Somogyi Néplap, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft SOMOGYI Ara: 1,40 Ft NÉPLAP I A Z M S Z M P’ S 0 M 0*3 Y M EGY El B ■ . % ■ ■ IZOT TS Á C 5 Á N A K LA PJ A I XXXVIII. évfolyam, 293. szám * 1982. december 14., kedd Korom Mihály Athénban A GKP kongresszusára Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. aki az MSZMP képvi­seletében részt vesz á Gö­rög Kommunista Párt ked­den kezdődő XI. kongresz- szusán,. héttőn Athénba ér­kezett. Kíséretében van Ge­ese Attila, az MSZMP kül­ügyi osztályának munkatár­sa. Korom Mihályt az athéni repülőtéren Antonisz Amba- tielosz, a Görög Kommunis­ta Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára fogada. Je­len volt Dobos István, ha­zánk a then na gy követe. • * • A Görög Kommunista Párt kedden megnyíló XI. kong­resszusán több mint 50 kommunista- és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az SZKP delegációját Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Központi Bizottság titkár» vezeti. Lengyelország — Sze/m-ű/és Indítványozzák a szükségállapot felfüggesztését A szükségállapot korlá­tozó intézkedéseinek jelentős enyhítését tartalmazó két törvénytervezetet ismerte­tett a lengyel szejm ülésén Henryk Jablonski, aiz állaim- tanács elnöke. Bevezetőben elmondta: a lengyelországi szükségálla­pot olyan egyedülálló intéz­kedési rendszer és gyakorlat volt; amelynek hatálya ide­jén nem függesztették fel az alkotmányt, mindvégig mű­ködtek a választott hatalmi szerveik, a hadsereg pedig nem uralkodó erőként lépett fel. hanem a törvényes ve­zetés politikájának megvaló­sítását biztosította, illetve ellenőrizte. A szükségállapot felfüg­gesztésére — amelyet a szejm július 21 —i ülésén Wojciech Jaruzelski hadse- regitáibornok helyezett kilá­tásba — bizonyára már ha­marabb is sor kerülhetett volna, ha a belső helyzet (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácskozás az Ipari Minisztérium és a tanácsi szervek együttműködéséről Hétfőn az Ipari Ministe­rium vezetőinek értekezle­tén, amelyen Méhes Lajos Megállapodás Siófokon Kétszáznégy új KGST-szabvány Vasárnap .Siófokon meg­állapodás aláírásával befeje­ződött a KGST szabvány- ügyi együttműködési állan­dó bizottság 52. ülése, ame­lyen a tagországok: Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációja vett részt. Jelen volt Jugoszlá­via képviselője, valamint megh ivottként OUe Sturen, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) főtitkára is. A négynapos tanácskozáson — amelynek hazánk másod­szor adott otthont — meg­vitattak számos dokumentu­mot, többek között a KGST Szabványügyi Intézet 1983— 84. évi munka tervet és a bizotts a g rnunkasaerveze tel - nek tevékenységéről szóló beszámolóikat, valamint újabb kétszáznégy szabványt fogadtak el. Az állandó bizottság je­lentős szerepet tölt be a KGST-tagonszágok műszaki - gazdasági együttműködésé­ben, elsősorban a gyártás- szakosítás és kooperáció ki- szélesítésében, aminek egyik fontos eszköze a szabványo­sítás és egységesítés. Ered­ményes tevékenységét fém­jelzi az is, hogy fennállása, húsz év óta eltelt. idő alatt a szakemberek több ezer szabványosítási javaslatot terjesztettek el. Jelenleg há­rom ezer-hatszázmegyvenegy KGST-szabvány van érvény­ben. A szocialista országok munkamegosztása, kereske­delmi kapcsolatainak továb­bi fejlődése szempontjából az állandó bizottság mostani, 52. ülésén jóváhagyott kettő- száznégy új KGST-szabvány- ból harmincat magyar Szak­emberek dolgoztak ki. Ezek közül különösen jelentőseik például a. gépkocsi-fényszó - rok egységes műszaki köve­telményei, amelyek növelik a közlekedés biztonságát mind hazánkban, mind a többi tagországban. A külön­böző komzervefc vizsgálati előírásainak egységesítése elősegíti konzerviparunk szocialista exportját, s ugyancsak az exportot segíti az autóbuszok berendezé­sedre vonatkozó műszaki kö­vetelmények rögzítése; vala­mint az orvosi készülékek műszaki előírásainak egysé­gesítése. A mezőgazdasági gépek egységes munkavé­delmi előírásai védik a gé­pek kezelőinek testi épségét és megkönnyítik a kölcsönös szállításokat miniszter elnökölt — a tár­ca területi kapcsolatainak helyzetét, a megyei taná­csokkal kialakított együtt­működés kérdéseit vitatták meg A tanácskozáson részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Megállapították: az ipar­irányítás korszerűsítése a tanácsokkal kialakított együttműködésben is új kö­vetelményeket támasztott. A tanácsok ipari-szakigazgatá- si tevékenységének központi irányítása szervezetileg is megváltozott, s az egységes iparpolitika érvényesítésében — a fejlesztési koncepciók kidolgozásánál — a minisz­térium nem nélkülözheti a területi elképzelések, a vár­ható kommunális beruházá­sok ismeretét. A területi koordináció jelentőségét nö­veli, hogy az iparirányítás korszerűsítésével kedvező feltételek jöttek létre a szol­gáltatások fejlesztésének összehangolására. A kapcsolatok továbbfej­lesztése, hatékonyabbá té­tele érdekében a miniszté­rium a tanácsi hivatallal egyeztetett munkaprogramot dolgoz ki. Marjai József Moszkvában Marjai József a Minisz­tertanács elnökhelyettese Moszkvába érkezett. A re­pülőtéren Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió - miniszterelnök­helyettese fogadta. Ott volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete. (MTI) A nyersvasgyártás technológiájának szerves ré­sze a kohókba befújt — úgynevezett — forrószél-hőmér­séklet amit léghevítőkben állítanak elő. A forrószél-hőmér­sékletének növelésével jelentős mennyiségű koksz takarít­ható meg. Az Ózdi Kohászati Üzemeknél ezért egy olyan beruházást kezdtek meg, amely a forrószél-hőmérséklet ed­digi 950 Celsius-fokos hőmérsékletét 1100-ra emeli. Ezzel mintegy 36 ezer tonna kokszot takaríthatnak meg a jövőben, Sikerült teljesíteni a feszített exportot A Medosz központi vezetőségének ülése Ä mezőgazdaság és az éáelrnászoripar teljesítette tervét; az ágazatok eredmé­nyesen járultak hoezá az ország fizetőképességének megőrzéséhez és kiegyensú­lyozott belföldi ellátást biz­tosítottak — állapította meg Váncsa Jenő mezőgazdasági - és élelmezésügyi mini szer hétfőn a Medosz központi veztősógi ülésén, ahol az 1982. évi eredményeket ele­mezték és a jövő évi felada­tokat vitatták meg. Az üzemek általában jó munkája és nem utolsósor­ban a kedvező időjárás ha­tására az állami gazdasá­gokban, tsz-ekben és a ház­táji gazdaságokban egyaránt növekedett a termelés — az előző évihez képest összessé­gében mintegy 4 százalék­kal. Az ágazatok teljesítmé­nyeit ismertetve Váncsa Je­nő utalt rá, hogy a növény­termelés 4,5 százalékkal fo­kozta a termelést. Különö­sen a búza- és kukoricater­melők értek el jó eredmé­nyeket. Jó termést adtak az ipari növények; a zöldség­félék közül viszont több is a tervezettnél valamivé! keve­sebb termett; igaz ez nem menit a lakossági ellátás ro­vására, — inkább az ipari feldolgozóüzemeket érintette. A gyümölcsök közül kiemel­kedően jó volt a termés sző­lőből és almából. Az állattenyésztés össze­sítve 3,5 százalékkal növelte a termelést. Dinamikusan fejlődik a sertés- és a ba­romfi tartás, ez is hozzájá­rult, hogy jelenleg az egy főre jufló hústermelés már eléri a 160 kilót örvendete­sen mérséklődtek a felneve­lési veszteségek, A jövőben az eddiginél is nagyobb gon­dot kell fordítani az ésszerű takarmányozásra, és a gyep- gazdálkodás színvonalának emelésére. Az élelmiszeripar egy év alatt 3 százalékkal növelte a termelést Azok az ágazatok, amelyeknek bőségesen állt nyersanyag rendelkezésükre, különösen jó eredményeket ért el; így elsősorban a nö­vényolaj-, a baromfi- és a húsipar. Az erdőgazdaság teljesítménye szerényebb. Ez az ágazat az 1981-es terme­lési szintet érte el, aminek fő oka, hogy a fa iránti ke­reslet világszerte megcsap­pant így gyakran jelentkez­nek értékesítési gondok. A feszített export céükitű- zséseket sikerült teljesíteni, ami a korábbinál összehan­goltabb munkát kívánt ter­melőktől és a külkereske­dőktől egyaránt. A jövő évi feladatokról szólva a miniszter elmond­ta: a cél a termelés további dinamikus növelése, ám a minőségre is fokozott gon­dot kell fordítaniuk az üze­meknek, hiszen a nemzetkö­zi piac igényeihez így lehet igazodni. Az ágazati tervek különben 1983-ban a mező- gazdaságban 1—2, az élelmi­szeriparban 1,5—2 és az er- dőgazdaságban 3—4 száza­lékos termelésnövekedést irányoztak elő. Ehhez a ter­melési alapok adottak, annál is inkább, mert az idén az üzemnek 27,5 milliárd forint értékű különféle beruházást valósítottak meg, s ezek be­lépésével a gazdálkodás fel­tételed tovább javulnak. A gabonaprogram sikeres folytatásához jövőre a búza termőterületet 100 ezer, a kukoricáét 80 ezer hektárral célszerű növelni. Az állatte­nyésztésben a hústermelés fokozására a sertés-, a szarvasmarha- és a juhállo­mány növelése jön számítás­ba. A barórnfitermelést a piaci kereslethez keü igazí­tani. Befejezésül Váncsa Jenő hangsúlyozta: az üzemeknek a költséggazdálkodás javí­tására szükségük van a bel­ső tartalékok további feltá­rásával, a takarékosabb emergigazdálkodásra; és a gépek jobb kihasználására. A minisztérium takarékossá­gi programot dolgozott ki, amelyet az üzemeknek al­kalmazásra átadnak. Gyorsul a szállítások üteme Hétvégi fuvarozás vasúton, közúton Nem tartott pihenőnapot a hét végén a vasúti igazga­tóságok és a közúti fuvaro­zó vállalatok sok dolgozója — az esztendő végének kö­zeledtével gyorsul a szállí­tások üteme —, szombaton és' vasárnap is rakodni kel­lett. A Dél-Dunántűlon több mint 1000 vagont igényeltek vasárnapra a szállíttatok a pécsi vasútágazgatoságtóL Mintegy másfélszáz vagon cukorrépát, vasárut, vala­mivel kevesebb kavicsot, 100 vagon komlói szenet raktak be, illetve fuvaroztak el a vasutasok. Az országrész szállítási igényei a tavalyi év végi csúcshoz képest is magasak voltak, mivel a jó időt kihasználták a kő- és kavicsbányákban és a ce­mentgyárakban is. A kevés­bé sürgős küldemények fel­adásai a megrendelőkkel ha­egyetértésben későbbre lasztották. Mintegy 2000 vagont rak­tak meg és továbbították a MÁV miskolci igazgatóságá­nak területén. Elsősorban az energiahordozók szállításá­ra biztosítottak vagonokat: több mint 500 tehervagon­nal továbbították a borsodi bányákból kitermelt szenet. A kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátban főleg az exportra szánt áruval rak­ták meg a vasúti kocsikat. Jutottak vagonok a mező­gazdasági szállításhoz is, így többek között Szerencs­re, Hatvanba és Selypre szállították a cukorrépát. Folyamatosan érkezett nyersanyag Záhonyon ke­resztül a sajóecsegi Borsodi Ércelőkésizítő Műbe, s onnan a dúsított vasérccé! megra­kott vagonokat küldték a disógyóri és ózdi nagyol­vasztókba. Hajdú megyében főbb mint 200 vasúti kocsi szál­lította a répát a cukorgyá­raknak, s csaknem ugyan­annyi vitt külföldre magyar gyümölcsöt. A megyében a hétvégi kocsi szá m csupán 70 százaléka a hétköznapi mennyiségnek, a vállalatok sokszor inkább a kocsi-ál- láspénzt fizetik ki. A debre­ceni Volán tehergépkocsijai mészkőlisztet, követ, bánya­kavicsot és az építkezéshez szükséges egyéb anyagot szállították a hét végién. A MÁV Szombathelyi Igazgatóságának körzetében összesen 820 vagonnal szál­lították a tapolca-környéki bányákból, illetve a péti gyártelepről a követ, mű­trágyát, mészászapot. Vasár­nap 30 vagon cukorrépát szállítottak a sag vári gyár­ba. Nagy feladó volt a hét végén az ajkai állomás is. Nemzetközi Kedély-konferencia kezdődött Budapesten Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulója alkai- málból nemzetközi Kodály- koníerencia kezdődött hét­főin a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székhazában. A Magyar Ko­dály Társaság által szerve­zett rendezvén ysarozat de­cember 17-ig tart. A tanács­kozáson mintegy félszáz kül­földi előadó és vendég mel­lett a magyar zenetörténet, népzene tudomány és zene- pedagógia legkiválóbb sze­mélyiségei vesznek részt. A megnyitó esemény a Kodály Zoltán Ének-zened Általános Iskola kórusa és a Szilágyi Erzsébet nőiíkar fellépésével kezdődött. Szo- kolay Sándornak, a Magyar Kodály Társaság elnökének üdvözlő szavai után megnyi­tó beszédet Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott. A kodályi életművet méltat­va a zened nevelés fontossá­gáról beszélt. Felidézte a korai zene tanú lás összefüg­gését a beszédkészség fejlő­désével. A bevezető előadások kö­zül Szabolcsi Miklós akadé­mikus Kodály ás a Magyar Tudományos Akadémia című értekezésében a zeneké! tó és a tudományos Intézmény kapcsolatának három idősza­kát elevenítette föl. Bónis Ferenc zeMetörté- nész az ÍTÓ-püblicista Ko­dály munkásságát méltatta előadásában. Vikár László népzenekuta­tó előadásában emlékezte­tett: a centemárium itthon és világszerte jelentősen hozzá­járul szellemi értékeinknek az eddiginél jobb megismer­tetéséhez; A bevezető előadások után a zenetörténeti szekció­ban folytatódott a szakértők tanácskozása. Ezen kilenc előadás hangzik eL A konferencia pénteki zá­róüléséig az esemény három szekcióban zajlik le, s több tucat előadás hangzik el. Az érdeklődést tükrözi, hogy a külföldi előadók 18 or­szágból érkeztek. Kodály Zoltán életművével kapcso­latban sok a feltáratlan anyag, a konferencia ezért elősegítheti az ezzel kap­csolatos kutatások fellendü­lését, i ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom