Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-17 / 296. szám
TANÁCSKOZOTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról) évire, s Jó úton haladunk: társadalmi, gazdasági vívmányai nlk megvédésében, A bizottságok egyöntetűen javasolják az országgyűlésnek az 1983. évi állami költségvetési terv elfogadásét Mindenekelőtt egyetértettek abban, hogy a gazdálkodásban változatlanul a népgazdasági egyensúly javítása és ennek révén nemzetközi fizetőképességünk megőrzése élvezzen elsődlegességet Tóth Edit (Csomgrád. megye), a Taurus Gumigyár szegedi gyáregységének gyártásközi ellenőre a helyi energiatakarékossági intézkedések sikeréről és vállalata ex port járnak idei növeléséről számolt be az országgyűlésnek. Felhívta a figyelmet hogy a jó munkához a dolgozók pontos tájékoztatására is szükség van. Háry Béla (Győr-Sopron megye), az MSZMP Győr- Sopron megyei Bizottságának első titkára az új szabályozókról szólva megállapította, hogy most a tartalékok feltárásában nagyobbat lépők számára van több fejlesztési lehetőség. A megyében dolgozók körében hatékony cselekvési készség bonba.':vjaott ki és ez megfelelő alapot ad az 1983. évi feladatok teljesítéséhez. Aprófalvas települések ellátási gondjairól Ezután megyénk képviselője, Némethné Kapcár Rozália, a marcali munkásmozgalmi múzeum igazgatója kapott szót Felszólalásában a telep ü léscsoportok, vonzáskörzetek népesség- megtartó erejéről, az ebből fakadó gondokról, tennivalókról beszélt Somogy megyében is az olyan aprófalvas település a jellemző, amely egy-egy kisvároshoz, mint regionális központhoz tartozik. Ahhoz, hogy mind többen gyökeret eresseaenek, végleges otthonra találjanak ezeken a településeken, s megszűnjék a városba áramlás feszítő gondokkal járó folyamata, határozott fejlesztési koncepcióra van szükség. Célszerűnek látszik kialakítani egy urbamzáltabb kistérségi központremdszert, amely hatással lehet a környező településekre. A megyében kedvezőek a tapasztalatok a történeti fejlődés során, a munkamegosztás révén kialakult kistérségi központok működésével kapcsolatos tapasztalatok. Az elmúlt évtizedekben a vidéki ipartelepítés is általában ezeken a helyeken történt Megyénkben például 1968-ig csupán egy város volt — a megyeszékhely —, ám az ipartelepítés meggyorsította urbanizációs folyamat eredményeként a városok száma ötre nőtt Ezekből négy kisváros középfokú központi feladatokat is ellát A továbbiakban a képviselőnő arról beszélt, hogy a falun élők közérzetét, hangulatát nagy mértékben befolyásolja az alapellátás minősége Mit lehet kapni a szövetkezeti boltokban, megérkeznek-e az üzletekbe időben a napi cikkeik; megfelelő-e az óvodai és általános iskolai oktatás, la elégi tóén tevékenykedik-e a körzeti orvos, sáros cipővel, vagy kiépített utakon, járdákon lehet-e a faluban közlekedni Ezekről a kérdéseikről esik a legtöbb szó a népes; sok esetben kritikus hangvételű falugyűléseken. A felszálaSOMOGYI NÉPLAP lók. a résztvevők jobbító szándékukat, tenni akarásm kát is kifejezik. Nagyon fontos ezeken a helyeken az áruellátás azért is, mert a falusi ember vonatra, autóbuszra ÜL, vagy kocsiját kell igénybe vennie, hogy megvehesse azokat a cikkeket, amelyek lakóhelyén nem kaphatóak. Az utazási költségeik és a benzinárak emelkedése miatt azonban nem mindegy, hogy a megyeszékhelyen, vagy valamelyik nagyvárosban kell megvásárolnia, Illetve megteheti-e ezt a közeli kisvárosiban is. Ezekben a kis városokiban azonban nem mindig található meg kellő választékú és minőségű áru. Sok esetben megközelíteni Is nehéz a kistelepülések lakóinak a várost, mert van olyan falu, ahonnan egyszeri vagy többszöri átszállással lehet csak az alig 20 kilométerre levő városba jutni. Pedig a néhány száz telket szánni álé falu lakéinak gördülékeny közlekedéséről is gondoskodni keli, még akkor is, ha a buszt az ottLakok nem töltik meg. Képviselőnk javasolta: a vállalatok szabályozóit a gaadasiagosság megkövete- lese mellett úgy alakítsák, hogy a falusi lakosság ellátásában közvetlenül érintettek ne hárítsanak át mindem költséget a községekben élőikre. Az urbanuzáliódó falusi életvitel és életmód igénye nem szétválasztja, hanem mindimkábo szorosabbra zárja a településcsoportot A falvak alapellátásának javításával és a körülöttük kialakuló kisvárosok ellátó funkciójának, fejlesztésével elérhető lenne, hogy csökkenjen a városomba áramlás. A somogyi képviselő után felszólaló Szépvölgyi Zoltán, a fővárost! tanacs elnöke megállapítottá: ha nehézségek árán is, de teljesülnek az idei városi ej lesz.tési célok. Jövőre a legszélesebb tömegeket érintő alapellátás már elért színvonalát, kívánjak megőrizni. A lakásépítést, az általános iskolai tanteremépítést, valamint a kórháza ágyak szántának növelését tekintik kiemelt feladatnak. Szilágyi Sándor (Hajdú-Bi- har megye) a MÁV Debreceni Járműjavító Uzemenek hegesztő csoportvezetője rámutatott: mindenkeppen figyelemre méltó, hogy továbbra is futja a népgazdaság erejéből az alapellátást nyújtó intézmények fejlesztésére, s a szociálpolitikai juttatásokra. Kérdéssel fordult az építési és városfejlesztési miniszterhez: mit tesz a tárca azért, hogy az építőanyagok kellő mennyiségben, minőségiben és választékban az építkezők rendelkezésre aijainok Nyerges Karoly (Borsod megye), a Borsodi Szénbányák Vállalat főaknásza értékéivé, hogy a gépesítés már eddig is jelentősen csökkentette a bányászok fizikai terhelését, a banyák biztonságát, a munkakörülményeket, egyúttal javasolta, hogy a fejlesztés terjedjen ki a kiszolgáló folyamatok fokozott gépesítésére is. Mérten Lajos (Komárom metgye), az MSZMP Tatabányai Városi Bizottságának első titkára a gazdaságtalan termelés visszaszorítására irányuló törekvések szükségességét emelte ki felszólalásában. A bányászokról elmondta : értetlenséget okoz körükben, hogy miközben szombaton és vasárnap is termelnek, több ezer tonna szeneit keli helyben tárolni — vagonhiány miatt. Herényi József (Bács-Kis- kun megye), a Bácsterv főépítésze a szemléletmód javítását szorgalmazta: az 1983-as tervet kibúvók nélkül kell végrehajtani, a beruházások megvalósulásáért a beruházó, a tervező, a kivitelező egyaránt legyen felelős. iodor István (Szabolcs- Szatmár megye), az IGV vá- sárosinaménjn írógépgyárának központifűtés-szerelöje megállapította, hogy az 1983. évi célkitűzések és a tervezett intézkedések reálisaik, teljesíthetők. Losonrzi Pál, Németh Károly és Lázár György az ülésteremben Havasi Ferenc beszéde Ezt követően Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Nyomatékosan utált rá: a tervező munkában építhettünk idei eredmény ei-nkre ; ebben az esztendőben is sikerült megvalósítani legfőbb gazdaságpolitikai céljainkat, köztük a külső egyensúlyi helyset javítását, fizetőképességünk megőrzését, az éle tkörülmé- myek és társadalmunk szociális vívmányaimak, védelmét. A tov áfbbi okban arról szólt, hogy a nemzetközi politikai viszonyok 1979-től — nem egyszer drámai módon — kiéleződtek. A külső körülmények változásai még a legfejlettebb országokat is nagy próbatétel élé állították. A nálunk jóval gazdagabb és fejlettebb tőkés országok gazdasági teljesítményei az utóbbi három-mégy évben alig nőttek, vagyis stagnálták. A legtöbb tőkés országban stagnált vagy csökkent a lakosság fogyasztása, veszélybe került több, korábban kiharcolt szociális vívmány. A számunkra nagy veszteséget okozó külső környezetváltozásra és kihívásra a magyar gazdaság adottságainak és felkészültségének megfelelően igyekezett válaszolni. A külgazdasági egyensúly javítása érdekében különös gondot fordítottunk a kivitel fokozására. A legutóbbi négy év alatt — ilyen nehéz piaci feltételek között is — volumenében 25 százalékkal növeltük tőkés kivitelünket. Az export- növelés mellett széles körű tevékenység bontakozott ki az importgazdálkodás különböző területein is. Nyugodtan állíthatjuk. — mondotta a Köziponti Bizottság titkára —, hogy a magyar gazdaság teljesítményei nem csökkentek, hanem nőttek; más kérdés, hogy g bennünket sújtó válsághullámok okozta veszteségek e teljesítményeket felülmúlják. Nem lebecsülendő eredmény, hogy a nehéz évek alatt valamennyi termelőágazat teljesítménye, teljesítőképesség® növekedett. A nemzeti jövedelem termelése négy év alatt 4—5 százalékkal, az ipart és mezőgazdasági termékeik termelése 5—7 százalékkal nőtt. Az életszínvonal és az életkörülmények lényeges összetevője, hogy hazánkban változatlanul teljes a foglalkoztatottság. Meghirdetett társadalmi programjaink megvalósulóban vannak. Eredmény einik elérését döm- , tóén olyan tényezők segítették eddig is, és reméljük, segítik a jövőben is, mint pártunk 26 éve folytatott politikája és ennek eredményéként a Magyarországon megvalósuló szocializmusról idehaza és külföldön kialakult kedvező kép. Belpolitikai stabilitásunkat partnereink nagyra értékelik, poilá- tiikájuk alakításánál ellenfeleink is kénytelenek számításiba venni. Az év sarán több ízben fordultunk segítségért a Szovjetunióhoz. Igaz, minden kérésünknek nem tudtak eleget tenni, de néhányszor, amikor a legjobban kellett, segítségünikre voltaik, és ezzel ismételten bizonyságát nyújtották testvéri együttérzéslüknek, segí- tőkészseg üiknék, amely a szovjet népet, a 60 éves fennállását ünneplő első szocialista államot mindig is jellemezte. Erre gondolva e helyitől is üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a fennállásának 60. évfordulóját ünneplő Szovjetuniónak, a szovjet embereknek. Havasi Ferenc megállapítottá: nyugodtan állíthatjuk, ha a belpolitikai stabilitásunk őrzése és fejlesztése, a politikánk iránt kialakult belső és külső bizalom és megbecsülés, a Szovjetunióval, a KGST-be tömörült többi szocialista országgal való testvéri együttműködés, valamint a kölcsönös előnyökön nyugvó nemzetközi gazdasági én pénzügyi kapcsolatok ápolása a tőkés és fejlődő országokkal együtt lesz jelen a munkánkban, biztosak lehetünk, hogy megoldjuk feladatainkat A Központi Bizottság titkárának beszéde után szót kapott Gulyásné Bohács Piroska budapesti képviselő, a Bu- daiakk Festék- és Műgyanta Gyár vegyésztechnikusa azoknak a helyzetét elemezte, akiket különösen érzékenyen érintenek gazdasági nehézségeink. Utak arra, hogy bar népesedéspolitikai céljaink érdekében a nagy- családosok többfajta támogatásban — sorankívüli lakásjuttatásban, differenciált progressziven emelkedő családi pótlékban, a gyermekintézmények kedvezményes térítési díjaiban — részesülnek, évről-évre csökken a születések száma. A gyermekgondozási segélyt egyre kevesebben veszik igénybe, mert a jövedelem- kiesés kedvezőtlenül érinti a családokat Sürgető feladat tehát, hogy —• a lehetősé- * gektől függően — minél előbb sikerüljön megállítani ezz a folyamatot. Szólt a nyugdíjasok gondjairól is. Tollár József (Zala megye), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója aról szólt hogy az 1983. évi költségvetés az ismert okoknál fogva visz- szafogottább, mérsékeltebb tervszámokat tartalmaz a megszokottnál Ugyanakkor a költségvetési tervezetből kitűnik az is, hogy egyes területeken, elsősorban az alapellátásban, új fejlesztési lehetőségek is nyílnak. Dajka Ferenc (Veszprém megye), a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek fel- adatárról szólva elmondta: továbbra is nagy figyelmet fordítanak a szocialista munka verseny eredményes szervezésére, a gazdaságpolitikai célok megvalósításának előmozdítására. Kiemelte: a szakszervezetek támogatják a hatékony foglalkoztatást, de elengedhetetlennek tartják a teljes foglal- i koztatást is. Ezután ismét somogyi képviselő kapott szót. Gazdasági fejlődésünk gátló tényezői Dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója hozzászólásában kiemelte: gazdálkodásunk eredményességét nemcsak a ma döntései befolyásolják, hatnem hatnak áztak a tényezők is, amelyeket évekkel. évtizedekkel korábbi intézkedések alakítottak ki. Napjainkban is döntünk olyan kérdésekben, amelyeknek kanikrét gazdasági, költségvetési kihatásai csak a távolabbi jövőben érzékelhetők. Ilyen kérdéskör például értelmiségünk nevelése — mondotta. A felsőoktatás továbbfejlesztéséről jelenleg folyó vitáink eredményétől. ezzel kapcsolatos .mai döntésektől függ például, hogy milyen lesz a gazdaságpolitikánkat jelentősen formáló műszaki értelmiségünk képe az ezredfordulón. Fiataljaink a felsőoktatási képzés sarán nem tanulták meg kellőképpen tisztelni, szeretni a fizikai munkát. Ez pedig különösen a leendő műszaki és agrárértelmiség esetében — nemcsak szemléleti torzulásokat okozhat, hanem majdani vezetői feladataik jó elvégzését is pótolhatja. E szemléletért sokszor a fiatalságot teszik egyértelműen felelőssé, holott a fiatalok éppen a felnőttek eltorzult életfelfogását valósítják meg — tette hozzá. A képviselő kitért arra is, hogy noha népgazdaságunkra a kiterjedt külgazdasági kapcsolatok. a nyitottság a jellemző, mégis, műszaki és agrár-értelmiségünk nyelvtudása hiányos. Ez hovatovább gazdasági fejlődésünk súlyos gátjává válhat. A következő felszólaló, dr. Rácz Albert, államtitkár hangsúlyozta, hogy január elsejétől új, a jövedelmezőséget figyelembe vevő bér- szabályozást veztnek be a vállalatoknál. Ez a módszer a jelenleginél következetesebb, torzításoktól mentesebb ösztönzést valósíthat meg. Az új szabályozástól azt várjuk, hogy kedvezzen a jól dolgozó kollektíváknak, ösztönözzön a gazdaságos exportra, s a termelésben részt vevők ennek megfelelően részesüljenek az anyagi juttatásokban. (Folytatás a 3. oldalon)
