Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-06 / 261. szám
I Két egymásba kulcsolódó kés jelzi a testvérmegyéral szóló összeállítást a Kali- nyinszkaja Pravdában. Ezen- kívül a druzsba szó mellett magyarul is ott van az, hogy barátság. Most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulóján - a Szovjetunió megalakulásának közelgő 60. évfordulója előtt - jelképes ez: Somogy és Kulinyin megye gazdag tartalmú testvérkapcsolatát két évtizeddel ezelőtt alapozták meg. Húsz év alatt sokat megtudtunk egymásról, s egyre közvetlenebb a barátság a két megye lakossága között. A Moszkva és Leningrád között elterülő testvérmegyénk nevezetes forradalmi és munkásmozgalmi hagyományairól, Aki már járt kint, sokat láthatott ebből a mú zeumokban, az emlékhelyeken. Az e tájon élő emberek hozzájárultak az ország gazdasági, kúlturális gyarapodásához is. Bizonyítják az ebben az összeállításban olvasható cikkek is, amelyek október szellemének őrzésén kívül a jubileumi készülődésről is beszámolnak. BARÁTOK KÉZFOGÁSA I iirraÉlniI bapmányoli nyemában Gazdag tapasztalatokkal érkezett haza a somogyi pártküldöttség szovjet testvér-megyénkből egy héttel ezelőtt. A delegáció elsősorban a tanácsovs pártirányításának elveit és gyakoriarat tanulmányozta, aztan a szocialista demokrácia fejlesztésének főbb formáival ismerkedett, valamint, a tanácsok te ven e ny ségevel. Természetesen emellett a testver megye mindennapjaival is. Dr. Túri Imre. a megyei pártbizottság köz- igazgatási és adminisztratív osztályának vezetője tagja volt a küldöttségnek. Arról beszélgettünk vele, miként készültek Ka'.inyin területen az októberi forradalom, a Szovjetunió megalakulásának évfordulójára. — Amerre csak jártunk, Sokat látogatott, régi ház Novinki kicsiny falu a dimbes- dombos tájon, 'Kalinyin közelében. Szélén magányos, fából készült, régi, jellegzetes orosz ház; erinek köszönhető, hogy nemcsak Kalinyin megyéből, hanem az orosz köztársaság távolabbi vidékeiről is any- myian. látogatnak ide Szervezett kirándulások során és egyéni érdeklődéstől vezetve. Tisztelgés ez a kezdeményező, bátor elődök emléke előtt. Kbfcten, az idők során mélyszürke színűre érett íaházban működött 1905-ben Oroszország első járási tanácsa. A háznak mind a három szobája múzeum, s íölbecs u Ihetetlen értékű dokumentumokat őriz. Az elsárgult lapokat, fényképeket, iratokat nezve megszóial a múlt. Eszközök, ruhák, berendezési tárgyak idézik itt a hajdani parasztok elképzelhetetlenül nyomorúságos, nehez életét. Sokan elmenekültek innen a létminimum előteremtése érdekében; Tverben (Kali- nyim akkori neve) és Péter- va.ro rt vállaltak munkát. Ezek az emberek váltak aztán az új hordozóivá, kiszabadulva a nyomorúságos röghözkötöttségből, a nagyvárosok munkásai közt megismerkedve a forradalmi eszmékkel. Közülük egy volt Dimitrij Mihajtovi -s Szklisz- kov, aki mikor hazatért, a iorrada loan égjük itteni vezetője lett. A múzeum egyik szobája őrzi az első tanács gyűlés- termének berendezési tárgyait, az egyszerű asztalt, a székeket — ahol népük ér. dekeben 1905-ben harminc tanácstag szót emelt. Novinki csendes, békés, hangulatos orosz falucska. De alig van nap, hogy ennek a háznak ne volnának látogatói Es minden évben az első tanács megalakulásának évfordulóján a hajdani — eredeti tárgyakkal berendezett — gyűlésteremben megemlékeznek a mai tanácstagok ünnepélyesen a legelsők hősi tetteiről. mindenfelé láttuk a transzparenseken a két éviocau- iora ulalo számot; ú.i — túl. Négytagú küldöttségünk, öt napot tóilött a testverme- gyeben. A tanácsok munkájának tanulmányozásán kívül lehetőséget teremtett arra is, hogy bepillantsunk a napjaink szovjet társadalmának eiecébe. Jártunk pel- oaul Vernnyaja Troicáoan, Mihail Ivaauvics Kalinyin szülőfalujában, s megtekintettük a szülőházából kialakított emiskjn u ze u mot. Nagyon megnalo volt szamunkra, ahogy őrizlek Lenin kiemeiKeao harcostársának, a magas part- es állami tisztségeket betöltő ka- linyinnak az emiektargyait, s milyen szeretettel, büszke- seggei mutatták meg. Meg- emluem, hogy az ősi Tver 1931. november 20-án vette föl M. I. Kalinyin nevet. Egyébként mindenütt tapasztaltuk. nemcsak itt, milyen büszkék