Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

A Szovjetunió fekete-ten­geri partvidéke három köz­társasághoz, az OSZSZSZK- hoz, Ukrajnához és Grúziá­hoz tartozik. A legdélibb partszakasz a 69.7 ezer négyzetkilométer területű, 5 millió 92 ezer lakosú Grú­ziát határolja. Talán itt a legkékebb a tenger, legma­gasabbak a ciprusfák, gyó­gyító a levegő és szikrázóak a hófödte hegycsúcsok. Olyan népszerű üdülőhe­lyekről híres, mint az abház Gagra, Szuhumi, ahol man­darin illata van a levegőnek. Novij Afon, vagy Picunda, ahol egészen a partig érnek a fenyvesek. Grúzia termékeny földjén ma tea és citrusfélék, szőlő és dohány terem. Talán ke­vesen tudják, hogy egy kiló teához háromezer tealevelet A Kaukázustól a Fekete-tengerig Grúz Szocialista Szovjet Köztársaság szednek le. A grúz gyümölcs, bor és konyak messze a Szovjetunió határain túl is híres. Az első vasúti szerelvény, amely a blokád áttörése után megérkezett. Leningrád- ba, Grúziából indult útnak. Mandarint vitt a leningrádi gyerekeknek. A Magyaror­szágénál kisebb területű Grúzia növényvilága felöleli mindazt, amit az európai kontinens növényzete tartal­maz. Olaszország déli részé­től az Alpokon át Észak- Európáig. Grúziában évente félmillió tonna gyümölcsöt termesztenek. A szovjethatalom évei alatt az egykor csak déligyü- möles-termelő köztársaság fejlett iparvidékké vált. Acélt és hengerelt árut, villanymozdonyokat és gép­kocsikat, mérőműszereket és elektronikus számitógépeket gyárt, ezenkívül az élelmi­szeripar jelentős központja maradt. Több tucat vízerő­mű épült grúz földön, kö­zöttük a 63-ik, az egymillió­háromszázezer kilowattos inguri erőmű. Fővárosa Tbiliszi, a Szov­jetunió egyik legszebben parkosított városa. Vidám vendéglátó népként ismérik a grúzokat, s a magyarok közül is már sokan megis­merkedhettek ezzel. Bizo­nyára nem felejtik a ven­déglátás különleges neveze­tességét: a tamadát. Így ne­vezik az asztalelnököt, aki szinte kifogyhatatlan ötle­tességgel sorra íelköszönti a ház vendégeit. Első pohár­köszöntőjét a tamada min­dig a békére mondja. Ősi és modern Tbilisziben ;.Sota Kavlasvili, a grúz főváros főépítészének terv­rajzokkal teli dolgozószobá­jában ülünk. A házigazda egy óriási várostérképre mutat. — Mindazt, amit a balol­dalon lát, a mai Tbiliszi. A jobboldali városrész, ami egyelőre csak maketten lé­tezik, terveink szerint 2000- re éjrül fel. Hosszas beszélgetés után kocsiba ülünk, ütünk Gilda- niba, az egyik lakótelepre visz. A kerület lakói tavaly költöztek be az új házakba, egyelőre még csak 200 ezren, de a lakónegyed még nincs teljesen kész. Az ablakból szép, modern épületeket, széles, világos utcákat látok. A házak kö­zött sok a zöldterület, az utakat nemrég ültetett fa­csemeték szegélyezik. — Gildani után az építők a ma még csak tervekben létező Varketili,■ Digomi, Muhiani építéséhez fognak. Ezek a kerületek messze lesznek a központtól, a fel­merülő közlekedési problé­mákat elsősorban a metró további építésével oldjuk meg. A sziklás talaj, a föld­alatti termálvizek igen meg­nehezítik a metróépítők munkáját. Ennek ellenére 2000-re a metró még egy­szer olyan hosszú lesz, mint ma: addig további 20 km- nyi alagutat fúrunk és rob­bantunk. A RusztaveÚ sugárúton egy mély völgykatlanra _ fi­gyelek feL — Itt építjük fel a város főterét — jegyzi meg a fő­építész. — Szokatlan formá­jú, három részből álló tera­szos tér lesz. A lehetőséget maga a természet adta. Két szint már elkészült: lent lesznek az üzletek, kávéhá­zak, bárok, a felső teraszt pedig ünnepségek, felvonu­lások megtartására alakítjuk ki. Matehi platójáról, ame­lyen egy XIII. században épült templom emelkedik, gyönyörű kilátás nyílik a városra. Itt áll a városala- pitó Vahtang Gorgaszalu cár emlékszobra is. Másfél ezer éves fennállá­sa alatt a grúz fővárost negyvenszer rombolták le az idegen hódítók. Amikor 1801-ben Grúzia önként csatlakozott az Orosz Biro­dalomhoz, végeszakadt a pusztításoknak is, de az ősökről csak néhány temp­lom, erődítmény, kolostor maradt az utókorra. A „morzsákból” most mégis helyreállítják az óvárost. Bár a ma álló épületek leg­öregebbjeit is már a XIX, században épülték, az ása­tásokon bebizonyosodott, hogy sok Száz éves alapokon Drótkötélpálya Tbiliszi fölött állnak. Sikerült rekonstruálni a középkori városrajzot, és 1975-ben Tbiliszi régi mag- vát védetté nyilvánították. A piacnál, a földalatti át­járón át az ősi városfalhoz megyünk. Egy presszóból vendégcsalogató kávéillat terjeng, a szomszédos kis pincében pedig borkóstolót tartanak. A középkori város­fal sokszínű, egy két emele­tes házakban folytatódik, mindegyiket a grúz építészet hagyományos erkély sora övezi. , Hogy Sztójay mit vála­szolt, az nem derült ki a táviratból. Mindenesetre fi­gyelemreméltó a Quisling- miniszterelnök gyors és az ő mércéjével mérve bátor fel­lépése. Ennek egyik oka ta­lán az lehetett, hogy vala­mikor, mielőtt Magyarország berlini nagykövetének ne­vezték ki, ő szervezte meg a VKF/2-t, és ő volt a hor­thysta hadsereg hírszerző szolgálatának első vezetője. Mint kolléga nehezen visel­hette el Űjszászy István és Kádár Gyula letartóztatását, akik vógülis utódai voltak és tovább tökéletesítették az ő művét. Sztójavnek Veesenmayer nem tett ígéretet a letartóz­tatottak szabadonbocsátására, — viszont követelte tőle, hogy segítsen Szentrrúklóssy Andor kézrekerítésében, aki Ez a Varatasvili utca, a rekonstruált óváros része. A legkiválóbb grúz építészek dolgoznak a történelemhű helyreállítási munkákon, be­szélgetőpartnerem, Sota Kavlasvili főépítész vezeté­sével — Amióta elkezdtük a központ rekonstrukcióját, más szemmel nézzük a töb­bi városrészt is. Ezért, ha megkérdezik tőlem, hány év múlva leszünk készen a helyreállítással, azt felelem: sohasem ... ellen a német hatóságoknak „á legsúlyosabb terhelő ada­tai vannak”, de „mind ez ideig sikerült szervei intéz­kedései alól kibújnia”. (Ké­sőbb a külügyminiszter volt állandó helyettese is a Ges­tapo kezére került. Nem él­te túl elhurcoltatását.) Időközben meglehetősen goromba hangnemben folyt a letartóztatott magas ran­gú magyar tisztek • kihallga­tása. Kádár Gyulának meg­parancsolták, hogy írja le részletesen: mit beszélt Szentmiklóssy Andorral utolsó találkozásuk alkal­mával, és egyáltalán azt. amit az amerikai tisztekről tud. „Egy szobába kísérnek, az őr mellettem marad. Most mit csinálják? Azt nem hi­szem, hogy »zabádon enged Pintér István dokumentum riportja M Efér éa sss akció Bevonult az Irodalomtörténetbe Hány éves a Somogy? Ügy tudtuk, hogy tíz. Az első x-et ünneplő folyóirat hétfő esti fel- köszöntése során azonban kiderült, két evvel fia­talítja magát a Somogy, me­gyénk kulturális folyóirata. Kanyar József, a folyóirat rovatvezetője is hitt az ün- nepeltben. ezért mondhatta, hogy a Somogy az első fo­lyóirat megyénkben, ame­lyik megélte a tíz évet. (A többi „koraszülött” volt, vagy legalábbis életképtelen — bizonyította irodalomtörté­neti eszimefuttatásában.) Szó sincs idős hölgyek ügyeske­dő fogásáról, csupán figyel­metlenségből adódott, hogy elnézték, hány éves is való­jában a Somogy ... Szita Ferenc koronatanú­ként nyilatkozott meg az 1970-ben és 1971-ben ot >zá- mot megélt Somogyról, mely közvetlen elődje a mai fo­lyóiratnak. Negyedévente je­lent meg, elsősorban a könyvtárak útján jutott el az olvasókihoz. nyolcszáz példányban. Érdemes és szükséges is, hogy megemlé­kezzünk a korábbi, megyei irodalmi fórumokról isi, ame­lyek a mai Somogy „ősei”: a Somogyi Írásról, illetve a Somogyi Szemléről. Különö­sen az előbbi nem hagyható figyelmen kívül. A somogyi ínócsopcrt működésének or­szágos visszhangra talált tó­A hátam mögötti sorban a Marat halála szombati elő­adásán félhangosan meg­kérdezte valaki: „Ki játssza