Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
Közgyűlést tartottak a megye tsz-einek küldöttei m ^ . Uj erőfeszítésre buzdító eredmény Eredményeket nyugtáztak, a továbblépés feladatait, lehetőséget elemezték megyénk termelőszövetkezeteinek küldöttei a tsz- szövetség tegnapi közgyűlésén. A szövetkezeteink életében mindig fontos eseményt jelentő megyei fórumon részt vettek a járási és városi pártbizottságok, a tanácsok, a testvér szövetségek, a tömegszervezeiea képviselői; az elnökségben foglalt helyet dr. Győri József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője és Tihanyi Zoltán, a nemzeti bank megyei igazgatója. Az eredmény mindig jó érzést kelt, kivált mikor hatványozott terhekkel kell megbirkózni, amikor a siker fokozott _ erőfeszítés arán születik meg. Erre utalt vitaindítójában Bogó László, a tsz-szöveiség megyei titkára. Az év eleji és év közi szabályozóváltozások kedvezőtlen hatása ellenére ösz~ szességében is, részleteiben is eredményes évet zártak termelőszövetkezeteink; az előzetes számítások szerint hét és fél százalékkal nőtt az. üzemi termelési érték, tovább korszerűsödött a termelési szerkezet, jelentős előrelépés történt a gabonafélék termelésében. Országosan a nyolcadik helyre került megyénk a kukorica hektáronkénti átlagával. Kedvező tapasztalat, hogy a bevétel nagyobb arányban nőtt, mint a termelés költsége, s tovább élénkült az érdeklődés a kiegészítő tevékenységek iránt. A gazdálkodás egészének eredmé- i ívessé gé t 1 egb eszed esetben jelzi, hogy több mint hat százalékkal nőtt a szövetkezetek nyeresege — törtéme- tüii során az eddigi legnagyobb eredményt hozta a múlt év. A sikernek sok összetevője van. Része van benne többek • között a több mint egymllliárd forintos beruházásnak. a vezetői munka és a szervezettség javulásának, a gazdaságok közötti differenciáltság mérséklődésének, s természetesen annak is, hogy több. korábban gyengén gazdálkodó nagyüzem a megerősödés útjára lépett. Nem egy e körbe tartozó szövetkezet vezetője szárítóit be a közgyűlésen a gazdaságunkban történt kedvező változásokról. Ilyen céllal kért szót például Magyar József görgetegi, Bo- zsoki László sávolyó, Reiser József homokszentgyörgyi elnök, s hangot adott annak is. hogy ezekben a gazdaságokban a feladatok megoldása, az előrelépés mindennapos próbatételt jelent, s a/ első eredmények még korántsem jelentik a stabilitást. Ezért is foglaltak állást úgy a küldöttek, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelmet és segítséget kell adni az alacsony hatékonysággal működő szövetkezeteknek. A fejlődést bizonyító tények mellett őszinte nyíltsággal kerültek szóba ‘ a gondok, a fogyatékosságok. Nem lőhetnek elégedettek Uj szolgástatást vezetett be a Malév: úgynevezett comfort osztályt alakított ki a repülőgépeken. Ezzel egy időben valamennyi járaton megszüntették az első osztályt — jelentették be a vállalat vezetői. Kényeges változás, hogy a comfort-utasok az eddigieknél kényelmesebben utazhatnak valamennyi gépen szövetkezeteink az állattenyésztés fejlődésével, nem hasznosítják kielégítően a melléktermekeket. Mint dr. Győri József is mondta felszólalásában, nem kis gondja szövetkezeteinknek, hogy erőgépeik negyvenegy százaléka elöregedett, „nulla értékű”. Többen is kifogásolták a szerződéses kapcsolatok hibáit, es azt, hogy a terményeket átvevő vállalatok némelyike késve fizet, ez pedig kivált a múlt év végéin okozott számottevő pénzügyi zavarokat. Többféle megközelítésben