Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-17 / 296. szám

Gleccserek földje Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság Kodály emlék­ünnepség Kirgizia 198 és fé! ezer négyzetkilométeres területé­nek. több mint háromnegye­de a tenger-szint felett más­félezer méteres magasság­ban fekszik. Kétszer akkora, mint Ausztria, négyszer ak­kora, mint Svájc. A 3 mil­lió 692 ezer lakosú köztár­saság túlnyomó részét a Tien-San hegység . foglalja el, amelynek legmagasabb csúcsa a 7439 méteres Győ­zelem csúcs. Fővárosa Frun­ze.- Ezt a hegyi köztársaságot rendkívül sok napsütés éri. Az éghajlat ideális lenne szőlő, gyapot, dohány ter­mesztésére, de itt sohasem volt elegendő víz a földmű­veléshez. Ha a gleccsereket felolvasztanák, Kirgizia te­rületét három méteres víz- réfheg borítaná. A köztársa­ság tudományos akadémiá­jának tudósai új módszert dolgozlak ki a gleccsereik vizének hasznosítására. Az első tanító Bejsenal Borbijer ala­csony termetű, szigorú te­kintetű öregember. A múlt században született Oroszor­szág kirgizek lakta vidékén, az AJa-hegység közeiében. Ketten voltak testvéreik: Borbijev és a húga. Apja korai halála után a kisfiú lett a családfő. Sokat nélkü­lözött Mindössze két télen járt iskolába, ahol megta­nult olvasni. Egyetlen tan­könyve a Korán volt A családnak nem volt pénze tandíjra, ezért Bejsenal a mohamedán pap-tanár házi­szolgája lett: vizet hordott fát vágott ellátta a ház kö­rüli munkát 1916-ban Barb íjevet behív­ták a cári hadseregbe. Ka­tonatársai tanítójukként tisztelték, hiszen csak ő tudta elolvasni a hazulról érkezett leveleket, és ő írta a válaszokat is. Abban az időben 100 kirgiz közül többnyire csak egy tudott írni-olvasni. Közép-Ázsia gazdasági és kulturális szín­vonala a gyarmatokéval volt azonos. 1917 után Kirgiziában Is bevezették az általános, kö­telező és ingyenes oktatást. Elterjedt a hír, hogy Píspek- ben (a mai Frunze) tanító­képző tanfolyamat szervez­nek, s oda ími-olvasni tu­dók jelentkezhetnek. Borbi­jev egyetlen vágya az volt, amellyel virágzó kertekké és termőföldekké változtathat­ják a sivatagokat. A forradalom előtt itt gyakorlatilag egyetlen erő­mű sem volt, ma viszont az egy főre jutó viliamosener­gia-fagya$ztás terén vezető helyem, áll. Az energjaterme- lés a köztársaság sebes he­gyi folyóiba,n rejlő gazdag vizei.'.iargla-ksszlelek alapján fejlődik, s e készletet 13ö milliárd kilowattra becsü­lik. Csupán a Narin folyón 23 vízerőmű fölépítését ter­vezik. Négy már jelenleg is működik. Elkészült és már üzietmel az egymillió 200 ezer kilowatt teljesítményű, Togioguii vízerőmű. Valamivel több mint fél évszázad alatt Kirgizia a kézművességtől fejlett iparú országgá változott. Ma gé­peket, fémet, építőanyago­kat, szövetet gyárt, szenet, kőolajat és földgázt termel ki. Itt találhatók a Szovjet­hogy végre tanulhasson. Ek­korra jpiár családot alapított, megszületett a kislánya is.. . Jelentkezett a tanfolyamra. Egy év múlva megkapta az oktatási engedélyt, tanító lett. Visszatért Aszilbasba, a szülőfalujába. Az első tanító..Ahhoz, hogy egyáltalán működhes­sen az iskola, mindenre ma­gának kellett gondolnia: a hegyelvben krétát pótló fe­hér agyagot keresett, s táb­la helyett furnérlemezt kel­lett szereznie. Felnőtt és gyermek tanítványai egy­aránt voltak. Padlón ülve, mécses fényénél tartották a foglalkozásokat. unió legnagyobb ólom- és antimOnielőhelyei. A brüsz- szeli nemzetközi kiállításon a kirgiz antimont ismerték el etalonként. A tizedik ötéves tervben a nemzeti jövedelem három- mdlliárd rubellal növekedett a megelőző időszakhoz ké­pest Ennek jelentős részét lakásépítésre, kulturális cé­lokra, az emberek minden­napi életét szolgáló létesít­ményekre fordítják. A csalá­dok 40 százaléka 5—7, vagy ennél is több gyermeket ne­vel. A köztársaságban több mimt egymillió az iskolások és a főiskolai hallgatók szá­ma. A szakemberképzést és az általános műveltségi szin­tet tekintve Kirgizia nem­csak több ázsiai, de jó né­hány nyugat-európai orszá­got is megelőzött. Világhí­rűek a kirgiz művészeti al­kotások, s a kiváló kirgiz író, Csingiz Ajtmatov mű­veit 70 országban olvassák. Sok idő telt el azóta, köz­ben a háborút is megjárta, de Borbijev állandóan ké­pezte magát. Gyermekeit is a tanulás szeretetére nevel­te, mindhárman felsőfokú végzettségét szereztek. Egyik menye P.ahat Acsilova a fi­lozófiai tudományok dokto­ra — az első kirgiz nő, aki doktorált. . . Borbijevék kényelmes la­kásában arról beszélgetünk, milyen ma a kirgiz oktatás helyzete. Fölcsillan a szeme, amikor arról esik szó, hogy a köztársaságban jelenleg több mint 1700 általános is­kola van, ahol 900 ezer gye­rek tanul és akiknek neve­léséről 45 ezer pedagógus gondoskodik... A magyar és az egyete­mes kultúra kimagasló alak­ja, a világ zeneirodalma és a zenepedagógia korszakos hatású alkotója, Kodály Zoltán születésének 100. év­fordulóján, tagnap este esn- lékhangyersenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Kodály Zoltán emlék­bizottság ünnepi estjén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a Kodály Zoltán emlékbizottság elnö­ke, Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagijai. Jelen volt a kormány több tagja, a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a Kodály Zoltán emlékbdizoittság tagjai, politikai, társadalmi és kul­turális életünk kiemelkedő személyiségei. Az ünnepsé­gen részt vett a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek több vezetője is. A díszünnepségan Láng István, a Magyar Zenemű- vésziek Szövetségének főtit­kára mondott beszédet. Ezután Köpeczi Béla mű­velődési miniszter emelke­dett szólásra. Hangsúlyozta: Kodály úgy akart refor­mot, hogy a hazai hagyomá­nyokra kívánt építeni. Ko­dály tudta, és műveiben el­mondta, hogy a magyar nép múltja tele van megpróbál­tatással és szenvedéssel, de sohasem süppedt a pesszi­mista történelemszemléletbe: mindig a cselekvő hazasze­retet hirdetője volt. Kodály zenepedagógiai munkásságát méltatva Kö­peczi Béla kifejtette: az 6 ösztönzéséből jött létre egy olyan óvodai és iskolai há­lózat, amelyben ma sok száz­ezer gyermek sajátítja el a zened nevelés elemeit. —• A nagyszerű, maradan­dó, nemzetet és világot gaz­dagító művek és tettek em­berére emlékszünk, amikor Kodály tevékenységét és alakját felidézzük, megfo­gadva és az utódokra is vonatkoztatva bölcs figyel­meztetését : „V isszamézni megtett útra, akár hegyek között, akár az életben, nem szerettem soha; mindig csak arra néztem, ami előttem volt”. Nézzünk mi is előre. Becsüljük meg azt a nagy értéket, amelyet életműve jelent számunkra, s erre is alapozva építsük tovább a korszerű magyar kultúrát! Az eimiékhangvenseny résztvevői a műsorban Ko­dály kárusíműveiből hallhat­tak részleteket. Többék kö­zött felcsendültek a Fölszál­lott a páva, a Jézus és a ku- fárok, valamint Psalmus Hungaricus hangjai. Pintér István dokumentum riportja m veréb is akció £ Duke ezredes és két tár­sa, a Veréb-akció résztvevői azonban elkerülték ezt a sorsot. Hogyan és miért, nem egészen tisztázott, de végül is elérték: hadifogolyként kezeljék őket. Először egy Becs közelében levő hadifo­golytáborba, Kaiserstein- bruoklba kerültek. Ezúttal sem kerülte el őket a sze­rencse : érkezésükkor éppen ott járt a Nemzetközi Vö­röskereszt megbízottja, aki a hadifoglyokkal való bánás­módot ellenőrizte. Találkoz­tak vele, és az ő útján sike­rült üzenniük Berlinbe, a hadiállapot idején az ameri­kai érdekékét képviselő svájci követségnek:, amely aztán értesítette Washing­tont, mi lett a Veréb-akció­ra kiküldött különítmény tagjainak a sorsa. A három amerikai tiszt útja Kaisersteimbruckból Coldítzfoa vezetett. A Lipcse és Drezda között fekvő, kö­zépkori várbörtönben külön­leges tiszti tábort rendeztek be. Azokat az angol és ame­rikai tiszteket őrizték ott, akik már többször megkisé-- reltek a szökést. Duke ezre­des egyik szobatársa egy másik prominens fogoly, Bor-Komorowski tábornak, a varsói felkelés parancsno­ka volt. S bár sóikat éheztek, s a bánásmód sem volt olyan, mint amihez az amerikai tisztek szakiak, végered­ményben sértetlenül túlélték a világháborút. Az amerikai hadsereg 1945. április 15-én felszabadította a colditzi tá­bort, és a foglyok visszatér­hettek hazájukba. Hogy mivel foglalkozott Duke 1945-től 1968-ig, és miért hallgatott a Veréb-ak­cióról, magyarországi ka­landjáról, és tizenhárom hó­napig tartó megpróbáltatá­sairól, az ismét nem egészen világos. Az azonban tény, hogy 1968-ban hozzálátott emlékiratainak megírásá­hoz. Az anyaggyűjtés során annak az évnek a nyarán el­látogatott Magyarországra is. Összehozták Kádár Gyu­lával. Az amerikai titkos- szolgálat egykori ezredese meghívta ebédre, a Gellért- be a magyar királyi hon­védség ti tkosszolgóia iának egykori ezredesét. A történ­teket megbeszélték. Hogy mire jutottak, az éppúgy nem került nyilvánosságra, mint ahogyan nem dolgoztait fel a nyilvánosság számara azok a magyar történeszeik sem, akiknek módj uk volt Budapesten Florimond Dóké­val részletesen beszélgetni. Kádár Gyula mindenesetre ígéretet kapott vendéglátó­jától, hogy majd kap egy példányt az általa írt könyv­ből. Nem kapta meg. Vi­szont azt hallotta, hogy az ezredes Amerikában, felesé­gével együtt gépkocsászeren- csétlenség áldozata lett. Az tehát mindmáig nem derült ki, hogy mi volt a Veréb-akció lényege. Vagy­is : ha valóban volt Roose- velt-üzemet, az mit tartalma­zott. Természetesen valahol Washingtonban okmányok­nak kell lenniük a történ- •tekről. Ez azonban változat­lanul „Classified”, vagyis szigorúan bizalmas. 10. Florimond Duke 1968 nya­rán. Magyarországon járva egészen jól érezte magát, bár nem találta meg azt a helyet, amelyre ő mint Por­tourin falucskára emléke­zett, és ami nincs a térké­peken. (Folytatjuk) Tiszta forrásból merítenek Csurgóin a gimnázium és óvónőképző szakközépiskola tanulód: ma népdaléneklési versenyt tartanak. A nemes versengést tancházi rendez­vény követi, a kaposvári Ke­rékkötő együttes népi mu­zsikájára Holnap 10 órától kaposvári és helyi fazekas- ipari termékekből vásárt csapnak a művelődés« ház­ban, Vasárnap 10 órától az általános iskolások karácso­nyi csereberén szerezhetnek örömöt egymásnak. Kórus-ta­lálkozó lesz szombatom tíz megyei kórus részvételével — Kodály Zoltán születésé­nek századik évfordulója al­kalmából — Barcsom, kap­tuk a hírt a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjú­sági Központiból. Ugyanaz­nap 10 órakor a II. számú Általános Iskola zene« ta­gozatosai adnak hangver­senyt A Népszínház vasár­nap vendégszerepel Barcson: 15 órakor A táltos fiú című mesejátékot, 19 órától a Li- liomfit adja elő, A szünet­ben a nézők megtekinthetik a foto- és helytörténeti ki­állítást. , Kis filmszínház etemmé? tartanak ma 14 és 15 óra 30 perces kezdettel vetítést az alsó és felső tagozatos is­kolásoknak a kadaitkúti Id. Kapok Antal Körzeti Műve­lődési Házban. Szombatom a körzet színházbarátai fölke­rekednek és Kaposvárra utaznak, hogy megnézzék a János vitézt. Vasárnap 10 órától a Mézga csalót^ című rajzfilmsorozatot vetítik gyér ekeknek. Nagyatádom, a Gábor Andor Művelődési Központban szombaton 15 és 19 árakor keiül színre Szigligeti Ede Liliomfija. Vasárnap befejeződik Czim- balek István faragó, Frank Eszter es Somogyi Zsuzsa keramikus kiállítása, illetve a műveikből rendezett vá­sár. A bodvicai klubban ma rockvetélKedöt, diszkót ren­deznek a fiatalok, Tabom a művelődési házban holnap látható utoljára a Változó Tab című fotókiállítás, A Dél-Balatoni Kulturális Központ Siófokon Daday Kálmán és Tarr Lajos ak- varellkdállátását kínálja, f ia­tal alkotók találkoznak itt holnap 17 órakor egy irodal­mi pályázat ürügyén. Dél­előtt 10-től a gyerekeknek rendeznek játszóházat, s ugyancsak szombaton 24 óráig tart majd a zenes est fiataloknak. Ez az intézmény értesített bennünket arról is, hogy vasárnap 10 órakor Látrány'ban a művelődési házban tartják a Ki mit tud? körzeti bemutatóját. ■ Film­klubban az Árulás című amerikai film vitájára vár­ják ma 19 órakor az érdek­lődőket a marcali művelő­dési központba. A kaposvári programok közül elsőiként a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központét em­lítjük: a mai Mongóliáról tartanak ma 18 órakor elő­adást a fiatal utazók klubja programjaiként és diaképek­kel szemléltetett úti élmé­nyeket mutatnak be. Szom­baton és vasárnap a szabás- varrás tanfolyam es a tár­sastánc-klub tagjai rande­vúznak. Vasamap 10-kor kezdődik a megyei úttörőel­nökség fenyőünnepe a meg­hívottak részére. Kodály emlékének adózik a Somogyi Képtár kiállítása, melyen Szabados János, Leitner Sándor, Honty Már­ta, Csiszár Elek, Kertész Sándor festményei láthatók. Karácsonyi ünnepi szokások­ról esik szó ma 15 óra 36 perces kezdettel a városi könyvtárban. Vidám klubes­tet rendeznek ugyanerről a témáról a Petőfi Sándor Bm- léklkcinyvtáirban. Ügyességi és szellemi vetélkedőt tar­tanaik 18 órakor a cseri fiók­könyvtárban. A Ságvárí klulbikönyvtár sem marad ki: ma 18 órakor 'kezdődik az aj a ndékk eszi les karácsonyra. A Csiky Gergely Szánház­ban ma 19 órakor Illyés Gyu­la Kegyenc című drámája kerül színre Szombaton 15 és 19 órakor a János vitézt adja elő a társulat sok vesv- dégszereplővel. A mozik közül a Vörös Csillag Wait Disney Hófe­hérke és a hét törpe című színes rajzfilmjét és Robert Altman szirtes szatíráját, az Esküvőt játssza, Vittorio Gasmannal a főszerepben. A Szabad Ifjúság a kétrészes szuperprodukciót, a Ben Hurt ajánlja. A Latincamo­ziban ezúttal Az öszvér nem megy esküvőre című kacag­tató szovjet vigját'Sii: lesz műsoron. A Mozimúzeum­ban ma Zefirelli híres nap­fivér Holdnővér című film­jét vetítik a filmmúzeumi hetek programjában. Szom­bat-vasárnap előjátszásoan kerül a közönség elé Annie Girardot — képünkön őlát­ható —, a Szökés a halál elől című francia alkotásban, amelyben egy rendőrgyilkos- ság miatt perbe fogott em­ber ügyvedjét alakítja. Közművelődés — ahogyan mi látjuk Pályadíjakat adtak át Brigádra űvelödés — aho­gyan mi látjuk címmel az iparvállalatok közművelődé­si tapasztalatainak össze­gyűjtésére hirdetett pályáza­tot az Ipari Minisztérium az ágazati szakszervezetekkel közösen az ősz folyamán, A beérkezett száz pályamű zsűrizése után csütörtökön az Ipari Minisztériumban hir­dették ki a pályázat ered­ményét. Az első díjat a Ga- garl/n Hőerőmű Madame Curie Sizocialista brigádjá­nak, a két másodikat a kő­bányai textilművek kikészí­tő ifjúsági brigádjának, 'il­letve a Budapesti Harisnya­gyár nagybatonyi gyárának Madách szocialista brigádjá­nak, a három harmadik dí­jat a Bakony Művek Kos- •suth szocialista brigádjának, a Váci Kötöttárugyár XI. Pártkomgsressrzus brigádjá­nak, valamint Szabó István­ná, a Tatabányai Hőerőmű Ady Endre szocialista bri­gádja tagjának1 ítélték oda. További 13 brigád pályamű­ve dicséretben részesült. A díjakat Méhes Lajos ipari miniszter adta át. SOMOGYI NÉPLAP Bejsenal Borbijev feleségével és unokáival

Next

/
Oldalképek
Tartalom