Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-13 / 267. szám

KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. november 1Ui üléséről l. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a párt- és az állami szerveknek a leg­utóbbi ülés óta végzett kül­politikai tevékenységét. 1* A Központi Bizottság megállapította: a világhely­zetet továbbra is kedvezőt­lenül befolyásolják az im­perializmus szélsőséges kö­reinek törekvései. A fegy­verkezési verseny fokozásá­val katonai erőfölény meg­szerzésére törnek, a békés egymás mellett élés elveit megsértve megkísérlik a be­avatkozást más országok és népek be! ügye’be. A világ békéjét és biztonságát ve­szélyeztetik a helyi fegyve­res konfliktusok és válsá­gok. A világgazdaság tar­tóssá vált problémai nehezí­tek minden nép életét. A nemzetközi gazdasági, ke­reskedelmi, pénzügyi kap­csolatokat tovább rombol­ják, bénítják egyes vezető tőkés országok diszkrimina­tív intézkedései. Ugyanakkor a nemzetközi életben változatlanul jelen van és hat a világháború elkerülésében, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti együttműködés­ben meglevő kölcsönös ér­dekeltség. Az enyhülés ered­ményeinek megőrzése, a bé­kés egymás mellett élés po­fi lakájainak folytatása az egész emberiség közös érde­ke. Világszerte fokozzák ak­tivitásukat a béke era. szé­les tömegek lépnek fel a fegyverkezési hajsza, a bé­két fenyegető veszélyek el­len. A tőkés országokban is egyre erőteljesebben hallat­ják hangjukat azok a fele­lős politikai, közéleti sze­mélyisegek, akik a vitás kérdéseket politikai eszkö­zökkel, tárgyalások útján kí­vánják rendezni. A világ- háborús veszély leküzdésé­hez, a feszültséggócok fel­számolásához, a kregyensú­lyozott nemzetközi viszonyok megteremtéséhez elenged­hetetlenül szükséges a világ sorsáért felelősséget érző valamennyi békeszerető erő összefogása és még határo­zottabb fellépése. 2» Hazánk a szocialista országokkal együtt változat­lanul azt az álláspontot kép­viseli, hogy a -vitás kérdése­ket tárgyalások utján keli megoldani. Ez a szándék, következe­tes törekvés jutott kifejezés­re . a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának 1982 októberében, Moszkvá­ban tartott ülésén. A fegy­verkezesi verseny megféke­zését szolgáló lehetőségek feltárása, a feszültség eny­hítése, a nemzetközi béke es biztonság megszilárdítása érdekében készek vagyunk együttműködni minden ál­lammal. A Szovjetunió és a többi szocialista ország sokirányú konkrét javaslatai, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának kezdeménye­zései azt a célt szolgálják, hogy kedvezően befolyásol­ják. a viíaghelyzef alakulá­sát, erősítsék a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kölcsönös bizal­mat. Ezek közül kiemelkedő fontosságú az ENSZ közgyű­lésen hivatalosan is beje­lentett'döntés, hogy a Szov­jetunió elsősein nem alkal­maz atomfegyvert. A nemzetközi helyzet ja­vítását szolgálná a madridi találkozó eredményes befe­jezése, a megállapodás ' az európai bizaiomerösitó és leszerelési konferencia meg­rendezéséről 3* Pártunk és kormá­nyunk az adott nemzetközi helyzetben különösen nagy, fontosságot tulajdonít a szo­cialista országok két- és többoldalú együttműködé senek, kapcsolataik további erősítésének. Ez.en belül a Magyar Népköztársaság nagy figyel­met fordít a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésére a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának keretében, a szocialista gaz­dasági integráció folyamatá­nak továbbvitelére. Ez elő­mozdítja a Magyar Népköz­társaság, valamennyi tagor­szág gazdasági feladatainak eredményesebb megoldását, segíti az egyenjogú és ki­egyensúlyozott gazdasaga kapcsolatok fejlesztését más országokkal is. A. Hazánk és a szocialis­ta országok kétoldalú együttműködését szolgálták azok a kölcsönös látogatá­sok és megbeszélések, ame­lyek országaink párt- és ál­lami vezetői között sorra kerültek. Gustav Husák elvtársnak. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nökének hazánkban tett lá­togatása erősítette a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság közötti barátságot, elősegítette pártjaink sokré­tű kapcsolatainak fejleszté­sét és a közös célokért tör­ténő együttes fellépésünket. Lázár György elvársnak, a Minisztertanács elnökének hivatalos látogatása a szom­szédos Román Szocialista Köztársaságban hozzájárult a két ország együttműködé­sének fejlesztéséhez. A magyar—bolgár kapcso­latok további erősítését, az együttműködésben rejlő le­hetőségek jobb kihasználását mozdította elő Gnsa Fili- pormak, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének Jétegatasa ha­zánkban. A magyar—jugoszláv kap­csolatokat tovább mélyítette partunk küldöttségének resztvétele a Jugoszláv Kom­munistáik Szövetségének XII. kongresszusán. A Magyar Szocialista Munkáspárt nagy jelentősé­get tulajdonit a kapcsolatok sokoldalú és dinamikus fej­lesztésének a szocialista fej­lődés útját választó baráti országokkal és azok vezető partjaival. 5. a Magyar Népköztár­saság a feszültebbe vált nemzetközi helyzetben is változatlanul arra törekszik, hogy az egyenjogúság es a kölcsönös előnyök alapján epuse a politikai, gazdasá­gi, muszajíi-tudamanyos, kulturális es más kapcsola­tokat a tőkés országokkal. Hazánk ennek erdekeoen az elmúlt időszakiban is szeles körű es akti* tevékenységei fejtett ki. A magyar—francia állam­közi kapcsolatok alakulásá­ban kiemelkedő jelentőségű esemény volt, hogy Francois inuierrand személyében el­ső ízben tett nazanKoan hi­vatalos látogatást a Francia Köztársaság elnöke. A meg- beszeiesek igazolták, hogy adottak, a lenetosegek es koicsonós a készség az or­szágaink közötti kapcsola­tok jeientos fejresztesere, ami egyaránt szolgaija né­peink javat es a nemzetkö­zi enyhuies ügyet. Mauno Koioistónak, a Finn ivozlarsaaag emokenek nazankoan tett iatogatasa során ismételten kifejezésre jutott a két ország es a két itep kozouá nagyományos barátság, a gy umoicsozo e^yuttmuködes további fej­lesztését szolga lo kölcsönös szándék es következetes tö­rekvés. A magyar—portugál kap­csolatok iejiódeset elősegí­tettek Losonczi Látnak, az Elnöki Tanács elnökének Ramaliio Eanes köztarsasagi elnökkel és más vezetőkkel folytatott tárgyalásai. Or­szágaink politikai rendsze­rének és szövetséges! elkö- .elezettsegenek küionbözo- sége ellenére is megvan a törekvés együttműködésünk fejlesz teser«. Az immár hagyományos és eredményesen fejlődő, a különböző társadalmi rend­szerű országok gyümölcsöző együttműködését jól példázó magyar—osztrák kapcsolato­kat erősítette tovább mi­niszterelnökünknek Auszt­riában tett Iatogatasa, őru" no Kreisky osztrák kancel­lárral folytatott tárgyalása. A magyar—kuvaiti kap­csolatok kölcsönös előnyök­kel jaró bővülését szolgálta a Magyar Nepköztarsasag Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Kuvait államban es tárgyalásai Kuvait ural­kodójával. 6* A Központi Bizottság népünkkel együtt el ítéli a Libanon ellen elkövetett iz­raeli agressziót. Mely meg­döbbenéssel fogadta a bej­rúti meneidilttaoorokban élő palesztin polgári lakosság tömeges lemészárlását. A kozei-keieti tragikus ese­mények meggyőző erővel bizonyítják, hogy mindin­kább elodázhatatlanná vaiit a térség problémáinak igaz­ságos és átfogó rendezése, amelyhez elengedhetetlen az ENSZ határozatainak ma­radéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság ez­zel összhangban szükséges­nek tartja az izraeli had­sereg kivonulását vala­mennyi megszállt arab te­rületről, a palesztin nép imalló államalapitási jogá­nak tiszteletben tartását és a térség minden országa biztonságos és független lé- temek garantálását. ~t - A Kdzpomű Bizottság nagyra értékelte azokat a megöeszeleseket, amelyekre az internacionalista szójada­ra tas és az elvtársi együtt- működés szellemében a tő­kés es fejlődő világ orszá­gaiban tevékenykedő kom­munista pártók. loepviselői- ve, került soc Kétoldalú kapcsofeatoágfc fejieszteeet, a nemzetközi kommuaista mozgatóm kö­zös céljait szolgálták meg- besaeiesemk Ausztria Kom­munista Pártja, a Belga Kommunista Párt és a Lu­xemburgi Kommunista Bárt, valamint az Ausztrál Szo­cialista Párt etetőkével. a Peren Kommunista Párt fő­titkárával, továbbá a fran­cia, a holland, az indiai, a dél-jemeni, a kolumbiai, a kongói, a libanoni, a nor­vég, az olasz, a palesztin, a spanyol és a venezuelai testvérpárt képviselőivel. Pártunk képviselőinek megbeszélései a Máltai Munkáspárt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt, a Nor­vég Munkáspárt, az Olasz Szocialista Párt. a Pánhel- len Szocialista Mozgalom, a Portugál Szocialista Párt, a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártja, a Zam­biai Nemzeti Függetlensegi Párt vezető képviselőivel eredményesen elősegítették egymás álláspontjának jobb megísmereset. a beke, a nemzetközi biztonság, az egyetemes emberi haladás ügyét. II. A Központi Bizottság át­tekintette választási rend­szerünk működésének ta­pasztalatait. Megállapítot­ta. hogy a társadalmunkban végbement fejlődés indo­kolttá , teszi a választási rendszer továbbfejlesztései. A bevált alapelveket meg­tartva tovább kell erősíteni választási rendszeiünk de- rhokratikus vonásait, növel­ni kell a választópolgárok es a Hazafias Népfront sze­repét, pontosabba és egy­szerűbbé kell tenni a vá­lasztások előkészítésének és lebonyolításának szerve­zeti és eljárási rendjét. A Központi Bizottság fel- kéi-te a Hazafias Népfront Országos Tanácsát az el­gondolások vélefnényezésé- re és javaslatainak megté­telére. Ezt követően ismét napirendre tűzi a kérdés megtárgyalását. 4MTI) Magyari Béla aláírása a krónikában Aranyplakett a jó munkáért A bejárat mellett mindig sokan megállnák s megné­zik, milyen új fényképeket tettek ki az MSZBT-híradó- ra. Az üzembe vezető fo­lyosón azok az emléktár­gyak, újságok, könyvek, ké­peslapok, fényképek látha­tók egy vitrinben, amelyek a nagysikerű baráti találko­zókra, kiállításokra, előadá­sokra, beszélgetésekre, a ve­télkedőkön való sikeres sze­replésekre emlékeztetnek. Most új tárggyal gyarapodik e szép gyűjtemény, ugyanis a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára november 7-e tiszteletére megkapta az MSZBT aramyplakettjét. Te­gyük hozzá, hogy másodszor ismerték el ezzel a kitünte­tessél mindazt, amit ez az üzem tesz a magyar és a szovjet baratsag ápolásáért. A textilművek az elsők között követte a dSősgyőri Lenin Kohászati Művek fel­hívását Somogy basn. 1971-bea alakúit meg az MSZBT-tag- csaport. — Ez érthető is — ma­gyarázta Bajer Nándor igaz­gató —, hiszen mindig na­gyon szoros gazdasaga kap­csolatunk volt a Szovjet­unióval. A textilüzem szov­jet hosszú lejáratú hitelből épült fel, a Szovjeteméből érkeztek a gépek, onnan kaptuk a gyapotot. Elmond­hatom, hogy a két nagy rekonstrukció — az 59-es, a 69-es — után megújult a szovjet géppark is. Tegyük hozzá, hogy 1972-ben meg­kaptuk: az akkor Legkorsze­rűbbnek tartott úgynevezett fanvacermázó gepeket; eze­ket elsőkent hazánkban ná­lunk állítottuk a termelésbe. Ehhez járul aztán a politi­kai kapcsolat, elsősorban a Kalinyin területtel. Elmond­hatom, hogy a két testvér- város textilüzemének kap­csolata az első kalnraymi pártol unkastoüldottség ja tó­ga tasa után kialakult. A két gvar szocialista nvunkaver- senvébem már hét Ionon ő, egy művezető, egy lakatos, egy ifjúsági brigád vesz reszt. Rendszeresen küldünk egymásnak üdvözleteket, az­tán tájékoztatjuk egymást a verseny eredményerői. Tu­lajdonképpen ez volt az előzménye annak, hogy a gyár az MSZBT kollektív tagja lehetett A megyehatárokon túl is jól ismerik az itteni mun­kát. Az igazgató is jól tud­ja ezt. — Természetesen van egy lelkes mag, ez magaval ra­gadja a többieket is, szer­vezi a vetélkedőket, a ren­dezvényeket, bevonja a so­mogyi tagcsoportokat, kap­csolatot tart az ország más táján levő klubokkal. Külön megemlítem ezzel összefüg­gésben, hogy milyen élesztő hatású a Moszkvai Rádió magyar adasat hallgatók megyei baráti ki utójának te­vékenysége. Gyorsan érte­sülnek mindenről, s ezt azonnal továbbadjak. Egyéb­ként sok szép kezdemenve- zés indult el a textiiművek- b<3L, így például érdekes utakra mentek dolgozók, a Szovjetunióba. Vtzete Istvanmé. az üzemi partbizotteag titkára ugyan­csak elismeréssel beszél a tagcsoportról. 0 is ott volt a budapesti ünnepségen, «ni kor az ügyvezető elnök átvette a kitüntetést — Szerintem a mostani ügyvezető elnökség nagyon szívén viseli ezt a munkát. A tagcsoport, a rádiókiub jó kapcsolatokat tart, részt vesz mindenben mégpedig tevékenyen. Különösen fon­tos hogy évente megy egy- egy csoport a Szovjetunióba, erősíti a barátságot a két nép között. A személyes ta­pasztalatok aztan idehaza kamatoznak, a kint járt dolgozók még lelkesebben ▼esznek részit a munkában. — Milyenek a programok? — A tagcsoport sokat tesz a szovjet irodalom népsze­rűsítéséért, aztán kiállításo­kat rendeznek, az MSZBT anyagait fölhasználva, meg­ismertetik a Szovjetunió életet a dolgozókkal. Az MSZBT aranykoszorús jel­vényével kitüntetett Fonó­munkás Kisszínpad szinté» sokat vállalt a szovjet al­kotások népszerűsítéséből. A gyár évente több szovjet küldöttségét fogad. Jó hatá­sa van, hogy kölcsönöse» elutaznak a testvérvárosba a két gyár közötti szocialis­ta versenyben szép ered­ményt elérő dolgozók. Laczkó Janos, az MSZBT- tagcsoport ügyvezető elnöke büszke a kitüntetésre. — Ügy érezzük, hogy csaknem egv évtizedes mun­kánk gyümölcse az arany­plakett. S ezzel nemcsak a vállalatot tüntették ki, ha­nem mindazokat, akikkel együttműködünk Kaposvá­ron. a megyében és azon kívül a magyar—szovjet ba­rátság ápolásában. November 6-án Kecske­méten rendezték meg a Moszkvai Rádió magyaror­szági baráti klubjainak . első országos találkozóját. Hú­szam voltak ott, a textilese­ken kívül a cukorgyár, a ruhagyár, a SAÉV, a Ka- po&p.ast kefe- es műanyag­ipari vállalat is képviseltet­te maga t. Laczkó Jánosne hét eve titkára a megyei ba­ráti klubnak, ő számolt be az eddigi tevékenységről. Előkerül a piros fedelű krónika. Már beragasztották a díszes meghívót. Sokan beírtak a kecskeméti talál­kozón, köztük Magyart Béla kiképzett űrhajós, a ma­gyarországi baráti klubok tiszteletbeli elnöke. Szovjet részről Beregovoj az elnök, ó azonban nem lehetett ott. ötven esztendeje hangzott ei eiőszor a Moszkvai Rádió magyar nyelvű műsora — ez a jubileum adott alkalmat erre a találkozóra. Sokan gratuláltak ott is a textil­művek kitüntetéséhez. Jól­esett ez, az meg kiváltképp, hogy a fővárosi ünnepségen Btró Gyula szinten kifejezte jókívánságait. Valamikor ő is a textilművekben dolgo­zott, s mar MSZBT-fötitkár- kent is ellátogatott a gyár­ba. Lajos Géza A közösség érdekébon Lakó- és utcabizottságok deletek végrehajtását. A la­kó- és utcabizottsagoK köz-, eleti tevékenysége megnyil­vánult a különféle rendez­vényekre való mozgósítás­ban. s ügyeltek — működé­st területükön — a társa­dalmi tulajdon védelmére is. es ha a larsadaüni tu­lajdon hanyag kezelését ta­pasztaltak, bejelentésekkel eltek az Meteites szervek­nél. A szocialista demokrácia szélesítése érdekében meg­alakított lakó- és utcabizott­ságok elősegítették a tanács népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási fel­adatainak megoldását. Ered­ményesen közreműködtek a lakóközösség erdékeinek kép­viseletében is. hiszen gyak­ran továbbították a lakosság közérdeké oejetenteseit, ja­vaslatait : esetenként pedig egyedi ügyekben is eljártak a lakók panaszainak orvos­lása érdekében. Tevékenységük talán leg­látványosabb formája a tár­sadalmi munka szervezésé­ben való aktív részvétel volt. Személyes példamuta- tassal is sokat tettek a bi­zottságok tagjai, hogy a fá­sítási, virágültetési akciók eredményesek legyenek, s bekapcsolódtak a tiszta udvar — rendes ház mozga­lom értékelőcsoportjámak munkájába is. A tamacs-vb úgy határo­zott. hogy az eddigi jó gya­korlatot figyelembe véve a iakó- és utcabizottságok munkájának tovabbfejleaz- tese erdekeben az eddigi két év helyett, ezután éven­te szerveznek értekezleteket az elnököknek. SOMOGYI NÉPLAP (TudósítónktöU) • A tatai nagyközségi köze tanács 1978 augusztusába hozott határozatot lakó- e utcabizottságok alakításé ról, s rá néhány hónapi' meg is választották tagjai' Egyetértésben a nepíron helyi szervével hét lakó- é utcataizottsagot — összese 37 íő — hoztak létre. Hog milyen feia-datot és hatas kört kaptak, hogyan. telje sitették megbízatásukat ar ról a legutóbbi vta-ülése; számolt be Farkas István ta nácselnök. Elmondta, hogy a bízott ságok munkájuk során fi gyelemmel kísérték a köz területek tisztaságát, a sze mét elszáiiítását, a lakóepü letek es ingatlanok házi rendjéről szojo tanácsi ren

Next

/
Oldalképek
Tartalom