is szóba került a közgazda- sági munka javításának szükségessége. Mert az elismerésre méltó erőfeszítések és a múlt évi eredmények nem feledtethetik: tot’óbb szigorodtak a gazdálkodás feltételei, újabb nehézségekkel kell megbirkózniuk szövetkezeteinknek. A szabályozók január elsejei változásai részben növelik, részben csökkentik az eredményt, együttesen azonban végsősoron mintegy nyolcvanöt—kilencven millió forint az eredményromlás. Ennek ellensúlyozása megyénk szövetkezeteinek alapvető érdeke. A küldöttközgyűlés állásfoglalásában ezért is helyezte első helyre a termelés hatékonyságának a növelését, a munkatermelékenység és a jövedelmezőség fokozását. Fő feladatként fogalmazták meg a gabona- és a húsprogram teljesítését, a takarmány- és a gyepgazdálkodás javítását. Egyetértettek a küldöttek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul döntő szerepe van a takarékosságnak. elsősorban az energiafelhasználás mérséklésének. Tihanyi Zoltán felhívta a vezetők figyelmét. hoev ezzel összefüggő hitelkérelmeiket időben nyújtsák be. Változatlanul szükség van a>—a is. hogy ahol az' együttműködés jelenti az előrelépés feltételét, -ott további társulások alakuljanak. A gazdálkodás eredményességével arányosan javultak a termelőszövetkezetekben dolgozók élei- és munkaköriilménvei. Ez a fajta gondoskodás változatlanul a nagyüzemek kiemelt feladatai közé tartozik. A küldöttközgyűlés fontos tennivalóként jelölte meg az ötnapos munkahétre ' való fokozatos áttérést. A tanácskozáson Bcrnáth Ferenc, a szövetség megyei elnöke mondott zárszót. V. M. első házakat Siófok új lakásépítési területén, a Foki-hegyen. Kaposvári panelből itt építenek először családi otthonokat a Balaton-parti városban JAVUL A KÍNÁLAT Az élelmiszerkereskedelem idei tervei A. lakosság élelmiszerellátása, tavaly — miként evek óta — kiegyensúlyozott Volt, az alapvető cikkekből folyamatos kínálat jellemezte. A múlt év'bén átlag 74 kiló húst fogyasztottunk fejenként. zöldségből és gyümölcsből egy lakosra több mint 160 kiló jutott, tejből és tejtermékekből 163, kenyérből és pékáruból pedig mintegy 100 kilogramm. Szeszfogyasztásban tavaly sem maradtunk el az elmúlt évek mögött Az élelmiszerellátásról, az idei. tér-’ vekről tájékoztatta Szigethy Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársát. — A lakosság táplálkozása a múlt évben tovább korT szerűsödött — mondotta —, s az eredményekben nem kis részé volt az élelmiszer-kereskedelemnek. A kereskedelmi vállalatok egyebek, közt kiemelkedően jó eredményeket értek el a baromfiértékesxtésben, 11— 12 százalékkal többet adtak el tavaly, mint a megelőző évben. A szárnyasok személyenkénti 16—17 kilós évi fogyasztásával a világranglista elere kerültünk. Javult a kereskedelem élőhalkínálata is, a nyári hónapok kivételével kielégítették az igényeke t. A zöldség-gyümölcs fogyasztása szintén növekedett, főként a tavalyi jó termésnek köszönhetően, s különösen a második félévben: Ehhez hozzájárult a kedvezményes almavásár, melynek során olcsón és nagy meny- nyiségiben juthattak a vevők gyümölcshöz. A javulás mellett azonban akadnak még gondok táplálkozásunkban, s ez az élelmiszerkereskedelemben is érződik. Még mindig túl sok zsiradék fogy. s bár ma már sertés-zsír helyett egyre többen napraforgóolajjal főznek, a tervezettel ellentétben nem csökkent a cereáliák és a szénhidrátok fogyasztása, forgalma sem. Az édesipari lisztesáruk egyes faj tálból' pedig több is elkelne. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar az idén is megfelelő mennyiségűén és választékban bocsátja a kereskedelem rendelkezésére a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerekét. Az ipar és a kereskedelem tárgyalásai, szerződései alapján az alapvető élelmiszerekből — húsból, kenyérből, tejtermékekből-, cuaorbol, lisztből, zsírból és burgonyából — folyamatos lesz a kínálat. A zöldértek és áfész- ek kellő mennyiségű burgonyát, zöldségét és téli almát tárpitak, így a primőrökig kitart a keszlét. A kereskedelemben kiemelt figyelmet fordítanak az olcsó cikkekre. Ebbe a kategóriába több száz élelmiszeripari termék tartozik, például a húskészítmények 60 százaléka — ezek fogyasztói ára kilónként nem haladja meg a 70 forintot —.. az olcsóbb főzőzsír, margarin, kristálycukor, a félliteres és literes tej. a tehéntúró és néhány sajt,-valamint . egyes kenyér, és péksüteményfajták. Az olcsó termékeknek van egy szükebb . köre is, az úgynevezett fehértermékek. Ezekből jelenleg mintegy 40 féle van forgalomban, s noha a fogyasztók megkedvelték, termelésük az utóbbi időben megtorpant. A kereskedelem szorgalmazza, hogy az ipar egyenletes és állandó kínálatot biztosítson ezekből a termékekből is. A belföldi diabetikus készítmények kínálata javul. A hazai édesipar már megkezdte gyártásukat, s nehány helyen kapható a diabetikus táblás csokoládé meg a íruKtöz felhasználásával készült nápolyi. Ezek a korábbi hasonló termékeknél jobb ízűek, élvezhetőbbek. A kiváló minőségű hazai bébiételek kinaiatá — legalábbis papíron — ma már kifogástalan. A főosztályvezető ■ tájékoztatása szerint ugyanis a kecskeméti gyár 35 féle készítményt állít elő, áz üzletekben, azonban többnyire csak néhány fajta kapható. Ennek az az oka, hogy a gyár nem megfelelő ütemben, s nem elég folyamatosan szállítja termékeit. Az ez évi kereskedelempolitikai célkitűzések között ismét első helyet kapott a korszerű táplálkozáshoz szükséges élelmiszerek kínálatának javítása. Bár a vállalatok a hagyományos étkezési szokásokhoz továbbra is messzemenően alkalmazkodnak, a kínálat kialakításakor igyekeznek mind nagyobb splyt helyezni a korszerű élelmiszerekre. A belkereskedelmi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Egészségügyi Minisztérium közösen dolgozta ki azt a részletes programot, amelynek keretében az ipar mind több korszerű élelmiszert állít elő, s a kereskedelem mind nagyobb arányban forgalmazza ezeket. Alapvető cél továbbra is a szolgáltatások színvonalának emelése, a kulturáltabb kiszolgálás, a folyamatos ellátás biztosítása. Noha nagyobb beruházásokra nincs lehetőség, a rekonstrukciók során — a forgalom zökkenőmentes lebonyolítása érdekében — törekednek a konténeres áruszállítás kiterjesztésere, az önkiszolgáló rendszer bővítésére és az önkiszolgáló nagykereskedelmi raktárak megszervezésére. „Szökik" ® szántóterület Védeni és hasznosítani kell a termőföldet A megyei földhivatalok — köztük a somogyi is — előzetes fölmérést végeztek a múlt évben a Központi Földvédelmi alap irányításával: mekkora kihasználatlan, mezőgazdasági fnűvelésbe vonható terület található Áaznnkban. Az eredmény elgondolkodtató, s feladatokat is szab. Jelenleg ugyanis mintegy tízezer hektár olyan kihasználatlan terület van az országban, amelyet négyöt év alatt — viszonylag kis költséggel — szántóföldi művelésbe lehetne vonni, ezenkívül 75 ezer hektárra tehető az olyan nem hasznosított, ‘gyenge termőképességű gyepterület, amelyet nyolc-tíz év alatt erdősíteni lehetne. Ez az az évszak, mikor alszik a föld. S a két mezőgazdasági „idény” között — az őszi munkák befejezése után és a tavaszi indulás előtt — különösen érdemes beszélni róla, miként védjük termőföldjeinket, hol és mit vonhatunk művelésbe azokból a területekből, amelyeket eddig nem hasított eke. A termőföld megbecsülését az is indokolja, hogy egyre kevesebb van belőle. . . A felszabadulást követő három és fél évtizedben hazánkban a termőterület mintegy 340 ezer. a mezőgazdaságilag művelt terület 870 ezer, a szántóterület pedig 830 ezer hektárréil csökkent. Óriási számok ezek. Elég. ha csak szűkebb hazánkban. Somogybán körülnézünk.' máris láthatjuk: nincs mindenütt párhuzam az egységnyi területen minél nagyobb hozamra való törekvés és minden talpalatnyi, művelésre alkalmas terület hasznosítása között. Pedig a rendelkezésre álló területek célszerű hasznosítása mellett szól az is: száz és ezer hektárak csúsznak ki a mezőgazdasági művelésből azáltal, ho£y lakótelepek, ipari létesítmények, utak épülnék rajtuk. Huszonkét évvel ezelőtt lépett életbe a földvédelmi törvény. E szerint mezőgazdasági területet csak az illetékes kormányzati szervek — elsősorban a Mezőgazda- sági es Élelmezésügyi Minisztérium — hozzájárulásával szabad más célra felhasználni. A rendelkezést nem követte a várt hatás, a csökkenés nem szűnt meg, s ezért öt évvel ezelőtt egy újabb utasítás a nem mező- gazdasági célt szolgáló létesítményeik beruházóit anyagilag is érdekeltté tette a termőfölddel való takarékosságban. Korábban csak kártérítési kötelezettség terhelte a beruházót, 1978-tól az igénybe vett terület után úgynevezett térítés fizetésére is kötelezték. Tavaly újabb jogszabály látott napvilágot; ez megnövelte az említett térítés összegét, az igénybe vett földek minőségétől függően: a növekedés mértéke az átlagos minőségű földeknél kétszeres, a legjobb minősé- gűeknél pedig három és félszeres volt. Ugyanakkor életre hívták a Központi Földvédelmi Alapot, amely a MÉM felügyelete alatt a más célra igénybe vett" területek pótlását, a rekultivációt, a kihasználatlan, területek újrahasznosítását és a hasznavehetetlen területek művelésbe vonását kapta feladatként. Az alap irányításával folyik kutatás azzal a céllal, hogy föltárják a korábban más rendeltetéssel igénybe vett, de arra a célra ma már nem használt területeket, amelyeket belátható időn belül mezőgazdaságilag — gazdaságosan — hasznosíthatóvá lehetne tenni. A termőföld hasznosítására vonatkozó tervekben természetesen számolni kell azzal, hogy' vannak olyan belvizes, árvízveszélyes, illetve más okok miatt kedvezőtlen adottságú, hasznavehetetlen területek, amelyek nem alkalmasak szántóföldi művelésre, gyepvagy erdőtelepítésre — azon egyszerű oknál fogva, mert nem tehetők termékennyé. Ezeknek nagyságáról országos viszonylatban azonban még becsült adatok sem állnak rendelkezésre. A termőterületek védelméről, a talaj termőképességének megőrzéséről a közelmúltban tanácskoztak a szakemberek a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület • budapesti országos rendezvényén. A téma nálunk. Somogybán is érdeklődésre tarthat számót, mert 'nekünk is vannak tennivalóink. Megyénkben ugyanis 1975 és 1981 között a szántóterület. 284 859 hektárról 265 988 hektárra. a mező- gazdasági terület oedig 391 725 hektárról 375 151 hektárra esett vissza, ugyanakkor a művelés alól kivett terület 68 497 hektárról 76 885 hektárra emelkedett. Az adatok figyeimeztetőek. H. F. SOMOGYI NÉPLAP
