Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

VII. magyar

propagandalilmszemle

Csütörtökön, a Magya Kereskedelmi Kamara szék házában vállalati propagan distáknak és filmes szakem bereknek mutatták be a VII magyar propagandafilm szemle díjnyertes alkotásait Összesen hat első díjat ősz tottak ki különböző kategó riákban, valamint átadták ; Magyar Reklámszövetség öt letdíját, az Országos Idegen forgalmi Hivatal különdíjá és a legjobb operatőri munkáért szóló jutalmat.

Az idei reklámfilm-szem lére a vállalatok, intézmények és filmstúdiók összeser 77 filmmel neveztek be. Közülük 14 filmet az exportér- dekeltsegű kategóriába soroltak, de a 34 gazdasági témájú film között is jó néhánj megfelelt egy-egy magyai vállalat vagy hazai termeli külföldi propagandacóljaira Huszonkilenc film idegenforgalmi, közlekedésbiztonsági munkavédelmi, egészségnevelési és környezetvédelmi témákról szól.

A kamarai filmbizottság értékelése szerint az idén bemutatott propagandafilmek célratörő, jól szerkesztett alkotásod. Az operatőri munka a korábbi évekénél magasabb színvonalú. Ugyanakkor változatlanul gond, hogy a filmek hosszúak, még sok a tartalmatlan jelenet bennük, és számos alkotás nyelvezete túlságosan mesterkélt.

Rekviem a kacsalábért

könyvespolc

hogy semmilyen tudósnak

nincs joga elefántcsonttoronyba zárkózni, semmiféle tudomány nem adhat felmentést az alól, hogy a tudós kivegye részét annak a társadalomnak a szépítéséből, amelyben él." Ettől az sem idegen, hogy az írónak joga, sőt kötelessége korának drámáit ábrázolnia. Üj regényében Lőrincz L. íjászló a történelmi-társadalmi valÓ6ág egy, számunkra nagyon fontos és jelentős, ellentmondásoktól sem mentes időszakát vizsgálja közvetett módon.' annak az egyénre gyakorolt, determináló hatásában. Tragikus sorsú nő áll müve tengelyében. S nem a tengely körül forog a világ, haneim a tengely pörög centrifugális pályán ... Olyan pálya ez, amely ki is röpíti az embert a semmibe.

Bikádi Jolán élet stációiban a történelem fordulatai mutatkoznak meg. Apja — falusi középparaszt — ön- gyilkosságot követ el, mert nem akar belépni a szövetkezeti csoportba. Jolánt egyfajta gondviselés röpteti ki a szülőfaluból, s az a mesz- szire röpítő szél valahol a Balaton északi partja közelében, egy repülőtér-építkezésen pottyantja le Ilyen egyszerű volna Lőrincz' L. László regényéneg expozíciója? Korántsem; olyan jellegzetes karakterekkel találkozunk Jolán sorsának igájától között, akiket nem egyhamar feledünk. A távoli rokon békepapot, a tanító fiából lett fakaruszkalauzá, Jóska nagybátyját ezek közé sorolom. Valamennyinek sorsa van, s ezzel már utaltam is Lőrincz jeles írói erényére; képes a mellékfigu- rákkal_ is teljes embert ábrázolni. Megannyi kis epizód, amely azonban nem hátráltatja, inkább segíti a cselekmény kibomlását. Micsoda figurákat vonultat fel ott a Balaton-felvidéki építkezésen! Ami tulajdonképpen hátborzongatóan groteszk; a hadi fontosságú objektumot csupa lecsúszott ember, osztáiyidegen, kulák- bélyeg elöl menekülő paraszt stb. építi. A regény egyik legemlékezetesebb, szatíráig

I

A tanyavilág festője

Hódmezővásárhely a magyar piktúra iskolateremtő központjainak egyike. Az alföldi festők közül Erdős Péter mutatkozik be a Képcsarnok Vállalat kaposvári Vaszary-termében. A tegnap délutáni megnyitó előtt bei szelgettünk vele.

Vásárhelyen született, festészete az itteni hagyományokhoz kapcsolódik. Realista szemlélet jellemzi művészetét. A táj, az itt élő emberek vilaga mély nyomot hagyott a festőiskola tagjainak munkásságában, így Erdős Péterében is.

— A vásárhelyi iskolának varinak-e olyan tagjai, akik máshol élnék?

— Festők sorát, de szobrászokét is sorolhatom, akik nem az Alföldön élnek, de magukénak érzik a mi törekvéseinket. Szurcsik, Vecsési, Somoss, Csizmadia nevét említhetem; ők a fővárosban dolgoznak, de azonosulnak a vásárhelyi festők művészi hitvallásával. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem minden alföldi, vásárhelyi festő tart velünk. A vásárhelyi iskola nem jelent stilusegységet. Ám mindannyiunkat áthat az emberekhez való közvetlen viszony élményé, a parasztság életének ábrázolása iránti igény. Mar "az ötvenes években kialakult e.z a szemlélet; a festők valós képet igyekeztek' festeni az alföldi emberek eleiéről.

— Tehát nem idilli képet

festenek a romantikusnak

tetsző világról.

— A tanyavilág témakörében is többféle kép születik, s nem kerüljük meg a gondokat sem.

— Képein gyakran megjelennek a tanyasi élet tárgyai, eszközei. Csendéletein szívesen használja föl a néprajzi motívumokat.

— Látogasson el egyszer

hozzánk, vásárhelyi festőkhöz; műtermeinkben gazdag néprajzi, népművészeti gyűjtemény van. Képeinken szívesen ábrázoljuk ezeket is.

— A változások a tanyavilágot is érintették.

— A korsó, a szekér, a tanya évszázadok alatt vált jelképekké a festészetben. A változó világ is teremt szimbólumokat, ilyen Jöbbek között a szegedi festőknek az olajkút.

— Festői törekvéseikben felhasználják-e a képzőművészet új és legújabb eredményeit?

— A modern irányzatok is beépülnek festészetünkbe, ám ragaszkodunk a realizmushoz.

— Több képén megfigyeltem, az utaknak nagy szerepet szán.

— Szeretem az utakat. Sokat járom a határt. Az út mindig távolságot ígér... A távlat pedig igazi festői téma.

H. B.

hegyezett része az a Jelenet,

amelyben Kopácsi művezető új személyi igazolványt szerez a Bikádiból Kováccsá keresztelt Jolánnak. Azok a közhelyek, amelyek a kor nyelvezetének legalapvetőbb szólásmondásai voltak — „az ellenség nem nyugszik!” —, már-már a persziflázst jelentik az olvasónak. Az az „én is tudom, te is tudod” cinkosság, amely az öreg róka Kopácsi és a gyerekképű Szalmást között hidat épít, valahogy - a jövő záloga.

Anélkül, hogy részletezném a hősnő munkássá válásának állomásait, egy ugyancsak jellemző típusra hívom föl a figyelmet; arra a könv- nyűvérű, táncba vihető nőre

— itt Irénnek hívják —, aki a korszak kiemelt beruházásainál mindig jelen volt, Komlótól Sztálinvárosig. Jolán ezen az építkezésen ismerkedik meg Vecsé- si Gáborral, aki életében omega és alfa lesz. Vecsési, az egyetemről kizárt fiatalember hamar fölismeri, hogy a legjövedelmezőbb foglalkozás a séf teles? Piti kon- junktúralovagból válik a regény harmadik harmadában országos tényezővé. Nem fejlődésregény az élete; ugyanaz a karrierista, zavarosban halászó, lehetőségek huliám- taraját meglovagoló figura, aki valamikor a szovjet kantin árujának felvásárlásával kezdte ... Jolán tragédiája — s ez olyan sorshatározó tényező, mint a görög drámák hőseinek' eredendő, tőlük független vétke — az, hogy képtelen kivonni magát Gábor hatása alól, noha tudja: Vecsési csak azért veszi el, mert éppen jól jön egy munkásnó a családban.. A „kacsaláb” is felépül, amikor a miniszierhelyettes- ségre kacsingató vezérigazgatónak már nincs szüksége Jolánra. Ennek a világnak

— s ebben törvény van — úgy kell darabokra hullnia, ahogy Antonioni filmjében, a Aabriskie Pointban az a csodapalota, amely maga alá temet sokakat. Talán érthető, ha Arthur Miller egyik drámájából idézem, Jolánra értve, hogy emlékét... némi nyugtalansággal gyászolom.

Leskó László

HÉTVÉGIA

Fiatalok házává alakúi át

szombaton délután a nagyatádi Gábor Ajidor Művelődési Központ.* Tizenhat órakor kezdődik a program video bajnoksággal, mely kieséses, sorsolásos rendszerű vetélkedés. Lesz tájékozottsági tortó is, a helyes megfejtéseket , díjazzák. Könnyűzenei programot követ a Fog ez menni! című ügyességi verseny, tér. és időérzékelést feladatokkal, kirakójátékkal, logikai

kérdésekkel. Három—öt fős csapatok versenye ez. A Rolling Stones bécsi koncertjét színes videofelvételen nézik majd meg az atádi fiatalok, ezt pedig video- disco követi.

Barcson, a művelődési központban a gyermekklub szombati foglalkozásán Dugó és Pampi bohóc lép föl, lesz filmvetítés is. A program délelőtt 10-kor kezdődik. Vasárnap 16 órától koszorúcskát rendeznek az általános iskolás tánc- tanfolyam befejezéseként. Az intézményben látható a barcsi bé- Lyeggyújtők kiállítása. A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Központban holnap 10-től 12 óráig szabadidős logiaikozásként ajándéktárgyak készítésére tanítják meg az érdeklődőket. Vasárnapra az Edda Művek ígérkezett...

Az V. Országos Gyermekkönyvhét somogyi programja ma 13 óra 30 perckor Göliében kezdődik a művelődési házban, ahol a Cimbora tévéműsor alkotói találkoznak a gyerekekkel. A kaposvári megyei könyvtárban 16 órától rendezik meg a randevút a Cimborával.

A Klibán György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban ma 14 órától orvosi tanácsadás lesz fiataloknak. Dr. Czeizel Endre genetikus 15 óra 30 perces kezdettel az öröklődés és a családtervezés kérdéseiről beszel középiskolásoknak, 17 órától pedig a genetikáról és a rákról tart előadást felnőtteknek. Tizennyolc órára érkeznék meg a fiaMHBK

ia.

Kora reggel kerekedett

fel, vitte Picit is. Mielőtt elindult vele, biztatgatta a kutyát:

— Szaladj már egyszer

körül az udvaron, .azután búcsúzz el mindentől, mert lehet, hogy ide már nem kerülsz vissza.

A kutya. mindent körülszaglászott, egyet-kettőt

vakkantott, mintha tudná, miről van szó. Aztán engedelmesen kocogott utána a gyalpgösvényen. Megzavarta a varjakat. Azok károgva köröztek a mező fölött. Távolról tompa dörrenés hallatszott: vadászok járták a határt.

Rekkenő meleg volt már ezekben a kora délelőtt^ órákban is. Amikor a gyalogösvényen haladva átment a kukoricatáblán, ráizzadt az ing Alig várta, hogy az érhez érjen. Annak is alaposan megcsappant a vize, kevés volt az eső a nyáron. Picit a viz fölé tartva megitatta, aztán ücsörgött egy ideig a parton. A fűz alatt. Hol. merre járhat az öreg Kálmán bácsi? Szeretett volna tőle is búcsút venni. Lehet, hogy ma is Szarvasra ment a piacra?

Dél felé járt már az idő,

amikor megérkezett Kelemenek faluszéli házába. A kapu tárva-nyitva, az öregek biztosan most sincsenek itthon. Ki tudja, Jancsi is merre bóklász, talán' halászik valahol. A régi kutya és Bundi örömmel futottak elé, ismerték már a vendéget. Vagy a kis Picinek szóit a barátságos üdvözlés ?

Mária ott ült ahol először találta: a kertben. Tamás meg letelepedett a fa- rönfcre, amelyen olyan kényelmes ülés esett

— Eljöttünk — mondta vidáman. — Nem haragszik?

— Egyáltalán. Sőt, mondhatnám azt is, hogy örülök — válaszolta a leány, aki láthatóan örült ip a látogatásnak. Régen járt már náluk a tanár. — Annak külön örülök, hogy a kutyust is magával hozta.

— Legalább nem féltem

az úton — mosolygott a tanár, majd mély lélegzetet vett hogy elmondja, miért jött. Aztán nem szólt. Lesz még erre idő. Nem illik ezzel kezdeni a látogatást. Majd ha távozni készül.

Meddig maradjon? Várja

meg, mig Jancsi hazajön? Vagy a szülőket is megvárja? Egyszer mar illene velük is találkoznia. De most, hogy búcsúzik, nincs már semmi értelme. Jobb, ha röviden mindent elmond Máriának, aztán rábízza a kiskutyát, ő pedig visszamegy. feladja otthon a levelet, maid összecsomagol és elutazik. De hová? Győrben még lakása sincs. Sárszegre Kerepeslékhez? Nem, ahhoz semmi kedve. Semmit sem érez már Bmmike iránt. Üj életet akar kezdeni, mindent elfeledni, ami elmúlt, csak előre nézni, soha visszatekinteni, mert akkor úgy jár. minit Lótné.

— Hogy jutottunk eszébe? — kérdezte a lány. — Azt hittem, hogy már elfelejtett bennünket

— Én sosem felejtem el a

barátaimat — válaszolta csendesen. — Ebbe a házba mindig szívesen és örömmel jöttéim.

— Nagyon ünnepélyes. Történt valami ?

— Semmi.

— Megkínálhatom valamivel?

— Semmivel. Nem maradok soká.

— Azért egy pohár bort megihat. Vagy sört hozzak inkább? Délre nem főztem. Ha éhes. hozhatok szalonnát. Paradicsomot. Vagy a paprikát jobban szereti? Szedhetünk a kertben friss zöldpaprikát.

(Folytatjuk.)

tál utazók klubjukba. Holnap 8-kor a művészi torna kedvelői találkoznak, ugyanekkor a szabó-varró tanfolyam tagjai is összegyűlnek; másik csoportjuk 13 órától tanulja a mesterség fortélyait. A társastánc-klub 14 órakor tart foglalkozást. A rock-klubban 17 órától Balázs Ferenc, a, Korái együttes vezetője lép föl. Tizennyolc órakor kezdődik a zenés, táncos hétvége a felnőtteknek. Vasárnap a 'legérdekesebb programot a Barátunk a színház című sorozat gyermekszínjátszó bemutatója ígéri a Somogy megyei Művelődési Központ Mikkamakka csoportjának közreműködésével. Ez 15 órakor kezdődik. Az Intézmény adott otthont a XII.

Országos Szövetkezeti Fotókiállításnak, mely naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg.

A kaposvári szabacEdő- klubban (48-as Ifjúság útja 46—48.) ma 18 arától felnőtt játszóházat rendeznek. Téma: szövés madzaggal. Az Edosz Művelődési Házban az Unió ifjúsági klub tart ma 18 órakor összejövetelt. Mit tudnak rólunk Nyugaton? — erről lesz beszélgetés és vita. A mai görög és ciprusi kultúra kérdéseiről tart tájékoztatót Papp Árpád költő-műfordító a Latánca Művelődési Központ nyugdíjas pedagógus klubjában ma 16 óra 30 perces kezdettel. Csináld te is, pajtás! — ez a jelszó ma 18 órakor a cseri klub- könyvtárban, ahol az alkotóklub tart . összejövetelt. Népi fafaragást tanulnak.

A kaposvári Cstky Gergely Színházban ma 19 órakor Illyés Gyula Kegyenc című drámájának elóadasa kezdődik Babarczy László rendezésében. A főbb szerepeket Jordán Tamás, Lá~ zár Kati, Lukáts Andor, Máté Gábor, Danffy Sándor, Sziics Ildikó, Csernák Árpád alakítják. A díszleteket Szegő György tervezte. Szombaton 19 órakor Kacsok— Bakonyi—Heltai János vitéz című daljáték« lesz műsoron. Ezt Ascher Tamás rendezte.

A kaposvári mozik műsorát ezúttal a' most megjelent Filmévkönyv címlapjával kínáljuk. A Vörös Csillag a rock király Elvis Presly-ről játszik filmet, sok zenével. A Szabad Ifjúság 16 és 18 órai kezdettel a Bajtársak című jugoszláv alkotást ajánlja; frontról érkezett, háborút járt diákok ülnek vissza ismét az iskolapadba, hogy leerettsé- gizhessenek, de tanáruk kollaboráns volt... Az esti előadáson színes bolgár filmet játszanak, A tirnovói cárnőt, A Latinca mozi hétvégi kínálata az Ásta, angyalkám című NDK-beli film. melynek hősnője hasonlít az egykori némafilm sztárra. A Mozimúzeumban ma Az amerikai nagybácsi című francia munkát, szombat—vasárnap Walt Diseney rajzfilmjét, a Hófehérke és a hét törpét játsszák.

SOMOGYI

NÉPtAP

A könyvára da than nehéz

íróra lelni; az olvasó kétségbeesett / hajótörött. Melyiket olvassa? Az áradatnak mely hulláma segíti biztos talajra? Lőrincz L. László könyveire nem lehetett nem fölfigyelni. Talán az egyetlen olyan író. akire telexben elégedettséggel bólinthatunk; polihisztor. Nála szerényebb í/ástudóval nemigen találkozik könyvek által az ember manapság. Elnézést a szófordulatért: van, mire szerénynek lennie. Nyelveket beszél — a nyelvtudományok kandidátusa —, a Magyar Tudományos Akadémia alta- jisztikai kutatócsoportjainak főmunkatársa,» aki a Góbisivatagban, az Aiíáj vidékén éppúgy otthon van, mint Budapestén, Kaposváron vagy Bonnban. Somogybái indult: 1939-ben született S zii vasszer, tmartonban, a középiskolát Kaposváron végezte. Első írásai e hasábokon láttak napvilágot.

Irt történelmi regényt Dzsingisz kán ifjúságáról (A sólyom kinyújtja karmait), Kubilájról, Mongólia nagy kánjáról és Kína császáráról (Az utolsó hvárez- mi nyár), fantasztikus kisregényeket (A nagy Kupola szégyené) stb. Mostanában jelent meg a Magvető kiadónál a népszerű ra-re sorozatban a Rekviem a kacsalábért című regénye. Elöljáróban csak annyit, hogy e művében is az a rokonszenves alapállás nyilvánul meg, amelyet egyik vallomásában így fogalmazott meg: „Hiszem és vallom,