. A kampányban ezerháromszázán voltak, A kö­vetkező kampányig nyolcszázan teszik a dolgukat Az Állami Fejlesztési Bank vállalkozások menedzseré Gromffto Berlinben Hivatalos NSZK-beli lá­togatásának befejeztével Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán délután a Német Demokra­tikus Köztársaságba érke­zett. A szovjet politikus Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének meghívására látogatott el a demokratikus német állam­ba. Berlinben nagy érdeklő­déssel várták a szovjet kül­ügyminisztert, hiszen első kézből értesülhetnek a szov­jet—nyugatnémet tárgyalá­sokról. mindenekelőtt arról, hogy milyen magatartás várható a bonni kormánytól a fegyverzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások kér­désébe®. Gromiko ma tart hivata­los megbeszéléseket az NDK vezető politikusaival, és várhatóan pénteken tér haza Moszkvába. Az Állami Fejlesztési Bank a hagyományos tevé­kenységen túlmenően egyre inkább bekapcsolódik a ha­zai vállalkozások szervezé­sébe, új szervezeti formák létrehozásaiba Jelenleg már öt, úgyneve­zett fővállalkozási betéti társulásban vesz részt a bank. Az ÁFB részvételével hozták létre a Meclinvestet egészségügyi létesítmények, a Kulturinv estet, művelődés- ügyi, oktatási, sportlétesít­mények, a Transmvestet, közlekedési rendszerek, út, vasút, híd, repülőtér, alagút, metró, Farminvestet,' komp­lett mezőgazdasági üzemek növénytermesztési, állattar­tási, öntözési, tárolási, tar­tósítási technológiák kivite­lezésére. A nemrégiben megalakult Pilot), fővállalko­zási lakásépítő1 közös válla­latban építőipari vállalatok társultak az Állami Fejlesz­tési Bankkal. A tervek sze­rint vállalkozásszerűen, az­az - saját beruházásban és ki­vitelezésben építenek laká­sokat, amelyeket aztán ér­tékesítenek. Az építésnél fi­gyelembe veszik a' fiatalok anyagi lehetőségeit, és eh­hez alkalmazkodva több lépcsős kivitelezésű lakáso­kat is készítenek. Az öt fő­vállalkozási szervezet alap­tőkéjéhez az Állami .Fej­lesztési Bank több mint 20 Lakossági segítséggel épül Áprilisban átadják az endrédi vízmüvet A szennyvíz- és ivóvízhá­lózat építéséhez való hoz­zájárulás is társadalmi mun­ka így a Zamárdi Községi Közös Tanács közigazgatási térségében tavaly 2200 fo­rint volt egy lakosra jutó munka * értéke. Az idén a társadalmi tevé- v kenység összértéke .várha­tóan hét-nyolcmillió forint lesz, mert ide számít az egyetlen társközségben, Ba­la tonendréden megvalósuló — a tervek szerint április elején üzembe lépő — víz­műtársulati beruházáshoz adott hozzájárulás is. — Balatonendréd lélek szá­ma meghaladja az ezeröt­százat, és sok az olyan kút a faluban, amelynek egész­ségtelen a vize *— tájékozta­tott dr. Dudás Katalin, a közös tanács vb-titkára. — Közkút nincs a településen, arra meg nem kötelezhetjük a gazdákat, akiknek tótjá­ban jó ivóvíz van, hogy ki­szolgálják portájukon a .töb­bieket. Ezért folyamodtunk ahhoz az átmeneti megoldás, hoz, hogy tartálykocsikkal fuvaroztassuk az egészséges vizet Balatonendréclre. A DRW tankkocsijai hetente kétszer mennek a faluba A vizet délután viszik, amikor a lakók többsége már haza­tért a munkából. Nem olcsó ez a szolgálta­tás — a tanács több mint kilencazáz forintot fizet egy- egy fuvarért, de csak így segíthet azoknak a gondján, akik a közelben nem juthat­nak jó vízihez. A már említett 7—8 mil­liós társadalmimunka-érték- nek a zöme Baiatom'pőré­den valósul meg, s ebben nem csak a vízműtársulati beruházás játszik szerepet. Az ott élő embereknek mint­egy a hatvan százaléka nyugdíjas és járadékos; eb­ből következik, hogy a la­kosságnak nagy szüksége van olyan szociális intéz­ményre, ahol ellátásukról gondoskodnak. Az idén hoz­zákezdenek az öregek nap­közi otthonának létrehozá­sához. A régi termelőszö­vetkezeti irodaépületet újít­ják föl — s ott igencsak el­kel majd a társadalmi Se­gítség. Az étkezést a szom­szédos óvodából biztosítják az otthon lakóinak. Ezzel még mindig nincs , vége azoknak a feladatok­nak Balatonendréden, ame­lyeknek megoldása lakos­sági összefogást, önzetlen segítséget igényel.' Ebben az évben kerül sor a faluban működő fiókkönyvtár épüle­tének felújítására is. És miiyen társadalmi erőt igényelnek Zamárdi ban a tennivalók? — Az alapellátást szolgá­ló létesítményekkel többnyi­re rendben vagyunk, így a lakosságtól és az üdülőtulaj- donosoktol csak azt várjuk, hogy abban segítsenek, ami nekik is hasznos és nekünk is érdekünk: tartsák rend­ben a portájukat és a köz­területeket. Á következő év­ben azonban már nagyobb munkában számítunk a részvételükre: bővítjük a zamárdi általános iskolát, s ezt a feladatot a tervezés­től . a munka befejezéséig jelentős társadalmi összefo­gással szeretnénk megoldani. H. F. millió forint tál j’árült hozzá. A bank kockázatot' vállalva a működésben, a tőkejutta­tás arányában részesedik a szervezetek eredményéből, illetve veszteségéből. . A fővállalkozói szerveze­tek .mellett a bank olyan egyesülések, illetve irodák létrehozásában is részt vett, amelyek segítséget nyújta­nak az újítások, innovatív ötletek megvalósításához. így például az ÁFB és a KISZ KB társulásaként jött létre korábban az Alkotó Ifjúság Egyesülés, a Kiosz-szal együttműködve alakult meg a közelmúltban a kisüzemi innovációs iroda. Legutóbb az ÁFB, továbbá az MNB innovációs alapja a Magyar Külkereskedelmi Bank és több termelőszövetkezet és állami gazdaság részvételé­vel létrehozták a Novotrade műszaki fejlesztő vállalatot. A szervezet műszaki fejlesz­tések menedzselésével, pél­dául magyar energiatakaré­kos berendezések elterjesz­tésével, háttéripari tevé­kenység szervezésével, szel­lemi alkotások bevezetésé­vel foglalkozik. Mindezeken túl a bank törekszik arra, hogy segít­séget nyújtson, .olyan gaz­dálkodói szervezetek létre­hozásához, amelyek a je-, lenlegi vállalati struktúrából még nagyrészt h ianyoznak. Például kisvállalatok, kis­szövetkezetek, társulások, külföldi részvétellel létre­jövő úgynevezett vegyes vállalatok létrehozásánál az ÁFB közreműködik az együttműködésre alkalmas partnerek felkutatásában, az érdekegyeztetésben, vala­mint a szervezeti, pénzügyi és jogi fonnák kidolgozásá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom