Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-24 / 302. szám

Telefonok között A telefonok kai Bánsági Istvánnak sincs szerencséje. A hivatali készülékén — kipróbáltam — épp olyan nehezen jön a tárcsahang, mint bárhol másutt a város­ban. Azt i* tapasztaltam, hogy Bánsági türelemmel var a sorara: nem piszkálja közben a készüléket, nem vágja oda a hallgatót Aki szidja a kaposvári telefono­kat annak magyarázza a műszaki okokat, s bebizo­nyítja, hogy a hosszú per­ceknek látszó v a raji ozás a tárcsahangra néhány trzmá- sodperc csupán. Nem mond­ja, de tudóin: köziben azon gondolkodik, hogy a szoba- ja alatti erpeieten miként bírják a folyamatos túlter­melést a főközpont gépei. Ismeri a lehetőségeket es a koriatokat is. Ma ő a leg­öregebb postás ebiben az épületben több mint negy­ven eve dolgozik itt. Végig­csinált több rekonstrukciót, kapacitasíejlesztó beruhá­zást. Munkáját a változatos­ságért szereti, ■ a váratlan helysetekben is nyugodt, kö­vetkezetes. Azt mondják ró­la, hogy konok ember. — Konoknak tartanak ? Attól függ. mit nevezünk annak. Amíg nem győznek meg az ellenkezőjéről, ad­dig hajtom a magamét Elgondolkodik, aztán föl- nevet. Jóizűep, döcögősen tud nevetni. "V — Konok ember...? Hát van benne valami: nem sze­retem a könnyen, levestész­ta módjára gyúrható embe­reket Bánsági István a Somogy megyei Távközlési Üzem ve­zetőije. A postán középveze­tőnek számit Kétszáznál több ember munkájáért fe­lel. Ez a kétszáz viszont szétszórva él és dolgozik az egesz megyében. Valameny- nvit jól ismén: nemcsak a munkájukat, hanem a sorsu­kat is. — Jó társaság jött össze, összecsiszolódtunk, mint a kavicsok, s mindannyian tutijuk., hogy a pattogó hi­vatali modornál többet ér a jó szó Utasítani nem szere­tek. Azt szoktam mondani: légy szives, csináld meg és jelentsd, hogy ha kész le­szel véle. — -Hogyan lett postás? — Államtitkári protek­cióval. — Itt érettségiztem a ka­posvári gimnáziumban, 1940- ben Az anyám beteg lett, s nekem pénzt kellett keres­ni. továbbtanulásra nem gondolhattam. A Szerencsem az volt. hogy keresztanyám húga titkárnőként az állam­titkár- mellett dolgozott, ö segített. De ilyen körülmé­nyek között sem ment köny- nyen. Postatiszti iskolára kerültem, aztán három évig Marcaliban dolgoztam. A család összefogott értem: megpróbáltak segíteni a to­vábbtanulásban. Abban az időben egyedül a jogi ka­ron volt levelező képzés. Felvételi vizsgát nem tartot­tak, csak a tandíjat kellett befizetni. A kétszáz pengőt a rokonság adta össze, s én mezei jogászként beiratkoz­tam Pécsre. A könyveket barátoktól kaptam. A tan­díjból. azitán 150 pengőt — a kitűnő érettségi bizonyít­ványomért — visszaadtak. Ebből a pénzből — a ro­konság tálán ma sem tudja — barátaimmal csináltunk egy görbe napot; annjö ma­radt csak belőle, hogy a vo­natjegyet megvegyem. Ami­kor hazaértem, elővettem a romai jogot Tanulni akar­tam. de a könyv tizennyol­cadik oldalánál elaludtam. Többet elő sem vettem. Nem lett belőlem jogasz. Maradt a posta, ezen belül a kötet - lene-bb, változatosabb mű­szaki pálya. Munkája értel­met itt mindig tapasztal­ja az ember. Ha eltervezünk valamit és megcsináljuk, az eredményt érzékelni lehet. Nem tudom, hogy a haját a telefonok vitték-e el. de az 'biztos, hogy nyugalmát nem tudták kikezdeni. Pe­dig a telefonok képletesen is, a valóságban is sok bor­sot törnek orra alá. Napon­ta órákat lop el idejéből a magyarazkodás. Akinek te­lefon kell. az nehezen veszi tudomásul, hogy műszaki okok miatt — azért, mert túlterhelt a központ, nincs kiépített hálózat — nem kaphat. Nem -irigylésre mél­tó a helyzete. Volt, aki megfenyegette ezért, s olyan is, aki panaszt lett ellene. Bánságit a panaszbejelen­tést követő vizsgalat sem hozta ki a sodrából: érveit végül is mindenki elfogad­ta. — Én azt szeretném, ha kenyéradó gazdámról, a postáról jó lenne a közön­ség véleménye. Meg azt is akarom, hogy minden este nyugodtan felehessek le, és ne zavarja meg semmi az álmomat. Tanúja voltam egy rekla­mációnak. Valaki sokallta a számlát. Bánsági végighall­gatta az érveket jelentő szó- zuhaíagot, s azt mondta: „Én tudom, hogy a gép is tévedhet. De ha vét, akkor nem tizenöt vagy húsz be­szélgetőssel számol többet, hanem ezerrel, tízezerrel, s azt könnyű észrevenni. A postának nem kell senki pénzé, de ami nekünk jár. azt úgyis bevasaljuk az utolsó fillérig.” Azt, hogy s telefonok ügyében keményszívű, saj­nos. sokan tudjak. Keveseb­ben. hogy immár a negyedik ciklusban választottak meg a Postásszakszervezetben a központi vezetőség tagjának. Munkájáért a közelmúltban — hatvanadik születésnap­ján — a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta meg. — A pihenés időszaka jön? — Azt gondoltam én is. De kértek, maradjak még egy évig. Addig tovább csengenek a telefonok, s nagy, erőteljes s lépteit visszhangozza az öreg postaépület folyosója. Szobája falán élüzem-ki- tüntetősekről szóló oklevelek sora. Bánságit nehéz elkép­zelni telefonok nélkül. Dr. K wvra Imre Először ment cirkuszba a kislány A Mozgáskorlátozottak Bcwnogy megyei Egyesülete fiatal szervezet meg, am rövid idő alatt is rx-uc /o- my flottán: rru mindent tud- nauc terűm hasocuo sorsú tarsaiikert az emiaeireK, ha összefognak. Már az is nagy uoiiog, na szerenc&etlen so« - so«u-a, rossz koi-uimenyekre tudjaik íeinivnj a hatóságok figyelmet. Az 521) tagú egye­sületnek megalakultak. a körzeti csoportjai is. Siófo­kon, Bogtar leden. Marcali­ban, Nagyatádon, a követ­kező ev tavaszan pedig Barcson jön letre helyi cso­port. A kaposvári tagok helyzete taian kónnyebo: a valialatok, tanácsi szervek hatékonyan segítik munká­jukat- Szamos vállalat ad je­lentős anyagi es tarsadaimi támogatást. Miként működ­nek a nem megyeszekheiyen levő csoportok; meiyek sajá­tosan helyi gondjaik, eredmé­nyeik? Jo voiit haúani, ahogy Tankone Szálát tirzseoet, a suóíoki csoport vezetője ai varos in Betonen yeinek segí­tő szándékairól beszélt. Az ottani szervezet nyolc­van tagot számlái, ám tud­nak csaknem ötven ember­ről, aki mozgássérült ugyan, de még nem tagja a cso­port ruak. A rendezvényeket a nem tagok is látogathat­ják. Itt volt például két kö­zös kirándulás, egy műsor­ral egybekötött taggyűlés. Hogy miiyen eredmerunyel? Egy 13 eves kislánynak így adatott meg, hogy életében először cirkuszba jusson. Az indulás előtt szülei is sírtak az örömtől. Novemberben a baranyai kiránduláson, több olyan idős ember vett reszt, aki meg nem járt azon. a területen. Megérte a hosz- szadatemas előkészület, hi­szen sokan örültek a gyógy­fürdőnek, amely a kirándu­lások programjának fontos állomása volt. S miként segítenek a he­lyi intézmények ? A csoport megalakulásaikor — ez ev áprilisában — felhívással fordult az iskolákhoz es az üzemekhez: kertek, lehető­ségeikhez mértén támogas­sák tevékenységüket. Se­gítséget kértek a mozgássé­rült gyermekek fölkutatá­sához is. A reagálás „ve­gyes” volt. Am az az intéz­mény, amelyik vállalta a segítséget, tartalmas fel­ajánlásokat tett. A Siófoki Állami Gazdasag évente kétszer Sió ivolevet ad a tagoknak, ingyen biztosit au­tóbuszt. Az ősszel tizen­nyolc mazsa almát vásárol­hatták a mozgássérültek kedvezményes áron. A Ba­la toni V ízugyi 1 gazga tosag egy kommunista szombatot vállalt a csoportért. A sió­foki áfész két mozgáskorlá­tozott ember harkányi üdül­tetését ajánlotta föl. A hé­ten egy ruagvon szép akció adott lehetőséget az ala­csony jövedelmű tagoknak, hogy karácsony előtt aján­dékokhoz jussainak: tízezer 1'orin.t értékben vásárolhat­tak műszaki cikkeket, ci­pőt, ruhát, méterárut a Sió .Áruháziban. A DRW az irodai munkákban segít, de felajánlotta a keze leseben levő fürdőkbe az ingyenes belépést is, A siófoki öre­gek napközi otthonában minden hónap első hétfő­ién jogsegélyszolgalat mű­ködük. Két jogász vállalta — társadalmi munkában — a tanácsadást: ebben nem­csak a csoport tagjai. ha­nem az otthon lakói is ré­szesülnek. Az autóklub el­lenszolgáltatás nélkül vizs­gálta felül a hyeomat ko­csikat, s elvégezték' a ki­sebb javításokat is. Melyek a jövő tervei? Szeretnének mennél több tagot fölvenni az egyesület­be; havonta egyszer szóra­kozási lehetőséget biztosíta­ná klubdelután keretében. Ehhez • helyiséget a GOV és és a DRW ad Jelentke­zett a tabi Videoton is: buszt adna a kirándulások­hoz. A sok szép felajánlás­hoz — remélhetőleg — meg többen csatlakoznak. A A. Különleges fűszereket csomagolnak Két új melléküzemág kezdte meg működését K ét-helyen * termel osizö vetkezet ben. Az egyikben a (lom park kereskedelmi vállalatnak csomagolnak gyömbért, curryt és mexikói papri­kát. A másikban bordisramive.vinunkákat készítenek az asszo­nyok a rákospalotai niuanyagf eldolgozó vállalat marcali te­lepe számára. fl helyi közösségek felelőssége A kormány es a SZOT el­nöksége közös határozatban jelölte ki a munkahelyi de- mokxátha továbbfejleszté­sének tennivalóit — olvas­hattuk november végén, a Minisztertanács üléséről ki­adott közleményben. Most arról értesültünk, hogy a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsa január 6-i ülésen ezt a témák vitatja meg. A megyei testület a so­mogyi szakszervezeti mozga­lom kiemelt feladatának te­kinti a munkahelyi demok­rácia tartalmi és módszer­beli továbbfejlesztését. Az újabb lépesek annak ellene­re helyenvailoak. hogy mar az öt évvel ezelőtti mmisz- tertaeacsi es SZOT-eLnöiksé- gí határozat új szakaszt nyi­tott a munkahelyi demok­rácia fejlődésében. A fóru­mok a munkahelyi élet szer­ves része lett Somogybán is, a dolgozók részvételé tar­talmasabba válj a vezetés­ben, az erdekek föltárásá­ban és egyeztetésében. Eközben kedvezően válto­zott a vezetők szemlélete, gyakorlata is. Sok olyan tapasztalat gyűlt össze az elmúlt idő­szakban, ameiy arra mutat, hogy még nem mindenütt hasznosítják a munkahelyi demokratizmus Lehetőségeit. Előfordult parhuzamossag; a formalizmus jegyeit is fellelhettük, s a dolgozók helyenként érdektelenek voltak a téma iránt. Itt-ott szembekerült az egyszemé­lyi es a kollektív vezetés ér­telmezése, a szakszerűség és a demokrácia éivenvesüié- se, illetve a gyors döntések igénye meg a demokrácia „működés» sebessége”. Fel­oldható ellentmondásokról van szó. Tavaly a megkérdezett so­mogyi dolgozók egyharmada vélte úgv hogy lésze van a munkahelyi döntésekben; a többiek válasza hatarozat- lan volt, egy részük pedig nem erezte, hogy- bevonják őket sajat körülményeik alakitasaba. Ennek az az oka, hogy a szakszervezeti csoportélet nem mindenütt erte el a kívánt színvonalat, s nem alakult ki megfelelő kapcsolat a közvetlen és a képviseleti fórumok között. Pedig épp ez v°lf az az időszak az orszagoan es So­mogybán is — az elmúlt öt évről van szó —, amikor nőtt a vállalati önállóság, lényeges változás ment vég­be gazdasági es társadalmi életünkben Ha arról hal­Az év sztoriit A brnói lombikbébi A csehszlovák orvostudo­mány történetében kétség­kívül új korszakot nyit az az újszülött, aki 1982. no­vember 11-én sírt föl a brnói szülészeti klinikán. Rögtön az újságok első ol­dalara került a fényképe, s ha közvélemény kutatást tar­tanának,, az év embere cí­met Csehszlovákiában való­színűleg e néhány hetes cse­csemő nyerne. Igaz. nem akármilyen újszülöttről van szó A mindmáig titokban tartott nevű kisfiú Cseh­szlovákia első lombikbébi je. A nyolcadik ilyen ember a világom. Ha a nevét nem 1« tud juk, azt igen, hogy nagyon jól viselkedik. Mindössze egy nappal jött korábbam mint az orvosok várták. A szülés zavartalan volt, a ki­csi jó étvágyú, és a súlyára sem lehet panaszt hiszen 3850 grammal jött a világ­ra. Milan Dvorak professzor vezetésével a brnói egye­tem orvoscsoportj* kilenc evvel ezelőtt kezdett el fog­lalkozni az anya szervezetén kívüli megtermékenyítés le­hetőségével. A Kiserietek 1978-tól, a világ első lom­bikbébi jenek születése után gyorsultak föl. A cseh orvo­sok angol kollegáik sakeies metódusa alapján indultak el, de később az eredeti „li- cencet” jelentősen módosí­tották. Lényegében arról van szó, hogy a megtermé­kenyített petesejtet az angol módszernél jóval hamarabb helyezik vissza az anya­méhbe, amely a legösszakom- fortosabb lombiknál is na­gyobb biztonságot nyújt az embriónak. Bá rmeraiyi re egyszerűn ek hat is a dolog, a születés után a brnói orvosok nem győzték hangsúlyozni, hogy egyelőre megjósolhatatlan távoli jövő az, mikor a lombikbébi a szülészetek rutinpáciensevé válik Nem­csak a művelet bonyolult­sága miatt, hanem azért, mert az esetek túlnyomó többségében a meddőség nem gyógyítható, nem korri- gaihato ezzel a módszerrel. A brnói lombikbébi ötnapos korában A csehszlovák orvosok szá­mítása szerint a lombikbébi vilagrahozataiara — elméle­tileg — alkalmas nők eseté ben is legföljebb tízszázalé­kos a tényleges szülés esé­lyé. Kétségtelen persze, hogy akiknek egyébkent nem lehet gyerekük, ez a tíz százalék az egyetlen — hatalmas — esely. Ennek társadalmi fontosságát es eil ismerését jelzi, hogy a lombikbébi a csehszlovák egészségügy állami kiemelt kutatási programjai köze tartozók. A brnói kombik'-kis fed va­lószínűleg nem sokáig lesz az egyedüli Csehszlovákjá­ban, hiszen a születését kö­vető sajtoertekedeten beje­lentették : már várják a másodiknak a világra jöttét. Ha a tudomanyos-fantaszti- kus irodalom Lapjairól a lombikbébi be is vonult a mindennapi életbe, azért meg az orvostudományban élenjáró országokban, mint Csehszlovákiában, a lom­bikban fogant gyermekek egyelőre „exkluzív klubot” alkotnak. Udvarhelyi Szabolcs (Pnaga) lünk, hogy a nehezebb gaz­dasági helyzetben meg na- gyooQ szükség van a Közös­segek tudatos cseleKVő tá­mogatására, a döntéseik ki- alaKitasaban való részvétéi­re, akkor megértjük a Mi­nisztertanács es a SZOT ko- 'zos határozatának fontossá­gát. amely a munkahelyi demokrácia tovabbfejieszte- set szolgai mázzá. (Bar ezt jobb körülmények között is megkövetelné az elet.) Egy határozat azonban önmagában nem oldhat meg semurut. Arra van szük­ség. hogy mindenki, aki a munkanelvi demokrácia gyakorlásában részt vesz, megertse a határozat lényé­gét es támogassa megvaló­sítását. Meg kell határozni a szakszervezeti testületek feladatait, s ezek szellemé­ben kell munkálkodni. Űj vonasa például a határozat­nak, hogy csupán a fő el­veket tartalmazza, a rész' letes szabályozást a helyi közössegekre bízza. Ezzel is növeli felelőssegüket, ugyanakkor kiírja a koráb­bi túlszabályozást. Felsorol­ja ugyan a munkahelyi de­mokrácia fórumait, azonban lehetőséget ad rá, hogy a helyi adottságok figyelem­bevételével egyéb tanácsko­zásokat is összehívjanak, ha fontos kérdéseket kell megvitatná. A novemberi határozat megszünteti a termelőüze­mek és a nem termelő in­tézmények dolgozóinak jo­gai és kötelezettségei közöt­ti • különbségeket, s a mun' kahelyi demokrácia kifeje­zést használja a korábbi üzemi demokrácia helyett Ez utóbbi ugvanis csak a termelőüzemekhez kötő­dött. Számos SZMT-, iletve el­nökségi ülésen kertit szóba a somogyi munkahelyeken működő szakszervezeti bizal­miak tevékenysége, hatáskö­rűik érvényesülese, illetve az ebben tapasztalható hi­ányosságok. E határozat rendezi a bizalmi testület és a szakszervezeti bizott­ságok közötti munkameg­osztást. Gondoskodik arról is. hogy milyen garanciát kap ion a dolgozó a felve­téseit követő vezető intéz­kedések érvén vési tesere. A szakszervezeti vélemé­nyezési jog ezután kiterjed a közép- és alsó szintű ve­zetők munkájának megíté­lésére is és ki kell kérni a demokratikus fórumok vé­leményét a vezetők munka- viszonyával kapcsolatos kéi-Hésekben — kinevezés, áthelyezés, felmentés, levál­tás —, illetve a mmő^ftés- nél is. H. F

Next

/
Oldalképek
Tartalom