Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
„Zenéből zenébe tért" Vallomások Kodály Zoltánról Vihmftnr harcoltam a né&m eMen: egy túlélt és epigoa népiesség volt az. a Szaboieskáke és Pósáké. Ma fiatal költők mintha friss forrásokat nyitottak volna ugyanabból a régi, a népi talajból... Különös ritmusa a magyar lélek életének, hogy ez összeesik Kodályéit gyönyörű fölfedezéseivel. (...) Hiszek egy kultúrában, mely mélyebb és régibb az irodalminál, mely élni, nőni és halmozódni tud írás nélkül is, mely előbb volt az irodalomnál, s ma is él még, noha bujkálva, s kiveszőben. Mé3y hála a nagyszerű gyűjtőknek, akik — mint Kodály Zoltán — átmentik az irodalom többé-kevés be biztos éléstárába egy süllyedő világ halhatatlan gyümölcseit Babits Mihály (1933) Nem azért becsülöm Kodályt mint a legjobb magyar zenészt, mert barátom, hanem azért lett egyetlen barátommá, mert (nagyszerű emberi kvalitásaitól eltekintve) a legjobb magyar zenész. Hogy e barátság hasznának legjavát én láttam, és nem Kodály, ez újból csak az 6 nagyszerű képességeit és félreálló önzetlenségét bizonyítja. Küzdelmeket neon éppen nélkülöző pályámon mindenkor bátran és nyíltan mellém állott, soha fáradságot nem kímélt, ha érvényesülésemről volt szó. Bámulatos biztos és gyors ítélőkepességenek köszönhetem akárhány művemnek végleges, az eredetinél tökéletesebb kialakulását. Bartók Béla Mily óriási örökséget hagyott ránk. Páratlan szépségű kórusműveket, a Psalmus Hwngaricust, színpadi alkotásokat, amelyek ma is állandóan műsoron szerepelnek. Számomra azonban talán gyermekkarainak gyűjteménye a legkedvesebb. Mindnyájan tanulhatunk belőle, hangzásuk szépségéből, friss elevenségükből. Eredetiek, gazdagok, nemesen egyszerűek. A hallgató önkéntelenül is Kodály szavaira gondol: Senki se túlságosan nagy arra, hogy a kicsinyeknek írjon — sőt igyekeznie kell, hogy eleg nagy legyen hozzá. Benjamin Britten Kodály több a nemzetművelőnél, a honalapító emberi rangja illeti meg. A két világháború között Kodály a nemzeti egység egyik alap- ,vetö feltételét kezdte megteremteni: az éneklő Magyarországot. A XVI. század félelmetes válságában egyszerre énekelni kezdett az ország, még a végvárak éhező, rongyos vitézei is énekmondókat tartottak. Tinódi csupán kiemelkedő nagy példa volt a sokból. Ez az ének tartotta össze a csaknem széthulló társadalmat. (...) Kodály ezt az éneklő Magyarországot akarta feltámasztani a lelkekre rakódott por és hamu alól: honalapító hevülete sohasem apadt (,..) Kodály nem halt meg. Más történt vele: zenéből zenébe tért. Féja Géza (1975) A korszakos szenzáció, hogy századunk zenéjében egy kis ország semmiből termett énekkari kultúrája valóságos reneszánsz ígéretét hozta, s végül, hogy a magyar zenei nevelés módszereit. eredményeit világszerte példaként emlegetik, mind-mind Kodály kezdeményének, áldozatos munkájának köszönhető. Egymaga végezte el. amit századok és nemzedékek mulasztottak. Zenei anyaayeívet adva népének, Dcrtdja vert rá, hogy e megtalált nyelven a kisiskolások, még az óivodá- sok is beszélni tudjanak. Fodor András Én az ő nagyságát, távolról nézve, abban láttam, hogy milyen munkát vállalt egy ugyancsak nehéz helyzetbe került nemzet életér ben. Az, hogy ő Bartókkal együtt lenyúlt a nepzenéhez. nemcsak azt eredményezte, amit Európában Stravinsky és a többiek csináltak, vagyis hogy az ősforrásból merítettek értéket. Sokkal többet adott ő: egy nép lelkű- letét hozta felszínre; ez abban az időben már, azt lekonzerválva. Kodály mun- het mondani, a zenében volt kája ezért óriási, öntudatra ébresztett egy nemzetet, megmutatva, hogy őneki is van sajátos értéke; hogy büszke lehet arra, amit az ősei véghezvittek. S megtanítva ezt a nemzetet arra is. hogy még tágabb értelemben foglalkozzék saját magával. Az a nevelő munka, amit ő itt helyben tán még Bartóknál is szívósabban végzett, nemcsak énekelni tanította meg százezerszámra a gyerekeket. Százezreket ébresztett közösségi öntudatra: arra, hgoy hívek legyenek a közösséghez, amelyben születtek. Illyés Gyula .. érzem szikrázó hiányát ennek a szikár és nagyszert embernek, mint a tiszta télnek, csupa-jvára és csupa-vegetáció életünkben, érezzük dermesztő hiányát ennek a tűz-számyú küldöttnek, létünk deres magányában, mert szerénytelenségünkben és könnyelműségünkben oly természetesnek, egyszerűnek és törvényszerűnek vettük, hogy van, hogy él, hogy a rruenk, hogy magyar: szinte azt hittük, fizikailag nő át a halhatatlanságba, testében is megbonthatatlan,' mint a legendabeli királyok és szentek, hogy ö maga a testileg is létező halhatatlanság, mint hitte magáról Goethe, élete ősz tornyán, isteneket-virág- zo szeleimében, mámoros kései pillanataiban. És nem véletlenül mondom Goethét: műve is goethei méretű, nem csak arányaiban, jelentéseiben is monumentális. Juhász Ferenc Kodály Zoltán jóvoltából a katlan perem-hegyeit áttörte a zene, s ami tegnap még helyi különösség, provincializmus volt; Oltón, Dunán megindult a tenger felé. Németh László (1932) Kodály Zoltán (...) öntudatot lehelt ebbe a népbe. Nemzeti öntudatot, a népnek önbizalmat, a nép múltjának értéket, fényt; nemzeti egyéniséget teremtő művész volt. Kétezer év sivatagjain összegyűjtötte egy népnek vándorlása nyomán elszórt kincseit — és ezekből rekonstruált egy rendkívüli, önálló, a nép teremtette szellemi világot és a művi kultúrával egyenrangú kultúrát. (...) Kodály fél évszázados munkássága a Volga és az Amazonas energiájával és mindent magába gyűjtő sodrával mosta ki az idegen kultúrák, a szegénység és a múlt rétegei alól és gyűjtötte össze a magyal nép sajátos szellemi birodalmának nyomait, dokumentumait. Kodályéhoz hasonló életművek nélkül (.. .) nem lennének a szocializmusnak konkrét, nemzeti, népi és osztályérvei, érzelmi elemei Ilyen értelemben Kodai} életműve forradalmi tett. és felmérhetetlen uu'sadalm hatású. Váci Mihály (1967) Mátyás Ferenc KODÁLY Kodály-kiállítás a Bartók-emlékházban Mint páva szállsz házfödelünk fölé, el sose földelünk, csak veled szálljuk be az űrt, magunkból kiűzve a bűnt, — teremtő zene, létünk gyógyító teje. Fájdalmad lelkűnkbe szorult, sírod lezárta koszorúd, csak a tested az, mely kimúlt, porhüvelyedből lángra gyűlsz, — emberségünk eleje, szívünk éltető teje. Feleségével Bartók és Kodály fiatalkori archív képe Meghalhat-e, kit a zene szelleme szült, meghalhat-e ajkunkon anyánk éneke, jövőnk remény-lehelete, — j elapadhat-e nyelvünk édes teje? Félrevert harang vagy, ha baj fenyeget, mennydörgés, robaj csap szét ajkadról, — s biztató, ha te lehetsz a menny-nyitó, — nyugtató zene, lelkünk édes teje. Bartók vendégül látja Kodályt — úgy, ahogy az életben is oly sokszor találkoztak, mint ahogy barátok, szellemi társak voltak. A Kodály-centenárium alkalmából bensőséges kiállítást rendeztek az alig egy éve megnyílt Bartók emlékházban, Budán a II. kerületben. „Vonzzák egymást, mint a kiegészítő ellentétek” — írta a két zeneszerző óriásról Molnár Aurél. S a kiállításon is Bartók és Kodály barátsága, hasonló és ellentétes nézeteik kapnak hangot. Dokumentumok, fényképek, iratok, levelek sorakoznak a falakon és a tárlókban. A mostani kiállításon Kodály személye, tevékenysége a központ. De oly gyakran találkozik fellépése, megnyilatkozása Bartókéval. ^ Életművének fordulópontja a Psalmus Hungaricus (1923), ez hozta meg számára hazájában az első nagy sikert, s ezzel hódította meg 1926-tól a világ nagy hangversenytermeit. A magyar forradalmak bukásának tragédiáját komponálta varázslatosan szép kantátává, s benne személyes meghurcoltatásának keserű élményét. Kecskeméti Vég Mihály 16. századi magyar zsoltárfordítását zenébe ültetve Kodály Ady Endre szellemi társa, a szegényekért, elnyomottakért emel szót. Itt a Psalmus kéziratos kottája. Fotók a fiatal Kodályról. Együtt Bartókkal. Népdal-feldől gpzások, eltérő és hasonló módszereik. De nézetük jgen egyezik a népdal szereperői, helyéről az új magyar zenében. Leveleik egymáshoz. Véleményük egymás munkásságáról. Hangverseny-plakátok. A Háry színlapja 1926-ból, az október 16-i ősbemutatóról — Nagy Izabella és Körmendi János vendégfellépésével. Lemezborítók. Felvételek Kodályról és Kodály fényképei népdalgyűjtő útjáról. A Székelyfonó milánói bemutatója a Scalaban, Failo- ni vezényletével. A Budavári Te Deum megszületésének körülményei. A mű kottája, «zöveg részlete, bemutatója. Kodály vezényel Gyerekek között — hangversenyen és lemez- felvételen. Kodály zeneelméleti munkásságának dokumentumai. Könyvei, tanulmányai. A magyar népdal strófa-szerkezetéről írott könyvének kiadása. Közéleti szereplései. Tevékenysége az új alapokon történő ének-, zeneoktatás megteremtéséért. A zeneszerzőről elnevezett debreceni iskola felavatásán, 1957- ben. Tanítványaival, gyerekek, között. Díjak, kitüntetések; 1M9- as Kossuth-díja. 1960: az oxfordi egyetem díszdoktorává avatja, 1965: — Her- der-díjjal tüntetik ki. S 30 éves, amikor az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét adományozza neki. Fotók — Kodály barátokkal, a családja körében, Pablo Casalsszal, kortáxs világnagyságokkal, zenészekkel, karmesterekkel, feleségével. Néhány személyes tárgy, emlék, levelei, s a hozzá írott levelek. Jelentőségét a legteljesebben Bartók Béla foglalta össze. „Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet a legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá felelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek; hitvallomás a magyar lélek mellett. Külső magyarázata ennek az, hogy Kodály zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyökerezik, első oka j>edig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jövőjében”. Kodály Zoltánnak még nincs önálló múzeuma. Ez a kiállítás, s a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett bemutató anyaga a számos családi dokumentűm jó alapja lehetne egy Kodály-em- lékház gyűjteményének. K. M.