az emberek a forradalmi hagyományokra. Most, hogy a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára készülnék, mindenfelé szó esik a szovjet állam fejlődéséről. A nehez időszakokról is. Nagy büsz- keseggel mondták el nekünk, hogy milyen sok partizáncsoport működött itt a ÍI. világháború idejen; akkor is folyamatosan teve- kenykedtek az illegális járási part bizottságok, szerveztek az ellenállást. Óriási pusztítást okozott a háború, így nagy feladatot jelentett az újjáépítés a part- és. állami szervek irányításával. E helytállásért kaptak meg a Lenan-rendet. Most kiadták kicsinyített mását jelvényen az ünnepekre, mi szintén kaptunk belőle. — Ügy tudjuk, hogy egész megyét átfogó szocialista mukaverseny bontakozott ki a jubileum tiszteletére. — Ügy van. Küldöttségünk három termelőüzemben járt: a kalinyim textil- kombinátban, az építőipari kombinátban és egy szjOV- hozban. A két ünnepre Való készülődést jól mutatta a , szocialista munkaverseny mozgalom. Amerre csak megfordultunk az üzemekben, mindenütt láthattuk a folyamatos értékelést, azoknak ' a fényképét, akik kiemelkedő eredményt értek el a versenyben. S hogy milyen tisztelet övezi azt, aki a szocialista munka hm se. meg a tanácsokon kapott tájékoztatókból is kitűnt: külön elmondták ugyanis, hány ilyen tanácstagjuk van. — Hogyan ápolják a két nép barátságát testvérmegyénk bem? — Lépten-nyomon tapasztaltuk jeleit. Két példát említek. Ünnepi gyűlés volt a textilkombinát művelődési otthonában a magyar párt- küldöttség tiszteletére. A megyei pártbizottság titkára köszöntő beszédében kitért a forradalom és polgárháború magyar vonatkozásaira. Kun Bélát és Szamuely Tibort Tverben választották meg az internacionalista hadifoglyok I. moszkvai kongresszusára. Elmondta milyen nagy számban harcoltak magyar internacionalisták a polgárháború idejen. A textilkombinát házi múzeumában pedig a testvérmegyei barátság emlékeit láthattuk: újságok, fényképek. emléktárgyak idézik föl kapcsolatukat a kaposvári textilművekkel. Azt a fotót is láttuk, amely a két gyár szocialista mumkaverseny- szerződesenek aláírásán készült Akikkel beszéltünk, jó ismerősökként emlegették a kaposváriakat, érdeklődtek irántuk. A TÁJ IHLETE Az egész ország figyelmét fölkeltette az a képzőművészeti kiállítás, amely nemrégen nyílt meg Kalinyinban. A képtár találó címet adott e tárlatnak: Az ihletet adó táj. Nyolcvan neves szovjet képzőművész küldte el alkotásait a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére rendezett kiállításra. Mi köti ezeket az alkotókat ehhez a tájhoz? Az, hogy rendszeresen idé látogatnak, a Repinről elnevezett alkotóházba, amely a terület egyik büszkesége. Amikor Repin hajdan megérkezett erre a csodálatosan szép tájra, így kiáltott föl: „Ez a tájképfestő paradicsoma! Ez az igazi Orosz- orszáa: benne van a lelke a. szépsége. Olyan, mint a népdal . . Így aztán nem csoda, hogy nem messze Visnyij- Voiocsoktól csaknem száz eve tanyáznak festők, barangolnak mindenfajta állványukkal, palettájukkal, ecsetjeikkel. Ihletet adott ez a táj a régi mestereknek, s 1948 óta a maiaknak is. Ekkor nyílt meg ugyanis újra az alkoloház. A testvermegye nagy művészeti eseménye a kiállítás megnyitása. A műveszek örömmel fogadták a hírt, hogy ezután rendszeresen lesz ilyen tárlat. Szükség is van rá, hiszen a kiállított művek egy része ugyan a moszkvai Tretyakov Képtárban is látható, ott azonban a látogató nem tudja e tájhoz kapcsolni. A Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban Kaposváron 1982. november 8-án 19 órakor MINI együttes koncertje Jegyek a Rendezvényirodában és a helyszínen válthatók. A Kaposvári Tejüzem azonnali belépéssel FÖLVESZ pénztárosI • » k r a B Jelentkezés: az ii/.em gazdasági vezetőjénél. Izzó u. 2, Hétköznapi forgalom testvér városban, a Kaposvár téren. Diszőrség a győzelem terén Amikor Kalinyin a területi székhely íölszabadulásá- nak 40. évfordulójára készült, G. A. Zolátih, akit ötször tüntettek ki a Vörös Zászló Érdemrenddel, levelet írt testverlapunknak, a Kalinyinszka ja Pravdának. Nagy visszhangot váltott ki az újságban megjelent írás, amelyben azt javasolta: komszomoiistak es úttörők álljanak díszőrséget a győzelem obeliszkje előtt. Tömegével érkeztek a levelek a szerkesztőségbe. írtak veteránok és fiatalok, s egytől egyig egyetértettek a díszőrseg felállításának gondolatával, mondván, nagyon szép, ha az ifjúság képviselői így fejezik ki tiszteletüket, megbecsü lés ükét. A városi pártbizottság fölkarolta a kezdemenyezést, a Komszomol városi szeiv vezete pedig hamarosan megszervezte a díszőrséget. — Gyermekeink boldogsá gáért ezer es ezer föld ink áldozta életét. Sok hős nevét az egesz országban ismerik, mások azonban névtelenül estek eL A halás utódok mégis megőrzik emléküket — örökre. Több tízezer emlékmű es obeliszk hirdeti az országban a szovjet nép példa nélkül álló hősiességet a Nagy Honvédő Háborúban; sok varosban adnak a komszomoiistak. es az úttörők diszőrséget. Most már Kalinyinban is van ilyen díszőrhely — mondta A. Volkov, a Komszomoil városi bizottságának első titkára. — Ennél az ooenszknél, amelyet földijeink iránt tiszteletből emeltünk, akik az utánunk következő nem- zedekeK. békéjéért, boldogságáért adták életüket, itt fiatalok allnak majd dísz- őrseget — így beszélt G. A. Kulikov, a városi pártbizottság első titkára. A kalin.yini fiatalok megtiszteltetésnek veszik, ha méltónak tartják őket a diszőrsegjre. Elsősorban az. számíthat erre. aki kitűnően tanul, a legjobb komszomo. lista. úttörő, tevexenven részt vesz, a hősök em lekenek kutatásában. Meghatóan szép. ahogy az ooeliszknel. az örök. lángnál ott allnak, s meg szebb az őrségváltás. — Nem tudom meghatottság nélkül nezni a dísz- őrseget — így vélekedett A. N. Manohtn, a Szovjetunió hőse, az ide rendszeresen kijáró veteiánok egyike — Ez különösen nekünk. frontot megjártaknak esak jól . . . Hatvan év eredményeinek szimbóluma az emlékmű a díszórseggel. Azért keresik föl a testvervarosba eljutó somogyiak is. A munka adja a becsületet Külföldön nem egyszer azt mondjak a Szovjetunióról, hogy Oroszország. Pedig az csak az egyiik, bár a legnagyobb, a tizenöt egyenrangú test veri Köztársaság közül. Tegyük hozza, hogy a Szovjetunióban elő emberek százharminc nyelven beszelnek, ötfele ábécét h aszn a inak! Ez azon ba n nem gátolja őket. abban, hogy megértsék egymást. A Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára készülve sok cikk, összeállítás jelenik meg a köztársaságok életéről a Kalinyinszkaja Pravdában. Az újság szinte mindennap ír a jubileumi munka verseny újabb eredményeiről. Különféle beszélgetéseken elevenítik föl. milyen utat tett meg a Szovjetunió megalakulása óta. Ki-ki a sa.iat életével bizonyítja, hogy minden nemzetiségi ugyanazokat a jogokat élvezi, minden ajtó nyitva áll előtte az érvényesüléshez. Érdemes néhány véleményt idézni. F. A. Kulijev azerbajdzsán; munkásként dolgozik a Kalinyini Műanyaggyárban. — Nekem személyesen is sokat jelent ez a jubileum. A Kaukázusban születtem, s itt, a Volga partján találtam meg második hazamat. F. K. Sagabejeva tatar asszony, a Beruházási Bank városi részlegvezetője. A férje, Eldoc Falahovics szinten tatár; mezőgazdasági mérnök. Sok társadalmi munkát vegeznek, mindketten tanácstagok. — Sok tapasztalatot s» reztam, amikor három évre kiküldtek Jakutföldre. Csaknem harminc nemzetiség dolgozott ott, Ajhol településen: osszetek, grúzok, örmények, ukránok, beloruszok es mások. Mi azonban nem e szerint különböztettük meg egymást: nem az számított, hogy ki hol született, hanem az, ki hogyan dolgozott. Aki lusta volt, az bizony egy hétig se maradhatott meg kűztünk. Az igazi barátság réven pedig minden nehézséget leküzdöttünk ... L. L. Papunova ukrán. Szakácsnőként dolgozik az egyik étteremben. — Gyermekkorom Ukrajnában telt el. Ott élnek a rokonaim, gyakran elutazunk hozzájuk a családdal. Biztos, hogy csodalatos érzés; az ukrán és kozák, az örmény és orosz, bárhol szépén elhet hazánkban, akar a Volga, akar a Dnyeper pártján. Három gyermekük meg tanul. Szép, negyszobas lakást kaptak, s ott együtt élnék Papunova édesanyjával. — Mi természetesnek vesz- szük mindezt a jót. Édesanyám azonban gyakran elmondja, milyen volt régen az ő gyermekkora, aztán a mienk . . . Ilyen beszélgetések naponta vannak testvérmegyénkben A múlt megismerése nélkül ugyanis nem lehet igazan értékelni a jelent.
