Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

Gromiko fogadta Rajnai Sándort Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizotságának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere csütörtökön saját kérésére fogadta Raj­nai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélés meleg, baráti légkörű volt. A találkozó során a szov­jet—magyar kapcsolatok kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését tekintették át Szaljut—7 Készülődés a leszálláshoz Ma tér vissza > a földre Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev, miután teljes egészében végrehaj- -tották a Szaljut—7 űrállo­más fedélzetén a számukra . előirt tudományos kutató- programot. Csütörtökön a két űrhajós a visszatérő Szojúz T—7 űr­hajó fedélzeti rendszereit ellenőrizte, s a leszállóegy­ségbe átrakták a kutatások és kísérletek eredményeit tartalmazó anyagokat a munkaterembe pedig átvit­ték az elhasznált berende­zéseket. NA T O-külügy miniszterek tanácskozása „Élénken figyelnek minden jelre” Aggodalom a dán döntés miatt „Világosan ki­fejezésre kell jut­tatnunk az atlan­ti szövetség szi­lárd összetartá­sát, másrészt készségünket a párbeszédre, a nemzetközi lég­kör javítására, kiegyensúlyozott és igazi enyhü­lést célzó kelet— nyugati kapcso­latokra” — jelen­tette ki Uffe Elle- mann-Jensen dán külügyminiszter, aki a jelenlegi tanácsülésen a soros elnöki tisz­tet betölti. Ám e kijelentés után a Szovjetuniót hív­ta fel olyan lé­pésekre, amelyek — mint mondta — „fokozhatják a bizalom lögkörét”, elsősorban a gen­fi és bécsi tár­gyalásokon. A NATO kész „fi- , gyelmesen tanulmányozni minden másik táborból ér­kező javaslatot” e tárgya­lásokon — hangoztatta, hoz­zátéve, hogy „élénken fi­gyelnek minden jelre”, amely a Szovjetunióból ér­George Shultz amerikai külügyminisz­ter és Joseph Luns NATO-főtitkár a külügyminiszteri tanácskozásra tarta­nak (Telefotó — AP—MTI—KS) kezik a vezetésben történt változás után. Lengyelországgal kapcso­latban annak a reményé­nek adott hangot, hogy ha­marosan lényeges haladás történik a helyzet normali- --------------------------i_____________ A Minisztertanács megtárgyalta: Jövőre: az ideihez hasonló lakossági áruellátás Összességében kiegyemsú­. lyozótt volt a lakosság áru­ellátása az év folyamán — állapította meg a Miniszter- tanács tegnapi ülésén. Külö­nösen a fontosabb él elírni­sizerekből és élvezeti cikkek­ből ítélték jónak az idei kí­nálatot, s megállapították, hogy javult a diabetikus ké­szítmények, a sör és az ol­csóbb borok választéka is, ami korábbam sok gondot okozott, a kereskedeleminek és a ■ lakosságnak egyaránt. Ruházati cikkekből egész évben elegendő volt az igé­nyek kielégítéséhez- szüksé­ges árualap, a kereslet azonban az elmúlt éveknél mérsékeltebb volt. Ez fő­ként abból adódott. hogy viszonylag kevés volt az üzletekben a keresett, kor­szerű, divatos termék — s különösen a cipőkre — to­vábbra is gyakran fordultak elő jogos, a minőséggel kap­csolatos' kifogások. A vegyesiparcikkeik kíná­lata az idén is a korábbi évekhez hasonlóan alakult, ■ bár néhány termékből — peidául hűtőszekrényből, egyes tüzelőbrendezésekbőL, néhány építőanyagból, pa­■ pú-zsebkendőből — időnként nem volt elegendő. Az im­port alap- és csomagoló­anyagok hiánya miatt az év második felében a kereske­delem nem tudta kielégíte­ni az igényeket mosószerek­ből, a kelló intézkedések hatására azonban az év vé­géig megoldódnak a mosó- szerellátási .gondok. A kereskedelem megfele­lően felkészült a téli sze­zonra, illetve a karácsonyi ünnepekre. Az áruválaszték a tavalyihoz hasonló, déli- gyümölcsből azonban vala­mivel kevesebb kerül forga­lomba, mint a múlt évben. Jóminőségű és bőséges vi­szont az alma és más gyü­mölcsök kínálata. A lakosság ellátásában az állami kereskedelem mel­lett fontos szerepet töltenek be a fogyasztási szövetkeze­tek is, faként termeltetés­SOMOGYI NÉPLAP I szervező tevékenységükkel, valamint a kistelepülések és városok árukínálatának ja­vításával. A keieskedelem legfonto­sabb feladata jövőre az el­látási színvonal minőségé­nek megtartása, a vásárló­erő és az árualap közötti összhang megteremtésének elősegítése. Emellett köve­telmény az is. hogy ahol le­hetséges, a lakos,ság igénye­it az előző evekhez képest jobban kielégítsék. Kiemelt kereskedelempolitikai cél, hogy a lakosság alapvető ellátását szolgáló termékek­ből a megfelelő választék mellett folyamatos kínálat legyen, s a fogyasztási cik­kek minősége összhangban legyen az árakkal, bővüljön az olcsóbb termékek kínála­ta jíz alacsonyabb jövedel­műek szamára. A hazai termelők kínála­ta és az importbeszerzést lehetőségek ismeretében jö­vőre az ideihez hasonló színvonalú ellátás várható élelmiszerekből. Bár a javu­lás mellett számolni kell az­zal is, hogy a szezonidőszak- ban sörből változatlanul nem lesz elegendő, s a ja­vulás ellenere a kereskede­lem nem tudja majd folya­matosan kielégíteni az igé­nyeket diabetikus készítmé­nyekből, édesipart lisztes- árukból sem. Ruházati cik­kekből biztosi tható jövő év­re á megfelelő áruellátás, s megvan a lehetősége annak, hogy a kereskedelem köves­se a változó igényeket, di­vatosabb termékeket kí­náljon a vásárlóknak. Ve­gyes iparcikkekből ugyan­csak az ideihez hasonló áru­kínálat varható, néhány vasáruból, műszaki cikkből és építőanyagból — víz- és gázvezeték acélcső, hűtő­szekrény, kisméretű tégla, egyes vasbeton födémszerke­zeti anyagok — a mennyi­ségi és választék hiányok vaiószinűleg jövőre sem csökkennek. Mivel a kereskedelem a fogyasztási cikkeket döntő­en a hazai termelőktől szer­zi be. a folyamatos ellátás biztonsága erdekeben foko­zottabban megköveteli majd a szerződéses fegyelmet, s a korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordítanaik arra is, hogy csak megfelelő minő­ségű termékeket vegyenek át az ipartól. A kereslet- kínálat egyensúlyának ja­vítására a kereskedelem ak­tívabb szerepet vállal a ter­meltetés-szervezésben, va­lamint saját termelő-tevé­kenységének bővítésében is. Választékbővítésként jö­vőre is kaphatók lesznek importtermékek az üzletek­ben. A vállalatok és a szö­vetkezetek arra törekednek, hogy a szocialista importle- hetöségek kihasználása mel­lett hatékonyabb piackutató munkával segítsék az álla­mi és szövetkezeti válasz- tékcsere, valamint a kisha- tármenti forgalom bővítését. A tőkés országokból impor­tált fogyasztási cikkek kí­nálata jövőre az ezévihez hasonló lesz. Mivel főiként olyan termékekről van szó, amelyek jobb minőségűek a hazaiaknál: ezek fogyasztói ára is lényegesen magasabb lesz a hasonló belföldi cik­kekénél. A kereskedelem fokozottan támogatja azokat a tőkés kooperációkat, ame­lyekkel tovább gyarapítható a hazai kínálat korszerű termékekből. (MTI) zálására, mert ez szerin­te javítaná a nemzetközi légkört Is, de értésre adta: a NATO egyelőre nem von­ja vissza január 11-én el­határozott megtorló intézke­déseit, amelyeket a szükség- állapot ürügyén határott el, hanem előbb megvárja, „mit tartalmaznak a készü­lő intézkedések”. Hangoztatta, hogy a ta­nácsülésén a kelet—nyugati kapcsolatok gazdasági vo­natkozásairól -is szót kell ejteni, mert ezeknek „közük van a nyugat biztonságá­hoz”. A dán külügyminiszter nyíltan szólt arról, hogy a NATO-országok közvéle­ménye aggodalommal figye­li a nemzetközi feszültség növekedését és az ebből fa­kadó veszélyeket, ellenezve a NATO bizonyos döntéseit. Amerikai NATO-körökben élénk aggodalmat váltott ki a dán parlament döntése, hogy felfüggeszti Dánia pénzügyi hozzájárulását az eurorakéta-telepítési prog­ramhoz. Az aggodalom oka nem az, hogy a döntés pénzügyi nehézségeket okozhat, hanem azért, mert politikailag'kétséget támaszt a program végrehajtását il­letően, újabb tápod ad a rakétákat ellenzőik érveinek és mozgalmának. Az euro- rakéto-kérdésben illetékes különleges tanácskozó cso­port ülést tartott a minisz­teri tanácskozással egyide­jűleg és megerősítette: az 1979-es kettős határozat és a genfi amerikai tárgyalási javaslat változatlanul érvé­nyes. A rakéta telepítést egyedül az függesztheti fel, ha „konkrét és elfogadható megállapodás születik Géni­ben”. A külügyminiszterek az ülés egy részét szűk körben és zárt gjtök mögött foly­tatták: kizárólag a minisz­terek és az állandó képvi­selő nagykövetek voltak je­len. Továbbra Is nehéz a helyzet a bejrúti palesztin mene­külttáborokban. Képünkön: vízért állnak sorba a sabrai menekülttábor lakói (Telefotó: AP—MTI—KS) Q Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója lutáért árusító üzleteikben, áruk vásárolhatók. * * * A november 30-i árfo­lyamváltozás miatt módosult a konvertibilis elszámolású országokba ■ magánútlevéllel utazók valutaellátása. Esze­rint az egyéni turistaként utazók az eddigi 12 800 fo­rint helyett 13 200 forint, a látogató útlevéllel utazók az eddigi 1700 forint helyett 1800 forint, a szülők . vala­melyikének egyéni turista útlevelében szereplő kisko­rú gyermekeik részére gyer­mekenként az eddigi 1900 forint helyett 2000 forint ér­tékű valutát vásárolhatnak. Nem változnak a valutaiki- utalásra vonatkozó feltételek és az ezaei összefüggő egyéb rendelkezések. (MTI) Az ember joga Harmincnégy évvel ezelőtt — s három es fél évvel a II. világháború befejezése után — Párizsban, a Chail- lot-palotában az ENSZ-köz- gyűlés harmadik ülésszaka elfogadta az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. 1948. december 10-t írták. Ez volt az első eset, hogy ilyen átfogó jellegű nemzet­közi szervezet deklarálta a legfőbb jogokat, az ember alapvető jogait. A történel­mi jelentőségű okmány har- : mine pontban fogalmazta meg minden ember egyen­lőségét, jogaik megkülön­böztetés nélküli érvényesíté­séhez, az élethez, a szabad­sághoz, a szemel yi sérthetet­lenséghez, a munkához és a pihenésihez . való jogot, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a társadalombizto­sításiban. az oktatásban, a társadalom kulturális életé­ben való részvétel jogát. A nyilatkozat fontos kiin­duló pont volt az emberi jogok nemzetközi biztosítá­sának útján, eltérő értel­mezései azonban kezdettől fogva vitáik, konfrontációk forrását jelentették. A nyugati világban egyes gondolkodók és állami érti - ak megkísérlik a társadal­mi -történelmi környezettől elvonatkoztatva, egyes ele­meket kiemelve, és össze­függéseikből kiszakítva ér­telmezni az embert jogokat, és sok esetben a szocialista világ elieni ideológia-politi­kai hadviselésre felhasznál­ni. ezt a kérdést. E jogokéit azonban — mutatnak rá a szocialista országokban — egyetemessé­gükben kell kezelni. Nem szűkíthetők le az állampol­gári szabadságjogokra: a személyi Sizabadság és sért­hetetlenség jogára, a lelki- ismereti és vallásszabadság­ra, a sajtó és szólásszabad­ságra, a gyülekezési szabad­ságira vágy emberek és esz­mék oly gyakran emlegetett szabad áramlására. Legalább ilyen fontosak a , gazdasági, szociális és kulturális jo­gok, a munkához és a mun­ka megfelelő díjazásához, a tanuláshoz «és a művelődés­hez való jog, illetve ezek intézményes garantálása, csakúgy mint a dolgozók­nak a társadalmi és állami döntésekben való tényleges részvételi joga. E jogok egy­ségükben értelmezhetők és csak a történelem hátteré­ben. E jogokat a szocialista országok társadalomépítő munkájuk gyakorlatában juttatják érvényre, és «sí­nek során az emberi jogok megvalósításának körét nap mint nap szélesítik. A szocialista országok ezért nem fogadják el, hogy a nyugat kizárólagos jogot formáljon az emberi jogok védnökének szerepére, és hogy „aggódik” a szocialis­ta országokban éló • embe­rek sorsáért, „erkölcsi léc­ekét” ad az emberi jogok te­rületén, magatartási kódexet ír elő vagy ■ sürgeti a szo­cialista országok belső éle­tének „demokratizálását”, ugyanakkor pedig az élet természetes velejárójának tekinti a tőkés országokban a munkanélküliséget — ami alkotó értelmétől fosztja meg az emberi létet. Mint ahogy azt sem feledtetheti semmiféle propagandakam­pány, hogy sokszor ugyan­azok a nyugati politikusok, akik zajos hadjáratot foly­tatnak az emberi jogok vé­delme címén a szocialista világ ellen, müven támoga­tásiban részesítik a népel- nyotmó rezsiméket pél-Afri- kában, Chilében, Salvador­ban és másutt. Az emberi jogok megfo­galmazása terén fontos dá­tum volt 1966 — amikor az ENSZ-ben megalkották a gazdasági, szociális és kul­turális jogokról, illetve a polgári és politikai jogokról szól egyezségokmányokat. Ezek már olyan nemzetkö­zi dokumentumok, ame­lyekben az államok jogi kö­telezettséget is vállalnak az emberi jogoknak a törvény­be iktatására és tiszteletben tartására. A szocialista or­szágok mindkét egyezségok­mányt elfogadták, saját jog­rendszerükbe ■ illesztették, ezáltal is elősegítve, hogy a deklarált jogok tényleges jogokká váljanak. Az emberi jogokat nem lehet önkényesen elválasz­tani a népeik önrendelkezé­seinek jogától, a nemzetközi kapcsolatok demokratizálá­sától, s nem utolsó sorban a be nem avatkozás elvétől sem. Nem véletlen, hogy a helsinki záróokmány sem elvontan foglalkozik az em­beri jogok kérdésével. Az európai kapcsolatok tíz alapelive közt hetedikként az emberi jogok tiszteletiben tartásáról szól, de úgy, hogy az egyezik a szuverén egyen, lóseg, a viták békés rende­zése, a be nem avatkozás, az államok közti együttmű­ködés, a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésevei p j Épületgépész és vasiparban jártas — jogosítvánnyal rendelkező anyagbeszerzőt, valamint * écs-álfafényoző szakmunkásokat fölvesz a KAPOSMÉRÖI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET (8 (87818) A DÉDÁSZ Vállalat Beruházási és Létesítményi Főosztálya bejelenti hogy a balatonboglári alállomás külső oldalán beépített 185 sz. 120 kV-os feszítőoszlop ideiglenes átkötési munkái befejeződtek. A villamosberendezést 1982. december 9-től kezdődően feszültség alá helyeztük Megközelítése, az elhelyezett figyelmeztető felirat figyelmen kívül hagyása veszélyes és tilos! (878SO) A pénzügyminiszter ren­deleté értelmében december 10-től a belföldiek liz eddi­gi 400 forint helyett 2000 forintnak megfelelő értékű külföldi pénzt tarthatnak birtokukban. A birtokban tartható pénzt a ..tulajdono­sok kiviteli engedély nélkül vihetik külföldre. A KGST- tagállamok saját valutájuk országukba történő bevitelé­hez a magyar kiviteli enge­délyt megkövetelik. A kivi­teli engedélyt a éalutaellátó helyeknél — az itatásra ér­vényes útlevél bemutatása mellett — lehet kérni, ame­lyek azt költség Jelstámítasa nélkül kiadják. Konverti­bilis valutáért 2000 forint értékhatárig belföldön kül­földi útszakaszra menetje- , gyeik es az erre Kijelölt, var

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom