Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

Kitüntetés a vöröskeresztes munkáért Töretlen energiával 197l)-ben A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, 1973-ban pedig — egy év­ben kétszer — Kiváló Vö­röskereszté* Verado-bzervezó elismerést kapott; három ev­vel később az egészségügy kiváló dolgozója lett, látiö- ban Kiváio Munkáért ki­tüntetésben részesült. S meg nincs vege a sornak; dr. Sarlós Vilmos, a Pamutfonó­ipari vállalat Kaposvári Gyárának üzemi főorvosa az idén vöröakeresz,tes mun-' kajáért megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A VI. vöröskeresztes Kong­resszus résztvevői közül ő volt a legrégibb vöröske­resztes tag: csaknem fél­évszázada tevekenykedik a mozgalomban. ,'SenKi meg nem mondana erről az ener­gikus. alig. őszülő emberről, hogy a háború alatt már gyakorló orvosként tevé­kenykedett. Most, t>6 évesen — túl egy súlyos betegsé­gen — ugyanúgy végzi munkáját, mint bármelyik fiatal kollegája. védelme kiemelt feladat. Mit tehet ennek érdekében az orvos és mit a vörös­keresztes vezetőségi tag ? megoldásért, is az orvoshoz fordulnak a dolgozók. Amit emberileg csak lehet,, meg­teszünk. — Apám állatorvos volt, a családunkban azonban igen sok az ' egészségügyi dolgozó. — beleszületíem hát e hivatásba. Szinte termé­szetes volt. hogy magam is ezt a pályát választom — mondja Sarlós doktor. — Csurgói diák koromban én voltam a betegkísérő: men­tő híján vonattal utaztunk be Kaposvárra. A háború­ban több helyen is telje­sítettem orvosi szolgálatot, aztan körzeti orvos lettem Magyaratadon, s jövőre lesz húsz éve, hogy ebben a gyárban dolgozom. Ennyi az élettörténet — dióhéjban. A legutóbbi el­ismerés mögött azonban igen kemény munka áll. E vállalat azoknak a munka­helyeknek a sorába tartozik, ahol a dolgozók egészség­— Soha sem lehet és nem is. szabad a kettőt egymás­tól elválasztani. A vöroske- reszites aktívákkal való kapcsolat már e.eve sok mindenben segít. Itt, a gyárban négy a ő o szervezet működik; tizennyolc évvel ezelőtt szerveztük meg a té­rítés nélküli véradást, ez­alatt az idő alatt a dolgo­zók összesen 1170 liter vért adtak. Dr. Sarlós Vilmos „papír szerint” negyvenszer volt véradó — nem számítva a háború utáni időszakot, amikor a kórházba szállított gyermekeknek saját karjá­ból vette le a vért... — Akadnak azonban csa­ládi problémák, életviteli gondok — fűzi hozzá — amelyekben segítségért, Számadás a múzemi és műemléki hónapról Sikeres kezdeményezés A rendelet értelmében 18 év alatti fiatalok nem vál­lalhatnak háromműszakos munkát. Ettől eltekintve is igen nehéz, nagy' fizikai megterheléssel jár a szövő­nők munkája. Mi az. üzem­orvos tapasztalata, hogyan tud segítem a körülménye­ken? — Hosszú évekig fél­évenként egy éjszakát itt töltöttem az üzemben, hogy lássam, mit bír el a dol­gozók egészsége. Ezekre a vizsgálatokra nem a rende­lőben, hanem a munkahe­lyen került sót'. Az. eredmé­nyek azt mutatták, hogy aki az egészségügyi utasítá­sokat betartotta, nem volt semmi különösebb problé­mája. Áz ellenőrzés termé­szetesen folyamatos, am a dolgozok jönnek maguktól is. Sót, a nyugdíjasok is visszajárnak, hiszen én ke­zeltem őket évekig, nagyobb hát a bizalmuk. Termelési tanácskozásokon. brigád­gyűléseken mindig szót ka­pok. így a vezetők is tájé­kozottak. Sok egészségügyi felvilágosító előadást tar­tunk, ezek nagyon haszno­sak. Az átlagosnál másfél­szer többen váltottak mú­zeumi belépőt októberben, az országos múzeumi es műemléki hónap idején. A hónap eredményeiről kert tájékoztatast az MTI mun­katársa a Művelődési Mi­nisztériuma múzeumi osz­tályán. A számvetésből ki­tűnik, hogy októberben négy «íj múzeumi létesít­ményt avattak: Tatan, Zsambokon. Karcagon és Sza- kalyban. Új állandó kiállí­tást hét helyen nyitottak meg negyvennél több kü­lönféle gyűjteményt idő­szakosain mutatnak be. A hazai évfordulók is jól szolgálták a múzeumi ügyet, októberre jutottak az Arany János előtt tisztelgő ren­dezvények és kiállítások. Más esemény a pontos idő­zítésről tanúskodik: Salgó­tarjánban első alkalommal tartották meg az országos rajzbóennálét. A tudomány és a közmű­velődés szempontjait érvé­nyesítették néhány rendez­vénnyel. Ilyen volt például a székesfehérvári Csók Ist­ván Képtarban az 1. Lajos korabeli művészétét bemu­tató kiállítás, melyhez kap­csolódva művészettörténeti kutatócsoport alakult Eger­ben a magyarországi vég­várakról tartottak tudomá­nyos tanácskozást, Máté­szalkán Szgtmár néprajzáról, a Szépművészeti Múzeumban pedig a barokk művészét­ről. A legtöbb múzeumban igyekeztek a közvetlen kör­nyéküket bemutató időszaki tárlatot kesziteni. Közülük szép példa volt a kunszent­mártoni. ahol a helytörté­neti gyűjteménynek otthont a<io épületben a Tiszazugról tartottak konferenciát. Ugyanezen példák közé tar­tozik a szombathelyi Tájak, korok, települések című állandó kiállítás is. amely­nek ünnepélyes megnyitása a múzeumi hónap kezdete volt Kivételes alkalmak is gazdagítottak a múzeumok októberi ünnepségsorozatát: a Nemzeti Galéria és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum most ünnepelte 25 eves fennállását — erre az időre mindkét helyen kivé­telesen szép, érdekes kiállí­tást rendeztek. Diáklány. A kaposvári Táncsics gimnázium harma­dikos tanulója. Mindenki csak Csibének hívja.. így is­meri. A név nem móriczi ihletésű: meg általános is­kolai ielemeny, kiscsirkesár­ga hajszíne miatt. Máig megmaradt ez. a költőinek mondható gyermeki kép­zettársítás, csak hivatalos helyen szólítják Kerekes Evá-hak. Mint például a múlt hét vegén Nagykőrö­sön.- Ott rendeztéa meg ugyanis áz Arany János balladamondó verseny or­szágos döntőjét. A százhét induló közül — ahogy la­punkban is hírül adtuk — ez a kaposvári kislány a második helyet szerezte meg. — Hogyan kerültél erre a versenyre? — A helyi versen vek után megnyertem a megye­it. s onnan ketten mentünk az országosra. — Milyen volt a me­zőny? — A versengés két rész­ből állt. Az elődöntőben a harminckilencedik sorszá­mot húztam. Nagyon sok­szor mondtam már verset nyilvánosan. "kia nem szoktam izguló 'tost is be­ültem a hí 1 a hu Sarlós doktor napi teen­dőit egy kartonlapra rögzí­ti, annyi felé hívja a mun­kája. Naponta átlag hatvan beteg, ülések, tanácskozá­sok, előadások, beszámolók. . , Mégsem érzi magát fáradtnak. Azt mondja, százeves kólá­ban is szívesen csinálná ... A. A. szadik versmondás táján na­gyon ideges lettem. Kitűnő versenyzők jöttek sorban, sok jó varsmondast hallot­tam. Azt hittem egv pilla­natig, hogy a döntőbe sem jutoK majd be .. . Nagyon egyedül érzem magam: mindernd nek volt baratja, kísérője, velem sajnos, sen­ki nem tudott eljönni Ka­posvárról. Pedig ha elhitet­te volna vetem valaki, hogv sikerülni fog . .. Csibe itt elhallgat, mint­ha sajnálna az elszalasztott lehetőséget. t Ilyen nagy versenyen ed­dig meg soha nem szere­pelt. — Mikor fölmentem a művelődési ház hatalmas színpadára — mondja ké­sőbb —, azt hittem, minden rendben lesz. Megálltam, es vártam. Azt a halálos csön­det vártam, mikor olyan jő elkezdeni egy verset. Arany János Hidavatas című bal­ladáját mondtam, s a má­sodik versszakna! remegni kezdtem. Talán a hangomon nem lehetett érzékeim, mert délután a továbbjutók kö­zött olvastak a nevemet. Másnap A méh románca cí­mű Arany-balladát mond­tam Aztán az eredménvhir- .leie.-. következeit Ez volt a Csibe zokogott Nem merte nézni a társait János vitéz, másokkal GYERMEKSZÍNHflZ A nagy sikerű Jam* vi­téz-előadás gyérmekszínhá- zii változatát is bemutatták a kaposvári teátrumban. Ügyes szöveghúzásokkal. je­lenetelhagyással. nehány dal­betét kiiktatásával gyorsí­tották föl a mű cselekmé­nyé’. hogy a kisebbek fi­gyelme ne lankadjon. S bár a nyitányból — mondjuk — csak . . .dny maradt, azt ta­pasztaltam, hogy egvetlen cselekménypanei sem hiány­zik a daljátékból, a zanzasi- tás sikeres. Üj arcokat fedeztünk föl az előadásban. A karmester Fusch László. A premier dirigense. Hevesi András olyan magus, akinél a kar és'az orkes/ter szinte delejes hatás alatt működik együtt, az embernek az az érzése például a kar osszhangzatai- nál. hogv Hevesi ujjaiból láthatatlan szálak futnak minden egyes kardalosig, s működtetik hangszálaikat... Mindezt azért írom le, hogy érzékeltessem, mennyire ne­héz helyzetben van Fusch, amikor a csökkentett lét­számú zenekarral ugyanezt a csodát műveli, amelyre — valljuk be — néhány évad­dal korábban az árakban ülök es a színpadiak nem voltak kepesek. János vitéz — Spindler Béla — űj Iluskát Kapott Hoczko Zsuzsa személyében. Ö ugyan alkatilag nem idé­zi a törékeny árvát, de já­tékban. hangban állja a ver­senyt a másik szereposztás- beli Iluskával, legföljebb hajszállal veszít. Komlgs István után most Gőz Ist­ván is bemutatkozott Bartó­kiként. Igazi olasz! Bellái Eszter az új francia király- kisasszony: nemcsak a haja barna, hanem valahogy az egyemsege is. A hangja fran­ciabársony barna, de fénye, csillogása van. Bellái jó szí­nészi leijesitmenvt nyújt, hozza az elkényeztetett per- szöinát is. Igazi meglepetés Dánfly Sándor öreg királya, aki nem az ostobaságot hangsú­lyozza, noha komediázo naj- iamát jól kiéli a szerepbén. Ö a mesekirály, a gyenge kezű és jóságos ősz apó. akinek ereiben azonban va­lódi kék vér csörgedez. A hogv megpróbálja léptéit hozzáigazítani Kukorica Jan­csiéhoz. ahogy fehér zászló­jával megadja magát, való­ban mulatságos. legrosszabb. Izgultam, hogy ne kapjak küiöndíjat, har­madik helyet. Második let­tem! A két nap alatt felr gyű lem lett feszültség miatt zokogna kezdtem. Ez volt az en örömem. — Nagyon jólesett, hogy a zsürielnök. Banffy György színművész az eredmenvhir- detés után odajött hozzám, es gratulált­— Mi a célod a további versmondassal ? — Szeretek verset mon­dani. Gondolkozom, hogy föl- vetelizem a Színművészeti Főiskolára: színész szeretnek lenni. Am ha nem sikerül, más terveim is vannak. Bízzunk benne, hogy a ki­lencvenes evek szinestevé- kés7.ülékei-nek képernyőjén láthatjuk majd Csibe arany lo hajat. V. I. Bagó szerepét erúttal Gyn- ricza István játszotta Lan- gaé’a világfutója beérett alakítás, bár hiányzik belő­le a másik előadáson Tapasz­talt örök vesztési düh ko­morsága. Meg nem állom, hogy le ne írjam, milyen kitűnő rendezői lelemény: mikor elsötétül Bagó előtt a világ akkor valóban ki­huny a fény egy pillanatra a színpadon... S amellett sem lehet elmenni, milyen pompásan zamatos beszédű Radios Gyula huszárnak ajánlkozó öregiegénye! A szereposztás szenzáció­ja Csákányi Eszter gonosz mostohája, ez a púpos ..ör­dög öreganvja”. Más. mint Pogány Judit nagyszerű bo­Az életkörülmények és Tanfolyamok. továbbkép­zések, a hosszú esték idősza­ka a tél. Hovatovább hagyo­mány. hogy a Mezőgazdasá­gi kiadó erre az időszakra növeli á szaJckönyvú jdortsá - gok választékát: ezekben, a napokban és novemberben a korábbiaknál is több hasz­nos, érdekes olvasmány ke­rül a könyvesboltokba. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kezde­mény ezesére kérdőíves föl­mérés alapján született Iva- nics András Hogyan gondol­koznak. dolgoznak, eAnek a termelőszövetkezeti vezetők.: című könyve A szociológiai igényű munkájában a szer­ző három nagy fejezetben foglalja össze mondanivaló­ját. Az elsőben a területi vezetes az egyes testületek szerepei elemzi, s eisbsorban azt vizsgálja, hol döntenek a gaz.öasag legfontosabb ügyei Den. A szakvezetéssel foglalkozó második fejezet figyelemre méltó kereszt - melszeiet ad a szövetKeze- teaben a 1 Kai mázott vezetes: renöszereKröl, s ami meg fontosabb: magúikról a ve­zetőkről, gondolkodasmod- j ükről, a gazdasághoz való kötődésükről. ellentéteikről és azok okairól. A harma­dik fejezetben a szakveze­tők életkörülményeit vizsgál­ja, bemutatja jövedelmi heiyzeiüKet, csat a da korú me­nyei Két, kulturális, egesz- segügyi helyzetűiket és eiem- zi előrejutási lehetőségeiket. A Biológiai környezetünk vedelnie sorozat legújabb kötetet dr. Barotíli István szerkesztette, ez a Mezogaz- dasagi technika es kömye- zetvedelem összefüggéseit vizsgálja. Már napjainkban is, de a jövőben meg in­kább energiatakarékos, kör­nyezetik ímelö. hulladéksze­gény technológiával kell megtermelnünk a búzát, a kukoricát, a zöldségét, a gyümölcsöt és a takarmányt. Ez a könyv ehhez a külö­nösen fontos feladathoz ki­van segítséget nyújtani a gazdasagok szakembereinek. A Karpat-medencében sok varos, falu, düiö neve bizo­nyítja, hogy az itt etó nepek evezredek óta termelik a cseresznyét meg a meggyet. Mindkét gyümölcsfaj na* ki­váló az alkalmazkodóképes­sége:'a meggy például Dá­niától Dalmacia sziklás part­szorkánva Ezt a ragyás vén­asszonyt — szinte állandóan" kelleti magát — a vissza- szorítottság tette lelkileg torzzá, hogy ne mondjam: pszichopatává. Ez az. élettől rugdosott emberallati lény már beszélni sem tud ren­deden. a szavakat szűkén, zártan piéseli ki magából. Csak a gyűlölet élteti. Űgv dörzsölózik az ajtófélfához, ahogv az allat vakaródzik; hatalmas — mintha golyvás volna! — szeme meg akkor is gyűlöletben ég. Ez. a moz­gó koszfészek alaposan ..ki­vívja'' a gverekek ellen­szenvét. csak mi, felnőttek sajnáljuk annyira amennyi­re. I„ L. a környezetvédelem jaíig mindenütt megterem. Pór József és Faluba Zol­tán Cseresznye és meggy cí­mű könyve a két gyümölcs termeléseitek korszerű is­mereteit tartalmazza. Az ér­tékes nemzetközi es hazai helyzetkép után a szerzők ismertetik a cseresznye es a meggy biológiáját, a nemesí­tés főbb céljait, eredmé­nyeit. Nagyüzemi szakemtoe-j rek és taztájd termelők egy­forma haszonnal forgathat­ják a szép es hasznos köny­vet. A Kertünk, ház urak, ott­honunk különösen népszerű sorozat —- most egyszerre két kötettél gazdagodik. Pes­ti László es Nedeczkv János Kerti enntartás kényelmesen című könyve elsősorban azoknak szól. aikik kévés munkával szeretnek elemi, hogy szép legyen a kertjük. Ezt azonban csak ügy ér­hetik el, ha mar a kert ki­alakításánál figyelembe ve­szik a telek környezetét, és természetesen a kert hasz­nálatával szemben támasz­tott igényeiket. Szó van a könyvben a felszín kialakí­tásáról. a fákról, a cserjék­ről, a virágokról, a dísz- es zöldséges kertekről. meg a nélkülözhetetlen műszaki lé­tesítményekről, Különösen fontos rész a fenntartási munkákat a szerszámokat és használatukat összefoglaló fejezet. A sorozat másik könyve a Kecsketartás a kis­üzemben címet viseli. Nap­jainkban a gtdahus jó erié- Kesitést lehetőségei, a kecs­ketej-fogyasztás előnyeinek fölismerése következtében jelentősen föllendült a ház­táji tartás. A szerzőpáros — dir. Várkonyi József es Áts Eteléne dr. — saját tapasz­talatad aíapjan tájékoztatja az olvasókat a kecske hasz­náról, a tenyészállatok ki­választásáról, a tenyésztési módszerekről, a takarmányo­zás. a fejes es az ápolás tudnivalóiról. Arra is kere­sik a választ, hogy miért gazdaságos ez a teveKenyseg. Végül a Giaahus a konyhá­ban című fejezet kitűnő re­ceptekkel egészíti ki a mű­vet. SOMOGYI NERIAP Szakkönyvújdonságok, őszi olvasmányok János vitéz új Iluskájávaj fSpindler Béla és Roczkó Zsuzsa).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom