Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-02 / 257. szám

SZIGOR ES FIGYELMESSEG 0 munkaerő is ember? A kérdés egy áruhá­zi dolgozó panasza nyomán jutott eszembe, mi­szerint az egyébként tapasz­talt, szakmailag kiváló veze­tőjük a legkisebb mulasztás esetén is gorombán beszél beos7.tottjaivai, de jó szava azokhoz sínes, akik lelkiis­meretesen dolgoznak. S ha ezt szemere vetik, azonnal kész a válasz: „A dicseret is. a figyelmesseg is kinek- kiijek benne van a boríték­jában. Azért, mert vaiaki eleget tesz a kötelességeitek, ^miént járna neki köszönet?” Való igaz: elképesztő káosz származna abból, ha a fizetés. a munkaviszony ómmajgában nem kötelezne ttsztesseges, sót tudásunk szerinti munkára- Ha. mond­tuk, egy esztergályos vagy középiskolái tanár, a telje­se tanén ve feltételéként — a mindennapi ducseretaóagot — a vezetők szívélyes moso­lyát is kiköthetné maganafc. E kétségtelenül groteszk pél­da® túl azonban inkább ma­radjunk a kötelességeknél. Hányszor halkunk ugyanis arrói. hogy az áétaianos munkaerőhelyzetre hivat­kozva egyes vezetne szemet hunynak, a lazaságok fölött. „Ha lelkiismeretes munkát követelnénk — mondják — mind továbbátllnanak tőkém az emberek.” Nyilvánvaló, hogy atoí föl­veszi a fizetését, annak a jogai mellett számolnia keli a kötelességeivel, a munká­val együtt járó fegyelemmel iß. S mint a jogok, a köte­lességek sem lehetnek függ­vényéi a főnök vagy a be­osztott hangúi atának. Ez azonban csak a kérdés egyik oldala. A vezetők és a beosztottak viszonya attól vált igazan bonyolulttá, hogy szocú ásta-kommunista tár­sadalmat építünk, ennek nt- előbbd megvalósításán fára­dozunk. vallalva a vele járó összes konzekvenciát- Aaókrt is, amelyek a vezetők és a beosztottak Varsón vára ■*- nakkozaiak. Nemcsak máé, ámen *- nyegesen egyszerűbb is a helyzet a kapt-talizmaabaa. A tőkesorszagok a ií ama, a mo­nopóliumok. a kis es nagy részvényesek, a hivatalno­kok, a milliós péSdanyszaimí újságok, a tulajdonosok, szoi- gaiataban álló hatalmas hi­vatali apparátusok, a pén­zért elkötelezett vagy jóhi­szemű, de félrevezetett ér­telmiségiek, tudósok, művé­szek próbálják leplezni, hu­mánusnak álcázott bolcseike- óessel elhomályosítani az osztályeHentéteket. A ki­zsákmányolok es a kizsák­mányoltak valóságos viszo­nyát. A helyzet ennek die­nere nem változik: Az egyik oldalon áll a tőkés tulajdon es tulajdonos, a másikon azok, akiket kizsákmányol­nak, akik ennek a tulajdon­nak a szolgálatában állanak — akár kényszerűségből, akar lelkesen, őszintén vagy bármilyen módon. Ott alap­vetően ez határozza meg a Kis gázmezők — nagy haszonnal A hazai szénhidrogenku- tatasok során több olyan földgaz lelőhelyet tárták föl az olajbányászok, amelyek­nek kiaknázását korábban gazdasagtalannak tartották. Ezek elsősorban úgynevezett kis gázmezők, amelyeknek kesziete a 400 millió köb­méter alatt van. Ez a mostani, energiatn- seges időkben nem csekély mennyiség, fölhasználása népgazdasági érdek. A kő­olajipari szakemberek által kitermelésre alkalmasnak talált tizenöt ilyen gázmező ósszkeszlete harommiliiard • köbméter. Nem egy közülük közvetlenül rákapcsolható a regionális vezetékrendsze­rekre. sok lelőhely hosszú évekig elláthat fűtőanyaggal egy-egy ipari üzemet vagy gazdasagot; a szénhidrogén­ipar most fölajánlja haszno­sításra ezeket a ki* gázme­zőket. vezető és a beosztott viszo­nyát. Meg akor is, ha bizo­nyos szinteken a vezető szin­ten a kizsákmányoltak sorá­ba tartozik. A munkaerő fo­galma itt egyértelmű — valaki, illetve valakik elad­ják