Czakó Klára szerepét?" A kérdés jogos volt; az a kicsi, bodorított és vörhenyes szí­nű hajú, piros kezeslábasba bújt színésznő úgy énekeit, táncolt, dolgozott vásári mi­méiként, mintha az első elő­adástól együtt létezett voina a másik három színésszel, akikkel ezt a nyersen fo­galmazó, M arat -olta! mazó csoportot alkotta. A beugró színésznőt Tóth Eleonórának hivják. — Mióta játszik a Csiky Gergely Színházban? — 1977-beri szerződtettek; Zalaegerszegről jöttem, érettségivel a hátam mögött. Nem vettek fel a főiskolára. — Nagyon sok operettben, színműben ott volt a desz­kákon a csoportos szereplők között. De emlékeimben mégijs Shakespeare-szerep- ben él. — A Szeget szeggel elő­adásban Babarczy László rám osztotta Mariannát, az elhagyott lányt. Kun Vil­mossal, Rajhona Ádámmal együtt lenni közös jelenet­ruma volt. kezdete annak a törekvésnek, hogy Somogy­nak szüksége van egy uo- dalmi folyóiratra. A tizen­két éve napvilágot látott Somogy, noha másfél évig szünetelt, míg Várkonyi Im­re irányításával újraéledt, bölcsője volt Somogy me­gye irodalmi életének. A bölcső melle 1973-ban oda- állt Fodor András és Tüskés Tibor is, majd Takats Gyu­la. , A somogyiak — így Ka­nyar József. Papp Árpád és Szíjártó István — nagyobb igyekezettel láttak hozzá, hogy a Somogy ból színvona­las kulturális folyóirat le­gyen. Közben — a hetvenes években — új megyei kiad­ványok jelentek, meg, s ez­zel lehetővé vált a Somogy profiltisztítása. Az irodalom­nak, a művészeteknek, szü­lőföldünk kutatásának szen­telhette a folyóiratot a szer­kesztő bizottság mely most már Laczkó András főszer­kesztő irányításával műkö­dik. Két éve kéthavonta jele­nik meg a Somogy. Kétezer példányban jut el olvasói­hoz. Címében is kifejezi erős kötődését a vidékhez, me­gyénk gazdag történeti múlt­jához, művészeti értékeihez. „Költészetté vált az itt élő és innen szármázó alkotók NÓRA ben, ez egyszerre volt ijesz­tő és felemelő. Tóth Eleonóra azzal a Mariannával — az előadás szelleméhez híven másféle elhagyott menyasszonyt je­lenített meg; a lány ereden­dő kacérsagát, hogy úgy mondjam — évaságat — is színre fogalmazta, s így ér­zékelhetővé vált, hogy az el- hagyatottság-állapotban ok­okozat viszony feltételezhe­tő. — Láttuk egy bűbájos gyermekdarabban, a Bűvös erdőben is. — Márciust és a hollót játszottam. Szeretek gyere­kek előtt fellépni. Erre bizonyság az Emil és a detektívek Kis Kedd figu­rája, mellyel Tóth Nóra a főszerepet alakító Csákányi Eszter mellé nőtt fel. Ezt ír­tuk róla a bemutató idején: „ ... van egy olyan színészi kiugrás, mint az Emil és a detektívek Nemecsek közle­gényét — alias Éis Kedd — alakító Tóth Eleonóráé, aki háttérfigurájával főszereplő­munkásságában a somogyi táj, a megye történelme” — érdemes magunkba vésni dr. Kanyar József megállapítá­sát, mert a folyóirat lénye­ges sajátosságát fejezik ki szavai. Annak ad hangot ez az orgánum, amit nagyon sokan érzünk: szívesen kö­tődünk megvénkhez. Olya­nok is így vélekednek, akik messzebbre kerültek a szü­lőföldtől, ám — Sipos Gyula szavaival — fölfigyelnek ar­ra, tartózkodjanak bárhol: a hold Somogy felől kel fel... A folyóiratban megjelent írásokból válogatást muta­tott be a Fonómunkás Kis- színpad. Illyés Gyula, Gyer­tyái Albert, Csorba Győző, Tüskés Tibor, Berták László, Papp Árpád, Sipos Gyula, illetve Laczkó András^ Laj­ta Kálmán egy-egy írásaiból hallottunk részleteket Ta- káts Gyula pedig Kodály Zoltánról szóló új versét ol­vasta föl. Ezek az írások, bár más-más mondanivalót fogalmaztak meg, somogyi élményeket dolgoztak föl — szívben őrzött emlékeket A Kodály-év fond utóról megemlékezve Balatinecz Mária kaposvári művészta­nár két Kodaly-művet éne­kelt Kardos Kálmán kísére­tével. Horányi Barna vé lép elő, a csendesen helytálló, kötelességtudó gyerek tökéletes színpadra teremtésével. Énekelni is tud, s mostani szerepe arra készteti a1 nézőt, hogy végig­gondolja : a fiatal színésznő eddigi — ritka — lehetősé­geivel maradéktalanul élt.” És ugyanez mondható el a Hókirálynő-beli szerepéről, a rablólányrói, melyet nem kisebb elődtől, mint Pogány Judittól kapott örökségül. Egy előző szériában ugyanis a Jászai-díjas színésznő ala­kította. Ö mondta Tóth Eleonóráról a Marat halála egyik próbája előtt, hogy a fiatalabb pálvatarsnő azok közül való, akik azonnal be­vésik agyukba a rendezői instrukciót, és a legközeleb­bi próbán nem kell újra felidézni előtte ezeket. A társak szerepe is bogáncs­ként kapaszkodik meg. kitű­nő memóriájukban. — Remél-e új feladato­kat? Amolyan archaikus mo­soly a válasz. Azt gondolom, hogy Tóth Eleonóra egy azok közül a társulatban, akiknek majd megadatik a további bizonyítás lehetősé­nek. akármit is Írok. Ez nem lehet más, mint kihallgatasi trükk. Saentmi któssyva 1 megállapodtam. Biztosan kihal lgatják, esetleg már ki­hallgatták. Neki biztosan megvan a külügyi részt il­lető mondanivalója. Ha nem tartom meg amit megbe­széltünk, bajt csinálok. írá­somat tehát a megállapodás szerint készítem el: paran­csot kaptam, azt végrehaj­tottam. az amerikaiakat le­tartóztattuk, érkezésüket ne­kik bejelentettük, és kihall­gatás végett átadtuk : az ügy részleteit nem ismerem.” Ilyen kevéssel természete­sen nem érhették be a ge6- taposők. A Melinda úti vizs­gálati központjukban foly­tatják a vallatást. Kádár Gyulának nincs oka csodál­kozni, hogy váltott kihallga­tóik a legkisebb részletekre is kíváncsiak. Inkább az a furcsa, .hogy bar — különö­sen eleinte — meglehetősen goromba a bánásmód, fizikai erőszakot nem alkalmaznak vele szemben. Bármennyire is szakmabe­li volt az ezredes, a hitle­rista titkossfzolgáia t emberei a legprimitívebb trükkökkel túljártak az eszén. Elhitte, hogy az amerikaiak mindent bevallottak. És azt is, hogy mindent elmondott az ugyan­csak letartóztatott Szombat- helyi Ferenc. Csakhogy Szombathelyi akkor még szabadlábon volt — csak a nyilas hatalomátvétel után, novemberben tartóztatták le ót — es éppen hírszerző szolgálata tisztjeinek vallo­mására hivatkozva érte el Veesenmayer Horthynál, hogy mentse fel őt a ve­zérkari főnök tisztje alól, és váltsa fel a megbízha több­nek számító Vörös Jáno6 ve­zérezredessel, A nyilvánvalóan hamisí­tott jegyzőkönyvekben min­den a valóságnak megfele­lően volt leírva. A hitleris­ták • — besúgóik révén — tudták, hogy az amerikaiak­kal minden előre meg volt beszelve. S hogy csak azért értesítettek a németeket ér­kezésükről, hogy kijátsszák őket. Egyébként pedig tár­gyalni akartak velük Ma­gyarország háborúból való kivezetéséről. Kádár Gyula: „Semmi értelmét nem lát­tam a további huzakodás­nak, lényegében a valóság­nak megfelelően vallottam”. Veesenmayer április 20- án, vagyis mar- a letartózta­tást követő harmadik napon a nyomozás teljes sikerét jelenthette külügyminiszte­rének. Külön kiemelte: ,.A letartóztatottak eddig jól vallottak”. (Folytatjuk) Hz egészségügyi ellátás javítása A gyakori és tartós meg­betegedések, a korai halálo­zást okozó kórok megelőzé­sét, , gyógyítását központi pénzalapból a következő év­ben is támogatja az Egész­ségügyi Minisztérium. Jelen­tősen segíti a kardiológiái ellátás javítását. E támoga­tás révén a fővárosban a Margit, a Korányi, a Péter- fy, a Balassa és a Csepeli kórházban tovább javulhat az életveszélyes állapotú szívbetegek ellátása, a kije­lölt szívsebészeti központok­ban — az Országos Kardio­lógiai In tézetben, az Orvos- továbbképző Intézetben, a Sate Ér- és Szívsebészeti In­tézetében, a szegedi és a debreceni orvostudományi egyetem klinikáján — pedig több műtétet végezhetnek a vele született és szerzett szívbetegségek gyógyítására. Több megyében tervezik és szervezik kardiológiai rész­legek és kardiológiai inten­zív őrzök kialakítását. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom