Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

A gyapot birodalma Uzbég Szocialista Szovjet Köztársaság Üzbegisztán és Ti en-Sail csúcsai elválaszthatatlanok. A hegy hótakarójáról bővi­zű folyók erednek, lefutnak a völgyekbe és zöldbe öltöz­tetik a kerteket, a türkiz kupolás ősi Szamarkamdot és az 1966-os pusztító földren­gés után újjáépült fővárost, Taskentet. A forró sivatag és a sztyeppék között 449 ezer négyzetkilométeren elterülő gazdag, dinamikusan fejlődő Üzbegisztán lélekszámút te­kintve második helyen áll a közép-ázsiai köztársaságok sorában. 16 millió 400 ezres lakosának több mint 62 szá­zaléka. üzlbég, de élnek itt oroszok, tatárak, tadzsikok és kazaöok is. Területéhez tartozik a Kara-Kalpak Au­tonóm Köztársaság. Üibegisztán északnyugati részét a Kizil-Kum sivatag foglalja el, amelynek ho­moktengerét napjainkban az ember mindinkább megszelí­díti. Legnagyobb folyói az Amu-Daria, a Szír-Darja és Zeravsan. Idegenforgalmi szempontból leglátogatot­tabb városai a keleti építé­szeti emlékeiről híres Sza- markand és B uh ara. A Szovjetunió ..fehér ara­nyának”, a gyapotnak a két­harmadát Üzbegisztánban termelik. Messze földön hí­res az üzbág karakul juh. Fejlett az ipar, repülőgépeit, mezőgazdasági gépeit és rá­dióelektronikai berendezé­seit a világ számos. országá­ba szállítják. A köztársaság hatalmas energetikai raktár: gázkitermelése az utóbbi 20 evben több mint 80 szorosá­ra nőtt, és elérte az évi 40 milliárd köbmétert. Üzbegisztánban fejlett a tudomány: a földrengések előrejelzésétől a vízturbinák tervezéséig számos bonyolult probléma megoldásán dol­goznak. Az üzbég geofiziku­sok találmányait nemcsak a Szovjetunióban, hanem az USA-tban, Japában és más, földrengésveszélyes öveze­tekben is hasznosítják. Az utóbbi időben ismét fellendült a hagyományos kézműipar, a szőnyegszövés, a kerámia- és ékszerkészí­tés. A köztársaság nem vé­letlenül volt és marad a turisták Mekkája, akiket az építészeti emlékek mellett az üZhégék vendégszeretete is vonz A fővárosnak, Taskentnek közvetlen repülő-összekötte­tése van Moszkvával, vala­mint a Szovjetunió több eú- rópai és szibériai nagyváro­sával. Üzbegisztánban több mint 150 rendszeres légi járat közlekedik. Megifjodik az ősi Buhara ~"A Kelet ősi városai közül az egyik a több mint 25 évszázados Buhara. Épülést és pusztulást egyaránt hozott ez a két és fél ezer év. Ide­gen és saját urak igáját, mig végül 1917 elhozta a békés, szabad életet: a Kal- ján minaret melletti téren hirdették ki a szovjethatal­mat. A szovjethatalom már az első pillanatban hadat üzent az írástudatlanságnak: Bú­torában egymás után nyitot­ták meg kapuikat az általá­nos iskolák, a szakmunkás- képzők, a tanítói gyorstanfo­lyamok. Könyvtárak és klu­bok, színházak és múzeu­mok nyíltak, kórházak és orvosi rendelők épültek, megszületett az anyanyelvi sajtó. Hatvan év nem nagy idő, s mégis, hogy átalakult Bu­hara! Természetesen, a tu­ristáknak először a világhí­rű műemlékeket mutatják meg. A sok száz éves műre­mekek már rég romba dől­tek volna, ha a szovjet mes­terek és restaurátorok nem lehelnek új életet ezekbe a medreszékbe, mecsetekbe és minaretekbe. A buharatak azonban nem kisebb büszkeséggel muto­gatják meg a szovjet évek­ben épült nagy teljesítmé­nyű körzeti hőerőművet, az óriási pamutfeldolgozó kom­binátot és a több tucatnyi más nagyüzemet is. A mai Buharat joggal nevezik az arany, a gáz, a vegyészet, az energetika és az olaj vidé­kének. Lakóinak büszkesége azonban a gyapot volt es lesz. Megváltozott a buharai táj. Ahoi regen csak a tevéknek jó, szúrós bogáncs élt meg, ma kertgazdasá­gok virágzanak, gyapotültetvé­nyek fehérlenek. A ciszternák men­tén zöldbe borul­tak a falvak, A mai Buhara már nem ismeri az analfabétiz­must. A városban két főiskola, 14 szakközépiskola, sok száz tízosztá­lyos iskola és szakmunkáskép­ző intézet műkö­dik. A buharai te­rület minden har­madik tlakosa ta­nul. ' i ■ A mesék vilá­gának új Buhará- ja ma gazdag és sokoldalú kultu­rális élettel büsz­kélkedhet. A Szadreddina Aj- n i, Üzbegisztán legrégibb drámai zenés színházá­nak művészei mindig táblás ház előtt lépnek fel, sok az érdeklődő az Országos Fil­harmónia kon­certjein, a mű­velődési házak­Bnhnrítan emlékkövei ámítottak Kelet nagy enciklopédis tájának, a tadzsik származású Avicennának, kinek két éve világszerte megünnepelték születé­se ezredik évfordulóját ban, klubokban, j mozikban. Nagy a könyvtá­rak forgalma is. Buharát joggal nevezik múzeumvárosnak, s valóban egyre inkább csak múzeum lesz, s nem város: a régi házakban nincs központi fű­tés, melegvíz-szóig áltatás, ezért az ott lakók is az új lakónegyedekbe igyekeznek. Buhara ősi városa az el­múlt 60 év során a sötét középkorból az atomkorba lépett. idegenforgalmi szakemberek képzése Jövőre idegenforgalmi sza.icemberek.et is képeznek a Marx Károly Közgazdászg- tudomanyi Egyetem közgaz­dasági tova oozepzö Intéze­tében. A hazai idegenforgalom­ban az elmúlt időszakban jelentős minőségi fejlődés * következett be; több új szál­lodát nyitottak meg az or­szágban, s bővült a szolgál­tatások köre is, A megnövekedett igények­kel nem tartott lépést a szakemberképzés, ezért vált szükségessé az pj tovább­képző szak megindítása. A továbbképzésre azok jelentkezhetnek, akik az MKKE-n vagy a Pécsi Tu­dományegyetem közgazda- sági karán vagy külföldön szerzett és honosított köz­gazdasági oklevéllel vagy mérnök-közgazdász oklevél­lel, illetve gazdasági mér­nöki oklevéllel rendel kéz­nek. A felvételhez két év szakmai gyakorlat is szük­séges, topábbá egy idegen nyelv legalább középfokú tudását igazoló okmány. Az év sztorija Tanaka vonata Tizenegy év kemény mun­kája után — a rendkívül he­ves bírálatok ellenére —no­vemberben átadták az uta­zóközönségnek a Tanaka-vo- natot. A felkelő nap orszá­gában ugyanis így keresztel­ték el Japán negyedik sín- kanszen vasútvonalát. A japán államvasutak az 1960-as évek elején tért rá a „sínkanszenesítésre”, azaz ar legnagyobb ipari, illetve turistaközpontokat összekö­tő, nem is egyszerűen gyors-, hanem „villámforgalmú” vasúthálózat építésére. Spe­ciális sínekkel és szerelvé­nyekkel tették lehetővé az óránként 210 kilométeres se­besség elérését a csodálatos színekben tündöklő expressz­vonatok számara. A legújabb vasútvonal vi­lágrekordot is magáénak mondhat. Egy több mint 22 kilómé térés aiagúton halad at ugyanis, ami — legalábbis eddig — a világ legnosszafob aiagútjának számit. A vonal egyébként Tokió elővárosát köti őssee a fővárostól 270 kilométerre fekvő, japán­tengeri Niigata kikötőváros­sal. S talán itt az ideje rátér­ni arra, hogy ez az új 'vas­út miért Tanaka vonata. A volt japán miniszterelnök ugyanis niigatai, s a ro-ssz nyelvek szerint a vasútvonal egyszerűen azért épült fel, hogy Tanaka Tokióból ha­marabb hazaérhessen. S mi­kor az egeszet építeni kezd­ték, a volt kormányfőnek még igencsak magasan volt a szerencsecsiilaga. Ö adta ki az utasítást a munkálatok megindítására. Igaz, hogy Tanaka azóta lebukott, ha nem is a vasút, hanem a Lockheed amerikai repülő- gépgyár „túlzott bőkezűsége” miatt, a pálya építését leál­lítani már senki nem merte. Pedig Niigata — mint so­kan állítják — nem is igazi központ, azaz nem lett vol­na szükség a sínkanszenhá- • lozauba történő bekapcsolá­sára. Nem is beszelve arról, Film jegyzet UTÓSZEZON A szállodák kedvezményt adnak, s ha szerencsénk van, kifogunk egy hosszú, napsugarai vénasszonyok nyarát Az utószezon a nyugdíjasok, kispénzűek, magányt kedvelők üdülési időszaka. így van ez a Fe- kete-teinger partján is. Csak­hogy az ősz Nyikolaj Gu­benko filmjébe^ „gondatlan, rossz gazda”, nem törődik a cirógató, napsugarak Után vágyó üdülőkkel. Vannak olyan filmek, me­lyek önmagukban nem je­lentékenyek, „csak” figye­lemre méltóak, mert egy fel­felé vezető lépcsősor fokát képezik. Ilyen mű az Ősszel a tengernek Nem zajos si­ker, nem taposnak tyúksze­met egymás lábára az em­berek a mozápénztámál, ám aki ezt a stílust kedveli, az nem hagyja ki. A stílus? Nyikita Mihalkov esehovi fogadtatású Etűdök gépzrxn- gorára cimű filmjével rokon. S valahogy csehoviak ezek az őszí üdülővendégek is, csak éppen a jelen, gyerme­kei. Ködbe fúló őszi napok tétovaságát a polgárháború­ról tengerparti helyszínen filmet forgató stáb sem tud­ja színesíteni. Három férfiú Az idén is színvonalas szórakozást, sok derűt és csípős humort ígér a. rádió szilveszteri műsora — jelen­tette be a rendező, Marton Frigyes a program sajtöbe- mu látóján, kedden a Ma­gyar Rádió elnöki tanács­termében. Buék 1983! — Álom az államban címmel december 31-én este 8 órá­tól a Kossuth adón a rádió merned a távcsőbe, az új üdülővendégek között van-e legalább egy csinos nő. S nem veszik észre Nagyezs- dát... Maga a penzió is kedélyét vesztett, szürke épület, melyben az étkezést minduntalan felröppenő ga­lambok . teszik izgalmassá. Más izgalomra alig van okuk a vendégeknek. Gubenko a maga lírai s egyben gúnyos módján sorra bemutatja őket A hervadt, de hódítási sikereket füllentő asszonyt, a gasztronómiának élő falu­si nőt az idős és irodalmi emlékeket őrző hölgyet az Olaszországot ' járt trakto­rost — a Vatikánt Penta­gonnak említi —, a sótlan és kopaszodó mérnököt, a magát diplomatának előlép­tető követségi szakácsot, az üdülő ügybuzgó, tehetségte­len kuitúrosát. Mi lehet eb­ből?' Nincs sztori, vagy leg­alábbis a szó cselekvést fel­tételező értelmében nincs. Pletykák, séták, reggeli tor­nák, étkezések, szolid szoba- bulik, flörtök. Tehát csupa közhely, csupa banalitás. Csakhogy mindez néma iró­niával felhangot kap; mo­solyogta tóvá válik, emberi László, Bárdi György, Be­nedek Miklós, Heller Tamás, Bősze Péter, Halász László, Major Tamás és természete­sen többen az írók közül.’ Tabi László következik szil­veszteri konferanszával, be­fejezésül pedig az ifjúság ke­rül a szatíra görbetükrébe. gyengeségeinket mutatja így, hogy- nem-gázol a lel­kűnkbe. Mert ezek az ősz; szezárt egyedek mi vagyunk. Mi, akik egy-két hétre igyekszünk új ismerőseink előtt érdekesnek, izgalmas­nak mutatkozni. Szinte ösz- szeesküvök társaságává too- vácsoiódnak össze érmék a tengerparti üdülőnek a ven­dégei is; úgy tesznek, mint­ha hinnék egymásról azt a többletet, mellyel kérkednek. De végül az értékek a he­lyükre kerülnek, mert ugyan a flört sikeres, de a her­vadt, sznob hölgy beéri az áldiplomatóval — milyen is­merős típusszöveget 'kántál a lefojtott érzelmek káros ha­tásáról ez a kacsaorrú fér­fiú! —, a traktoros húga­ként kezeli a testes falusi nőt stb. Talán a szép Na- gyezsda sem válik ed az utószezoná Adanisz, azaz Alekszej ked veeit. Az ő ro­máncuk a legizgalmasabb pletykatéma a penzió ven­dégeinek ... Aztán jón a hajó értük, hogy visszavi­gye őket a hétköznapokba, melyeket itt sem tudtak fel­oldani. Emberi gyarlóságaikat nem sikerült volna Góbén­kénak. ilyen szép tarka cso­korrá szednie, ha nem olyan színészek állnak a rendelke­zésére, mint a Tarkovszkij- fiimek ásza, A natolt j Szo- lonyicin, Suksátn özvegye, Ligyija Fedoszejeva-Sukstna, a Szárnyak című Sepityko- filmben megismert, kifino­multan szép Zsanna Boloto- va vagy a férfias, markáns Adomajtisz Regimantasz, aki szintén, játszott már nálunk bemutatott alkotásokban. Ez a tabló attól válik való­ban érzékletessé, hogy Alekszandr Knyjazsinszkij operatőr kerülte a szín-szte­reotípiákat, egy-egy csend­élete pedig a tarkovszki ji beszédes kompozícióikhoz hasonlatos. U I­kaharé&zánháaának .szilvesz­teri álmait” közvetítik az állam igazgató sí főiskoláról. A műsort Farkasházy Tiva­dar, Kapoey Miklós, Mar­ton Frigyes és Sinkó Peter szerkesztette, a szóvivő: Ve­rebes István. Az első rész színes, változatos blokkjában Nagy Bandó András, Mol­dova György, Szuhay Balázs, Peterdi Pál, Somogyi Pál,/ Selmeczi Tibor. Bodrogi Gyu­la, Tímár György és Sas Jó­zsef számait hallhatja a kö­zönség! nagyrészt a szerzők előadásában- Rajtuk kívül közreműködik rnég Agárdi Gábor, Mikó István, P. Deb- renti Piroska és Kodtai Ró­bert. A negyed tízkor kezdődő második rész teljesen önálló műsor, amelynek a gerincét aktuális politikai kérdések­kel foglalkozó tréfák, jelene­tek adják, melynek szerzői többek közt: Verebes Ist­ván, Marton Frigyes, Sihkó Péter, Soós András, előadói pedig Haumann Péter, Inke hogy mivel az új vonal rend­kívül nehéz terepen, hegy­vidékeken keresztül húzó­dik, költségei rekordösszegü- ek. Minden egyes kilométer 6,1 milliárd jenbe, azaz 22.6 millió dollárba került. Ez Zomboriban vendégszerepeit a kecskeméti színház Rács-Kiskun megye és a jugoszláviai Vajdaság között másfél évtizede létesült test­vérmegyei kapcsolat. Ennek jegyében utazott Zomborba — immár tizedik alkalom­mal — a Kecskeméti Kato­na József Színház társulata. A vendégjátékra ezúttal a felújított színházépületben került sor. A zombori szín­házat ugyanis 100 évvel ez­előtt, 1882. november 2-án avatták. Az akkori épület­nek ma már csak a falai eredetiek, a teljes technikai részt — részben magyar be­rendezésekre — kicserélték. A nézőteret viszont eredeti formájában építették újjá és megőrizlek a régi homlok­zat egy részét is. A 100 éves múlt emlékeit pedig az épü­letben kialakított múzeum­ban mutatják be. A vendég­játék alkalmával a kecske­métiek Vörösmarty Mihály —Görgey Gábor Handabasa című zenés vígja tékát mu­tatták be. A zombori színház helyreállított régi homlokzata fáj leginkább a Tokiót Nii- gatával összekötő vasútvo­nal ellenzőinek, akik sirán­koznak az elherdált pénz miatt, hiszen nemcsak a ja­pán államvasutak, hanem a japán állam is nyakig süly- lyedt a deficitben. Az ellenzők csupán egy dologról feledkeztek meg, mégpedig arról, hogy Tana­ka — Lockheed-botrány ide vagy oda — az eddigi négy óra helyett egy és háromne­gyed óira alatt hazaérhet legalábbis addig, amíg ügyé­ben ki nem mondják a fel­tehetőleg elmarasztaló ítéle­tet. Azután, ha ő egy ideig nem is. a vasút még közle­kedni fog. Pietsch Lajos (Tokio) A 100 éves zombori szerb népszínház múltját a most átadott epiilet színeszmúzeumában mutatják be (MTI-foto: Karáth Imre felv. — KS) Szilveszter a rádióban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom