Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-07 / 262. szám

VILÁG PROLETÁRJAI ^EGYESÜLJETEK! V\>5YV?V' <0, ej' UJ y* m c\S Atoí 1,40 Ft u SOMOGYINEPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVni, évfolyom, 262. sióm * T982, iwemb«f 7., vosrém«rp Október_útláfi9 tovább! KOSZORÚZÁS LENIN SZOBRÁNÁL — ÜNNEPI EST.A 65. ÉVFORDULÓN A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzás! • ünnepséget ren­dezett Budapesten a Felvo­nulási térén a Lenín-szobor- nái. A magyar és szovjet zász­lókkal. s a nemzetközi mun­kásmozgalom vörös lobogó­jával díszített téren a fővá­rosi dolgozók, fiatalok sere­ge gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapatzászlóval fel­sorakozott a néphadsereg díszszázada. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkrás- párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár Janos, a Köz­ponti Bizottság első titkára tér, Horváth István belügy­miniszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezett el ko­szorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet deli had­seregcsoport képviseletében Konsztantyin Alekszejevics Kocsetov altábornagy, a déli hadseregcsoport parancsno­ka koszorúzott. A szobor talapzatát virá­gokkal borítottak el a fővá­rosi üzemek, intézmények, hivatalok dói gőz,óinak es a budapfesti fiataloknak a kül­döttei is. A koszorúzás! ünnepség az In támadónál é hangjai­val és a katonai díszszázad elvonulásával ért veget. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évfor­dulója alkalmából tegnap ünnepi előadáson mutatták be az Erkel Színházban Be­járt három balettjét. A ha­zad táncművészet kiválósá­gai, a neves koreográfus Stra­vinsky, valamint Richard Strauss zeneiere alkotott ko- regratiájat vittek színre. Az előadásom részt vett Be-rike Valéria, a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizott­ságának elnöke es Maróthy László, az MSZMP Budapes­ti Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Várkonyi Péter: a Központi Bizottság titkára; megjelent a kormány több tagja, köztük Púja Frigyes külügyminiszter, továbbá a politikai es a társadalmi élet számos más vezető személyi­sege. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője, köztük Vla- gyimir Nyikolajevics Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete es a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége. Jevkodija Fjodorovna Karpova aleinök vezeteséveL BENKE VALÉRIA ÜNNEPI BESZÉDE* Az eszmék azonossága teszi barátságunkat szilárddá és Németh Károly, a KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai helyeztek koszo­rút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál és Traut- mann Rezsői az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke; a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai helyezték el. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége képvise­letében Vlagyimir Nyikolaje- vics Bazovszkij nagykövet koszorú zott. A társadalmi és tömeg­szervezetek képviseletében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Fejti György. a KISZ központi Bizottságá­nak első utaára, Varga Lász­ló, a Magyar Űttörők Orszá­gos Szövetsége főtitkára, Ispánovits Marton, a Magyar Ellenállok, Antifasiszták Szö­vetségének főtitkára és Ap­ró Antal, a Magyar—Szovjet Barati Tarsasag elnöke ko- izoruzott. A fegyveres erők nevében Czinege Lajos hadseregtá- feoraoít, honvédelmi naaiusz­Ma este korszaknyitó tör­ténelmi fordulóról emléke­zünk meg: 1917 októberének Lenin vezette nagy forra­dalmáról. Vele, általa kez­dődött el a szocialista esz­me valósággá . válásának hosszú folyamata. A történelemben egyedül­álló módon oldotta meg a szocialista állam azt a fel­adatot, hogy szélsőségesen különböző társadalmi-gaz­dasági fejlettségi fokon aiio nepea, nemzeten es népcso­portok szamara nemcsak jogegyenlőségét biztosítod, nanern tényleges eseiyt es konntet íe, tele,eket terem­tett a példátlan mererú egyenlotlénsegek felszamoia- sara. Nincs meg egy olyan ország a világon, anol anno- ra utat tetten volna meg népcsoportok a nemzette vá­lás útján, nemzetek, a ki­egyezni Lucies főié, .mint a •Benke Valériának, a* MSZM P Politikai Bizo/saga tagjának be­szedő tegnap a Kossutft rádióban es a televízióban bangzou el. most hatvan esztendeje meg­alakult Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségé­ben. Súlyos áldozatok árán tet­te országát a szovjet nép nemcsak a saját hazájává, hanem a világ forradalmi erőinek támaszává, a min­denféle elnyomás ellen küz­dők reménységévé is. Az első küzdelem azért folyt, hogy a munkásforra- daiomnak ez a bázisa, a népi hatalom egy országban fennmaradjon. A második világháború tétje az volt, hogy Európában es Ázsiában nepek, nemzetek szabadul­janak meg a fasizmus1 ural­mától. A mostani harc, ameiy a világuralomra törő, s ezert egy nukleáris hábo­rú kockázatát is felidéző im­perialista erők ellen folyik, már az egész emberiség lé­tet érinti. Nehéz és szövevényes! visszaesésektől és kudarcod­tól sem mentes, mégis elő­rehaladó történelmi folya­mat az, amelynek során' ki­alakult. a szocialista világ­rendszer, összeomlott az im­perializmus gyarmati rend­szere. terebélyesedett a nem­zetközi munkásmozgalom, erősödtek a kommunista par­tok és más baloldala moz­galmak. és napjainkban is szélesedik a harc a nagy- monopoíiumok korlátozásá­ért, a fegyverkezés ' ellen; sokszínűvé es tömegessé vá­lik a bekemozgalom. A Szovjetuniónak döntő része volt abban, hogy a hi­degháború nehez evei után Európában megkezdődött az enyhülés. A békés egymás mellett élés gondolatát ma mar nemcsak marxisták kép­viselik. hanem küiónbö/.ő eszmeáramlatok jegyeben küzdő más haladó erők is, közöttük több szocialista párt vezetői és más realista pol­gári politikusok. Ellentétes tartalmú és irá­nyú változások mentek vég­be az elmúlt évtizedben, es zajlanak napjainkban. is. A tudomány, a technika gyors fejlődése aüenere su­a Z. atéakm.j Forr ill I íóf és korszerűség A társadalom, a gazdaság és önmagunk megújításának időszakát éljük. Ez a törekvés ugyan mindig szerves része volt a szocializmus építésének, de napjainkban a korábbinál erőteljesebben jelentkezik általánossá tétele, minden jelen­séget, folyamatot átható érvényesülése. Változások sorát sürgetik a körülmények — magunk is kezdeményezzük és ültetjük át a gyakorlatba, vállalva a döntések nem kívánt mellékhatásait is. De nem tehetünk mast, ha tovább aka­runk lépni — márpedig tovább kell lépnünk — o gazdasag működésében és a társadalmi-közösségi élet minősegében­Törekvéseink azonban a nehezebb körülmények-között sem mondanak, nem mondhatnak ellent forradalmi cél­jainknak. Hiszen bármilyen szokatlan, eddig természetesnek tartott formákat, módszereket jelentősen megváltoztató in­tézkedésekkel próbálkozunk is javítani helyzetünkön, segí­teni egy újabb föllendülés előkészítését, tetteinket, igyeke­zetünket továbbra is a marxizmus-leninizmus ideológiája, október eszméje, a szocializmus építésének altalános elvei határozzák meg. Forradalmi zászlónk, amely hatvanöt éve bomlott ki s amelyet három és fél évtizede tekintünk társa­dalmi 'építésünk jelképének, a sokak számára meghökkentő megoldások, útkereső módszerek hatására sem lesz fakóbb. Es ebből következik, hogy ha eszközeink egy része cserére, módosulásra érett is. á forradalmiság alapvető tartalma nem változott, és szükségessége sem kérdőjelezhető meg. Hiszen az új körülmények követelte szemléletben és gyakorlatban legalább annyi forradalmi elem munkál, mint a hatalom kivívásának, megszilárdításának időszakában folytatott kemény harcban. Csak éppen bonyolultabban, il­letve olyan jelenségek, megnyilvánulások formájában je­lentkeznek, amelyek szokatlanok és nem egyezve a korábbi gyakorlattal, sokak szemében céljainktól idegennek látsza­nak; nem illenek a más feltételek, körülmények között be­lénk rögződött szocializmusképbe. Igen. ma is szükség van a forradalmiságot alkotó olyan magatartásvonásokra, mint a személyes bátorság, a kezde­ményezés. a felelősség önmagunk és a közösség iránt, a koc­kázat vállalása, az elkötelezettség, a bizalom eszméinkben, céljainkban; küzdelem á biztonsággal kecsegtető sablonok, túlhaladott formák, megoldások, eszközök és a kishitűség ellen. A még kiforratlan, számos előre nem látható veszélyt is rejtő új mellé állni, ötleteket fölkarolni, javaslatokkal se­gíteni megvalósításukat, ugyanakkor föllépni a visszahúzó erők ellen, amelyek esetenként a szocialista értékek védel­mének mezében jelentkeznek — ez forradalmi tett és forra­dalmi magatartás. Nem szólamokkal, nem is adminisztra­tív eszközökkel, hanem gondolatokkal, meggyőző érvekkel, az összefüggések, a folyamatók megértésével és mindenek­előtt építő tettekkel. Olyan magatartással, amely segít gyor­san felismerni az új körülményeket, az abból fakadó köve­telményeket, és kész a döntésre, ezt követően pedig a ma­gával ragadó cselekedetre. Soha nem volt könnyű, és ma sem az, a forradalmár — ne féljünk a szótól, nem avult el, mindig korszerűséget hor­doz — helyzete. Hiszen azokhoz a feltörekvő, élen járó erőkhöz szegődik, amelyek a beágyazódott, megcsontosodott formákat akarják megszüntetni, mert túlhaladottak s nem szolgálják már céljainkat. Az a tény, hogy gazdasági növekedésünk lelassult, nem csökkenti, ellenkezőleg; meg kell sokszorozza erőinket. Mire van most legnagyobb szüksége társadalomépitésünknek? Mindenekelőtt következetességre saját elveinkhez, körülte­kintő döntésekre, határozottságra, szigorú fegyelemre, ugyanakkor rugalmasságra, ötletességre a végrehajtásban. Es annak szilárd tudatára, hogy a gazdasági fejlődés időle­ges lelassulása nem fékezheti az egész társadalom általános fejlődését, szocialista vonásainak erősödését. Még akkor sem. ha a termelés, a gazdaság jelentőségét egy percig sem kérdöjelezzük meg. Kétségkívül könnyebb olyan helyzetben vezetni, alkot­ni, javakat létrehozni — és fogyasztani is —, amikor ha nem is diszlépésben, de nagyjából terveink szerint haladunk céljaink felé. A nehezebb, bonyolultabb feltételek azonban olyan képességeket is felszínre hoznak, amelyek korábban is megvoltak, csak éppen szunnyadtak bennünk, mert ilyen mértékben és formában nem volt szükség kifejtésükre. Ilyen például az állandó megújulás igénye, készsége — tár­sadalmi méretekben és az egyén életében is. Ez pedig nem más, mint a forradalmi magatartás egyik fontos összetevője. Olyan érték, amelynek mind szélesebb korú elismerése az egész társadalom érdeke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom