Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-28 / 303. szám

A szélvédő mögött és a gyalogátkelőn Közúti és közbiztonsági ellenőrzés a siófoki járásban A Bakony mögül sötét felhősévokban, tört rá a Ba­laton déli partjára a decem­berben. már szokatlan he­vességű zápor. Délelőtt 9 óra, és még teljes a szürkü­let. Boglárle&lén léptük át a siófoki járás határát, ahol az ünnepek előtti napokban közúti és közbiztonsági el­lenőrzés folyik. A 7-es út szürke betoncsikján höm­pölygő forgalom és a víz próbára tesz gépkocsiveze­tőt és gyalogost egyaránt Magyar és külföldi rend­számú pótkocsis kamionok rohannak céljuk felét hogy még az ünnepek előtt meg­szabaduljanak rakományuk­tól. Balatons zemesnél érjük el az első ellenőrzési pon­tot. Egy órája kezdődött az akció, nagyobb fegyelme­zetlenséget nem tapasztal­tak. Siófok felé egyre sű­rűbb a forgalom. Autókon­vojok húznak el mellettünk. A szélvédőn és a visszaptl- landó tükrön minid erőseb­ben kopog a zápor. tan. sorra kigyulladnak a szembejövő gépkocsik lám­pái. Van, aki a helyzetjelzőt és a reflektort használja, de legtöbben a szabályoknak megfelelően — tompított lámpával — közlekednek. Egy jugoszláv kamiont szür­ke Trabant próbál előzni, de szerencsejere — es szeren­csénkre — az utolsó pilla­natban meggondolja magát. Pár száz méter után egybe­olvad az esófüggönny a!. Szárszó után sokain a belső sávon igyekeznek Siófok fe­lé, pedig személygépkocsi a belső sávot csak lakott te­rületen veheti igénybe... Az ablaktörlő egyre ide­gesebben járja útját. A Za- márdit követő útelágazásnál újabb ellenőrzési pontot ta­lálunk. A 7-es, az M 7-es és a 70-es számú út találkozá­sa veszélyes kereszteződés. A Pest felől érkezők megle­pődve veszik észre, hogy itt nem övék az elsőbbségi Tálán az esőtől, de az is lehet, hpgy a jarorkocsi lát­Pál Gyula rendőrhadnagy a siófoki közlekedési alosz­tály' vezetője, aki az akciót irányítja — elmondja: az ünnepek előtti ellenőrzést az ilyenkor gyakori bűncselek­mények és a megnövekedett közúti forgalom indokolja. A Balaton-parti villáik télen is vonzanak, és a nagy tranzitforgalom miatt az utóbbi napokban szinte ug- rá&szierűen megnőtt a járás területéin áthaladó gépko­csik száma. A 7-es út mel­lett a 65-ös, 67-es út forgal­ma is jelentős. Híres bortermő vidékek tartóénak hozzánk: Kőrös­hegy, Látrány, Scmogybabod környékén, de másutt is gyakori az ittas kerékpáros és gyalogos — mondja a közlekedési alosztály veze­tője. Havonta kétszer tartanak a siófoki járásban közle­kedés-biztonsági ellenőrzést most kilenc ponton negy- venketten látják el ezt a feladatat. Sok az ittas gép­járműve zetö, és annak elle­nére, hogy a gépkocsik mű­szaki állapota általában ki­elégítő, gyakori a rossz lám­pákkal, kopott gumival köz­lekedő autós. Az eJlemörzé- sek alkalmával bűncselek­mények elkövetői — csavar­gók, vülafeltörők — is kéz­re kerülnék. Legutóbb a Szegedi Húsipart Vállalat gépkocsivezetőjét leplezték íe: kocsiján a menetlevélen feltüntetett szállítmányon kívül olyan árut is találtak, mely bűncselekmények el­követésére utalt. , A Zamándi csomópontot elhagyva az előttünk torlódó gápkocsisortól már csak lé­pésben haladhatunk. Egy idősebb úrvezető és utasa a járőrkocsit meglátva idege­sen kapkodnak a biztonsági övék után — eddig ugyanis elfelejtették bekapcsolni —, majd megkönnyebbülve nyugtázzák, hogy ezúttal megúszták... Siófokon a víztorony mel­letti parkolóban, próbálunk szabad helyet találni — si­kertelenül. A karácsonyi be­vásárlás, az ünnep előtti hangulat, az üzletsor vonzá­sa sok környékbelit csal Sió­fokra. Az akció összesített ered­ménye: mintegy 300 gépjár­mű ellenőrzése során 73 gépkocsivezető ellen indított a rendőrség szabálysértési eljárást, 21 esetben szabály­sértési feljelentést tettek. A rendőri intézkedést leggyak­rabban a szabálytalan vilá­gítás és az ittas vezetés vál­totta ki. Hat esetben volt pozitív a szonda. Még kora délután van, de már alkonyati szürkület bo­rul a tájira. Hazafelé leté­rünk a 7-esről, látjuk, amint autók felkapcsolt lámpáinak füzére — mint fenyődísz ka­rácsonyfa ágain — kígyózik mögöttünk az úton. Jutalom az aktíváknak örömmel újságolta sok társadalmi munkát végzó is­merősöm kislánya, hogy édesanyja jutalmat kapott mint MSZBT-tagcsoport ügy­vezető elnöke. Az ízléses bőrmappa mellé egy négy­száz forintos könyvutalványt tettek, így neki is jutott valami, mert anyu — ter­mészetesen — átengedte a lányának. Sok család élt át vagy él át még ezekben a napokban hasonló élményt, amikor be­kopogtat a postás az aktíva­jutalmazásra szóló meghívó­val. Több ismerőssel talál­koztam mostanában, aki szé­pen becsomagolt kerámiával vagy egyéb dísztárggyal igye­kezett hazafelé a bensőséges ünnepségről. Gyakran ta­pasztaltam, hogy az embe­rek többsége nagy becsben tartja azt, amit a pártbizott­ságon, az SZMT-ben és más­hol kapott. Díszhelyre tette a vitrinben, ha falra akaszt­ható tárgy, aJckor pedig a lakás olyan pontjára helyez­te, amely igazán szembeötlő, ha vendég érkezik. ■ Régi hagyomány, hogy az év végén és az új év elején megjutalmazzák a kiemel­kedő munkát végző párt­ós szakszervezeti aktívákat. A megyei pártbizottság osz­tályai ilyenkor ismerik el a szívnél leiekkel tevékeny­kedő kommunisták segítsé­gét. Az SZMT ugyancsak ilyenkor teszi mérlegre az önként végzett munka bizott­sági tevékenységei. Visszaemlékezve a testMe- iek idei tanácskozásaira, eszembe jut, milyen sokszor hallottam vagy olvastam: ennyi és ennyi aktíva bevo­násával' vizsgáltuk meg a témát A közélet minden te­rületén nagyobb politikai is­meretre, tapasztalatra, szak­mai tudásra van szükség ah­hoz, hogy elemezve tárja fel a helyzetet, mpgmutassa a feladatokat. Minden aktívá­nak módja van arra, hogy valóban önállóan, gondol­kodva, elmélyedve tevékeny­kedjen. Ez pedig áldozato­kat követel, hiszen értekez­letekre, az alapszervezetek életének megismerésére min­denki elcsíp néhány órát a szabad idejéből. Amikor a csalod a televízió előtt ül, lehet, hogy ő még jegyzete­ket készít, a főijegyzést ír­ja. Senki sem tenné szíve­sen, ha nem erezné, hogy er­re szükség van, talán használ a javaslata. Ahány aktíva — annyiféle munka. Az egyik a közok­tatással, a másik a pártélet­tel, a gazdaságpolitikával foglalkozik, az egyik párt- taggyűléseket látogat, a má­sik különféle vizsgálatokban nesz részt. A több ezer ak­tíva így megsokszorozza a pártbizottság, az SZMT ere­jét, növeli a hatósugarát. Elemzésük, értékelésük a jelentéseket, a testületi anyagokat is élővé teszi,“hi­szen valós példákkal gazda­gítja. * A beszámoló párttaggyűlé- teken szintén sok párttagot jutalmaztak 1 neg. Á Kapos­vári Húskombinátban pél­dául könyvet adtak az aktí­váknak. Ez nagyon jó gya­korlat, hiszen minden kom­munista szívesen veszi, ha elismerik, észreveszik a ki­emelkedő tevékenységét. Az aktíva jutalmazások jó hatá­sa jövőre érződik igazán, hi­szen a ■ kitüntető figyelem mindenkit odaadóbb munká­ra ösztönöz. L,. G. Tízéves a kishalátmenti forgalom Falugyűlések a nagyatádi járásban Több közérdekű bejelentés és javaslat Négy ország áruja tizennégy megyénkben A falugyűlések — mint a közvetlen demokrácia meg­nyilvánulásának jelentős formái — sí keres pályát fu­tottak be tíz év alatt; a nyílt községpoiitáka, a lakó­helyi közérzet alakítása, a felelős közéleti szereplés hasznos fórumainak bizo­nyultak. A nagyatádi járás taná­csai 1983-ben 35 falugyűlést hívtak össze, 12-t a tavaszi, 23-at az oszd időszakban. Ta­nácsi vezetőink kiemelkedő feladatuknak tekintették megszervezésüket, de a gon­dos előkészítés ellenéi-e a lakosságinak csak 10—11 szá­zaléka vett részt a falugyű­léseken. Igaz, ez az arány az elmúlt évhez viszonyítva fejlődést mutat. A járási átlag községenként és terü­letenként nagy szóródást ta­kar. Volt olyan települé­sünk, ahol a megjelenés mindössze 4.3 százalékos volt, de olyan is, ahoi a lakosságnak csaknem a fele részt vett a falugyűlésen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a székhelyiközségekben volt mérsékeltebb az érdek­lődés. Ennek abban látjuk az okát, hogy itt a lakosság közvetlenebb kapcsolatban áll a tanácsokkal és szer- vaikkeL A falugyűlések ál­talában közvetlen hangula­túak, egyre több helyen si­kerül az oldott légkör meg­teremtése. A falugyűlésé beszámolók tartalma évről évre javul, bár helyenként még sok az általánosság bennük, ese­tenként nem elég konkrétak és kritikusak. A siker elen­gedhetetlen feltétele a vita, a közös dolgokat, tetteket értékelő véleménycsere. Ala­kulásában döntő szerepe van annak, hogy milyen a tiszt­ségviselők, az apparátus és a lakosság kapcsolata, meny­nyire tartalmazzák a lakos­ság véleményét, álláspont­ját. As elmúlt évhez viszonyít­va nőtt a hnrárrnlisoií és mami arányban a köaérdekü bejelentések és javaslatok szama. Változott a megn.nl- vánulásak tartalma is. A ko­rábbi években sokain bírál­tak a tanácsokat es szervei­ket, intézményeiket. Az idén a hozzászólások többségé az ellátással foglalkozott; köz­pont téma volt a kereskede­lem munkája és a közleke­dés. Járásunk lakosságát is erőteljesen foglalkoztatta a ki* települések népesség­megtartó szerepének növe­lései, az ezzel kapcsolatos tennivalók megszervezése. A hozzászólók elismeréssel nyüatieozitak a tanácsok fej­lesztési tevékenységerői, a tisztségviselők szervező munkájáról, az apparátusok tevékenységéről, a hatósági ügyintézés gyorsabbá es eredményesebbé válásáról A falugyűlésekhez kapcso­lódóan valamennyi község­ben fahmapot, — hatot, «öt Magyar vállalatok és tő­kés cégek között több mint ezer kooperációs megállapo­dás van érvényben. A leg­kiterjedtebbek a könnyű­ipar, illetve a gépipar vál­lalatainak kooperációs kap­csolatai. A Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tago­zatán az együttműködés ta­pasztalatait értékelve meg­állapították: a kooperációk a termelőkapacitások jobb kihasználása mellett egyben a vállalatok gyorsabb mű­szaki fejlődéséhez is hozzá­járulnak. Ennek eredménye­ként az elmúlt években né­hány vállalat gyorsan nö­velhette külföldi értékesíté­sét, másutt pedig1 azért tart­hatták meg piacaikat, mert az együttműködés sói an kül­földi technológiához, lioeo­-hónapöt szerveztek. Ezek­be» az időszakokban a la­kosság aktívan vett részt a társadalmi murtkaakeiobam. Jórészt érmék köszönhető, hogy a társadalmi munka értéke meghaladta a kétmil­lió forintot. Ez azt jelenti, hogy egy lakosra 797 forint jut, amit viszonyaink között kedvezőnek értékelünk. A következő időszak fel­adatai közé tartozik az ed­digi tapasztalatok alapján a falugyűlések tartalmának és módszereinek korszerűsíté­se. Ennek során természete­sen nem szabad elveszteni­ük jellegüket, továbbra is meg kell maradniuk tanács­kozó és tanácsadó szervek­nek. Hatékonyabb munká­jukhoz ezután is szükség lesz a politikai, társadalmi és tömegszervezetek segíté­sére, közreműködésére. Hu bay Sándor, a WMjyafcáíCii járási hivatal etnöíre eekhez, know—how-hoz Jut­va korszerűsítették termék- kínálatukat. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok többségénél a fejlett techno­lógia átvételével csak egy- egy folyamatot korszerűsí­tettek, a műszaki fejlesztés nem hatott ki a teljes tevé­kenységre. Így a korszerű gyártási eljárások mellett a regi technológiák is tovább élnek, rontva a gazdálkodás hatékonyságát, csökkentve a teljesítményeket. Az elkövetkezőkben kívá­natos, hogy a vállalatok olyan együttműködéseket hozzanak létre, amelyekben biztosított a fejlett technika folyamatos átvétele. Ezzel elősegíthető, hogy az eddigi­nél több hazai vállalat zár­kózhasson fel a világ élvo­nalához. Éppen tíz esztendeje, 1972­ben írták alá magyar ke­reskedelmi vállalatok az el­ső kishatármenti árucsere- forgalmi megállapodást cseh­szlovák partnereikkel. Ezt követően jelentek meg Győir- Sopron, Komárom, Pest, Nógrád és Borsod megyék üzleteiben ésszakl szomszé­dunk árui. Szívesen csatla­kozott a kezdemenyezéshez a Szovjetunió is, ennek az együttműködésnek elsősor­ban , Szabolcs-Szatmár me­gye lakossága látta hasznát. A Romániával megkötött egyezmény révén Hajdú-Bi­har, Békés és Gson.grad me­gye vált részesévé az orszá­gok közötti árucserének. Ju­goszlávia belépése révén pe­dig Csongrád, Bács-Kisfcun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyek kereskedelmi hálózatának árukínálata szí­nesedett. A kishatármeutí forgalom­ban vállalatok állnak kap­csolatban egymással. A Kon- surnex és a Hungarocoop köti meg a szerződéseket, s bocsátja a területen műkö­dő kereskedelmi vállalatok rendelkezésére az árukat A cserére felajánlott termé­kek felkutatásában viszont valamennyien reszt vesznek. A rendszer egyik érdekessé­ge — és ebben rejlik nagy tartaléka is —, hogy a ki­küldött fogyasztási cikkek ellentételeként ugyanolyan vagy hasonló összetételű ter­mékek kerülnek a hazai for­galomba, így a fogyasztásra szánt javak mennyisége nem csökken. A közönség gyor­san megkedvelte a határo­kon túlról származó árukat. A Csehszlovákiáiból érkező farmernadrágok, szövetek és kelmék, faliszőnyegek, vala­mint a férfi, női és gyer­mekkonfekció termekéi mind keresett áruk. A gyermek- kerékpár, a pezsgő és sokfe­le más árucikk a Szovjet- «nádból erkeáfc. Jugoszlá­viából a* idén kaptunk elő­ször vízhatlan, szőrmével bélelt női gumicsizmákat a megszokott csokoládékré­mek, lisztesáruk, szeszes ita­tok mellett. Az újszerű kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt évti­zedben erőteljesen fejlődtek, megizmosodtak. Jói illu&zt- rája ezt a magyar—csehszlo­vák forgalom. Amikor a fe­lek megkötötték az első szer­ződést, 2—2 millió rubel ér­tékben szállítottak egymás­nak. 1975-ben 12,5, tavaly 18.7, az idei várható pedig 25 millió rubel a felenként! áruszállítások értéke. Napjainkban sokat beszé­lünk az egészséges verseny szükségességéről, mint a ve­vőkért folytatott harc egyik lényeges eszközerői. A kis­határmenti forgalom emel­kedését célzó lépések egy­ben a verseny kibontakozá­sát is szolgálják. A Beike- reskedeliui, valamint Külke­reskedelmi Minisztérium a megyei tanácsok hathatósan segítik a kishatármenti áru­csere-forgalmat ; ösztönzik a mennyiségi és minőségi nö­vekedését A kereskedelem megújhodása, szervezetrend­szerének szemünk előtt zaj­ló változásai, a kereslethez való jobb igazodás egy sor területen megnövelte a ha- tármenti csereforgalom je­lentőseget. A vállalatoknak adott önálló külkereskedelmi jog minden bizonnyal fel­pezsdíti az üzleti forgalmat. A külföldről ilyen csator­nán bekerült . iparcikkek, eg.yeb termékek hatassai vannak a hazai termelőkre, és kitűnő lehetőséget kínál­nak egyfajta piackutatásra. Hiszen az üzletekben meg­forduló emberek érdeklődé­séből, vásárlási készségéből lemérhetik egy-egy termék kelendőségét, piacának nagy­sága t. Ugyanakkor erőtelje­sen arra késztetik a gyártó vállalatokat — és a keres- kedeinet —, hogy itthon x nagyobb figyelmet fordítsa­nak a sokak által keresett áruk gyártására és forgal­mazására Közismert, hogy a jelenle­gi gazdasági helyzet nem kedvez az importnak. Ez kü­lönösein érzékenyen érint egyes fogyasztási cikkeket Az iparban folyó . profiltisz­títás, termékváltás pedig egy sor területen növelte a ijianycikkek .számát. Kétség nem fér ahhoz, hogy a jó üzletpolitika, a rugalmas al­kalmazkodás a piac igényei­hez, a helyi árutermelők és árualapok felkutatása és be­kapcsolásuk a kereskedelmi forgalomba — nagyban eny­hítheti a feszültségeket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a környező szocialista országokban is vannak olyan kihasználatlan kapacitások, amelyek felhasználásával — elsősorban termelési koope­ráció révén — bővíthető a forgalomba kerülő áruk kö­re. Mi sem mutatja jobban a kereskedelem rugalmassá­gát, mint az, hogy az utób­bi időben úgynevezett áru- csereíorgalmi társaságok ala­kultak. A kishatáiménti árucsere szerves része a belkereske­delemnek. Jelentősége, a forgalomban képviselt ará­nya az elkövetkező eszten­dőkben tovább növekszik. Mindez egybevág azzal a törekvéssel, hogy a Ma­gyarországot sem kímélő gazdasági nehézségek -között is jó legyen az árukínálat. Ebben segít az öt ország ke­reskedelmi szervezeteinek mind gyümölcsözőbb együtt­működése, amely hazánkban a határmenti tizennégy me­gyében ötmillió embert eivnt. K. K. E. SOMOGYI NÉPLAP Műszaki fejlesztés kooperációval mai kommentárunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom