Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

gyermekeknek Á nagy család öröme Kaposvár hataraba/n egy építkezések zajától hangos utcában áll egy fehérre mé­táéit, kisablakos ház. Udva­rán mesébe illő ezüstfenyők. Mind-mind más évjárathoz tartozik. A bejárat mellett kxrtyaól. tetejen cirmos do­rombol. S az előszobában mar hallatszik a gyenmekzsi- vaj. A hároméves Jutkát, a nálánál két hónappal fiata­labb Ákost meg az ikreket — Gabriellát és Nórát — Mgy munkában találom. — Nagyon készültünk már erre a mai napra — mond­ja. Tu kora Jánosné, »kit sok egészségügyi és pedagógiai szakember a város egyik legjobb nevelőszülőjének zárt. — A férjem is. én is nagy családba születtünk. Az én szüleimnek például hat gyereke van. Szegényen, de becsületben nőttünk föl valamennyiem. A ibí életünk tragédiája, hogy a szülés «tarn két nappal meghalt a kisfiúnk, s ami talán ennél is fájóbb: több gyerekünk nem lehetett Dolgoztunk, gyarapodtunk, felépült a házunk. A férjem egyik kollégája említette a kikér C6ak úgy tréfásan: belőletek válna a legjobb nevelőszülő. Először idegenkedtem a dologtól, hi­szen nem voltaim biztos ma­gamban, tudom-e szeretni a más gyerekét, s egyáltalán van-e jogom .saját kepém­re formálni”. Aztán jött Évi­ké, s bennünket mintha ki­cseréltek volna. Azelőtt sem volt veszekedéstől hangos a ház, s azóta különösen nem az . . . Szerencsénk is volt. A csöppség közvetlenül szü­letése után jutott árvaság­ra, s értelmes, okos gyerek­nek bizonyult. Gimnázium­ba küldtük, majd másod­szori próbálkozásra fölvet­ték az orvostudományi egye­temre. Rengeteg tanulás, közben sikerek, kudarcok követték egymást; eljött a harmadév, amikor Éva egy hétvégére nem egyedül ér­kezett. Borzasztóan zavart, ideges volt; először azt hit­tük az iskolában van vala­Erőt erő gyere elő Az erő* gyerekeket min­denki ingyh. Sok fiú vá­gy* arra, hogy ««ős legyen. Pedig ebhez csak gyakorlás és akaraterő keil. Íme egy­két ötlet az izmosodáshoz. Kdtéhretélkedő A gyerekek kéé egyenlő •sémi csapatra oszlanak, és egy hosszú kötelet próbái­nak elhozni (A két csapat ködé elválasztó vonalat kel! rajzolna > Amely csapat át­lepi a vonalat, az a vesz«es. Érdemes a vetélkedést húsz­ason. harmincszor is mégis Métetaá. (1. rajzi Másik változata, amikor acgy gyerek versenyez, és az összekötött vékony köte­let a négy sairkaa fogjak a raja) rálva (nem durván) egymást vállal kibillentem« a helyé­ről. Aki leteszi a láíbát, az a vesztes. (Ez is mehet ki­eséses alapom.) Húzódzkodási viadal Egy porolárúdom, vastag faágon ötször, tíaszer felhú- zódzkodini nem is olyan könnyű. Versenyszerűvé úgy tehetitek, ha meghatározott idő alatt kell elvégezni a feladatot. (Például 10 má­sodpercen belül öt húzódz- kodtás.) Az erősebbek részé­re lehet nehezíteni a gya­korlatot húzódzikodás közben a lábfejek közé saontott sú­lyokkal. A lábizmok erősítés* Egy ki* szék, pad fölött ki tud legalább tízszer pá­ros lábon átszökdelni ? De lehet a fej fölé fogni egy széket vagy egy nehezebb ládát is, és így húszszor le­guggolni, s felállni. Más vál­tozata; a labdát kell feldob­ni, és kétszer leülni a főid­re és felállni, amíg vissza­esik. mi probléma. Miközben a férjem lefoglalta a barátját, elmondta: hogy nagyon nagy bajban van. szeretik egymást a fiúval már jó pár hónap­ja együtt jármaik. Eddig azért nem beszelt róla. mert féLt. hogy kiderül, ő nem a mi igazi gyerekünk. Az egykori kislányt ma mar dr. Pohánkáné dr. Tu- kora Évának hívják, s a szobában játszó ikrek édes­anyja. — Közben nekünk is volt egy válságos periódusunk — folytatja Tukora Jánosné. — Jelentkezett Éva édesanyja, s visszakövetelte a lányát. Irtunk neki, hogy mi nem állunk Éva útjába, sőt nem is beíoivasoi juk döntését. Felnőtt, szabad ember, ab­ból sem kérünk vissza sem­mit sem. amit évek során neki adtunk lányunk gon­dolkodási • időt kért; rossz idegállapotban volt, tele ag­godalommal. Ek/kor került a családihoz iámét két kis ár­va — mintegy elterelni a figyelmünket, helyreállíta­ni önbizalmunkat. vissza­adni az életkedvünket. — Most már végképp meg­nyugodtunk, a régi nagy családra gondolunk, s föl­idéztük azt a sok örömét, amelyben évtizedekkel ez­előtt volt részünk — mond ja ismét a ház asszonya, őszintén mondom: kiegyen­súlyozottságomat, lelki bé­kémet nem cserélné™ el semmiért. Köntési Zsolt Mester Attlfa Téli ' mese Ág he gyen csöppnyi csillag ül (ma egész nap fagyott) meg-me gr ebben kapaszkodik és fázósan ragyog el kellett volna mennem akár a madarak de egy csillagnak erre j gondolni sem szabad meg-megrebben kapaszkodik (ma egész nap fagyott) ül a törékeny ághegyen és még szebben ragyog. Hol a sapka? Na*y » jókedv a jégpályán. Szól a zene. vígan suhannak a korcsolyázók. Csak szegény Jóska busilakodfk a pálya szóién egy pádon. Elveszett a jó meleg kötött sapkája, aminek egy szép pompon is ékeskedett a to te jen. Mit gondoltok, vajon hol lehet? (Helyes válasz a 14. oldalon.) A ZÁKÁNYI 'ERDŐBEN Laci pajtás egyre izgatot- tabb lett. ahogy közeledtünk a zákányt erdő felé — mert ezúttal ő lesz a vezetőm. Be kell vallanom, én még nem jártam itt. Az erdő történe­tét és a különleges fák faj­taösszetételét is csak az er­dőgazdasági üzem tervből is­mertem. Völgybe vezetett a gya­logút. Megálltaim, mert meg­kapó volt a vílágoszöld, si­ma kérgű fák látványa. Ia- ci észrevette csodálkozáso­mat, azonnal meg is szólalt: — Szépek ezek a fák; eze­ket nem ismerem. — Hegyi juhar ók. Fejlődé­sük mutatja, hogy a termő­hely megfelelő számukra. Ugyanezt lebet mondani az egerekről is — mutattam a patak partján álló fákra, miközben átmentünk a kis fahadon. Közmondás A bal oldali ; ábrában lát­ható rrvozaákda rabokat illesz- szétek a jóbb oldali táblá­zatba úgy, hogy a betűk helyzete változatlan marad­jon. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, a jobb ol­dali ábrában — a már előre beírt betűk segítségével — egy közmondás szövegét ol­vashatjátok el. Hogy szól a közmondás? Beküldési határidő: 1983 január 2., vasárnap. Kérjük., hogy a helyes megfejtést le­velezőlapon küldjétek be és írjátok rá: „Gyenmefcrejt- vémy”. A helyes megfejtést 1983. január 5-én, szerdán az Otthon és család című ösz- szeallítás urnáiban közöljük. Meredeken emelkedett az út; itt mar lucfenyők is vol­tak a lomibhullató fák között. — Milyen zöld még a sze­der levele — mutatott Laci a fák alját borító sűrű alj- növén yzetre. — örülnek az őzek és szarvasok ennek a kitűnő aölditakamványnak —• mond­tam. S szavaimat mintha igazolni akarták volna: egy suta és két gida, majd mi­kor a nyiladékhoz értünk, két suta és két gida szaladt el közelünkből. — Ne féljetek tőlünk,' most nincs nálunk fegyver! — szólt utánuk Lackó, de az őzek nem álltak meg. — Menjünk az erdei há­zikó felé — javasoltam, az­tán a nyiladék szélén álló iuc- és simafenyőket néze­gettem. Zárva volt a házikó. A hatalmas fenyők esti ho­mályt borítottak a kereszt- nyiladékra. — Az emlékművekhez er­re kell menni — mutatott Laci a híd felé. Leereszkedtünk a völgybe. Megálltam a hídon, s ámul- va néztem a félévszázados lucfenvvest Milyen ideális hely ez nekik — gondoltaim, es, a déli oldal felé fordul­tam. A patak melletti me­redek oldalra telepített fe­nyők. még csak egy-két mé­teresek, de a fejlődésük azt mutatja, hogy ötven év múlva ezek is húszméteres fák lesznek. Tisztás következett, aztán hamlseiprusokikal szegélye­zett úton mentünk. A nyu­gati oldalon a vöröskőből emelt obeliszik, felső részén erdészjeivény, a vörösréz táblán pedig 'ez olvasható: Pagony Károly erdész • emlékére a tisztelői emelték A kereszfcnyiladéfc felén a mészkőből keleti emelt obeliszk réztábláján pedig ez áll Metz! Kamill a nagy természetáuüakitó emlékére a hálás utódok ■ A két nagy erdész emlék­műve előtt levett kalappal tisztelegtem én is. Laci is mellém állt és halkan meg­kérdezte : — Valóban termés zetát- alalkító volt ez. a bácsi? — Igen. ö kezdte el a fe­nyőtelepítést ezekben az er­dőkiben; ö alakította ki az iharosberéinyi és az iharosi parkokat, es ő telepítette az ágneslaki arborétumot. Pa­gony Károly, Metzl Kamill- nak tanítványa volt, ezt a tagot, amelyben az emlék­mű áll, az ö emlékére tele­pítette különleges fenyőkkel és exotáíklkat. Ezt az erdő­reszt Metzl-tagként tartjuk nyilván az erdőgazdasági üzenatervben. A másik, em­lékmű mögötti erdőrészt az első ötéves terv idején Vég- helyi Ferenc zákányi erdész telepítette, s ezt Pagonytag­nak nevezzük. Hosszú lenne felsorolni azokat a fafajokat, amelyek itt előfordulnak. Er­ről könyvet kellene írni. Az utódok fölismerték a nagy tudású erdészeik fenyőtelepí­tésének hasznosságát, és él­nek is vele, mert a környé­ken sok-sok karácsonyíate- lepet létesítettek. No. de induljunk, mert ránk este­ledik, és hosszú az út há­záig ! Az erdő szélén megálltunk. Hallgattuk a fenyők suhogá­sát amint az erő6 szél tép- te-cibalta őket. ám az is le­het, hogy így búcsúztak tő­lünk. Amikor hazaértünk, Laci megjegyezte: — De jó is lenne annak a sokféle fának a nevét is­merni, melyet a zákányi er­dőben láttunk. — Majd a nyáron újra el­megyünk és meghatározzuk őket — felettem ... Tóth Ferenc Páros r*fs*nyek A gyerek«* válasszanak körülbelül elvan maga« és •ró» párt. anojbyenelk ők. Ez­után kezdődhetnek a játé­kok. A győztesek a győzte­sekkel. a vesztesek a vesz­tesekkel tartatjaik a küzdel­met. A párok háttal állnak egy­másnak. Feladat hattal el­tolni egymást álló helyzet­ből. Ugyanez szemből ki­nyújtott kézzel, a tenyerek segítségevei. Ezután pihen- tetónek következhet a ka­Taflcskaverseny Befejezésül a gyerekek ta­lácskaversenyt rendezhet­nek. (Egy gyerek fekvőtá- maszban, a másik pedig megfogja a két lábát.) A „talicska” hátára tegyetek egy pár összekötözött tor­nacipőt. Futás közben, ha a cipő leesik, csak a „ta lncska ’ szerepet vállaló gye­rek teheti a saját hátára vissza, a társ nem segíthet. S (fsak ezután indulhat to­vább a páros. Tótágas királynak volt egy díszes paripája, azon lovagolt hetedhét határig. Egyszer olyan messzire nyargalt, hogy már nem ér­hetett haza a deli lakomá­ra, s amint körülnézett egy­magában, látta, hogy a tó partján egy halász az ebéd­jét főzte. Nosza, odaugra­tott, s még a nyála is csör­gött, olyan pompás volt a kondéros halak paprikás il­lata. A halász jószívvel kínál- gáttá, őfelsége pedig mohón evett, mert igen éhes volt. Hanem a legnagyobb falat­nál kékült-zöldült, fullado­zott, mert szálka akadt a torkába. Ám a halász úgy vágta hátba Tótágast, hogy megmenekedett a bajtól, a szálka menten kifordult a szájából i Amint a király szóhoz ju­tott, azt mondta a halász­nak: — Megmentetted az élete­met, es tudd meg. Tótágas kasviaóa 1 játék. Fél lábon ug­tJj őz)ethelyiségéből a Somogy Áruházzal szemben épült pavilonsorból kíván minden kedves vásárlójának kellemes ünnepeket és nagyon boldog új esztendőt a Karg autómüszaki bolt nagy választék, könnvú parkolási lehetőség. (4047) A király és a halász vagyok, a király. Íme, ez a zacskó arany a jutalmad, használd fel kedved szerint. örült és hálálkodott a ha­lász, de őfelsége intett ' a< kezével. — Ám amiért kezet mer­tél emelni a királyodra, fe­jedet vétetem. Most már kesergett a szegény ember, hogy mit ér a sok arany, ha maris meg kell halnia. Legalább annyi ideje maradna, míg elkölti a pénzét, akkor nem bánná, tegyen vele amit akar. — Jól van — bólintott a király kegyesen. — Költsd el az aranyaidat, mulass, dá- ndozz, aztan tüstént gyere el a palotámba. Telt-múlt az idő, de Tó­tágas színét sem latta a ha­lasznak. Nagy sokára aztán katonákat küldött érte, mert ófelsége igen szigorú ural­kodó volt. Hanem amikor eleje hozták, a halasz mél­tatlankodott: — Mi dolog ez, felséges királyom? Hát nem azt mondtad, hogy akkor jöjjek el a fejemet vétetni, ha el­költöttem az aranyaimat? Nos, vettem házat, földet és jószágot, de az utolsó arany­ba már nem volt szükségem, az megmaradt, és íme, itt őrzöm a zsebemben, nézd csak meg a saját szemed­del Tótágas megnézte az ara­nyat, az ő kepe volt arra verve, igazat mondott tehát a halász. Élőbb a szemöldö­két vonta össze, aztán a fe­jet kezdte vakarni, végül ne­vetett, és azt mondta: — Eredj haza, halász, a király megtartja a szavát, hanem őrizd holtodig azt az aranyat. . Íródeákjával mindjárt be­íratta a krónikájába a dol­got, és hozzátette, hogy né­ha egy egyszerű halasznak több esze van, mint a kára- lyűMűJc, Szótag- rejtvény Az alabb felsorolt szóta­gok. félhasználásával adja­tok választ az öt kérdésre. Helyes válaszók esetéin a a kezdőbetűk összeolvasva magyar költő vezetéknevét adják megfejtésül. A, KÓ, 1,0, MA, OS, PA, RAL, RIZS, TA, TA. 1. Edzőtáboráról ismert városunk ...................... 2 Norvégia fővárosa ....................... 3 . Hagymájáról híres varos ...................... t 4 . Nyugat-európai főváros ........................ 5. Tó a Szovjetunióban (A választ a 14. oldalon el lenön to etilek) SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom