Somogyi Néplap, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-15 / 12. szám
aaazin Az autófüggönyök divatja Ausztrália jelképei Mind több autót lehet látni a közutakon lefüggönyözött vagy valami más módon beborított, leárnyékolt hátsó ablakkal. Vannak elegánsnak számító zsaluk, apró lyukak ezreivel ellátott műányag-roletták, de láthatók a hátsó atüak- üvegre kívülről rászerelt, kemény műanyagból készült borítások is. Napfényvédő függönyként, (rátétként) hirdetik ezeket a különleges felszerelési cikkeket, és valóban kitűnő védelmet nyújtanak a gépkocsiban hátul ülők számára az erős napfény ellen. De magát az autót is kímélni lehet velük, nemcsak az utasait. Parkoláskor egyszerűen csak úgy kell állítani mindig a kocsit, hogy háttal legyen a napnak, le kell enA leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyományos eszközökkel, a szokásos módon bedolgozva, a talajnak csupán a . felső — 20—25 cm-es — rendszeresen művelt rétegébe kerülhetnek. Főképpen a foszfor és a kálium minimális elmozdulása miatt nagyobbrészt ebben a rétegben is maradnak. A növények viszont a művelt réteg alatti talajból is felvesznek tápanyagokat, s ha elmarad visz- szapótlásuk a nem művelt altalajban „relatív éhség” keletkezik. Ennek a terméscsökkentő hatása elsősorban a száraz, as2ásos időszakokban érzékelhető, amikor a felső művelt és tápanyaggal ellátott réteg kiszárad, s emiatt — a vízhiány következtében — az itt lévő tápanyagok felve- hetetlenné válnak. A vízhiány pótlására mélyebbre igyekvő gyökerek pedig az ottani gyengébb tápanyagel- látottsággal találkozni. Hatására a növények éhezése, sót végső soron az éhhalál is bekövetkezhet. A műtrágyázás hatékonyságának növelésére kínálkozó lehetőség a mélyműtrágyázás, aimi nem is újdonság, csak a gyakorlati alkalmazásának most értek meg a feltételei: a táp- any agvisszapót lás fejlesztésében megjelentek a folyékony szuszpenziók, és a kijuttatásukra alkalmas mélyműtrágyázók is A mély műtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a műveletlen altalajt, sj így a gyökerek gyorsabban, kisebb .‘energiával hatolhatnak a mélyebb rétegekbe, másrészt — ezen mélyebb — 40—50 cm-es — rétegekbe nagy adagú műtrágyák juttatását is lehetővé teszi. A gyártó üzemekben előálgedni a függönyt, és- a nap nem tud besütni a hátsó ablakon ; nem szívja ki az üléshuzat színét, neon görbít meg egyes tárgyakat, és a napon hagyott kocsi belseje is jóval lassabban melegszik fel. A hátsó ablakfüggöny lényegében arra is alkalmas, hogy éjszakai vezetésnél tompítsa a hátulról jövő erős, szemvakító reflektor- fényt. Ahogy ez lenni szökött, ellenzői éppúgy vannak az autófüggönyök divatjának, mint kedvelői. Sokan azt állítják, hogy nincs annyi előnye, amennyi a hátránya — másokra nézve. Kétségtelen tény, hogy aki egy le- függönyzött autó mögött halad, olyasféleképpen érzi magát, mintha egy teherlítótt folyékony szuszpenziót — műlrágyaoldatot — lehetőleg előzetes talajvizsgálat adatainak megfelelően hasanálják, hektáronként 300—1000 liter közötti mennyiségben. A műtrágyaoldat keresztirányban egyenletes szórású, többtagú késes mélylazítóval kerül a talajba. A kiszolgáló 1 IFÁ- szíppantó vagy a vontatott DETK—5, illetve —10 szippantó lehet. Megfelelő szárbetakarítás esetén, lazítással egymanetbeci történő mélyműtrágyázás *— az ezt követő táresázá-sal — a szántási műveletet is helyettesítheti. A mélyműtrágyázás tehát a talajművelési rendszer bizonyos átformálást is megkövetelheti, Ezenkívül a felszíni trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok s a leveltrágyázás alkalmazásával, vagyis jól irányzott novőnytáplálással kell társulnia. liven módom lehet , a költségeknél nagyobb mérvű termósnöve- kedést elérni, vagy legalábbis a költségnövekedést és a termésnövekedést egyensúlyban tartani. autót, vagy autóbuszt követne. Hozzá vagyunk szokva ugyanis, hogy átlássunk az előttünk haladó személygépkocsin, aminek valóban sok előnye van: tudjuk, hogy milyen manőverre számíthatunk, mire kell felkészülni, miért fékez, vagy miért tér ki az előttünk haladó autó vezetője. A követő tehát a függönytől semmit sem lát, szinte vakon kénytelen az előtte haladó autó után menni kiszolgáltatva a függönnyel^ elátott kocsi vezetőjének,' miközben az — úgy van megszerkesztve a függöny — lát hátra is (ha nem is mindig a megszokott mértékben). Azért a hátralátással te van némi baj. Ugyanis a hátsó függöny erősem korlátozza a belső tükörre! való visszapillantás lehetőségét Többen úgy vélik, hogy tulajdonképpen csak akkor volna szabad engedélyezni a hátsó függönyök használatát ha a kocsi jobb oldalán is lenne egy külső visszapillantó tükör (amivel egyébként több kocsi valóban rendelkezik is). Persze ezzel még nem lennének megoldva azok a hátrányok, amelyeket a lefüggönyözött kocsik mögött haladók szenvednek. Nem árt tudni, hogy a KRESZ tulajdonképpen tételesen nem tiltja meg az effajta függönyök használatát, azt viszont előírja (a 46. paragrafus második bekezdésében), hogy az autónak mindenkor legalább két — minden körülmények között használható — visszapillantó tükörrel kell. rendelkeznie ezek közül — mint tudjuk — a jobboldali behozható az autó belsejébe.) Mi lehet tehát a mindenkit kielégítő megoldás? Az lenne az ideális, ha a hátulról átlátszatlan — főként rolettaszrű — függönyöket csupán parkoláskor használnák az autóvezetők. Közbenső megoldásnak számítanak azok a két részből álló roletták, amelyeket kü- lön-külöm is lehet használni, így az autó hátsó ablaka pines mindig teljes mértékben eltakarva, csupán a menetközbeni szükséglet szerint. Világszerte divatossá vált a „tesztológia”, vagyis az olyan különleges fizikai és pszichológiai vizsgálat, amely az ember képességeit és személyiségének vonásait bizonyos próbák — idegen szóval: — tesztek — alapján deríti fel. Kérdés, mennyire - bízhatunk az ilyen vizsgálatok eredményeiben? Több teszt együttesen szolgál bizonyos képességek kimutatására. De ezek együtt sem nyújtanak garanciát arra, hogy' a tesztelt ember minden gyakorlati körülmény közt megállja majd a helyét. Az egyik legnagyobb gond az, hogy a pszichológiai mérések — például az érzékelés, az emlékezés mérése, a különféle ingerek megkülönböztetése — belátható időn belül nem éri el a fizikai mérések pontosságát. Az emberi magatartásnak különben sincsenek nemzetközileg elfogadott mértékegységei. A jó teszt a hbzzáértő szakember keze ben tehát Cook kapitány partraszállása, 1770 óta több mint 210 év telit el, és az egykori angol gyarmatra — a hetven évig volt tégyenclelepre — az első civil telepesek körülbelül 150 éve érkeztek. A bevándorlás azóta is tart: eleinte csak Angliából, később más európai országokból sokan vándoroltak ki Ausztráliába, s miközben lezajlott egy majdnem kaliforniai arányú aranyláz, az indonéz szigetvilágból is folyamatosan érkeztek betelepülők. Az európai nagyságú országnak jelenleg 14 millió lakosa van. Ebből Sydneyben. 2,7 millióam és Mel- boume-ben is nagyjából ugyanennyien élnek. Viszonylag sűrűn lakott az ország több tízezer kilométer hosszai és 150—200 kiloméBő évtizede már nálunk is kapható a Coca-Cola, s formás üvegei ugyanúgy ott sorakoznak az élelmiszerboltok meg a presszók, vendéglők polcain, mint a leghagyományosabb honi boraink, üdítő italaink flaskái. Kedvünkre fogyaszthatjuk tehát mi is eme szénsavas italt, és amíg testünk üdí- tesének okából kortyolgatjuk, dehogyis gondolunk arra, hogy ki, mikor s hogyan ötlötte ki e barnás- sötét színű levet, s hogy miért is lett belőle az egész földkerekségen, jól ismert világmárka. A Coca-Cola karrierje a múlt század végén, egészen pontosan 1886-ban indult. Egy jámbor atlantai (Egyesült Államok) patikus, ter széles tengerparti sávja, a földrész belseje pedig voltaképpen néptelen sivatag. Ausztráliában az emberek zöme családi házakban él, amiatt a városok roppant nagy kiterjedésűék* például Sydney 86 kilométeres hosz- szúságban és 48 kilométer szélességben terül el a Csendes-óceánitól nyíló két nagy és sok-sök kis öböl partjain. (Sydney területe 3840 négyzetkilométer, miközben az alig kevesebb lakosú Budapesté mindössze 526.) Ausztráliának a kengurun és a koalamackón kívül újabban . két nagy jelképe lett. A Sydney észak és déli felét összekötő Harbour Bridge eddig is sok képeslapon szerepelt. Ez a hat autósávot és két vasúti pályát átvezető híd önmagáPemberton úr; találta fél, dé rossz üzletember lévén, nem tudott vele mit kezdeni. Helyette barátja. Frank Robinson vállalta magára a népszerűsítés minden gondját, baját- Ö ötlötte ki a jól hangzó márkanevet; s ugyancsak ő rajzolttatta meg e név összetéveszthetetlenül jellegzetes, szecesz- sziósan hullámzó betűsorát is. S mert tényleg jól üdített, frissített ez az összetételét illetően máig titokzatos ital (receptjét a Gdla cég fő emberei hétpecsétes titokként őrzik), hamar kelendő árucikké vált, s egy bizonyos Asa Candler úr jóvoltából 1888-ban védjegyét bejegyezték, és a korábbinál sokszorosan nagyobb rekvizsgálaton átesőnek lehetőleg anélkül kell végigvezetnie a fém rudacskát a görbe vonalú kivágásban, hogy hozzáérjen a fémlemezhez, mely esetben csengő szólal meg. A rés szűkítésével (vagy a rudacska átmérőjének növelésével) fokozatosan finomítana lehet a tesztet. ban hatalmas és érdekes építmény. A hídon vámot szednek: minden aütósnaik, aki északról délre tart, vámot kell fizetnie. Visszafelé nem k,ell fizetni — előre megfizettetik a visszautat is — így csak a híd egyik végén van szükség fizetőhelyre. Bár a vámnál a hatpályás utat tizenkét sávosra szélesítették, a reggeli-esti csúcsforgalomban a vámfizetés torlódást okoz. Megfelelő pontról nézve a híd alatt egy sokkarélyú épület tűnik fel — mint a város újabb jelképe. Ez az 1973-ban megnyílt egyedülálló kinézésű operaház, amelyben 1550 személyes drámai színház, 420 , fős zeneterem és egy kisterem is van. lámhadlárat indult érdekében, s hamarosan egész amen ka ezt a folyadékot szomjazta. 1899-ben már egy nagy cég, a Thomas and White- head Company vette pártfogásába — írjuk ezután így, magyarosan — a kólát, s ennek? a vezérei adták ki a parancsot, hogy nemcsak _ a töltelék minőségét kell vasszigorúsággal megőrizni, hanem olyan üveget is keli terveztetni, amely semmilyen más göngyölegre nem hasonlít 1919-ben Ernest Woodroof lett a kólás birodalom koronázatlan fője, majd őt fia, Robert Winship JVoodröo/ követte, aki 1923-tól egészen 1955-ig uralta a behatárolhatatlan ul nagy Coca-Cola „országot”. Leányvállalatokat alapított mindenfelé, méginkább megszigorította a minőségellenőrzést. Hogy a kóla kóla maradjon,, ahhoz tényleg nagyon szigorú regulák kellenek, s ezeket keményen be is kell tartani. Csupán a Coca-Cola reklámhadjáratát háromkötetes kézikönyv szabályozza, amely kiadvány az üvegek feliratának a méreten t éppen úgy megszabja, mint a hirdetések nagyságát, színezését. Mindezek után azért kénytelen-kelletlen megkérdezi a józan ész: tényleg olyan hasonlíthatatlanul jobb innivaló ez a Pemberton űr féle buborékos lé, mint más, hasonló készítmény? Egy névtelenségbe burkolózó, ám annál Szellemesebb brit szakember szavaival válaszolunk, ■ aki a nevezetes árucikkről egyszer a következőket mondotta: „Végülis ez az ital nem annyival jobb a többinél, mint amennyivel többen isszák, de ahogyan az egészet tálalják, és ahogyan a vállalatot működtetik, az lenyűgöző, az sokmindent megmagyaráz.” A. L. K L Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kaposvári telepe FÖLVÉTELRE KERES 18. életévüket betöltött férfi dolgozókat betanított munkára Csökkentett munkaidőd heti 36 óra. Jelentkezés:' Kaposvár—Üjmajor (2-es busz végállomásától 10 percnyire). (221939) Szakszerű mélyműtrágyázás B. 1. elseges képességvizsgálatok hasznos eszköz. A teszt nem pótolja a pszichológust vagy az orvost, de bizonyos területeken többet nyújt a szokványos emberismeretnél. Az viszont nagyon veszélyes, ha kritika és szakértelem nélkül tesztelnék, vagy ún. atlagteszteket alkalmaznak. A másik veszély a tesztekre v^iló túl,- zó hagyatkozás* ami elterelheti a figyelmet az emberi kapcsolatok fontosságáról. A legegyszerűbb fizikai tesztek egyike annak megállapítása, hogy valaki mennyire tud koncentrálni egy viszonylag egyszerű ügyességi feladat megoldására, milyen biztonsággal és milyen gyorsan hajtja végre azt A képér) látható — akár házilag is könnyen elkészíthető —kis készülékben a képességA Coca-Cola regénye ) Vetőgépre szerelhető folyékony műtrágya-kijuttató berendezés
