Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-15 / 294. szám

Overáhban, vezetőként Négy emlékezetes év Maga az épület is kedv­csináló. Buda egyik legszebb helyén, a Ménesi úton, csu- paüveg, korszerű épületben képezik a magyar közigaz­gatás dolgozóinak utánpótlá­sát. Azokat, akik a követke­ző években és évtizedekben intézik majd ügyeinket, s azokat is, akik majd — kö­zülük kiemelkedve — veze­tői lesznek a különböző szintű tanácsoknak. Hogy melyikükből mi lesz, azt ma még — természetesen — nem lehet tudni. De „min­den katona tarsolyában viszi a marsa hl botot”, azaz: aki szeptemberben első évesként lépett be az Államigazgatási Főiskola kapuján, egyszer majd talán magasrangú köz- igazgatási vezetőként jön ide látogatóba. Ösztöndíj-szerződést kötnek A nappali tagozaton két­szeres-háromszoros, az estin kétszeres, a levelező tagoza­ton pedig 4—5-szörös a túl­jelentkezés. A feltételek ál­talában azonosak más felső­oktatási intézményekével. Különbség viszont az, hogy a nappali tagozatra felvett hallgatóknak valamilyen közigazgatási szervezettel ösztöndíj-szerződést kell kötniük, ami egyben azt is jelenti, hogy a főiskola si­keres elvégzése után oda mennek dolgozni. Mit nyújt az Államigazga­tási Főiskola a hallgatók­nak? Kezdjük az anyagiakkal. Az említett ösztöndíj (teljes nevén társadalmi tanulmá­nyi ösztöndíj) budapestiek­nek 300, vidékieknek 700 fo­rint havonta. A tanulmányi eredménytől függően 3,4 át­lag fölött 400—1000 forint közti tanulmányi ösztöndíjat is kapnak az előbbin. fölül. Ha a tanulmányi eredmény átlag 4 fölött van, egyeb körülmények mérlegelésével kaphatnak 1100 forintot is. Szociális ösztöndíjban a csa­lád egy főre eső jövedelme alapján részesülhet a hallga­tó, ez az ös^eg havi 300 és 2000 forint között mozoghat. S végül: a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának vezető­je a hallgatók 2 százaléká­nak adhat népköztársasági tanulmányi ösztöndíjat, ami 2000 forint Érdemes tehát jól tanulni. A főiskola hallgatójának 29 tantárgyat kell elsajátí­tania az igazgatás, a jog, a gazdaság és a szervezéstu­domány témaköréből, továb­bá tanúdnak ideológiai tár­gyakat is. Különösein nagy súlyt kap az államigazgatási jog, amelyből a legteljesebb ismereteket kapják, többet mint az egyetemek jogi ka­rain. Tanulnak a hallgatók egyebek között retorikát stilisztikát lélektant, s ter­mészetesen mindezt gyakor­lati példákkal, a közigazga­tásra alkalmazva. Ehhez jön a kötelező és a választható idegen nyelv, sőt még gép­írás is. A negyedik félév után minden hallgató három hét­re gyakorlati munkára megy ahhoz a tanácshoz, amelytől társadalmi tanulmányi ösz­töndíját kapja. A megyei ta­nácsok sokat segítenek: leg­jobb szakemberei kinéz oszt­ják be a hallgatókat. A gya­korlati munka befejeztével beszámolót .készít a hallga­tó, ezt a tanszék értékeli, s csak ezután lehet beiratkoz­ni az ötödik félévre. Szakdolgozatot kell lead­niuk a hallgatóknak ahhoz, hogy a hatodik félév végén aJ lám vizsga zhassanak. A szakdolgozatot is a tanszék értékeli. Államvizsga-tár­gyak : tudományos szocializ­mus : magyar alkotmány jog a tanácsok szervezete és működése; magyar állam- igazgatási jog; gazdaságtan. Aki sikeresen tette le hat félév alatt a kötelező 50 vizs­gát, megvédte szakdolgoza­tát és eredményesen állam­vizsgázott, három évi tanul­mányai után igazgatás-szer­vezői diplomát kap «J A községi tanácsoknál kezdik A fiatal intézmény tavaly bocsátotta útjára első végző­seit. A statisztika azt mutat­ja, hogy a múlt évi és ez idei friss diplomások közül 54 százalék helyezkedett el községi tanácsoknál es csalt igen kevesen kezdtek me­gyéknél. Ami helyes, hiszen gyakorolni, a munkát igazán megtanulni elsősorban az alapoknál, a helyi tanácsok­nál lehet A végzett hallga­tók közül sokat máris vb- titkárrá léptettek elő — de vannak olyanok is, akik nem vállalnak vezető beosz­tást. Ez inkább a nőkre vo­natkozik, akik családi és egyéb körülmények miatt szívesebben maradnak hely­ben, kisebb beosztásban. Viszem t az is tény, hogy itt is számolni kell a pálya el­nőiesedésével, hiszen jelen­leg 452 nappali hallgató kö­zül 329 tartozik a „gyen­gébb nemhez”. Az Államigazgatási Főis­kola továbbképzéssel is fog­lalkozik. Akik 1972 és 1978 között végeztek a volt Ta­nácsakadémián, emelt szintű tagozaton, másfel ev alatt szerezhetnek oklevelet a fő­városi intézetekben. Erre mintegy kétezren jelentkez­tek és 559-an végeztek a le­velező tagozaton. Ez is mu­tatja, hogy nagy a lemor­zsolódás, sok az év- vagy félévhalasztás, egy-egy év­folyamnak körülbelül 60 százaléka, végez egyszerre. Most is működik a kiegészí­tő tagozat, amelynek hall­gatói kétéves képzés után munkába állnak, majd újra tanulnak, s így igen sok is­meretet szereznek. A kiegé­szítő tagozat Veszprémben, 1985 decemberéig működik. Ajánlatok a megyéktől A főiskolán jók a tanulá­si körülmények, gazdag könyvtáruk van, a vidékiek 80 százaléka kollégiumban lakik, menzájuk sem marad alatta más felsőoktatási intéz­ményekének. Minden segít­séget megkapnak e hallgatók az eihelyezkedéf#!«' is: a hatodik félév vége felé fel­keresik a főiskolát a megyei tanácsok képviselői es ajánl­ják a munkahelyeket. Egyes megyék válogatási lehetősé­get is kínálnak, több mun­kahelyet ajánlanak. Ami pe­dig a jövőt illeti: szeretnék az államvizsgát komplex­szé tenni, olyan kérdések kidolgozásával, amelyek több tanszék témakörét érintenék. Ugyancsak több­oldalúvá kellene tenni a sEakdolgoza tokát és azok megvédését. Az itt végzett hallgatók szeretik intézmé­nyüket, ragaszkodnak hoz­zá. A Budapesthez közelebb élők közül sokan visszajár­nak, s a tavaly végzett év- folyambetiek megalakítot­tak az öregdiákok Klubját V. E. | Szikár, szinte hús nélküli ember Nagy Lajos. A haja hófehér, pedig nem öregem­ber. Az egyik szemének rom­lása parancsolta nyugdíjba. Kívülre rekesztettük a mar­cali estét, úgy beszélgetünk ebben a Kozma Andor utcai lakásban. Háttérben szürkés­kéken lobognak a képernyőn a tünékeny tévéműsorok. — Amikor ide kerültem, Marcaliba — mondja —, még szívógáz appárát adta a világítást a településnek. 1950 decemberét írták ak­kor. Tudja, milyen vbág volt az? Vasárnaponként elmen­tünk a volt grófi birtokra gyümölcsöt szedni. Nehezen éltünk. A fe.esyegem .beállta cséplőgéphez, hogy megke­resse a család fejadagját. Egy ember elvitte a gabo­nát a malomba teherautóval, és lisztre cser el te. Pestről kerültünk ide. Sok a könyv a lakásban. A mar megsz unt sorozat, a „Milliók íkönyve” kötetei és más regények. Gyufaszaiak- ból nagy türelemmel mes­tereit bonyolult építmény, talon vaiamei.vík. londoni híd. — Hogyan lesz a pesti munkásból marcali, fóidxö- zati ember? Annak történe­te van. A Méray motorgyár ­ban autószerelőként dolgoz­tam, majd a szovjet katonai parancsnokság alkalmazott­ja lettem, hogy aztán a francia pamutipari gyarlói kerüljek politikai pályára. Negyvenöt«.* kommunista­ként bíztaix meg avval, hogy Zsambékon. elvégezzem a gépállomása púi.tutaj vezető- helyettes-képző tanfolyamot. A gépállomások 48-ban ala­kul lax meg, kellett a mun- káskáder! Úgy mondtuk ezt abban az ioöben, hogy a gépaüomas a munkasosztáiv eioretolt bástyája falun. Es az is volt. A gyakorlati idő­met a paiini gépállomáson töltöttem, utána helyeztek ide. Én akkor még azt sem tudtam, merre van. az a Marcali. Micsoda életmód­váltás volt ez.! A feleségem szövőnőként került ide, én szerelői pálya után. Pesti iuK.as.boi szolgálati szobába... Ma meggondolnám, ha ilyen lépes előtt annex. Akkori­ban azonban habozás jveixü. belevágtam a „nagy ka^ano- ha”. Fiatal vattám, es a feladat parancsolt. Az egykori szövőnő meg megjelenik, nincs-e valamire szükségünk. es hallgatja a beszélgetést Ákos, az egylx ikeríiű is, aki embernagy ja már, a Volán dolgozója — Harminchárom község Nutria kicsiben és nagyban A kutasi termelőszövetke­zetben évről évre fokozódik a háztáji termelés. Ma már évente mintegy ketezer hízó­sertést, száz-százhúsz hízó­marhat értékesítenek a gaz­daságok a szövetkezet szervezésében és segítségé­véi. Sokáig üresen, kihasz­nálatlanul álló ólak, istál­lók népesülnek be újra — és a népgazdaság igényeinek megfelelően ismét áru kerül ki belőlük. A háztáji terme­lés jelentőségéről szólva az esetek többségében elhang­zik ez az érv: az otthonok melletti gazdasági épületek sora is része nemzeti vagyo­núnknak, nem mindegy, hogy milyen mértékű a hasznosításuk. De mi legyen az dlyan lé­tesítménnyel, amelyet vala­mikor az első lépéseket megtevő nagyüzem hozott létre, és napjainkra gazda­ságos termelés már nem folytatható benne? — Az adottságokhoz iga­zodó termelési szerkezet ki­alakítása során döntöttünk úgy, hogy a veszteségesen termelő sertéságazatot meg­szüntetjük — mondja Boncz József, a szövetkezet elnöke. — Amikor ez év tavaszán felszabadult az épület — idézi az előzményeket Orbán Zoltán, a szövetkezet keres­kedelmi ágazatvezetője —, akkor jött a gondolat, hogy berbe véve az üres fiaztatót, valami módon hasznosítani kellene. Az első elképzelés­ről, hogy sertéssel folytas­suk itt a munkát, a tár­sammal, Kulcsár Istvánnál hamar letettünk. Ha a nagy­üzemnek nem sikerült, bi­zonyára mi sem leszünk ké­pesek ilyen körülmények között eredményes termelés­re. Az útkeresés persze nem volt olyan egyszerű, mint amilyen egyszerű most leír­ni; végül is itt alakult meg hazánk legnagyobb, legkor­szerűbb háztáji nutriatenyé- saete. Az értékes premes ál­lat tenyésztésének hazai gesztora a Sarszentmihályi Állami Gazdaság, ott véle­kednek így. — Tőlük vásároltuk a te- nyészáll&tpxát': harminc ér­tékes apát az NSZK-ból és százhúsz anyát az NDK-ból. A sertésfiaztató valamiko­ri kutricáiban különböző létszámú családok. — Májusban telepítettük be a tenyészsüIdő-áS lományt, saeptemberben kezdődtek az első el lések. Ma már az el­ső ' választásokon is túlva­gyunk. — Milyen eredménnyel? — Szak berkekben úgy tartják: ha első elléskor az átlag öt nutria, akkor az jó eredmeny. Nálunk hat egész két tizedes az átlag. Ma már ott tartunk, hogy a hozzánk forduló kistermelőknek is tudunk tényészaiiatokát ad­ni. — Van-e elgondolásuk a továbblépésre? — Igen. Az átlagos szint­nél többié törekszünk. Első­sorban a hazai szőrmeipar 'gényeinek kielégítése érde­kében a feldolgozás meg­szervezésére gondoltunk. Ez úgy képzelhető el gazdasá­gosan, hocy gépesítjük a munkafolyamatot, és nagy mennyiségű prémet állítunk elő. — A gesztor állami gazda­ságon kívül van erre már példa az országban? — Tudomásom szerint nincs. És mi is csak úgy le­szünk erre kepesek, ha a megyeben levő nagyobb te­nyésztőkkel gazdasági mun­kaközösséget alakítunk. A jogszabályok erre ösztönöz­nek, és az új lehetőségekkel élni keli. A gazdaságossági számításokon túl erre buz­dítanak a piaci igények is. Ha megalakul a gazdaság munkaközösség, egy újabb, ígéretes kisvállalkozás indul a valamikori kutasi sertés­telepen. tartozott a marcali gépállo­más körzetéhez. Nyolc gé­pünk volt, hofherek, mava- gok. Fonyódtól Zaláig mű­veltük a földet. A téeszex 49-ben alakultak Kethelyen, Csákány basp Sávolyon, So- mogysizentpálon. Kürtös- pusztán. Kovácsában. De nemeseit ezexben dolgoz­tunk, hanem magángazdák­nál is. Meg kellett nyernünk őket a gépi művelésinek. Műsorokkal jártuk a fsva­kat, ezeknek nagy sikere voit. CsaszLuskáztunk — a fiatalok taian rnár nem is tudják, mi az. Ezek alkal­mi versezetex voltak. ráhúz­va a zenei kaptafára. A traktorosaink érteitek a fa­lusiak nyelven, hiszen ma­guk is szegény emiberex, mncste.enek gyerekei vol­tak. Megás, a fáimat rang­sorban valahol hátul álltak. Ha a cigányak meg akartax sérteni egymást, azt mond­tak: „Uto.só vagy, mint a tranctaros!’” Peaig ember- szaggató m untka voit az. Esőiben, szélben dolgoztak, kilométerekről kerékpáron hordtak a meghibásodott giep után a nehez izzolejet. A gyűlésekre olykor töob falunyi távolságról járták be, es azokról, elmaradni nem lehetett! Kémény tabló jú füzetet lapozgat a szikár, fener ha­jú leríi. Műiden íontosat abba jegyzett. Azt hiszem, ez a pontosság jellemző ra. — Emlékszem, az irodis- talanyokat is beöltöztettük traktaristának, amikor talu- ra mentünk szerződtetni. Volt viccelődés! Az a négy év a gépállomáson nem tör- Ijödik ki az emlékezetemből soha. Nyoicszaaötven forint volt a fizetésem, ha meg­gondolom, áldozatot hoztam a marcali munkámért. Rá­adásul az a hodálynyi szo­ba, amelyben másfél évig éltünk! A volt Kafka-ház ez. Később azurn terjeszkedhet­tünk, amikor az iroda fel­jebb költözött. Három fiunk született: Ákos es Csaba ik­rek, meg Árpád. Akkoriban a gépál lármáson kézi erővel készültek az alkatrészeik is; olyan időket éltünk, amikor az ellátás csapnivaló voit. Festi gyáraktól jártak le patronálni a gépállomáso­kat, így jutottunk ehhez-ah­hoz. Még a kovácsszénhez is kellett egy kis összeköt­tetés olykor-olykor. Aztán, ha kopogott a sár a fagytól vagy ha esett, mi akkor is kint dolgoztunk az udvaron, ott javítottuk a gepeket. Kaptunk Fordson-traktoro- kat. Abban az időben, ami­kor a napi teljesítményeket táblán kezdtük ábrázolni. Ez hatásos volt, mindenki le- mérhetie, mennyit szántott vagy vetett. Úgy emlékszem, 19jú-ben kaptuk az első szovjet kombájnt. Egyszer­egyszer teherautóra pakol- tux a gépállomásdakat, es irány a Balaton! Megíüröd- tünix, a szabadiban főiztük a közős ebédet. Traktorosain - pon este bált rendeztünk. Igazi közösségi élet volt azl Szíoboüa Lytila somogy- szentpáij traktoros es Bali István gépkocsivezető szta­hanovista lett, Kosa Ottó, Berta Pista, Fábos Feri ki­váló tractorista. Négy év után megszűnt a poiiiüKar osztály. A Nagy család már a Kozma utcai házban lakott, melyet ké­sőbb megvásárolt a tanács­tól. A családfő Pesten he- lyexxedeit ei, majd vissza­tért a somogyi községbe; dolgozott a Teiunál, majd tíz évet oktatóként a szak- munikásiképzóben. Nem olyan ember, aid nyugdíjasként megadja magát az unalom­nak. Tasz-vesz a ház körül, nyulakat nevel. Néha arra a íelej cheteUen négy évre gon­dol, amikor kezesiá hasiban — beállva a szeretők közé — ő voit a gépállomás poli­tikai vezetóhelyettese. L. L. A piaci igények alapján Termékváltás a kisgazdaságokban Az igali áfész az idei évhez hason­lóan jövőre is 10 millió forint érté­ket akar ter­meltetni a kisgazdaságokkal. Megkülönböztetett gondot fordítanak arra, hogy a piac igényéit továQbitsak a kis­termelőknek, illetve hogy a felvásárolt árukat maradék­talanul értékesíthessék. Van piaca már a 30 vagon csemegekukoricának, amely exportra kerül. A 10 vagon zöldbabnak és 5 vagon sa­látauborkának is van már gazdaja. Megyén beiül nem fogadtak 8—10 vagon ci- ganytneggy et, de erre is si­kerűit piacot taiaim, es nem is rossz feltételekkel. Jó munkájával kitűnt az idén Taka.cs László bűstül gyógynövény-felvásárló, axi ugyan ez ideig nem volt szö­vetkezeti dolgozó. Az ő tu­dására alapozva szeretne az áfész jövőre 1,5 millió forint értékű gyógyító füvet, virá­got, gyökeret megvásárolni. Segítenek abban, hogy meg­felelő szárítótér álljon itt rendelkezésre. Ha a semmi­ből előteremtik ezt az érté­ket, amely az országnak dol­lárt jelent, akkor megérte a vadon termő gyógynövények­kel foglalkozni. Saját üzleteiket a körzet­ben elő termelők közvetle­nül látják el zöldséggel és gyümölccsel. A 14 községben 250—300 olyan kistermelő van, aki segít abban, hogy a szövetkezet céljai 1983-ban megvalósuljanak. Az előzetes felmérés sze­rint a gazdák 100 ezer na­pos bar unitit igényelnek. A szerződések alapján a szö­vetkezet biztosítja a gazdák­nak a vetőmagot, ugyanak­kor körzetük 12 üzletében vásárolhatnak meg részben vetőmagot, műtrágyát, nö- venyvedószereket, továbbá a termeléshez eszközöket, kis­gépeket, kerti traktorokat. A holnap Ladájához Fejlesztési eredmények a Bakony Műveknél A Veszprémi Bakony Mű­vek az idén három új ter­mék fejlesztései fejezte be: elkészítették az új konstruk­ciójú gyujlásikaipcsolót gyúj- táselosztőt es kürtöt a hol­nap Ladájához, a 2108-as tí­pusú új személyautóhoz. Er­re a tervező-kutató munká­ra a Togliatti autógyár adta a megbízatást Az új konst­rukciókat már levizsgáztat­ta a Volga menti gyárónás, elfogadta azokat, és jövőre megkezdik Veszprémben a sorozatgyártásukat is. A Baai»y M övék egjtebkem eddig a szovjet tervdoku­mentációk alapján készítet­te ezeket az autóvillamos­sági cikkeket. A több éves gyártást tapasztalatra épí­tette azt a fejlesztő tevé- xenvseget, amelynek gyü­mölcsei most értek be. A következő lépés: kifejlesztik a 2108-as Ládához az új konstrukciójú ablaktörlőt is. SOMOGYI NÉPLAP V. M. Ahol az államigazgatást tanítják

Next

/
Oldalképek
Tartalom