a munkaerejüket vala­kinek vagy vfüakiknek­T'úlaatt egyszerűsítés? in­kább a lényeg kiemelése a viszonyok szövevényéből. Mas kérdés persze, hogy a kizsákmányoló társadalmak­nak ez a „lényégé ma olyan körülmények között érvénye­sül, amikor egyre erősödik a szoeia.ista világrendszer es a tőkesországok munkás­mozgalma; amikor a töme­gek kommunista, szocia­lista képviselőket is bevá­lasztanak több kapitalista ország kormányába. Amikor a haiadó, anttimperialista erők — némely gyarmati or­szágban még a nemzeti bur­zsoázia is — mindinkább a baloldalban, a kommunista partokban látják a magutc érdekképviselőit. Ezek a té­nyek — enyhe® szólva — alaposan megnehezítik a ki­zsákmányoló osztályok hely­zetet: azt a törekvésükét, hogy csakis a „lényegre” szorítkozva banjanak a dol­gozott Kai. a Kizsákmányolták sna. Lkával. KanyarodJtHfk vissza azon­ban az eredeti témánkhoz! Nálunk is elsősorban a tu­lajdon- es osztály viszonyok megváltoztatásával kapott új tartalmat a vezetők és a be­osztottak viszonya, s vált bonyolulttá. Mert itt is szük­ségszerű az ala- és föléren­deltség: a szocialista állam sem mondhat le a szerve­zettségről, a feladatok telje­sítésének, az utasítások, a rendeletek számon kéréséről, sőt esetenként a büntetésről sem. A hatalom gyakorlásá­ban mindenütt szükség van a munkát, a közéleti tevé­kenységet, a társadalmi együttélést szabályozó me- ohaniamuBokra. Mégis: akt, csak ezt látja, aki csak ezt asz oldalt veszi tekintetbe, az akarva-akaratlanu l a mi tár­sadalmunk lényegét és egy­be® a szervezett munka leg­fontosabb célját teveszti szem elöl- Azt, hogy a dol­gozók — beosztásuktól, mun­kakörüktől függetlenül — az állami, a szövetkezeti tulaj­don birtokosai. S így vala­mennyiünk joga. sőt sok te­kintetbe®. kötelességünk is a beleszólás, az áltlampolgán és egyéb jogtár gyakorlása, a szocialista tulajdon vedeime, gyarapítása, a munkahelyi es társadalmi viszonyok for­málása. Ebben az összefüggésben már távolról sem tekinthető személyes ügynek a vezetők világnézete, politikai-erköl­csi magatartása vagy akár figyelmessége a dolgozóik mindennapi, akár személyes gondjai iránt. S az ilyen ve­zetői megnyilvánulás éppúgy nem nélkülözhető, mint pél­dául a szakmai hozzáértés, a feladatok ellenőrzésének kö­vetkezetessége és szigora. Ilyen összefüggésben lehet szerepe — és kell is legyen! — a jó szónak, a figyelmes­ségnek, a dicséretnek. Ala­posan tevéd tehát az a ve­zető, aki mindezt alábecsül­ve. csupán „borítekügy”-nek tekinti az erkölcsi-emberi el­ismerést. A vezetés tevékenységének gazdasági folyamatra szű­kítése elöbb-utóbb minden szem-pontból károssá válhat. A vállalatok gyakran szóivá teszik, hogy munkerő híján nem tudják kihasználni ter­melőiberendezéseiket- Két­ségtelen : a munkaerőeUátás jelenlegi helyzetének javítá­sáért. a belső tartalékok hasznosításáért a tudatosan irányított munkaerőmozgá­sért sokat tehetnénk szer­vezeti változtatásokkal, az endekeltsegi rendszerek javí­tásával, a munkaerőképzés meggyorsításával, a munka szerinti elosztás elvenek kö­vetkezetesebb érvényesíté­sével — tehát gazdasági jel­legű intézkedésekkel. Csak­hogy ez és ennyi elegendő-e? Adatokkal bizonyítható, hogy sok vállalattól elsősoriban azért mennek el a dolgozók, mert rossz a munkahelyi légkör, a vezetők magukat csalhatatlannak tartván, ©1- hanyaigólják az üzemi de­mokráciát, a dolgozók véle­ményét, javaslataikat. P edig az egyéni, sőt a valla Lati-közösségi gondok is jobban eJ- viseithetók ott, ahoi a veze­tők tájékoztatják, mi több: beavatják a dolgozókat; ahol a beosztottnak nemcsak a munkaerejére, hanem az eszére, a szíveire i6 számíta­nak. Ahol a munkaerőn nem statisztikai fogalmat, hanem gondolkodó, az országért, az üzement felelős embert érte­nek. r. j. Három sikeres alkotás Pályázat a piacszerzés szolgálatában A nagybajomi Somogy Ipari Szövetkezet köz­pontjában ren­deztél? meg a kör­zet ipari szövet­kezetei az alkotó ifjúság területi kiállítását, amely­re ezúttal csak három szövetke­zetből erkeztek alkotások. Akár csak korábban, az idén is a bajo­miak szerepeltek a legjobban: ti­zenkét pályamű­vel jelentkeztek. A somogyvári építőipari szövet­kezet három al­kotással nevezett be, a kaposmérői csak eggyel. A Kiszöv szak­embereiből álló bíráló bizottság három terméket talált alkal­masnak arra, hogy a jövőre megrendezendő megyei szemlén is bemutassa. A legkiemelkedőbb egy fiatal faipari mérnök, Koros And­rás új megoldású zsalus ab­laka. A nagybajon« szövet­kezet dolgozója a szigorú energiatakarékossági szem­pontokat is figyelembe véve olyan szerkezetet készített, amely nemcsak esztétikus, hanem funkciójában is pár­ját ritkítja: különösen jól szigetelő termopán üveg az ablaka, s tökéletes a záródá­sa is. A nyíló ablak az ötle­tes vasalás révén egy moz­dulattal „bukóra” is átala­kítható — ez megkönnyíti a szellőztetést. Az új termék azonnali so­rozatgyártását csupán m akadályozza, hogy ára meg­lehetősen borsos. A nagyba­jomi szövetkezet szakembe­rei azonban kiszámították, hogy a befektetés hamar megterül, hiszen ezzel je­lenfős hőenergiát tudnak megtakarítani. A Somogy Ipari Szövetke­zet dolgozója Nagy János és Beznicza János, az ő alko­tásukat is továbbjutásra ér­demesnek minősítette a zsű­ri. Lakótelepi lakásokba ké­szítettek olyan, rakodásra alkalmas polcegyüttest, amely a lakás méretei sze­rint variálható. A továbbju­tásra érdemes harmadik al­kotást Bertus Lászióné és Burka Borbalia készítette: kétrészes alkalmi együttest, amelynek kiegészítője a ma­napság divatos térdnadrág. Említést érdemel a kapos- merőiek vegyes tüzelésű — három eenlimeleres bazalt- es salakgyapottréteggel szi­getelt — kazánja. amely UN—3-as jelzéssel kerül for­galomba. S figyelemre mél­tó a somogvváriak zsalus nyílás-záró szerkezete, sze­méttárolója és a bajomiak vasból készített raklapja is. K. Zs. A termelésnövelés feltétele a bővülő export Nagyvállalatok két hónappal az év vége előtt Két hónappal az év vege előtt a nagy vattaiatok idei munkájáról, teljesítményük­ről kialakult kép meglehető­sen vegyes. Elsősorban ott növelhették a termelést, ahol bővíteni tudták az exportot, ahoil a csökkenő belső elada­Szövetkező szövetkezetek Ruházati bolt nyílt Kaposváron A régi fényképészüzlet he­lyen a Munkásőr soron ku­ka boltot nyitott a kaposvári szolgallatóipari szövetkezet. A cegnek ez a második kis­kereskedelmi egysége a me- gyeszekheiyen. Az üzlet áru­val való ellátását öt somo­gyi szövetkezet — a csurgói Napsugár, a barcsi Dráva, a kaposvári Lady, a dél­balatoni háziipari és a Ka­pos Ruhaipari Szövetkezet — vállalta. Az ötlettől a megvalósításig mindössze nehány hónap telt el, s teg­nap mar a vásárlókat fo­gadták a Kiszöv támogatá­sával létrehozott boltban. A helyi ipar termékeinek megismertetését, a termelők és a vásárlók között bejárt út lerövidítését tűzték ki cé­lul a szövetkezett szövetke­zetek. A megyeszékhely el­látásának javítását azzal is szolgálni kívánják az üzlet gazdái, hogy a későbbiek­ben nemcsak somogyi válla­latok termékeit, hanem az ország más részeiben levő szövetkezetek produktumait is árulják majd a boltban. A szövetkezetek ezt az üz­letet piackutatásra is föl­használják. A sikeres, kere­sett termékekből innen is kapnak majd információkat a gyártók. sokat külföldi értékesítéssel ellensúlyoztak. Ez azonban nem minden nagyvallaiat- nak sikerült. Néhány helyem a termelés csökkent, inig akadt olyan vállalat is. amely az ipari átlagot meghaladó növekedésről adhat szamot. A jövedelmezőséget tükrözz) adatok is nagy különbségeket mutatnak. Kétségtelen azon­ban, hogy mindenütt lénye­gesen nagyobb erőfeszítések­re kényszerülnek a vattaia­tok. mert csak az új piacok feltárásává!, a termékváltás gyorsításával. t a gazdálkodás veszteségeinek csökkentesé­vel érhetik el, hogy idei cél­jaik megvalósuljanak. Az Ikarus gvar 1982-re ezerrel több autóbuszra ka­pott rendelésit külföldről, mint tavaly, amikor átmene­tileg csökkent az érdeklő­dés a magyar járművek iránt, összesen 8450 autóbusz készül a vállalatnál, amely­nek 80 százalékait exportál­ják. A vállalat székesfehér­vári gyárában munkaszer­vezéssel. a vesztesegidők csökkentésével és technoló­giai eszerűsi léssel a tavalyi 24 helyett az idén naponta 28 autóbuszt bocsátanak ki. Az átgondolt értékesítési tevékenység is elősegítette a iövedelmezőseg javítását Űj piacokra, többek között Abu-Dabiba. Mozambikba. Líbiába is exportálnak. Emellett december vegei g görög szíriai és algériai megrendelésre- mintegy 580 autóbuszt gyártanak. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban mint­egy 10 százalékkal termeltek eddig többet, mint a múlt év azonos időszakában es így a gyár eddigi árbevétele elei’’ a lö milliard tonntot A ko­rábbinál nehezebb p*aci kö­rülmények között meg na­gyobb figyelmet fordította:: a termékek jo minősegeire, a szállítások, megbízhatóságá­ra. A futóművek és a mo­torok gyártása a kiemel1 teendők közé tartozik E két termek ad la az. expo»? es az árbevétel jetentős restet A lauuJtakw tuto—6 él Mo­torgyártáshoz az alkatrésze­ket készítő tarsüzemek és a külső partnere»: munkáját is összehangoljak. Emellett a nemregen átadott uj szom­bathelyi futómucsarnokban, ahol a gepeK telepítese. lel- szerelese meg tart, nehány berendezésen mar megkez­dődött a termelés Az elkövetkező két hó­napban még több mint más­fél milliard forint értékű a rúnák kell el készülnie, és eljutni a vásárlókhoz, hogy a győriek a sikeres tervtelje- sitesről adhassanak számot. A Szerszámgép! pari Mű­vekben az idei kilátások is kedvezőek. A létszámcsök­kenés jelentős volt, ezért különösen nagy figyelmet fordítottak a termelékeny­ség javítására, az üzemek, műhelyek, kollektívák szer­vezési ötletei nyomán szá­mos intézkedés született. A vállalati tervben 1982-ben 2,8 milldárdos árbevétellel számolnak, aminek a teljesí­tése az eddigiek alapjan biz­tosítottnak látszik. A növek­vő export mellett bővítették belföldi szállításaikat is. A Ganz-MÁVAG-ban az év eddig eltelt 10 hónapja alatt 4 százalékkal nőtt a terme­lés, de ez még mindig nem éri el az ez évre tervezett szintet. Ebben közrejátszott, hogy a tervezettnél is na­gyobb mértékben, 5 száza­lékkal csökkent a létszám. Legfontosabb kötelezettsé­geiknek azonban eleget tet­tek. Banglades neszére a megrendelt 38 mozdonyból október végéig elkészült 22, ezek közül 12 már elhagvta az országot. Az év végéig azonban valamennyinek a • gyártását befejezik. A Szov­jetunió 15 motorvonatot ren­delt erre az évre a Ganrz- MAVAG-tói. ebből hét már úton van, novemberben és december készül el a többi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom