Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
\ A Jelenlét fontos Gazdasági kapcsolataink Dél-Amerikával Tizennyolc magyar vállalat mutatta be termékeit Rio de Janeiro egyik szállodájában a Hungária '82 magyar árubemutatón, amelyet’október végén rendeztek meg. Ez a kiállítás, ahol a hazai oktatási. egészségügyi és kutatása műszeripar, valamint a mezőgazdaság, a közlekedés és az energiahasznosítás területéről hozták el legújabb áruikat a magyar exportőrök. igen sikeresnek bizonyult. Mit keresnek a magyar vállalkozók azon a távoli kontinensen? Egyáltalán érdemes-e bővíteni gazdasági kapcsolatainkat a Magyar- országtól több ezer- kilométerre levő dél-amerikai országokká 1? E kérdés korántsem költői. Dél-Amerika a nagy üzleti lehetőségek kontinense. Legalábbis ha figyelembe vesszük Brazília, Peru. Argentína és Venezuela fejlesztési elképzeléseit. A kontinens legnagyobb országaiban a tervek szerint öt ev alatt 300—500 millió dollárt fordítanak beruházásokra. Többek között az infrastrukturális hálózat kiépítése, az oktatás, a közegészségügy, a hírközlés és a közlekedés korszerűsítése szerepei a terveikben. Ezt a földrészt egyben hatalmas ellentmondások jellemzik. Brazília és Argentína, szinte kontinensnyi méretű ország, ahol a tengerparti sávon épült nagyvárosokban él a lakosság zöme. Ott jöttek létre az ipari központok, amelyek önmagokban is modern technológiai szigeteket alkotnak. Az országok belsejében, a brazíliai és a pei’ui őserdőkben meg szinte érintetlen a vidék; föltárásra és kitermelésre vár a föld melyében rejlő jelentős mennyiségű ásványkincs. Hasonlóképpen kihasznaiatianok Argentína pampái és Venezuela hatalmas tartományai. A gyors gazdasági növekedés azonban a nagy fokú inflációval, a külföldi eladósodás erősödésével, növekvő munkanélküliséggel, az élelmiszertermelés stagnálásával párosui. Az ENSZ egyik jelentése szerint 1981-ben Latin-Amerika lakosainak negyven százaléka ehségkü- s/.öbszinten élt. Ugyanakkor a régió gazdasági jövőjéről készített előrejelzések szerint a gazdasági növekedés viszonylag gyors üteme 2000- ig folytatódhat, s évi átlagban meghaladhatja a hét százalékot. Brazíliában, Peruban vagy Argentínáiban az iparfejlesztési programot protekcionizmus. szigorú importkorlátozás közepette hajijak 'vegre. Az exportőröknek csak akkor vannak esélyeik, ha szállításaikkal kiegészítik a belföldi ipar termelését. A lehetőségeket es az említett korlatodat egyaránt figyelembe keil venniük a magyar vállalati szakembereknek, amin or e távoli földrészen akarnak üzletet kötni. A hazai vállalatok dél- amerikai kapcsolatai nem új- keletűek. Az I. világháború előtt egy sor keraskedeumi megállapodást kötöttek a magyar és a latin-amerikai vállalkozók. A harmincas években hazank ipara motorvonatokat exportált Argentínába. s ezeket a szállításokat az ötvenes és a hatvanas éveikben felújították. Mégis: a kereszedeimi kapcsolatokban csak az előző oteves terv során következett be gyors fejlődés, amikor exportunk megkétszereződött. importunk pedig több mint nyolcvan százalékkal nőtt. Abban az időszakban a nem szocialista magyar kiviteliből a latin- amerikai országok részesedése elerte az 1,7 százalékot, az Importban pedig a 6.3 százalékot. Ez a tendencia a múlt esztendőben tovább folytatódott ; tavaly az export mar 68 millió dollárt tett ki, az import pedig meghaladta a 284 millió dollárt. A magyar külkereskedelem Dél-Ameri kábán elsősorban Argentínára. Brazíliára, Perura és Venezuelára koncentrálódik. E négy ország részesedése összes iatin- ameri ka i exportunkból 72 százalék, az importból pedig meg nagyobb. A tavasszal Del-Amerikában járt magas szintű magyar delegáció körútja során több megallapo- dast írt alá, többek között Brazíliával egy 580 millió dollár értékű ..csomagterv’' készült, s ezt 1982—85 során valósítjáK meg. Mindez természetesen bizonyos mértékig megkönnyíti a magyar aruk értékesítései a del-amerikai piacon. am korántsem jelenti azt. hogy nem keli megküzdeni a brazíliai és a külföldi konkurenciával. Itt is csak akkor talál gazdára a magyar termék, ha legalább azonos minőségű a legnagyobb nyugat-európai és amerikai cégek árucikkeivel. Eddig meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt a magyar—brazil külkereskedelmi forgalom, éppen áruink gyengébb minősége miatt. (A magyar export évek óta tízmillió dollár körül mozog, a Brazíliából származó behozatal értéke pedig 200 millió dollárt tett ki.) A keretmegállapodás nagyobb lehetőséget nyújt a kereskedelmi egyensúly megteremtésére. Mit kínálnak a magyarok Dél-Amerikában ? Néhány hazai vállalatnak: a Medicor Műveknek, a Magyar Hajó- és Darugyárnak, a Ganz-Mávagnak, vagy a Budavoxnak már ismerik a nevet ezen a kontinensen. A Medicor például az idén júniusban vegyesváílaiatot alapított Brazíliában (Medicor do Brazil néven), hogy a későbbiekben komplett egészségügyi berendezéseket gyártsanak és értékesítsenek a dél-amerikai piacon,. A Ganz-Mavag tolatómozdonyok, a Magyar Hajó- es Darugyár pedig úszódaruk közös gyártásáról tárgyal brazíliai partnereivel. Szóba került az is, hogy a Buda- vox és az Ericsson do Brazil gyártásmegosztással kooperációt hoz létre. Emellett elsősorban olyan termékek exportjára adódik lehetőség, amelyek illeszkednek a folyama than levő brazil fejlesztési programokhoz. Például sor kerülhet különböző mezőgazdasága rendszerek brazíliai meghonosítására, energetikai, magfizikai kutatóberendezések, nukleáris mérőműszerek, melyfúró- oiajtömíók kivitelére. De olyan hagyományos magyar exportágazatok, mint az oktatási eszközök, a közlekedési iparág forgalma is növekedhet, ha... Ha állják a versenyt a távoli piacon. Ehhez azonban állandóan jelen kell lenni. Többek között úgy, hogy kooperációt szerveznek, ve- gyesválialartokat aiapitainak vagv időszakonként kiállítják. a magyar termékeket. P. F. Méhekkel át a tengeren Kára. Miklósi. Gerezd. Be- degkér légi lakosai közül sokan elköltöztek már Tabra. Siófokra vagy épp a megye- székhelyre. Vannak azonban olyan emberek is, akiket lovakkal sem tudnánk el vontatni szüiőföldjükrőL Oda köti őket minden: a gyerekkori halászás és madarászás, a disznóölés! nyársdugás, a szüreti, mulatságok, a munka és a ház. a család. Prukuszék háza Kányán semmiben sem különbözik a falu többi épületétől. Nem hivalkodó, ám a családnak kényelmet nyújtó, takaros épület. Jó érzés látni a teraszon levő teli vékákat — bennük dió, szőlő, birs, alma, körte, burgonya... — Az asszony érdeme — mutat rá Prukusz Dezső, aki csak nemrég lett nagyapává —; ha egyszer megtermett, íájdítaná a szívünket az el- pazarlódása. Most ugyan már mindketten itthon vagyunk; én sokáig tűzifafűré- szelő kisiparos voltam, a munka azonban nagyon igénybe vette az időmet, így a háztáji munka a feleségemre maradt. Még a mé- heimet is elhanyagoltam egy kicsit. Pénzt sem hozott any- nyit a méhészét, amennyit terveztem. Mostani foglalkozása a sonkolyfőzés. — Milyen foglalatosság ez? — A kaptárokban levő léplapokat kiszedem, olvasztom majd felújítom Slagy előny, hogy közben itthon vagyok, így jut idő arra is, hogy telire megtöltsük a kamrát... Akarva-akaratlan is a méhészetre terelődik a szó. Hiszen az udvaron amerre csak nézünk, kék kaptarakat latunk. — Nem volt ez mindig így — mondja. — A szomszédomtól kaptam 1952-ben két családi .mehet, mert unta és ideje sem volt rá velük foglalkozni. Most, méhészkedésem harmincadik évfordulóján már 120 méhcsaládom van ... Jó évet fogtak ki az idén, a vándoroltatás is sikerűit. Baja mellett, Érsekcsanadon találtak kiváló területet, s ennek haszna több mint nyolcezer üveg akácméz. Szép eredmény ez — olyannyira, hogy Prukusz Dezső nemrég az Egyesült Államokba is elutazhatott. Szénégetés — ősi módon Gämbäiyürs alakítják, aftárcsa* a boglyát Az őszi hónapokban kesernyés íüstiliat terjeng néhány hegyvidéki terület — főként a Bükk — levegőjében. Az egykedvűfen füstölgő boksák gyomrában 13—17 napi lassú izzással lesz a fából kemény, üveges csengésű faszén. Az utóbbi időben jelentősen nő iránta a kereslet. Tetemes mennyiségű valutáért az NSZK-ba, Svédországba, Ausztriába és Olaszországba exportáljuk a még ma is ősi módon készülő faszenet (néha a hazai ellátás rovására is). A grillezett. íaszenparazson sült pecsenyének ugyanis soha nem volt még ilyen nagy keletje. A boksa szakszerű összeállítása nagy gyakorlatot igénylő feladat. A középen földbe szúrt, keresztbe kötött tartókaró köré épül az egész. Ott lesz a tűz íeszke. A méteresre szabdalt bük- köt, gyertyánt három emeletbe rakjak: először a gyűjtést, a száraz vékonyát, kifelé haladva a vastagabbját. Görbe növésű darabokkal fejezik be a tetejét, szép gömbölyűre alakítván, akárcsak a boglyát. Alul — fél meterre a földtől — gallyból készül a koszorúfa, itt kapja majd a huzatot a boksa. A viiíe — így hívják a rakatot, amíg ki nem ég. s csak aztan lesz belőle boksa — még ezzel sincs készén. A negyven köbméternyi (!), huszonhárom méter kerületű farakást avarral borítják, aztán szénporral vagy tiszt:: földdel tömörítik. Csak ezután gyújtják meg — hogy körülbelül kel hétig ki se aludjon benne a tűz. Az égetés idején gondos felügyeletet igényelnek a ..pipáló'’ halmok. Ha jól van rakva, nem szóródhat be a takaróanyag, de ahogyan a fa könnyezik, nedvet ereszt, megrepedezhet a takaró. Ha lecsúszik és lyukas lesz, lángra lobbanhat az egész építmény. Időnként meg kell szúrkálni is a rakatot — hogy több levegőhöz jusson. Hogy mikorra lesz boksa a miiéből, attól is függ, mekkora a rakas, milyen az idő, milyen a fa. a vékonya több-e benne vagy a vastagja. Nemcsak megépíteni, a bontógereblyével szétszedni is tudni kell a boksát. A jól végzett munka eredményeként azután már csak a faszénnek a műanyag zsákokba való csomagolása van hátra. Képünk egy szénégető boksa építését mutatja — valahol a Bükk-hegysegben. — Hogy sikerült ■ az útja? fU — Ezt a társas- utat is a méheim- nek köszönhetem. Jártam már több szocialista országban, mert sosem sajnáltam utazásra a pénzt, arra, amit egy ilyen kirándulás nyújt Amerika azonban őrülete»: a mozin kívül is szolgáltatja a rémségeket. Néha valósággal borzongtunk... — Manapság jól jövedelmez a méhészét. — Én azt mondom, csak annak fizet jól, aki szenvedélyből csinálja. Ha föinvi- tok egy kaptárfödelet, akkor elfelejtek minden bajt, gondot, bosszúságot, ök a társaim ... Hogy régebben mennyit hozott, arra hadd mondjak egy péidat: a hatvanas evek végén, bizony, többször is elmaradt a disznóölés. mived a hízó árán cukrot kellett venni. Most azonban beerett a gyümölcse. Körbejárjuk az udvart, megnézzük a kaptárakat. Vendéglátónk mutatja, hogyan téliesi-t. Kátránylapok, kerülnek a kap tar fedele alá. — Amikor a tenger fölött repültem — mondja —, a hatalmas Boei ng motorzúga- sa közben arra gondoltam: olyan, mint a móheim hangja. S mert gondolatban mindig velük voltam, nem volt mitől félnem . . Békés József Új rendelkezések a személyi tulajdonú gépkocsik hivatalos célú igénybevételére A Minisztertanács 1981 novemberében intézkedési tervet fogadott el a közületi szeinelygepkoesi-haszna Lat szabályozásának továbbfejlesztéséire, amely előírta egyebek között a személyi tulajdonú személygépkocsik hivatalos célú igenybevéie- lenek felülvizsgálatát es újraszabályozását. A vizsgálatok megállapították, hogy a lakosság tulajdonában lévő személygépkocsik hivatalos célú használata sok esetben olyan jövedelemforrássá vált, amelyet a munkáltátok és a munkavállalók is részben vagy egészben fizeteskiegeszítésnek tekintettek. A teljesitmenyek nélküli kifizetések visszaszorítása céljából az áta- lányterítesre jogosultak kőiét jelen lösen szűkítik: csak azok a termelésben, szolgáltatásban közvetlenül részt vevő dolgozók reszesíthetők átalányban, akiknek munkájához a szemelvgépkocsi folyamatos es rendszeres használata elengedhetetlenül szükséges. Az átalány ne a munkába járás költségeit fedezze — arra nem jár —, célja a hatékonyabb, gyorsabb munkavégzés. A Magyar Közlöny november 1,-i szamában megjelent a Minisztertanács elnökhelyettesének rendelete a dolgozók belföldi hivatalos kiküldetésével kapcsolatos szabályozás módosításáról. Ehhez kapcsolódóan az agazati miniszterek es az országos főhatóságok vezetői meghatározzák a saját személygépkocsi hivatalos használata esetén átalánydíjban részesíthető munkaköröket. Az új szabályozás tehal továbbra is lehetove teszi, hogv indokolt esetben átalánydíjat fizethessenek. Az ágazati szabályozások megjelölik azokat a munkakö- röitet, foglalkozásokat, amelyekben a továbbiakban elszámolható az alalanydij, ha az adott vállalatnál, intézménynél es keroeses munkakörökben dolgozónak a napi munkaidőn belül rendszeresen több es egymástól távol eső munkahelyet (helyszínt) kell felkeresni, vagy a munka elvégzéséhez szükséges eszközök szállítására üzemi gépjármű nem áll rendelkezésre. A végrehajtás során a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek a helyi viszonyok, adottságok figyelembevételével kell meghatározniuk, hogy az adott munkakörben valooan szükség van-e a sajat gépkocsi használatának ebben a tonnában való díjazására, es azt is, hogy egy-egy dolgozónak az adott lehetőségen beiül milyen kilométerhatárt engedélyezzenek. November 1-tól megváltoztak, a fizethető atalany felső határai is: megyére, vagy annál nagyobb területre legfeljeob 1 0U0. Budapestre, illetve járásokra 500, enne! kisebb belterületre 300 kilométer gépkocsiátaiány számolható el havonta, kilométerenként 3,50 forintjával. Kivételes esetben az illetékes tárca vezetője a ki- lométerkeretszamot megemelheti, ha az egyedi módosítást tényleges népgazdasági erdek indokolja. Személyi tulajdonú gépkocsi használatát — esetenkénti térítés mellett — más munkakörben dolgozók részére is lehet engedélyezni. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a szemely- gépkocsi-hasznalat kimutathatóan gazdasági elöny- rtyel jár a közhasználatú jármüvek igénybe vételéhez kepest. (MTI) . Olcsóbb, jobb akkumulátorok Az idén javult az ellátás személy- és tehergépkocsi- akkumulátorbol: október végéig mintegy 110 ezerrel többet adott át a kereskedelemnek az Akkumulátor- és Szárazelemgyár. mint 1981- ben összesen. Ugyanakkor a gyár új típusu, a hagyományosnál jobb minőségű akkumulátorait az eddiginél átlagosan 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a fogyasztók. December végéig még további 50 ezer akkumulátor készül a gyárban.
