Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

A hét három kérdése I Hogyan értékelhető az ’ • Arab Liga küldöttségé­nek moszkvai látogatása? Az emlékeztei fezi arab csúcstalálkozón hozott dön­tés álapján jött létre az Arab Ligának az a bizott­sága, amely a nagyhatalmak fővárosaiban az arab orszá­goknak a közel-keleti rende­zésről, a palesztin problé­máról kialakított álláspont­ját van hivatva megismer­tetni. A küldöttségnek tel­jes jogú tagja, a Palesztinái Fedszabaditási Szervezet képviselője is, akit azonban Washingtonban az amerikai vezetők nem voltak hajlan­dók fogadni. (Elment a PFSZ küldöttei, de — a szállodában maradt, mig társai Hasszán marokkói király vezetésévé! például Reagan elnököt keresitek fel a Fehér Házban.) A palesz­tin képviselet körüli huza­vona az Arab Liga küldött­ségének egy másik útját meg is hiúsította: a konzer­vatív londoni kormány még be sem akarta engedni a küldöttség palesztin tagját, mire az Arab Liga elállt az angolokkal való tárgyalás­tól. (Párizsban már más­képp reagáltak a palesztin jelenlétre a küldöttségben. IZ ESEMÉNYEK Cl MSZRVRKBRN Hétfő: Kompromisszumos és ké­vés gyakorlati érvényű nyilatkozattal ért véget a GATT genfi értekezle­te. — Szovjet—török kül­ügyminiszteri talaüjkozö Moszkvában. — Husszein Jordán király és Arafat Ammanban tárgyalt. Kedd: Reagan elnök latin-ame­rikai körútra indult. — Mitterrand francia elnök hazautazott Indiából. ■ Szerda: Átvette az elnökséget Mexikóvárosban az új államfő, Miguel de la Madrid. — Beiktatták Rómában Fanfani kor­mányát. — Edward Ken­nedy bejelentette, hogy nem indul az 1984-es el­nökválasztáson. Csütörtök : Juni Andropov, az SZKP főtitkára megbeszélést folytatott Husszein ki- rállyaJ. — IWí-tg szóló fegyverzetfejlesztési ter­vet fogadtak el Brüsszel­ben a NATO-országok hadügyminiszterei. — Fe­lipe GonzAlez bizalmat kapott a madridi parla­mentben. Péntek: Február 5-tg elnapolták a genfi szovjet—amerikai fegyverzetkoriatozási tár­gyalásokat. — Weinber­ger amerikai hadügymi­niszter Jugoszláviába lá­togatott. — Reagan vil­lámlátogatása Kolumbiá­ban. Szombat: A Közös Piac országai állam- és kormányfőinek értekezlete Koppenhágá­ban elsősorban a gazda­sági válsággal foglalko­zott. — Reagan Costa Ri­cában. — A lengyel szejm a jövő évi tervet tárgyalta. A hél elején éri véget Francois Mitterrand francia elnök in­diai látogatása. A képen a francia elnök Indira Gandhi indiai miniszterelnökkel tárgyal. Igaz. hogy Mitterrand el­nök már régebben leszö­gezte a palesztin önrendel­kezési jog elismerésének szükségességét.) A héten Moszkvába láto­gatott el az Arab Liga he­tes bizottsága. Ez alkalom­mal Husszein jordániai ki­rály állt a küldöttség élére. Az utazás diplomácia^ érde­kessége, hogy Ai-Fejszal herceg, külügyminiszter sze­mélyeben először járt a Kremlben szaud-arábiai po­litikus. A Szovjetunió és Szaúd-Arábia között még nincs diplomáciai kapcsolat. A látogatás jelentőségét az adta meg, hogy Jurij Andropov, az SZKP főtit­kára maga is fogadta a kül­döttséget. Hangsúlyozta: ön­magában is jelentős az a tény, hogy a küldöttséggel az arab világ számos fon­tos személyisége érkezett a Szovjetunióba. Ezt a szov­jet—arab kapcsolatok fej­lesztésének útján tett új lé­pésnek tekinti. A tárgya­lások során szó volt arról a szovjet közel-keleti ren­dezési javaslatról, amelyet Leonyid Brezsnyev szeptem­ber közepén terjesztett elő. A szovjet kezdeményezés gyakorlatilag egybeesett a fezi csúcstalálkozón jóváha­gyott arab rendezési terv­vel. Ez utóbbinak két leg­fontosabb eleme: Izrael vo­nuljon ki az elfoglalt terü­letekről, beleértve Jeruzsá­lem arab részét, hozzanak létre önálló palesztin álla­mot a palesztin nép egyet­len törvényes képviselőjé­nek, a PFSZ-nek a vezeté­sével. Milyen gondok foglal­• koztatják ma a közös piaci országokat? Koppenhágában a hét vé­gén összeültek a „tizek” képviselői. Az állam- és kormányfők értekezlete ar­ra való, hogy „csúcsszinten” tárgyalják meg mindazokat a problémákat, amelyeket a számtalan miniszteri szintű ülésen nem tudtak megol­dani. Bőven van gond, vi- tatémá Kezdve azon, hogy légyenek-e egyátalán, s ha igen, mikor „t izénk ettem”, azaz miként szervezzék meg Spanyolország és Portugália csatlakozását. A munkanél­küliség ijesztő arányú nö­vekedése láttán egyesek — főleg a franciák — konkrét tervek kidolgozását sürge­tik a válság következmé­nyeinek enyhítésére. (Az NSZK-ban december 1-én lépte túl a kétmilliós „rcesz- álom-határt” a munkanél­küliek száma, Franciaor­szág messze megelőzi e te­kintetben a maga két és fél­milliós szomorú hadával, Nagy-Britannia pedig a há­rom és félmillióhoz közele­dik. A halászati vita a tenger­parttal rendelkező országo­kat mind' élesebben állítja szembe. A mezőgazdasági termékek ára körül szintén élesek az ellentétek. (A helyzetet csak súlyosabbá teszi, hogy az USA azzal fe­nyegetőzik: a maga eladat­lan fölöslegét áron alul dob­ja majd piacra, ha a Közös Piac protekcionista intézke­désekkel megakadályozza az amerikai farmerek porté­káinak bejutását.) A nyu­gat-európaiaknak az iparban a japán konkurrenciával is keményen meg kell küzde­ni ok. S mindezek után ott volt a kelet—myu gáti viszony kérdéscsoportja is a kop­penhágai tárgyalóasztalon. Az Egyesült Államok köztu­dottan csak úgy vonta visz- sza hírhedt embargó-intéz­kedéseit és a nyugat-euró­pai partnereit sújtó szank­ciókat, ha a Közös Piac megszorítja a szocialista or­szágokkal szembeni hitelpo­litikáját és megszűri a tech­nológia exportját. Amolyan ..kandalló melletti cseve­gésben” a dán fővárosban összeült nyugat európai ve­zetők politikai témákat is érinthettek. mindenekelőtt a szovjet vezetésben történt személyi változás kérdését. A maguk soraiban fél év alatt a tízből négy újoncot számlálhattak meg: a dán vendéglátó Schlittert, a hol­land Lubberset, a nyugatné­met Kohlt és a veteránként is újoncnak minősülő olasz Fanjanit. A római kormány feje már négyszer töltötte be a miniszterelnöki tisztet, de utoljára húsz éve. ami­kor még nem is volt ilyen válság '. . . "> Hogyan alakul a len- • gyed gazdasági helyzet? A varsói parlament, a szejm, hét végen tartott ülé­sén gazdasági kérdésekkel foglalkozott. A vitában el­hangzott, hogy a korábbi visszaesés után az ipar tel­jesítménye most már nö­vekszik, az üzemek alkal­mazkodnak a nehéz körül­ményekhez, a nyersanyag­hiányhoz. A mezőgazdaság­ban viszont nyugtalanító mértékű a szarvasmarha- és a sertésállomány csökkené­se. A pénzügyminiszter el­mondta. hogy a szocialista országoknak I en gyei ország 320 milliard zlotyval tartó­zik, az ország minden kül­földi adóssága együttvéve 2 billió 115 milliárd zlotyt tesz ki. A Lengyel Nemzeti Bank elnöke megemlítette, hogy a lakosság birtokában levő pénzből 500 milliárd zlotynak nincs árufedezete. A fel függeszted beruházások befejezéséhez 4 billió zlo- tyra lenne szükség. Egy sajtóértekezleten a gazdasági reform kormány- biztosa rámutatott arra, hogy minden eddigi reform­tól'eltérő Tesz az új mecha­nizmus. Elsődleges célja, hogy a társadalom az üze­mektől az államig minden szinten részt vegyen a dön­téshozatali folyamatban. Az önigazgatási törvény na­gyobb mérvű önállóságot tesz lehetővé a gazdasági életben. A lengyel gazdasági hely­zet lassú javulását jelzi, hogy a bányászok, akik a legfontosabb exporttermé­ket, a szenet termelik, még a hét végén lezajlott bá­nyásznapon is sok helyütt dolgoztaik. Tevékenységük­ről elismerően szólt Jaru­zelski tábornok, aki Bytom- ban maga is leszállt egy ak­nába, éppen oda, ahol az előző napok bányakataszt­rófája után még mindig bá­nyamentők dolgoztak. A tá­bornok gesztusa mély ha­tással volt a lengyel dolgo­zókra. Ezt követően Jaruzelski tévebeszédet mondott, amelyben közölte, hogy de­cember 13-án a szejm át­tekinti a rendkívüli állapot kihirdetése óta a helyzet alakulásai, s hogy nagy és kiegyensúlyozott lépés kö­vetkezik majd a válság megoldására. Pálfy József Gromiko Fejszallal és Ibrahimivel tárgyal Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere péntekem Moszikvában találkozott Szaud al-FejsZallal. Szaúd- Arábia miniszterelnökének első helyettesével, az ország külügyminiszterévé), aki a fezi csúcstalálkozón meg­alakított „hetek bizottságá­nak” küldöttségével tartóz­kodik Moszkvában. Andrej Gromiko ugyanaz­nap fogadta Ahmed Taleb Ibrahimit. Algéria külügy­miniszterét. aki ugyancsak az Arab Liga küldöttségé­nek tagjaként van a szovjet fővárosban. A meleg, baráti légkörű megbeszélésen mindkét fél elégedetten nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról és állásit foglalt e kapcsolatok további fejlesztése mellett. Reagan Costa Ricában > Latin -amerikai útjának harmadik állomásán, San Jóséban — Costa Rica fő­városában — Reagan egy órán at tárgyalt Alvaro Maganával, Salvador elnöké­vel. Ezután hangzott el az a kijelentése, hogy Salva­dor szerinte nagyot lépett előre az emberi jogok biz­tosítása terén. Elmondotta, hogy az Egyesült Államok eddig is jelentős támogatást nyújtott Sál vadonnak a „bal­oldali gerillákkal szembeni küzdelemben”. Reagan ez­úttal is azt állította, hogy a gerillák „szovjet fegyve­rekkel harcolnak, s ezekkel Kuba és Nicaragua látja ei őket”, Megfigyelők rámutatnak, hogy az amerikai elnök nem véletlenül szólt pozití­van Salvador vonatkozásá­ban az emberi jogok helyze­téről. Januárban ugyanis a Washingtoni kongresszus tagjai előtt bizonyítania kell, hogy ez a közép-ameri­kai ország rászolgált a tá­mogatás folytatására. A szóban forgó segély jövőre 105 millió dollár gazdasági és 65 millió dollár katonai támogatást jelent. Sztambolics— Weinberger megbeszélések A péntek este óta jugo­szláviai látogatáson tartóz­kodó Caspar Weinberger amerikai hadügyminisztert szombaton Belgrádban fo­gadta Petar Sztambolics, a jugoszláv államelnökség el­nöke. Megbeszélésükön — ame­lyen jelen volt Branko Ma- mula tengernagy jugoszláv szövetségi nemzetvédelmi titkár (miniszter) és David Anderson amerikai nagykö­vet — a nemzetközi kapcso­latok időszerű kérdéseiről, továbbá Jugoszlávia és az Egyesült Államok kapcsola­tairól tartottak eszmecserét. Frankfurtban ülésezik a nyugatnémet munkanélküliek első országos kongresszusa. 1955 óta először emelkedett az állásta­lanok száma kétmillió fölé az NSZK-ban. (Telei oto — UPI—MTI—KS), A „tengerek alkotmánya" Jama i ca fővárosában, Kingston ban nyílik meg de­cember 6-án az ENSZ III. tengerjogi értekezletének zá­róülése, amelynek végezté­vel, december 10-én a részt­vevő államok képviselői alá­írják a tengerekkel kapcso­latos nemzetközi jogi egyez­ségokmányt (kon vénei ot). A 320 cikkelyt, több mellékle­tet és határozatot tartalma­zó konvenció csak egy évvel azután lép hatályba, hogy az aláíró országok közül leg­alább haüvanan ratifikáitáic. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Áliamok. Izrael, Tö­rökország és Venezuela is az okmány ellen szavazott, s több ország ei őre bejelentet­te, hogy nem írja alá az. egyezségokmányt, így bizo­nyos kételyek merülnek fel hatékonyságával kapcsolat­ban. A dokumentum mindent szabályoz, ami csak a ten­gerben vagy annak fenekén található. Nem mindegy azonban, hogy hogyan. A fejlődő országok már most — egyelőre csak jogi esz­közökkel — igyekeznek biz­tosítani, hogy a tenger gaz­dagsága ne legyen a legfej­lettebb országok szabad va­dászterülete. E tekintetben az egyezmény-tervezet már az új gazdasági világrend megteremtése irányába mu­tat -Ez viszont — véli az Egyesült Államok! — sérti a beruházó vállalatok érde­keit s ezért (bár a felállí­tandó szervezetekben való részvétel érdekében feltehe­tőleg mégis aláírja a kon­venciót) a fejlett tőkés álla­mok aligha tartanak majd be minden rendelkezést Bolygónk felszínének, több mint kétharmadát a tenge­rek, óceánok bontják. A tenger mindig érdekelte az embert. „Navigare necesse est” — mondtak a rómaiak, a tengerrel kapcsolatos em- béri tevékenység azonban már régóta túlnőtt a hajó­záson és a halászáton. Irigylésre méltó helyzetben volt Hugó Grotius holland jogtudós, amikor a XVII. század elején megfogalmaz­ta az első tengerjogi kó­dexet Valahogy így gondol­kodhatott: a partra telepí­tett lövegek 3 tengeri mér­földre (mintegy őt kilomé­terre) hordanak, gyakorolja­nak hát szuverenitást a par­ti államok ebben az övezet­ben (így kívánja meg védel­mi érdekük), ezen túl pedig a tengerek legyenek sza­badok. A fennmaradó prob­lémákat is a logika és "az emberi értelem segítségével oldotta meg, s rendszere gyakorlatilag a II. világhá­ború kezdetéig működőké­pes volt Azóta az egyes or­szágok egyoldalú intézkedé­sei nyomán káosz alakult ki. Ezeknek az intézkedések­nek elsősorban gazdasági oka volt Mindinkább nőtt a halászat jelentősége, és a fejlődő országok joggal fél­tették a parthoz viszonylag közeli halállományt a „na­gyok” úszó konzervgyáraitól. A tengerjogi egyezmény különböző módon szabályoz­za a tengerek egyes öveze­teivel kapcsolatos kérdése­ket. Parti tengerré nyilvá­nítja a parttól mért 12 mér- földes sávot. Erre — beieért- .ve a tengerfeneket és a fö­lötte levő légteret — ter­jesztheti ki szuverenitását a parti állaim, bizonyos meg­kötésekkel. Biztosítani kell például a kereskedelmi ha­jók és a hadihajóik ..békés célú áthaladását. Külön sza­bályozza az egyezmény a tengerszorosok és a keskeny beltengerek jogi problémáit A parti vízhez csatlakozik a gazdasági övezet Ez to­vább: 188 tengeri mérföld széles. Itt az ásványkincsek, a halállomány elsősorban a parii országot illeti. A szo­cialista országok az élő kin­csek egyenlő jogú kiaknázá­sát javasolták, elismervén, hogy „a parti állam évente jogosult akkora halászzsák- mányra, amennyit a zászlói alatt hajózó halaszflotta ki­fogni képes”. A gazdasági övezet fogalmának a fejlő­dő országok javaslatára tör­tént bevezetése nagyrészt feloldja azt a vitát, amely a kontinentális talapzat ket­tős meghatározásából adó­dott. Eszerint ugyanis kon­tinentális talapzatnak tekin­tendő a tengerfenék, amed­dig a felette levő vízosziop mélysége nem haladja meg a kétszáz métert, vagy azon túl, amig a tenger mélysége lehetővé teszi a talapzat ás­ványainak kiaknázását. Ezek feltárása és kiaknázása fe­lett a parti állam szuverén jogokat gyakorol. A nyílt tenger problémá­ja a „ legizgalmasabb Ma­gyarország szempontjából is. Az egyezmény érteimében a tengerparttal nem. rendelke­ző országoknak biztosítani kell a tengerre való szabad kijutást, a nyílt tengeren pedig a többiekkel egyenlő jogokat élveznek. A tenger­fenék kincsei kiaknázásának felügyeletére 36 ország kép­viselőmből nemzetközi ten­gerfenék hatóság alakul. A kormányzó tanacs székhely* Kingston, a nemzetközi bí­róságé pedig Hamburg lesz. A hatóság engedélyezheti az egyes országoknak a feltá­rást és a kiaknázást, jelen­tős összegek, fejében magán- vállalatok is bányászati en­gedélyt kaphatnak, A szo­cialista országok ezzel kap­csolatban azt sér emezzé, hogy amerikai nyomásra az egyezménybe kerültek „az első kiaknázök” és a „beru­házók” különleges jogai — vagyis továbbra is jogi előnyt élveznek a kiakná­zást egy lelőhelyen elsőként megkezdő országok vagy vállalatok. A 12. záróüléssaakkal vé- geitér a több mint kilenc éve tartó III. tengerjogi értekez­let. Az itt aláírandó egyez­ségokmány a tengerjog ed­digi legátfogóbb, legrészle­tesebb, legpontosabb kó­dexe, amely így is híven tükrözi a politikai és gaz­dasági érdekek különböző­ségét, ám példát is szolgál­tát az ésszerű kompromiaz- szumok lehetőségére. Bérbevételre keresünk 150—200 nr alapterületű helyiséget, lehet két helyiségből álló is. A helyiség száraz, világos, asztalos és kárpitos munkavégzésre alkalmas legyen. BÉRLÉS KEZDETE: 1983. január 1-től megegyezéssel. JELENTKEZÉS: Kanizsa Bútorgyár Kaposvári Gyáregysége, Kaposvár, Katona József u. 1. Titkárság Telefon: 12-350 imm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom