Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-21 / 299. szám

Az egymillió kert országa „Mintha mind a rokonaim lennének" Vendégségben Kocsisné Fekete Juliannánál A hárommillió 880 «rer lakosú Moldávia hatalmas gyümölcsösökkel ékesített ..kert or szag”. Fővárosa Kisi- nyov. Mindent, amit ezen a dombos, termékeny földön nem vetettek be gabonával vagy ipari növénnyel, sző- loskertek. alma, körte és szilva foglal el. A köztár­saság 33 ezer 700 négyzet­kilométernyi területén —• a helybeliek szerint — több mint egymillió kert talál­ható. A gyümölcsösök néha ki iométereken keresztül hú­zódnak, A hagyományt kö­vetve a családapa minden gyermek születésekor ültet néhány gyümölcsfát. Mire íe! nőnek a gyerekek, meg­nőnek a fák is. Azt tartja a mondás, hogy e» örömet, egészséget és szerencsét hoc a házhoz. A korszerű mezőgazdasági termeié* az utóbbi években r — A bor olyan, mint a gyermek: minél keyesebbet háborgatod, annál jobban érzi magát... Nem ért ve­le egyet? Na jó, a gyere­kekről nem vitatkozunk, de a borért kezeskedem ... Ezt mondta bevezetőül Geangij Kazub, a hatalmas borgazdaság, a Moldavin- prom agráripari egyesülés elnökhelyettese. A moldá­viai szőlőtőkéknek több mint fele a Moldavinprom- nak terem, ez az egyesülés adja az ország bortermelé­sének egymyolcadát. Jelen­tős részét exportálják is. Kozub kandidátus az elnök­Több mint 19 évet kellett várni erre az eseményre. A világ első űrhajosnó jenek, Valentyina Tyereskovának 1963. június 16-án kezdődött csaknem háromnapos útja után talán meg a szakem­berek közűd is kevesen gon­dolták, hogy legközelebb csak 1982. augusztus 19-en hangzik el a bejelentés: ,,Nő a világűrben. Szvetlána Sza- vickaja, a világ második űr­hajósnője két társával együtt a Szojuz—7 űrhajón a Szál jut—7 űrállomásra tart” A tudomány fintoraként paradox módon épp az űr­technika fejlődése fosztotta meg — ha csak átmenetileg is — a nőket az űrrepülé­sekben való részvétel lehe­tőségedtől. A néhány napos, űrhajókon végrehajtott űr­repüléseket a Szaljut űrál­lomások megjelenésével föl­váltotta a hosszab ideig tartó (kutatómunka a világ­űrben, s a szűkre szabott le­hetőségekhez méretezett be­rendezések még a legszük­ségesebb feltételeket sem biztosították a nők tartós űrutazásához. Ám 1982 ta­vaszán megkezdte működé­sét az elődeinél sokkal táfta­a nagy méretek irányában fejlődik. Érdekes kísérletek folynak a gazdasági egyesü­lések szervezésével. A köz­társaság kolhozai és szovho- zai részvényes alapon a szakosított leányvaLlalatok egesz hálózatát hozták létre, így néhány termelési ágra szakosodé, kitűnően jövedel­mező gazdaságokká váltak. Sok moldáviai kolhoz es szovhoz egyidejűleg 7—8, olykor 10—12 gazdaságközi vállalatnak, szervezetnek es egyesülésnek a részvényese. Az egyik legutóbbi újdonság az úgynevezett területi ag­ráripari komplexum, amely­hez több mezőgazdasági ipari, szállítási, kereskedel­mi és építési vállalat tarto­zik. A moldáviai kísérlet si­keresnek bizonyult és a Szovjetunió más vidékein is megkezdték a bevezetését. A helyettesség mellett két la­boratórium tudományos ve­zetője. Köztük az egyik a xeres (spanyol bor) gyártás- technológiájával foglalko­zik. — Itt van például, a moldáviai fetj asz ka (leány­ka) borfajta. Ez a világ leg­jobb borfajtái közé tartózik. Egyesíti magában a finom aromát, zamatot és kelle­mes frissítő. A fetjaszka aromája és zamata mint bármely más bor esetében, legalább háromszáz bioké­miai komponensből és még számos aromekölcsönzó anyagtól függ, amelyek a sabb lakóteret nyújtó több. egymástól elkülöníthető részire osztott Szaljut—7 űr­állomás. A megnövekedőit lehető­ségekkel új igények is pá­rosultak. Az űrkutatás nap­jainkra olyan fejlődési sza­kaszba jutott, amelyben szükségessé vált az elsősor­ban az űrállomás irányítá­sához, berendezéseinek ke­zeléséhez értő „hivatásos” űrhajósokon kívül egy-egy tudományágat alaposan is­merő szaktudósok, biológu­sok, csillagászok, fizikusok, orvosok tartós jelenléte is a világűrben Ezéort indult hát útnak ez Moldáviai Szocialista Szovjet Köztársaság köztársaságban az élelmi­szeripar elsőbbséget élvez a többi iparággal szemben, de ma már egyre népszerűbbek első osztályú ruházati cik­kei, műanyagai, műszerei és gépei. Moldáviában kidolgozták a földtartalékok kihasználá­sának és megőrzésének 2000- ig szóló általájros tervét. E szerint a mai szűzföldeket is termővé teszik, nagyrészü- ket felszántják, vagy gyü­mölcsösöket, szőlőültetvé­nyeket telepítenek rajtuk. Hogy a városok és falvak területi gényes* terjeszkedé­sét megakadályozzák, előnyben részesítik a maga.s- épxtlkezést, eizzel egy időben felszámolják a kis települé­seket: lakóik nagyközsé­gekben kapnak otthont. Így 40 eeer hektár föld szabadul fői borászok legnagyobb bána­tára a levegőn könnyen oxi­dálódnak. Ezért igyekszünk kímélni a bort, a lehető legkevesebbet töltjük át az előállítás és a szállítás so­réin. Most azon dolgozunk, hogy a bort az előállítás he­lyén palackozzuk, s ezzel megőrizzük a jó minőséget. Moldávia ősidőktől szőlő- és bortermelő vidék. Fej­lődéséhez, különösen az utóbbi években, nagy mér­tékben hozzájárult a tudo­mány. Mire kell gondolnia a bortermelőknek? A megfe­lelő jóminőségű szőlőültet­vények, azután pedig minden egyes láncszemre — az. alapanyag feldolgozásá­hoz szükséges technológiára és berendezésekre, az alap­anyag minőségére, a must forrásához szükséges bakté­riumok megválasztására, a borkészítés technológiájá­ra, valamint a minőségi szabványok betartására. Az elmúlt tíz évben so­kat foglalkoztak a kutatók Új, Moldáviában eddig is­meretlen, de nagyon sike­resnek bizonyuló eljárások­kal. A reggeli harmat es a Moldávia illata aromásitott bonokhoz külön speciális füveket termesztenek. A pezsgőknek pedig olyan új vömös fajtáját alakították ki amely a bulgáriai nem­zetközi borversenyen 1980- ban aranyérmet nyert. év augusztusában Bajkonur­ból ■ Szvetlána Szavic.kaja, hogy hét napot, töltsön a Szaljut—7 fedélzeten. A 34 éves fiatalasszony nevét or­szágszerte — sót a repiilő- spart szerelmesei világszerte —- már korábbról jól ismer­ték: a szovjet légierők mar- salljának, a II. világháború egyik leghíresebb vadászpi­lótájának lánya még csak 17 eves volt. amikor már há­rom ejtőernyős világcsúcsot mondhatott magáénak. Az 1970-es londoni műrepülő világbajnokság megnyerése után 1974-ben már szuper­szonikus vadászgépén repüli majd nem sóikkal később Mindenekelőtt i senki ne vádolja magát tájékozatían- sággal, amiért erről a név­ről még soha nem hallott. Egy somogyi községben aaomlbam nagyon is tudnak róla, ismerik e« becsülik, sőt a megyei tanácson is „jegyzik" önzetlenséget: az idén augusztns 20-a alkal­mából ajándékot adnak at neki áldozatkész társadal­mi munkájáért! Vendégségbe hívatlanul és váratlanul érkeztünk eb­be a kutasi házba. Mondhat­nám úgy is: ajánlással nyi­tottunk be az orgonasövény között megbúvó kiskapum A tanácson javasolták, hogy a nyugdíjasok klubjának munkájáról érdeklődjünk magától a klubvezetőtől, akit — úgy tetszik — a meg - lepetéssaerű látogatás sem hoz zavarba, egyébként is része lelhet előre be nem jelentett vendegeik fogadá­sában. Mert. ugyan ki szá­míthat itt idegennek? Nem­csak a szíve, hanem a ka­pu is mindig nyitva van klubtársai előtt, akar Bók Lászloné, a mindig készsé­ges segítőtárs jón, akár Óvári Rozi, a kedves és lel­kes cigánylány . ­Hiszem vagy nem, Kocsis­áé Fekete Julianna túl van a hetvenen. Felső fokú ipa­ri iskolát vegaett Budapes­ten, ötvenhat éve él Kuta­som Jó néhány esztendeje özvegyi nyugdíjból tartja el maigát, és kitűnő egészség­nek örvend, Ö volt az első óvónő, na,pk öziotthon - verset ő a községben — képesítés né ükül. Miközben vaskos kéziral- köteget ad át bepi Hanté lí­ra. mesél. S mintegy illuszt­rálásként az elmondottak­hoz: negyven évvel ezelőtti újságot tesz az aszta.r<> — ebben az ő tárcanovellája olvasható ■—, és oda kerül Illyés Gyula kézírásos 'leve­le is. — Most éppen faiukróni- kát íróik, s ha felkutattam már minden ebbe valót, fél­dolgozom a kutasi. óvoda történetet. Képzeljék, vala­mikor. régen itt meg férfi is vigyázott a gyerekekre! Egy moagásserüit fiatalember volt az „óvóbácsi”: reggel föltariszmyázrták gyerekei­ket a gazdák, s ide hozták őket Az apa-óságok tarisz­nyából ettek, lócán ültek, s a fiatalember oktatta őket... Mindig szerettem urai — verset is, prózát is —, es ol­vasni. Láthatják, még ma sem hagytam abba. A hall­gatóságom? Itt van az en klubom — akad a nyugdíja­sok között két nyolcvanihat bereipölőpilóta lett. Az álta­la fölállított 15 gyorsasági és emelkedési világ rekord közül tíz meg ma is érvényben van. Szavickaja még útnak sem indult, máris új ered­ménnyel gazdagította az űr­kutatást. Alekszandr Sze- rebrovval és Leonyid Po- povval a múlt év végén kez­dett közöl felkészülésük so­rán ugyanis bebizonyosodott, hogy a vegyes összetételű legénység tagjai között a vi­szony jobb, az összetartás nagyobb, mint a férfiakból álló párosokban vagy trióik­ban. Mint Leonov vezérőr­nagy, a szovjet űrkutatás egyik vezetője mondta: ,.Az űrhajósok, ha egyik társuk nő, igazi lovagokká válnak, s még egymás iránt is meg­értőbbek, figyelmesebbek lesznek.” Hogy ezeknek a tapaszta­latoknak a hasznosításéra, újabbak szerzésére nem kell ismét éveket várni, azt Árui' tolij Filipcsenko vezérőr­nagy, a szovjet űrhajósok kiképzésének egyik irányí­tója erősítette meg a közel­múltban, közölve, hogy ta­lán Szavickaja, talán vala­melyik társnője valószínűleg már 1983 elején ismét a vi­lágűrbe indul, s ezzel az űrh'ajósnőkről szóló beszá­moló az új év sztorija is lehet. Fasefcas László Moszkva éves is —; olvasók nekik. Alig várjuk már a csütörtö­köt, ami-kői- együtt lehetünk. A klubtagok ehhez a dél­utánhoz igazítják minden más programjukat, $ őszül - tén sajnálják, ha valami mégis közbejön. Januárban les« öt éve, hogy megalakult ez a klub. Sok a rnőtag es kévés a férfi — föltehe tóéig azért, mert a foglalkozások alatt tilos a dohányzás —; három kaposvári színházi előadás­ra vettek jegyet, a János vitézt épp a napokban néz­ték meg. Harmincán van­nak ; annak idején a tanács kezdeményezte ezt' a közös­ségi formát, de azt már ők javasolták, hogy minél több rászorulót részesítsenek szo­ciális étkeztetésiben... — Sohasem tudtam, elkép­zelni. hogy csak annak a munkának lehet enni, amit az ember „főállásban" vé­gez. Ezért vállaltam szíve­sen mindig valami többletet az emberekért. Ilyen voit például a vörösikeresztes munkám is. Most meg a nyugdíjasaimnak csinálok programokat, és hát én, a hajdani óvónéni voltam az utóbbi években az óvodában a télapó... Színes papírkivágásokból összefűzött albumot, gyere­kek keae munkáját, ügyes­séget dicsérő képeket mutat. Sikeres és. kevésbé sikeres kiállítások után ritka nagy melegseggel fogadta a siófo­ki közönség Daday Kálmán é* Tarr Lajos akvarelljeit. A Dél-balatoni Kulturális Központ galériájában ren­dezett tárlatnak a megnyi­tás perceitől mostanáig va­lószínűleg több nézője volt, mint számos modernebbnek tetsző vagy vélt képzőművé­szeti kiállításnak együttvé­ve. Örömünkre szolgai ez a tény, avagy bánatunkra? Természetesen inkább örü­lünk, mint fanyalgunk, hi­szen nem dilettáns munka nem álművészét az, amiért most oly látványosan lelke­sedik a néző. hanem tiszta, tisztességes, bár kétségtele­nül hagyományos (mégpedig a legjobbak hagyományát őrző. kővető) modorban elő­adott mondanivalót hordozó festészet. (Sajnálkoznunk legföljebb amiatt lehetne, hogy a szintén becsületes, de kísérletező hajiamra val­ló törekvést Két makacsul el­utasít a vizuális közöny.) Közhely az akvarell má- sodrendűsegenek tévhitét cá­folni. Annul is inKább. mert fehér holló az akvarelltár- lat. (persze csakis jő műveket feltételezve), amelynek nincs sikere. Persze ehhez az ak- varelltechnika hagyományos, ám kimeríthetetlen témakö­re is hozzásegíti a művészt. Az akvarellisla ugyanis ál­talában tájat, város- vagy faluképet fest, rendszerint az impresszionisták tanítványa­ként, együltőhelyben fejezi be művet, s lehetőleg nap­fénnyel vagy gyöngyszínű köddel átitatott színeket bont ki. Itt kell megjegyez­nünk (s talán az akvarell is ezért kap néha méltatlanul Lekezelő jelzőt), hogy e ki­meríthetetlen témakört né­ha mégiscsak sikerül kime­ríteni, illetve: olyan hatást kelteni, mintha az sikerül­ne. Mert a felszín szorgal­mas másolása, a lélektelen ügyeskedés a legvonzóbb ar­culatú táj, a legigézetesebb műemlék utca közegében sem képe6 másra, mint a festő belső ürességének lep­lezésére. A téma, amely megihleti a művészt — akár a hajnali Balaton, az őszi faluveg, akár a lomb­koronázta domboldal az —. tulajdonképpen azért hat A lapokon ott az apróságok neve, óvodai jele. — Ez volt az első alka­lom, hogy a télapó is kapót: ajándékot. A gyérének ad­tak. Kell-e ennél nagyobb öröm? Ha odakint majd hull a hó, ezeket nézege­tem. Aztán jönnek majd a csütörtök délutánók, s me­gint együtt leszünk. Sütök valami édességet, beviszem a klubba, éis beszélgetünk. Ügy vagyak a klubtagokkal, mintha mind a rokonaim! lennének. így vannak egymással ők is. Mindig tudják, ki a be­teg., ki miért maradt távol a foglalkozásról. Megláto­gatják azt, akit valamilyen nyavalya ledöntött a lábá­ról, s ha valamelyik bri- gaötagot temetik, nem ma­rad el a kószám, a csatód­nak írt résizrvétlevéi. — Most a karácsony meg- ürmetp.esiére készülünk — újságolja Kocsisné Fekete Julianna, akinek rövid ide­ig a vendegei voltunk Ku­tason, a Petőfi utca 3. sutám alatti házban. Amikor el­köszöntünk, tudtuk: nem maiad magára. A szobáiban már várta a készülő faiiu- krónika, az óvodások tarka­barka ajándéka. No meg a feladat: készülni az újabb klub-programra... Herne** Ferenc egyéniségére mozdító erővel, mert a konkrét .látvány ré­vén saját belső, elvont vi­lága kifejezhetőséget remeli. Daday Kálmán es Tarr La­jos lelkiállapotokat ■ fejez ki, következesképpen nem má­sol. hanem teremt. Daday emelkedett realizmusa he­lyenként impresszionista megoldásokkal ékes, Jei- egyensúlyozott alkat, telje­sítménye egyenletes. Tarr Lajos vérbeli impresszionis­ta, lírai alkata, hangulati föllobbanása néha a na­gyokra emlékeztető telitalá­latokban nyilvánul meg. Mindketten somogyiak, mindketten nyugdíjas peda­gógusok. Daday Kalman 1938 óta él Siófokon, fiatal tanítóként a bábonyi nyarak izzásában elő Rudnay mes­tertől kapott megszívlelendő tanácsokat. Kedves témája a Balaton, a balladas- Bakony, Somogy hangulatos tajai, fal­vai, utcái, s történelmi me­ditációkra késztető munkái­hoz főkent az északi par­ton es az Árpád-hazi ki­rálynék városában, Veszp­rémben talál megfelelő kö­zeget, modellt Tarr Lajost gyermekkorában a somogy- aszalái határ, a Deseda kör­nyéke tanította a természet titkaira, s most a Balaton­part és a közigazgatásilag Siófokhoz tartozó kis telepü­lés, Töreki veszi körül szí­nes erdőkkel, fényes domb­hátakkal és sejtelmes-ködös alkonyatokkal. Gyerekkora óta vadászik, s a természet­tel együtt lélegző, örülő, szo- morkodó vadaszok — tehát az igaziak — Közül való. Ké­pein a vad sohasem kurió­zum, hanem természetes ré­sze a tájnak, mint a fa, a víz, a szántóföldre boruló hó, a köd vagy az ember. Az erdei tűzre eszmélő es szinte szárnyra kapó szarva­sok tragikus pillanatai, tö­reki esték, homályba merült udvarok, utcák, s néha vala­mi trubaduros dalrafakadás, hol pedig a magány intő böl­csessége a virágcsendéletei­ben. Szapudi András SOMOGYI NÉPLAP Úgy bánjunk, mint kedvesünkkel Az óv sztorifa Nők a csillagok útján A Szojuz T—7 legénysége (Leonyid Popov, Szvetlána Sza­vickaja és Alekszandr Szerebrov) az űrhajó fellövésé előtt újságíróknak nyilatkozik (Fotó: TASZSZ—MTI—KS) Égő szarvasok, balladás Bakony Daday Kálmán, Tarr Lajos kiállítása Siófokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom