Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

TÖRTÉNELEM ÉS JELENKOR Ai idén hatvan éve, 1922. december 30-án nyílt meg Moszkvá­ban a Szovjetek I Ossz szövetségi Kongresszusa. Ez a történelmi tanácskozás mondta ki a Szovjet Szociaiista Köztársaságok Szö­vetségének. a Szovjetuniónak a megalakulását. Független szovjet köztársaságok - Oroszország, Ukrajna, Be­lorusszia és a Kaukázuson-túli terület népéi, területét tekintve hatalmas országban — egyesültek. Több mint száz nép és nem zetiség élt e területen a legkülönbözőbb gazdasági, szociális és kulturális szinten. Csatlakozott 1925-ben az Üzbég és a Tiirkmén Köztársaság is a Szovjetunióhoz, majd őket követte 1929 ben a Tadzs k SZSZK. A szovjet köztársaságok száma igy bélre emelkedett. A Kauká­zuson túli Föderációból alakult Grúzia. Örményország és 1936-ban Azerbajdzsán külön szövetségi köztársaságként csatla­kozott a Szovjetunióhoz. Ugyanebben az évben alakult meg a Kazah és a Kirgiz Autonóm Köztársaság, amely korábban az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársasághoz tar­tozott. 1940-ben Moldávia, a Balti tenger melléki Lett, Litván és Észt SZSZK belépésével a jelenlegi 15-re emelkedett a Szovjetuniót alkotó szövetségi köztársaságok száma. A Szovjetunió megalakulása kedvező feltételeket teremtett az egyes köztársaságok sokoldalú fejlődéséhez, a soknemzetiségű állam védelmi erejének és nemzetközi tekintélyének a megszi­lárdításához. A következő napokban 15 szövetségi köztársasággal ismertet jük meg olvasóinkat. Valamennyiről egy egy összefoglaló ismer­tetőt adunk, és egy képes riportot közlünk mindennapjaikból. Pintér István dokumentum riportja M Herét» is akció Kamcsatkán 200 hőforr.ás van, melleket a tervek sze­rint elektromos erőművek építésével hasznosítanak. Az ország első geotermikus elektromos erőműve már üzemel Pauzsevszkajaban. Ez látja el energiával az Ozernovszki halfeldolgozó kombinátot, valamint azokat a környékbeli üvegházi ker­tészeteket, amelyek egész éven át biztosítják a város friss zöldségellátását. A zöldség emberemlékezet óta igen drága e tájon. Az itteni terület S0 százalékát ugyanis erdők, bokros terü­letek, tundra és mocsár bo­rítja. Mégis bebizonyították, hogy a félszigeten paradi­csomot lehet termeszteni, és jó burgonyatermelésre is számíthatnak, Az elmúlt év­tized talajjavító programja lehetővé tette, hogy a kam- csatkai szovhozok és kolho­zok 30 ezer hektár új ter­mőföldhöz jussanak. A 40-es évek elején Kelet- Kamcsatkán szovjet tudósok először fedeztek fel egty ka­nyonszerű szakadékban gej­zíreket. Ez a földalatti forró források ritka formáiban bővelkedő terület mekka1 kent vonzza « turistákat. A csodálatos szépségű fenn­síkon, ahol 20 szökökútszerű gejzír, 10 filéntős vizhoza- mú pulzáló forrás és 300 ki­sebb forrás található, üdülő­ket és szállodákat építenek. Kamcsatka legalább any- nyira híres, mint a kauká­zusi gyógyforrások. A pá­ráitmi ásványvizek és hő­források Patropavlovszk kö­zelében fekszenek. E helyen orvosi Rendelők, fürdők, sza­natóriumok épültek. A ter­vek szerint a közeljövőben, a kamcsatkai hőforrások kö­rül gyógyító intézmények egész hálózatát építik. Á Baltikumtól a Csendes-óceánig Halak, hőforrások, gejzírek A gazdasági fejlődés moz­gatója a vízienergia, másik távlatát a földalatti vizek hasznosításában látják. Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaság 16 autonóm köztársaságot, 5 autonóm területet és 10 nemzetiségi körzetet íoglal magában. 139 és fél millió ember lakja. Területe több mint 17 mil­lió négyzetkilométer —, ami a Szovjetunió területének háromnegyede, Földünk la­kott területének körülbelül egynyolcad része. Ukrajna és a balti köztársaságok ha­táraitól a tízmillió négyzet­kilométernyi Szibérián át a távol-keleti Kamcsatka-fél­szigetig húzódik. Keleti ha­tárait a Csendes-óceán mos­sa. A szélsőségek országa, amelyhez az örök fagy biro­dalma éppúgy hozzátartozik, mint a 40 fokos hőség a déli körzetekben. Legészakibb autonóm köztársasága Ja­kutföld, amelynek három­millió négyzetkilométernyi területén Európa egyharma- da elférne. Ide már külön­leges hőmérőik kellenek: a higanyszál néha mínusz 70 fok C alá süllyed, nyáron pedig plusz 36 fok C fölé emelkedik. Vannak városok a Sarkkörön túl, amelyek­ben a téli éjszaka 45 napig tart. Ez a terület nemcsak az' örök fagy hazája, hanem a természet hatalmas nyers­anyagraktára is. Található itt kőolaj, földgáz, szén, kü­lönféle ércek, amelyek kiak­názása nélkül az ország .jö­vője elképzelhetetlen. Itt vannak a Szovjetunió legha­talmasabb folyói, végtelen erdők és a halban gazdag tengerek. Napjainkban a Kola-félszigettőí a Bering- szorosig terjedő vidék ha­talmas építési területté vál­tozott: autóutak, kőolaj- és földgázvezetékek épülnek, sokasodnak a kikötők és az elektromos energiát termelő atom-, hő- és vízerőművek. Ma Nyugat-Szibériában egy év alatt több mint 300 mil­lió tonna kőolajat és 160 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Az OSZSZSZK-ban. Novo- szibirszk mellett épült fel a Tudósváros, amely ma a vi­lág egyik legnagyobb tudo­mányos központja. A Káma folyó partján létesült gyár pedig évente 150 ezer teher­autót ad az országnak. Az évszázad vasútvonala, a 3200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasúti fővonal is az OSZSZSZK területén épül. Oroszországban van földünk legtisztább és leg­mélyebb vizű tava, az 1620 méter mély Bajkál-tó. A köztársasághoz tartozik a nem' feketeföldű övezet, ahol 61 millió ember él, a lakosság 43,7 százaléka. 1476 város és ipari központ található itt, köztük olyan hatalmasak, mint Moszkva, Leningrád, Gorkij, Szverd- lovszk és mások. Századunk elején Oroszor­szágban négy emberből há­rom analfabéta volt, ma vi­szont a tudományos fejlődé­sét tekintve a világon az egyik első helyet foglalja el. Hat évtized alatt az OSZSZSZK az egyik legfej­lettebb ipari országgá vált, és a Szovjetunió többi köz­társaságával együtt megnyi­totta a világűrbe vezető utat A forradalom előtti Orosz­országban Kamcsatka az is­ten háta mögötti hgly fogal­mával volt azonos. Azóta minden gyökeresen megvál­tozott. Az elmúlt évtizedben például ugyanannyi lakást építettek, mint 1965-ig összesen. Az idősebb embe­rek még emlékeznek a ki­csiny elhagyatott, szürke városkára, Petropavlovszk- ra, ahol mindössze négy téglaház volt. A lakosság többségét idénymunkások alkották. Ezeket tavasszal hozták, és ősszel elvitték. Csupán a half eldolgozó, a fakitermelő■ és aranyásó-ipar megteremetése után települ­tek le itt az emberek. Kamcsatka lakossága 1926-hoz viszonyítva csak­nem húszszorosára növeke­dett. Fel évszázaddal ez­előtt Kamcsatka félszigetéről — mélyet két tenger és a Csendes-óceán ölel körül — úgy beszéltek, mint meghó­dítandó „halbirodalomról’’. Ma Kamcsatkát a Szovjet­unió leggazdagabb hallelő­helyének tekintik. A halász­flottához több mint 400 ha­jó tartozik, közöttük tucat­nyi nagy hűtőhajo is. A kamcsatkai területen az ipar további fejlődése a természeti tartalékok fel­dolgozásától függ. Kamcsat­ka földjen gazdag, magas höértékű széntartalékokat fedeztek fel. Ezenkívül réz, higany, molibdén, arany, ti­tán, wolfram, nikkel, ko­balt króm és mangánérc is fellelhető, ami lehetővé te­szi, hogy Kamcsatkán érc­dúsító és ércfeldolgozó ipart teremtsenek. Felháborítónak tartották, hogy fogolyként kezelik őket, fegyveres őrök vi­gyáznak rájuk, holott ők a ti: ük-ős szolga latok megálla­podása alapján, mint a leg­magasabb amerikai körök és a magyar kormány kö­zötti közvetlen összeköttetés biztosítására érkeztek Ma­gyarországra. Egyébként sem sokat al- hattak. Duke ezredest és tiszttérsait reggel ötkor éb­resztették, Szó sfem esett egy falatnyi reggeliről sem. ha­nem amúgy mosdatla-nul és boroiválatl-anul azonnal is­mét Üjszászy elé vezették őket, aki közölte, hogy a Wehrmacht éjszaka meg­szállta Magyarországot. Az amerikai ezredes dü­hösen . mondotta, hogy előbb is felkelthette volna őket. Üjszászy azzal mentegető­zött (legnagyobb elképedé­sükre), hogy teljesen meg­feledkezett ■ róluk, Csiak ak­kor jutott az eszébe, hogy itt varrnak, amikor Kálilay miniszterelnök telefonált, hogy engedje szabadon. sa­ját felelősségükre, az angol, amerikai és francia hadifog­lyokat. — Szóval a miniszterel­nök mégsd ncs városon kí­vül — jegyezte meg gúnyo­san Duke ezredes. — Azt hittem, ő is Hitler­hez ment — mondotta za­varodottan tijsaászy tábor­nok. — Hívja azonnal Al­gát, jelentse, mi történt! — Tizenegykor várják je­lentkezésünket. az a dél­előtti időnk. Addig mással vannak elfoglalva, nem hall­gatnak ide. — Kellemetlen ... Duke ezredes Üjszászy szemebe vágta, hogy fele­lőtlenül jártak el. Hitler Magyarország t ’©rohanásai hetekkel előbb tervezhette, a végrehajtáshoz szükséges haderőt nem lehet egy éj­szaka összehozni. A csapat­ünnepi főzőcske — ez a címe a kaposvári szabadidő­klub ma este hat órakor kezdődő rendezvényeitek, melyen néhány karácsonyi ételkü lőni egesseg elkészíté­sére tanítják meg az érdek­lődőket. Annyit árulunk el előre, hogy a fakanál férfi­kézben lesz, es a szakács főztjét meg is kóstolhatják. Magyar Elek híres ínyes- mester szakácskönyve című' művében élvezetes olvas­mány a karácsonyi asztalra kerülő ételek leírása. „Meg- fürödtem a méz, a cukor, a vanília, fahéj, ánizs, szere­csendió, bors gyömbér, szeg­fűszeg, frissel sült mazsolás kuglófok, fonott, foszlós te­jeskalácsok, mogyorós csó­kocskák, diós-mákos patkók, egyéb tészták es süte­mények jó szaga ban. Édes, csípős és éles, simogató és izgató illatok összekevered­ve meg szétválva kering­tek, hullámoztak körülöt­tem, megszállták orromat, szájamat, behatoltak bőröm pórusaiba. Nem csoda, ha ilyenkor azután varázslatos képeket álmodtam . ..” Szombaton megkezdődik az ajandekvásárlás örömteli eseménye is, az ezüstvasár­nap már a karácsony köz­vetlen közeledtét jelzi. Az ünnephez nemcsak az ajándék és a külön gond­dal telített asztal tartozik, hagyomány az is, hogy ilyenkor Kaposváron meg­rendezik a kórusok karácso­nyi hangversenyét. Vasárnap délután hat órakor a Mun­kácsi gimnázium aulájában többek között fölcsendül Kodály Karácsonyi pásztor- tánca, az Ave Maria, az Es­ti dal. Kilenc kaposvári kó­rus énekli majd együtt Ko­dály A magyarokhoz című korusművét Zákányi Zsolt vezényletével. Szombaton, a ladi általá­nos iskolában rendeznek ün­nepi hangversenyt a helyi és a szigetvári Tinódi kó­rus közreműködésével Ko­dály Zoltán születésének századik évfordulója tiszte­letére. e A csurgói amatőr képző­művészek kiállítását több községben is bemutatják de­cemberben. Berzence után Gyékényesen láthatták az érdeklődők, jelenleg Zá­kányban tekinthetik meg az alkotásokat. Gyófapusztán szombaton este hétkor táncház lesz, közreműködik a Kerékkötő együttes és a Kamara tánc© együttes. A Dél-balatoni Kulturális Központ hétvégi ajánlata: mozdulatokról biztosan ér­tesültek. miért nem figyel­meztették a berni OSS-iro- dát, hogy ne küldjék a missziót. — Most pedig azonnal in­tézkedjék. hogy kikerülhes­sünk ebiből a csapdából — mondotta erélyesen a bo- rostásáliú, zavarodottan pislogó V K F - f önöknek, — Adjon egy gépet, hogy viex- seaarepülhessünk Olaszor­szágba !- — A németek kezén van­nak a repülóterek — vála­szold» Üjszászy. — Vitessen a Drávához, onnét megtaláljuk, az utat Ti tóhoz! — Dunántúlt már meg­szállták a nemetek. — Bújtasson el bennün­ket I — Nincs hova. — Akkor mi a terve? — Átadjuk önöket a né­meteknek, s követeljük a genfi egyezmény betartását... Duke ezredes figyelmez­tette Üjszászy tábornokot, ha máris hadifoglyoknak, tekin­ti őket, akkor iájuk is ér­vényes Kállay miniszterel­nök rendelkezése: — Saját felelősségünkre szabadon engedhet bennün­ket ... — Ha a németek kezére jutnak, es kitudódik, hogy miért jöttek Magyaroiszag­ra, az sokak életebe kerül­het. A további érvelés szántén céltalannak tűnt. (Folytatjuk) szombaton 17.30-kar rende­zik meg a kányái klub­könyvtárban a Ki mit tud? körzeti bemutatóját, másnap a balatonszárszói művelődé­si házban tapsolhatnak a nézők a fiataloknak. Itt 10 órakor kezdődik a Ki mit tud?-bemutató. A Killián György Ifjúsági és Űttörő-művelődési Köz­pontban szombaton délelőtt szabás-varrással telik az ügyes kezű lányok, asszo­nyok szabad ideje, délután kettőtől ötig tartja foglal­kozást a társastánc-klub, délután szintén a hasznos szabás-varrással ismerked­nek a tanfolyam résztvevői. Vasárnap délelőtt társas- táncklub-rendez vény lesz az ifjúságii háziban, és e napig látogatható a nemzetközi kisállattenyésztó-kiálljtás is, mely tíz árától 18 óráig tart nyitva. Két barcsi amatőrfotós alkotásaiból rendezték ki­állítást a Móricz Zsigmond Ifjúsági és Művelődési Köz­pontban. Győri Vilmos es Heiszier József fotóit 1983. január 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (Képünkön.) Szombaton a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok sza­mara sportnapot szerveznek, reggel nyoJc órától a fo- nyódi sportcsarnokban. Marcaliban a Mikszáth is­kolában 14.30-kor rendezik meg az asztaliteniszezők Ti­zek bajnokságát. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban vasárnaptól látható Czimba- lek István fafaragó és Frank Eszter, valamint Somogyi Zsuzsa keramikus vásárral egybekötött kiállítása. Egy fővárosi esemény, kaposvári érdekeltséggel: a Miniatúra kollektív kiállítás szombaton nyílik meg a Csontváry teremben Lettner Sándor és Szabados János részvételével. A megszokott­nál kisebb méretű képek al­kotóiról, a kiállítás létrejöt­téről így ír Pogány Gábor: —„ ... öröm ilyen apró tár­gyakkal bíbelődni, esztéti­kus, szép műtárgyakká for­málni a festményt. A meg­fontolások között azonban az is szerepelt, hogy a résztvevők és rendezők gon­doltak a mai otthonokra, hi­szen többen is közülük ház­gyári kislakásban élnek. Szeretnék — szeretnénk —, ha a kislakásokban lakó em­berek is megtalálnák a szo­ros kapcsolatot a képzőmű­vészettel, a festészettel, mű- élvezőkké. műtárgyvásár- lókiká, műgyűjtőkké válná­nak.” Ma stúdiószínházi bemu­tató lesz a Csiky Gergely Színházban. Beckett Ö, azok a szép napok című művét Asclier Tamás vitte színre. Pogány Judit és Jordán Ta­mást Iá ihat jük a darabban. HÉTVÉGI Hőforrás'vizével fűtött zöldségkombinát Kamcsatkán

Next

/
Oldalképek
Tartalom