Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-19 / 298. szám
Jelképe a borostyán Litván Szocialista Szovjet Köztársaság láttiatöÜBjg 1990-ne Litvániái bain már egyáltalán nem lesznek tanyák. Az új falvak szépek, kényelmesek, alkalmasak arra, hogy a falusi lakosság jó munkakörülményeket, pihenési lehetőségieket találjon bennük. A jelenlegi tervidőszakban mintegy 37 eaaer családi ház és lakás épül a Egy litvániai falu látképe — új családi házakkal falvakban, túlnyomó többségük egylakásos kertes ház, gazdasági ép ületekkel. Az utóbbi időben ezért a fiatalság szívesebben választ szakmát otthon, a falu gazdaságában. Van jövőjük a litván falvakban ! A Balti-tenger partvidékének egyik csodálatos fekvésű köztársasága Litvánia. Területe 65 ezer 200 négyzetkilométer. Szimbóluma — Lettországhoz hasonlóan — ősidők óta a borostyán. A tenger ajándékának értéke az évek során sem csökkent, sőt egyre keresettebb lett. A mindössze hárommillió 460 ezer lakosú Litvánia azonban ma már nemcsak a borostyánról híres: világszerte ismerik elektronikus számítógepeit, radioes televizióalkatreszeit, villanymotorjait, vegyipari termekéit is. Készül itt nagy pontosságú fémmegmunkáló- gep, építőipari berendezés es sok száz élelmiszeripari termek, amely nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is híres. A litván ipar 80 országba exportálja termeseit. Itt épül a hatmillió kilowatt teljesítményű iginaiini atomerőmű 1 másfélirrüllios reaktoraival, és számos más ipari létesítmény. Litvánia dombokra épült fővárosa, Vilniusz jövőre ünnepli fennállásának 660. születésnapját. A hajdani kisvaios húsz év alatt két és félszeresére nőtt; 1980- ban született féimilliomodik lakosa. Tavaly fogadták ed a 2000-ig szóló táviad városfej les z tési t érvét. A litván építészek sikeres munkáját bizonyítja, hogy a Zsirmunáj lakónegyed tervezéséért a Szovjetunió állaimi díjával tüntették ki őket, Iazxiináj építéséért pedig Leniin-dí jat kaptak. V iim usz műam lékeire féltő gonddal vigyáztak, de büszkék az új létesítményekre — a Forradalmi Múzeumra, a sportpalotára, az Operaházira és a Kiállítások Palotájára is. ViLniusz egyetemi és tudományos közipont, s hat felsőfokú tanintézményében harmincöt ezer diák tanul. A város egyeteme 1979-ben ünnepelte fennállásának 400. évfordulóját. A köztársaság második legnagyobb városa Kaunas?.. Itt műegyetem, orvosi egyetem, mezőgazdasági es testnevelés! főiskola is működik. Klapeda pedag a Balitá- tenger partján fontos tengőn és folyami kikötő, valamint halászati központ, amely hajógyártásáról, textiliparáról és borostyái, dístamügyárárói híres. Uj falvak épülnek Litvánia faival híven tükrözik azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évtizedekben végbementek ebben a baltikumi köztársaságban. A nagyfokú szocialista átalakulás folytán évente mintegy öt-hatezer paraszt települ át az elszórt tanyákról. jól fölszerelt kolhoz- és szovhoz településekre. Mi váltotta ki ezt a folyamatot? Litvániáiban csakúgy, mint a többi balti köztársaságiban a parasztok régtől fogva tanyákon éltek. 1940-ben ösz- szesen 250 ezer tanya volt Litvániában. A mezőgazdaság kollektivizálása után azonban a tanyavilág nagymértékben akadályozta az olyan munkákat, mint a talajjavítás, a gepek használata stb. Az elszórt tanyákról körülményes eljutni a munkahelyre, a kereskedelmi és kulturális központokba, az iskolába. Ráadásul a több évtizeddel ezelőtt épült tanyák fölszereltségében is sok a kívánnivaló. A 60-as evek végétől a litván tervezőintézetek fejlesztési terveket készítette« a települések építéséhez. Ilyen tervek alapján épült föl az új falvak hatvan százaléka. A tanyákról a településekre költözés költségeit az állam vállalja magára. Így például a tanya gazdájának teljes kártérítést fizetnek a tanyan hagyott gazdasági épületekért, a kertért. A településeken építendő új lakásokra az állam hosszú lejáratú kölcsönöket folyósít, sót, a hitel fele térítés nélküli. Az elmúlt másfél évtizedben a parasztok kártérítés és hitel formájában több mint felmilliárd rubelt kaptát. Ez idő alatt kilencvenezer tanyáról költöztek el az uj településekre. ElőreGYÉMÁNTFOGLALAT A puli ugrándozva és nagyokat vakkantva juttatta Kifejezésre örömét, hogy vendég érkezett a házhoz. A gazdinak előbb a hangja — Ne féljenek tőle. szeret játszani ! — ért el hozzánk, át a kerten, majd megpillantottuk az ajtóban nyárfa- egyenes alakját is. Barna orkánt viselt, fehér hajába nem tudott belekapni a decemberi szél, mivel rövidre nyírt kefefrizurát visel Vörös István nyugalmazott tanító. Egy híján kilencvenéves. Hetven éve szerzett diplomát Csáktornyán, hogy egy életre eljegyezze magat „a nemzet napszamasa"-nak sorsává. Bent teljes hangerővel szólt a rádió. Gyerekkórus énekelt; még a beszélgetés idejére sem kapcsolta ki a készülékét vendéglátónk. Talán egész nap szol a rádió — míg a lánya nem érkezik haza. Am az is lehet, hogy épp ezt akarta hallgatni. A gyerekeket ... A szobában hűvös van. — Elő van készítve a gyújtós, de most csak beszélgessünk — mondja. S alighogy megtelik nehány oldal a noteszom ban, megjegyzi: — Hogyan lehet eny- nyit összef irka Lni ? Aztán egyre sűrűbben tesz megjegyzést, hogy nem lesz-e sok az írásból, Meg egyáltalán kell-e ... Vörös István 1913. december 1-én állt először katedrára a tapsonyi iskolában, s 1962-ig ott tanított. Húsz éve nyugdíjas. Nemrég vette át a hetven éve szerzett oklevél emlékére a gyémánt- diplomát. Ha leszámítjuk azt a négy évet, amit nem a gyerekek között, hanem Taskentban töltött fogoly társai között, akikor is nagyon sok évet tesz ki tanítói működése. Versek, regények a fa alá Az ember a hoiocénban jelenik meg Karácsony este majd odakerül a könyv is a feldíszített fa alá. Most még csak válogatunk. S van miből, hiszen sok szép új verses kötet, prózai mű jelent meg a napokban. Baranyi Ferenc például 1979 és 1981 között írt költeményeit tette közzé a Magvető Kiadó segítségével. A címe: Hétköznapi isten hozzád. Mottója lehetne ez a vallomásrészlet: ,.A forradalom még javában zajlik az agyakban és az idegekben — miért lenne hát idejétmúlt a forradalmi líra?” összegző kötet Benjámin Lászlóé. A könyv lapjain — összegyűjtőtt versek címmel — az 1938 és 1976 között született költemények rajT zolnak markáns képet Kos- suth-díjas alkotónkról. Ez is a Magvetőnél jelent meg. A Kozmosz a fiatalokat fogja kézen. Első kötettel segíti az új költők indulását. Most egyszerre három kezdőt röptét. Debreczeny György Ellentétpárhuzamok című kötetében a fiatalos szenvedély, az önemésztó kiábrándultság, az igazi emberi kapcsolatokra vágyás jelentkezik verssé válva. Pszabó István — szinész is — A toronykalapos fiú címmel publikálta első könyvét; a folklór ihlette, eleven ösztönzést máig is a szülővidéktől kap. Bókkon Gábor Néhány szó a tigrisekről című kötete a népdal tisztaságú versekkel kapcsolódik Ószabóéhoz, Ez azonban „több nyelvű”, több szólamú verees könyv, melyben a groteszkig tágítja körét. Néhány fontos prózai munka is most látott napvilágot. Így Heinrich Böll Nobel-dí- jas német író Egy bohóc nézetei című, két évtizede született műve a Magvető Világkönyvtárban. Bor Ambrus a Böil-regények avatott fordítója tolmácsolja ezt az író életművében oly fontos helyet elfoglaló munkát. Nein kevesebb izgalommal vesszük kézbe Max Frisch svájci író kisregényét, Az ember a hoiocénban jelenik meg címmel. A nálunk főként drámáiról ismert szerző hosszabb-rövidebb részekből építi fel prózáját, sót rajzokat, újságcikk-resz- leteket, lexikon idézeteket is közbeiktat. Ez a látszólag egymáshoz alig kapcsolódó szerkezeti elemsor azonban végül is feszes ívét adja a kisregénynek, melyet Györ- ffy Miklós fordított. Már beszámoltunk arról, hogy a Nagyvilágban megjelent Gabriel Garcia Márquez kisregénye, az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája könyvaiaKban is napvilágot lát. A Magvető népszerű ra-re sorozatában most került a könyvesboltokba az új Nobel-dijas kolumbiai író műve Székács Vera fordításában. (A Stúdió ’82 tévémagazinban kedden este láthattuk, amint Márquez átvette a riportertől.) Sikeríró nálunk is Robert Merle. Minden könyve több kiadást ér meg. így lesz ez a Francia históriával is? Mindenesetre papír- és vászonkötésben is megjelent az Európa Kiadó jóvoltából. A hugenották századában játszódó történet egy családregény része, melynek főszereplője egy fiatalember, aki varúr apjának „vegyes házasságát” beszéli el. Görög Lívia fordította. — Az ember nemcsak gyűjt, hanem felejt is — hunyorog újra. Am ahogy szavait hallgatom, nagyokat dobban a szívem. Tanítványai — vajon hány lehetett belőlük ennyi éven át? — szép emlékeket idéznek benne. — Ügy éreztem, mindig hallgattak rám. Szívesen dolgoztunk együtt. Es nemcsak az iskola volt ott nekem. ami munkát adott, hanem az olvasókör, a színjátszócsoport is. Minden évben bemutattunk egy-két darabot. A falu rosszával kezdtük ... A puli rendes házőrző, ám szívesen latja gazdija mellett a vendegeket is. A tapsonyi tantestület tagjai be-bekopogtatnak hozzá. — Nem vagyunk idegenek egymásnak. Mindig is jó munkások voltak a falusi tanítók, most sem hallok rájuk panaszt. Tudják, mire valók. Tudják, mit vállaltak, mit kell tenniük. — Elégedett ember? — Sosem voltak túlzott kívánságaim. Éltem az emberekkel együtt. Megbecsülésnek vettem, hogy hallgatnak rám. Ez volt számomra a legfontosabb, amit kaphattam. Az asztalon kömyvhegyeík. Egyet leemelek, Dénes Zsófia a szerzője. Mondom Vörös Istvánnak; — Csak néhány évvel idősebb. mint Pista bácsi. Nemrégen láttuk a televízióban.. Rabé Unt. Tamási Áron egyik könyve kandikál ki még a halómból. — Válogatás nélkül olvasok. Mindegyikben van valami fontos üzenet, amit érdemes megszívlelni. Hat gyerexe kozüL négy pedagógus, egy orvos. Egy pedig a helyi takarékszö-. vetkezőiben dolgozik. Vele él együtt. — Ha meg akarom látogatni a gyerekeimet, bejárhatom az egész Dunántúlt... A puli a kapuig kikísér bennünket. Házigazdánk az ajtóból integet. — Nyugodtan kiengedhetik a pulit, hadd szaladgáljon egyet — halljuk a hangját elmenőben. Horányi Barna Száz év szabadi levegőn Cseh Anna születésnapja Hol vagytok öregek? Akiket a kis Anna. a három- négy esztendős Cseh Annus látott a halásecsónakokban, a Sió kiöntésein a nádasok között? El-e még egy akkori arc, egy mozdulat, egy szem- villanás a százesztendős ükanya tudatában? Akik oly régen elvegyítették poraikat az anyalölddel, akiknek egykor volt eletüket mar fej fára vesett név sem említi (mert a fejfa is eilkor- hia/dt, kidőlt), jelentkezhet- nek-e még néhanapján emlékezetében ? Óregapök, anyókáik, bajuszos és kemény karú férfiak vagy kendős, lesütött szemű fe- hénnépek, akik a gyerekkor vidám ha las/bogr acsait vették körül; elmentek, szépen, lassan, szinte eszrevet lenül vagy — háborúk, járványok idején — csoportosain, égre csapó langszmű jajongasotk között. Elmen teki... Es elsüllyedt a Lapvilag is. Közben lecsapoltak a Siót, a haiaszdereglyék szomorúfu- zeuc toveben romgyolodtak. özvegy Ratter Elekne született Cseh Anna balaton- szahadi lakos százesztendős. Töpörödött kis öregasszony. Leszármazottai és az egykori leánypajtások, ingerkedő legények ivadékai között ül- üot/;j az uiuiepies bódulatában. Szegfűk lobognák, torták es szendvicsek sorakoznak, s az üvegekben jól kezelt bor sárgái lók. A fiatal vb-titkár, Tóth Lajos beszédet mond, meghatja az asz- szonyokat, majd a különböze szervezetek képviselői járulnak a fekete kemdós anyóka elé. Óvodások és úttörők hajóinak meg, s verset mondanak, énekelnek. Annus néni figyelmesen nézi a beszélőt, es egy kis idegenkedést látok a szemében. — Nem szokta meg az ünneplést — mondja az unc kaja. aki már maga is nagymama. öregamyám — ejti puháin a szót a versmondó kislány Kosztolányi Dezsővel. Kosztolányi? A fiatal Cseh Anna, bizony, találkozhatott volna a fiatal költővel az Üllő« úti fák alatt. Sőt, mivel három esztendővel idősebb Ki szto.anv inál, nővéréként ovodaba kísérhette volna Szabadiban. .. hyen- k<ir a képzelet aaboiazihalat- lan ... — Anna néni, mikor ment férjhez? — Tizenkilenc éves koromban álltam az oltár elé. Az ura bognár volt az uradalomban. Fiatalon — j2 eves korában — vitték temetőbe. Az idősebbik fiát, Eleket 30 évesen pusztította el a tüdővész. Lajcs fia, unokája, déd- és ükunokája a fővárosiban. Anna nenn 97 éves koráig eLlátta magat. Három esztendeje gondozója van. — Lajos bácsi már harminc évvel ezelőtt Pesitre akarta vinni, ae hiaba — mondja a nagymamává lett unoka. — Hiaba volt munden sző, a nagymama nem tudott megválna Szabadi tó L Végül megtudom, hogy az elmúlt két évtizedben Annus néni a második százeves jubiláns a faluban. — A Matyiikó néni 102 évet élt — jegyezi meg valaki. — Ezt teszi a szabadi levegő — nevet, és koccint az ünneplő közönség.. 8z. A.
