Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-11 / 265. szám
Gondok közt ésszerűbben Barcs szerencsés város. Abban van a szerencséje, hogy lehetőségeinek határát az itt élő emberek közreműködésével — találékonysággal és a közért végze.t hasznos munkával - jelentősen tágitani tudják. A Dráva-parti település ezekben az években ölt új arcot: formálódik a városközpont, épülnek, szépülnek közterületei. Miként jut minderre a barcsiaknak? Hogyan gazdálkodtak a jelenlegi tervidőszak első két esztendejében? - Ezekre a kérdésekre kerestek választ összeállításunkban munkatársaink. Megvalósult programok Nincs gáz, mert van gáz — A hatodik ötéves terv első két esztendejére előirányzott fejlesztések az év végéig megvalósulnak — mondta dr. Németh Jenő, a Barcsi Városi Tanács elnöke. — Nehezebbé vált gazdasági körülményeink között ezt mi nagyon jelentősnek tartjiuk, s így értékelte a városi pártbizottság is, amikor a tanácsi gazdálkodásról tárgyalt. A fejlesztések időarányos megvalósulása jól szolgálta céljainkat: az igények kielégítését és az új városszerkezet kialakítását Legfontosabb feladatunk a lakásépítés. Az eredeti oé- lökat elértük, tartalmát tekintve azonban jelentősek a változások. Célcsoportos lakásból 36 készült ei: 24- gyel kevesebb, mint «menynyi az eredeti elképzelés volt. Több telepszerű társasház, illetve családi ház épült viszont. A legjelentősebb a családrbáz-építés növekedése. IMi Ilii Itt! Zsolnay gyárban készítettek —, és arra, hogy az építkezések ellenere is nagy a rend, a tisztaság. Aki hétnyolc éve járt utoljára itt, aligha ismerne ra a városra. Az apró, mondhatnánk: „filléres”, de hangulatot adó változtatások leglelkesebb követelője Henger János, a város főmérnöke. Nem is olyan régen a város esztétikáról írt tanulmányával hívta föl magára a figyelmet az alkotó ifjúság pályázaton. Adni akkor részben meg csak papíron létezett, ma valóság. — Az elmúlt években a különböző tervekkel összhangban elkészítettük Barcs városeszlétikai tervet is, hogy településünk, harmonikus legyen, s megőrizze a helyi hagyományokat is. Kértük és kérjük is a barcsiak véleményét, s javaslatokat varunk a szakemberektől. Legutóbb a Magyar Építőművészek Szövetsége áltál fenntartott fiatal építészek körének tagjait kértük föl egy zárt körű pályázaton való részvételre. Meghívták őket a városiba, hogy nézzenek körül, s utána írjak le, illetve rajzoljak le, hogy szerintük mive. lehetne meg hangulatosabba tenni Barcsot. — Ti* paiyaoUiwet kapA családiház-építési kedvet, annak növekedését több tényezőre vezetik vissza Barcson: nőtt. a vállalatok áltál nyújtható támogatás. Ez elsősorban nem pénzit, hanem anyagot, gépét jelent. A másik jelentős dolog az, hogy volt hová építem: a tanaos a Munkácsy- lakótelepem közművesített telkeket értékesített és újabbak értékesítését készíti elő. Barcson újdonság a fél- készlakás-akciő is: elsőként a költségvetési üzem vállalkozott lakások ily módon történő fölépítésére. Azóta a tamocai városrészben mar — no-fines technológiával — újabb negyven otthon építésen dolgoznak. Nyolcat meg az idén átvesznek befejezésre a majdani lakók. Határidője — jó 1 minőségben — adta át a középiskolai koftegaumot az Építőipari Szövetkezeti Közős Vállalat. S az új városközpontban — az autobuszpályaudí Balázs Denes és Solta József például a vasútállomás előtti tér rendezésére készített tanulmányt. Csizmát Gyula és Miklós Róbert az innen induló Széchenyi, illetve Bajcsy-Zsilinszky út szépítéséről szólt. Nem milliókat igénylő munkálatokról van sző, hanem forintos változtatásokról, amelyek azonban szebbé tehetik varosunkat, s ugyanakkor a város fejlődését szolgálják. A barcsiak jó szándékát aligha lehet tagadni. Ám a nagy nekibuzdulásban, tervezésben néha a legelemibb dolgok elfeledesére is hajlamos az illetékes. Így történhetett meg, hogy miközben a városesztétikai eikepze- lesek rajzasztalra kerültek, a Bajcsy-Zsilinszky utca 14. alatt — nem műemlékről, csupán építészeti érdekességről van szó — megkezdték egy szepmívű homlokzat bontását. Két fiatal építész. Veiler Árpád es Dévényi Sándor ezert adott fricskát a varosnak. A barcsiak nem sértődtek meg, hanem cselekedtek: újra a régi formáját adják vissza az épületnek. Elvégre a város hagyományának őrzésé szerintük ugyanolyan feladat, rraau a város íej- .eszfcese, var mögött — hozzálátott 114 lakás kivitelezéséhez. Érdekessége ennek a munkának. hogy az IMS-ből készülő családi otthonok szerkezetszerelését — alvállalkozóként — a SÁÉV végzi. A két kivitelező között — a tanacs megítélése szerint is — jó az együttműködés. A lakasepítesi program megvalósítását _ a város környéki költség vetesd brigádok is segítik. — A mostani ötéves tervben hétszáznál több családi otthon építésével számolunk: az állami pénzekből épülő lakások jelentős része elkészült már — mondta a tanácselnök. — A lakosság anyagi erejének fölhasználásával épülő otthonok megépítésében pedig azok érdekeltek, akik készítik. A lehetőségekhez igazodó segítség biztosíték arra, hogy ezután is tervszerűen folyjon az építkezés. A lakásokkal párhuzamosan épülnék a közintézmények is: az idén az új városközpontban elkészült és megnyílt a- gyógyszertár meg a kisáru- ház. Terven felül — a pécsi központ rugalmassága révén -•— kész az új tüzép-telep is, a tanácsi költségvetési üzem régi helyén. Heteken belül megnyílik az új gázcseretelep is. A megyében Barcson legnagyobb az egy általános iskolai tanteremre jatté létszám. A gondok enyhítésére kértük, hogy tegyék lehetővé a megyei szervek nyolc tanterem építésének előrehozását A Ciasp-szerkezetböl készült létesítményiben a téli szünet után megkezdődik az oktatás. Később — vállalató segítséggel — tornacsarnok épül, s bővítjük a konyhát is. A nyolc tanterem az I. sz. Általános Iskolához tartozik majd. Nagyon lényeges. hogy a megyei szervek megértették gondunkat, s lehetővé tették, hogy a barcsi rendelőintézet felújítása és bővítése megkezdődjön. Jelentős az a társadalmi munka, amelyet az intézmény érdekében a barcsiak végeznek. Ezerkilencszázhetvenhárom jelentős forduló Barcs történetében : a babócsai mezőről földgázt kapott a varos. Hat évig dolgoztak a vezetek- épitók, hogy minél több fa- kasban legyen meleg. Ám 1979-ben kiürült a pénztárca, s tavaly júniusig egyetlen' meter csövet sem tudtak lerakni. Azóta azonban újra dolgoznak a gázosok. — Mi történt? — erre kertünk választ Kolláromcs Lajostól, a varosgazdalkodasi, gazdasági, műszaki, ellátó és szolgáltató szervezet vezetőjétől. — Tavaly júniusban megjelent az OTP-nek egy új határozata, hogy utcai vezeték építéséhez húszezer forintig kölcsönt adnak: a lakóknak mindössze a költség tíz százalékát kell csak leKitűnő a kép minősége a barcsi tv-készüllékaken. A nyár elején változott meg a helyzet: akikor, amikor a posta üzembehelyezte ar. 1- es műsor erősítését szolgáló átjátezóadót. — Nem volt olyan fórum, ahol szóba ne került volna a tv-műsor vételi lehetőségének javulása — mondta Kiss Pál, az Uni- teeh Ipari Szövetkezet elnöke. — Evekig azonban nem tudtunk előrelépni: a posta ugyanis arra hivatkozva, hogy nuncs pénze, nem szerei te föl az adót. Akkor gondolkodni kezdtünk, hogy miként segíthetnénk. A tárgyalások során kiderült: a posta tud Barcsra telepíteni egy adót, ha a telepítés feltételeit megteremtjük. Megkezdődött a szervezkedés: a Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat fölajánlotta, hogy gabonasilójának tetején elhelyezhetik az antennát; az épületben, pedig helyiséget biztosított az adóberendezes számara. A munka többi része a barcsiakra várt. tenniük, a fennmaradó ösz- szeget pedig tíz év alatt kell visszafizetni. Kihasználtuk a lehetőséget! Először a Barátság, az Ybl, a Gábor Andor és a Csokonai utcában éiöket kerestük meg. A 101 lakó közül száz igent mondott. Megvettük az anyagot, szakembereket kértünk a csövek lefektetéséhez, és mozgósítottuk a lakosságot is; ők kiásták az árkokat, majd a munka befejeztevel be is temették. Így a négy utcát érintő, másfél kilométeres vezeték 1,1 millió forintba került. Nyolcezer forintért gáz került a lakásokba, és háromszázezerért a gimnáziumba. A tanács egyetlen fillért sem költött rá! — Ha nem így gondolkod— A fűrészüzem és az áraanszolgaltato szakemberei vegeztek ei a külső és a belső szereléseket, Szövetkezetünk építette meg az antenna vasszerkezetét, a barcsi Vörös Csillag Tsz az adóhelyiség fűtéséről gondoskodott. Az adó az év közepe óta dolgozik. Barcson tizenkét ezer ember él. A társadalmi munka értéke tízmillió forint fölött van. Azieirt ilyen sok, mert ertelmes célokra kérik a fakók és a vállalatok segítséget. A társadalmi munka legfontosabb területeit a városi part-vm jelölte meg. Első helyre a gyermekintézmények fejlesztését sorolták. Az idén — a vállalatok befizetéseiből és a kommunista műszakok bélének fölhasználásával új bölcsőde építése ’ kezdődött el. A második legfontosabb feladatként a tv-átjátszóadót jelölte meg a vb. Sorrendben ezt a szabadidőközpont kialakítása követi. A barcsi lakok többsége ott végez társadalmi munkát, ahol él, s tevékenységének eredményét naponta maga is élvezi. nak, akkor mibe kerül a gázosítás? — Négy és fél millióba. — Tehát megérte. De lesz-e folytatás? — A decemberi tanácsülésen elmondtuk á tanácstagoknak, hogy hol van lehetőség a gáz bevezetésére. A tanácstagok papírt fogtak, s útra keitek. Garmadával kaptuk a jelentkezéseket. Az Ifjúság utca huszonhét lakója egykent igényelte a háromszáz méteres vezetéket; a Kossuth és a Széchenyi utcaiak sem maradtak le, s az itt levő intézmények sem húzták ki magukat. Másfél év alatt tanácsi pénz nélkül — s ez a legfontosabb — a barcsiak összefogásával 7.5 kilométernyi gázvezetéket fektettünk le. így eljutottunk oda, hogy négy-öt kisebb utca kivételével minden barcsi lakásban babócsai gázzal fűthetnek, a tervidőszak végén pedig már mindenütt élvezhetik melegét. Siker? Az. S még valami! Már több városból érdeklődtek, hogy hogyan csinálták. Áttervezések Szennyvízvezetékre volt szükség a Kossuth utcai iskolához. Megbízták a tervezőt, készítsen tanulmányt. A munka eikeszült, s odakerült a kivitelező, a költsegveiesi üzem dolgozóinak asztaiára. A tanulmány szerint háromszáz méternyi vezetékre van szükség, ezt 3,5—4 meter melyen kell leiektetm. Négymillió lonniool kihoznám. Az üzem szakemberei csak csóválták a fejűket; itt valami nincs rendben. Osztottak, szoroztak, s előadlak javaslatukat: a terveket at kell aoigozni! A vezetek így íeíe annyi mélyre került, ró- videbb is lett, es raadasul megtakarítottak egymillió forintot. A példa nem egyedülálló. Ugyanennél az iskolánál át kellett szerelni a regi rész fűtését. Csupán a tervekért száz tízezer forintot kértek. A tervezőnek semmi sem drága. A rajzasztal mellett ülök aligha érzékelik kellően a közösség gazdasági gondjait. Ok a lehelő legjobbra törekszenek, néha luxusra is. Pedig — a példa bizonyítja — ésszerűen is lehet dolgozni. Minderről ILasics Károllyal, a költségvetési üzem gazdasági vezetőjével beszélgettünk. — A költségvetési üzem is a nyereségessegre törekszik. Minél dragauo a beruházás, annai nagyobb a haszon. Miért keresik mégis az ol- csob b megoldásokat ? — Mert barcsiak vagyunk. Nekünk ugyanúgy erdekünP a varos rejlod-ese, mint a többi lakónak. — De ebooi meg nem lesz nyereségük. — A varosfejlesztes rovására nem is akarunk nyereséget. A példa követhető. Városesztétika - fricskával Szemnek szép város lett Barcs is. Oda kell figyelni a színes falakra, az utcai virágtartókra — amelyeket a tünk, volt amelyiken egész közösség dolgozott. A terv- pályázat anyaga több konkrét javaslatot is tartalmazott. Társadalmi összefogás
