Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-25 / 277. szám
Az ötlettől a megvalósulásig két nap ígéretes kísérlet — kényszerből KÉT ELHATÁROZÁS # Búcsú ei burgonyától Nem tudom, van-e példa arra, hogy tanulmányúton szerzett tapasztalat annyira hamar gyakorlattá válik, mint a karádi Aranykalász Termelőszövetkezetnél. — A legkritikusabb helyzetben voltunk — idézi az előzményeket Pusztai Lajos, a szövetkezet főkönyvelője '•—, amikor az A grober munkatársai valami ügyben nálunk jártak. — Mi idézte elő a kritikus helyzetet ? — Egyszerűen nem tudtuk hová tenni a kukoricát. A tárolótelünk tömve volt búzával; a súlyos elhelyezési gondokkal birkózó gabonaforgalmi képtelen volt elszállítani. S a termés — hozzáteszem: az idén különösen szép kukoricatermés — megmentésére valamit ka kellett találni. Teljesen véletlen, hogy ebben a helyzetben oda látogattak az Agrober-közporvt és a megy« vállalat munkatársai. S véletlen az is, hogy a központ fejlesztési főosztályának, egyik dolgozója, Somogyi Sándor né épp napokkal előbb érkezett haza az NDK-bél, tanulmány- útról. — A szorító gondokat látva Somogyi né eimeselte a kint látottakat, hogy ott hogyan oldják meg a szükségtárolást — folytatja Pusztai Lajos —; sőt dia- kepeket. is mutatott róla. — Nyomban döntöttünk t— szól közibe Váczi Béla elnökhelyettes —. és nem hiszem, hogy sok ilyen példa akad: két nap múlva már a szükségtároló megtöltésén dolgoztunk ... Hiába, a kényszer nagy úr. Gyorsaságot, rugalmasságot követel. A szövetkezet központi majorjában — a képén is látható módon — fóliába csomagolva, két prizmában, összesen száz vagon búza van. Itt is, mirn^ szomszédDél-Somogy két legjellegzetesebb növénye a dohány és a burgonya. A korabeli feljegyzésekből tudjuk, hogy milyen hagyománya van termesztésének. A talaj es az éghajlat rendkívül kedvező, így nem csoda, hogy évtizedek óta kedvelik a gazdaságok. Épp ezért meglepő a két hír, ameiyről a napokban értesültünk: a görgete- gi .és a kutasi termelőszövetkezet megszünteti a burgonya termesztését. A „miért ?”-re kertünk választ Görgetegen Magyar József, Kutason Bon ez József elnöktől. — A gorgetegi termelőszövetkezet eddig 112 hektáron termelt burgonyát. Pontosan kilencvennégy hektár szántóföldi területen e6' tizennyolc hektár háztájiban. Hogyan jutottak ilyen elhatározásra? ■— Ér tőkésítési, gondjaink voltak az idén — mondta Magyar József. — A hivatalos ár szerint háromharmin- cert (.plusz-mínusz húsz százalékos eltéréssel) vehettek át a burgonyát a kereskedelmi valiaiatok. A budapesti Zöldért a mirtuszos arai alkalmazta ... — Ilyen olcsó lett a burgonya ? — Az árat a jó termeshez igazították. Ám az elvet nem igazolta a gyakorlat: valójában nem lett annyi krumpli, mint amire számítottak. Maradjunk azonban egyelőre az árnál! Gondunk nem is annyira a ha romforintos átvételi árral kezdődött, hanem a körítéssel. Az alacsony árhoz magas minőségi követelmények társultak. Beraktunk például tizennyolc vagon burgonyát, s nem vették át. Visszahoztuk, újból válogattuk, megint beraktuk a vagonba, megint nem vettek át. De meg nem jártunk úgy, mint a vízváriak, akik felbontatlan plombával kapták vissza a szállítmány meat — azzal, hogy nem elfogadható a minősege- Csoda-e, hogy megtudtuk a hercehurcát? A görgeteg! elnök vaskos füzeiét vesz elő, szavait bizonyítékokkal támasztja alá: . — Negyven kaposvári és komloi üzemet kerestünk meg. Felajánlottuk, hogy a helyszínre szállítjuk burgonyánkat, $ haramhatvanért adjuk kilóját, ha van rá igény. Tgvaiy hektáronként iizenketezer forint volt a nyereségünk a burgonyán, az idén jo ha négyezer1 lesz. S akkor még nem beszéltem arról, hogy a sok válogatás miatt ezer mazsa zölddohányt — amelyből száz mázsa száraz levelünk lelt vo.- na — nem tudtunk leszedni .. . Ilyen körülmények kozott nem szabad burgonyát termelni. Egyedül a háztájiban. lesz a termeltetés. — Mi kerül a kilencvennégy hektárra? — Zöldborsóval, zöldbabbal és még .több donannyal akarunk foglalkozni. Az utóbbinak a termesztése, betakarítása teljesen gépesítve van. — A burgonyához hasznait gépeikre így nem lesz szükség. — Van két ój kombáj- Btink; beibe adjuk. — Végleges a döntés? — Ha kedvező arak lesznek, ismét ültetünk krumplit. — Olyan burgonya nem terem a főidben, imnt amilyen kívánalmakat támasztotta*; a termes ötven százaléka meg sem ütötte az étkezési krumpli minőségi szintjét — kezdte a beszel-' getést Boncz József, annak a kutasi termelőszövetkezetnek az elnöke, amely korábban atiag 60—70 hektáron foglalkozott burgonyatermesz lessel. — Önök is az árak miatt vettek búcsút a burgonyától? — Az idén felszedés nélkül három es fél millió forintba korúit a termesztése, .* de jó, ha 3,2 milko forint beveteihez jut űrre A Soia- num rendszer tagjai vagyunk, desirét termesztünk. A technológia előírja a tárházban való tárolást, nekünk azonban nincs. A jelenlegi gazdasági körülmények között nem is vállalkozhatunk építésére. A gépekkel nem volt különösebi) baj, igaz, használtan vásárolta őket a termelőszövetkezet, de dolgozhattunk. Most eladjuk, őket... Az ésszerűség diktálja ezt a lépest. Boncz József érveket sorol. s rendre előkerül az idei ár. — Az export krumpli ki- -lojáert 3,y0-et ígértek, de nehogy azt higgye, valóban ennyiért adtuk ei! A szerződést csak úgy kötötték meg, hogy mi válogatunk, s a szabvány szerinti burgonyát zsákoljuk. Ám ssákhi- anyra hivatkozva csak olyan zsákokat kaptunk, amelybe mindössze h uszonöt kilót tölthettünk. Egy zsák húsz forintba keiül. Könnyű kiszámolni: egy mázsa burgonya eladása így nyolcvan forint veszteséget hozott, vagyis három forinton aluli ár íett a h árom kilencven - bői. . . Hát inkább repcével foglalkozunk, meg napraforgóval, mint a krumplival. A két beszélgetés végére két megjegyzés kívánkozik. Az elsőt Magyar Józseftől hallottuk. —- Ilyen árak mellett természetesen mindenki keresett magának valami megoldást. Kiderült az is, hogy nincs annyi burgonya, mint amennyivel számolták. Most háromhatvanért veszik a krumplit, meg a varrasodot- tat is . .. A második megjegyzés Boncz J ózseíe: — Nem szabad hagynunk, hogy a kereskedelem kénye- kedve szerint diktáljon. Azzal, hogy mi megszüntetjük a termelést, a többi gazdaság pozícióját erősítjük. El- kérülhetetlen az érdekek egyeztetese. zr Állattenyésztők elismerése Nagy Jenő Karácsonyi kínálat Égy gazdaság állattenyésztési ágazatának munkáját sokáig csupán a termelt hús tonnái és a tej literei alapján ítélték meg. Az utóbbi évekbeli azonban egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy önmagában a nagyobb mennyiség nem jelent feltétlenül jobb gazdaságosságot, még kevésbé eredményesebb exportot. Külpiaci partnereink már nem egyszerűen tonnákat akarnak vásárolni, hanem kifogástalan minőségű állati termékeket vagy magas biológiai értékű tenyészállatokat. Ezek az egyre határozottabban érvényesülő minőségi követelmények, úgy látszik, végérvényesen visszadják a tenyésztői munka hosszú ideig hiányolt rangját. A fajtakiválasztás és a termelési cél összehangolása vagy a genetikai érték fokozása vált az eredményesség alapjává. Huszonegy gazdaság szakirány itóit kiemelkedő tenyésztési és tenyésztésszervezési munkájuk alapján jutalmazták meg keddien a megyei takarmányozási es állattenyésztési felügyelőség tanácstermében. Hogy az általuk képviselt nagyüzemek egyben árutermelési eredményeikkel is kiemelkednek, az újabb bizonyíték a biológiai alapok meghatározó voltara. Az ünnepélyes hangulatú ankéton elnangzott egyebek közt, hogy a megye tehenen- kenti tejtermelés! átlaga az idén várhatóan már meghaladja a 4000 litert, holott a tejhasznú keresztezések megkezdése előtt a 2400 litert sem éi’te el. Az idén már 60 százalék a- nagyobb termelékenységet biztosító hibridsertések részaránya a megyében, pedig nemrég még harmadennyi volt. Az ötéves terv végére a ltibridáilománj aránya eléri a 05 százalékot. Ugyancsak a tenyésztői munka eredménye, hogy az elmúlt tíz évben a juhászat; ágazatban 30 százalékkal nőtt az egy anyára jutó hús' termelés. A megye állattenyésztésének idei termelési érteke már mindtegy 30 milliard forint: az előállított termékeknek a fele exportra kerül. Elsősorban a most elismert gazdaságok munkájának köszönhető, hogy egyre mutató- sabbak a fentebbi átlagszámok. Országosan is figyelmet keltőek a barcsi tsz koncentrált tejfermelési rendszerének vagy a nagybajomi tsz sertestörzstenyészetenek eredményei. A homokszent- györgyi tsz-ben a tejtermelés növekedesenek üteme harmadik éve messze meghaladja a megyei átlagot. A Balaton- nagybereki Állami Gazdaság hereíord fajtájú szarvasmar- haállomanyánal többek között a melléktermékek takarmányozási hasznosításával értek el példás sikereket. A megye egyik legnagyobb állatlétszámmal . rendelkező nagyüzeme á Kutasi Állami Gazdaság; tenyésztési eredményei kiemelkedoek. A lá- bodi • tsz elsősorban juhte- nvésztési technológiájával szerzett hírnevet; az igali és somogyszili gazdaság a fajtafelújító keresztezésben vállalt úttörő szerepet. Tehenészeteik eredménye jórészt e tíz éve kezdődött folyamat eredménye. A tabi tsz-ben a húshasznú tehenészet kialakítása volt mintaszerű, a siófoki gazdasag a juhtenyésztésben keresett új utakat. Aligha volna mod fölsorolni a fentiek ‘ mellett díjazott 11 gazdaság sikereit Az Országos Takarmányozási és Állatenyésztési Felügyelőség most először ismerte el somogyi üzemi szakemberek munkáját, nemesi- tói tevékenységét. Jó volna ezt rendszeresse témái Bemutató és vásár a Dorottyában Tegnap nyílt meg Kapós- váron a Dorottya-szálló nagytermében a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat karácsonyi árubemutatója. A szaküzletekben megvásárolható iparcikkeket és a Somogy Áruház ruházati készletét reprezentáló kiállítást találhatják meg itt az érdeklődők, valamint hanglemezeket, műsoros kazettákat, játékokat, ingeket és .nyakkendőket lehet vásárolni. Dr. Nagy Gyulát, a vállalat igazgatóhelyettesét kérdeztük arról, hogy miért rendezték be ezt az „óriási kirakatot”? — Nyugodt lehetőséget akartunk adni a vásárlóknak a nézelődésre. Ennyi féle cikket, itt árulni rendezett körülmények között nehéz lett volna. Kiállításunk segíthet az ajándékozni szándékozó embereknek, ötleteket igyekszünk adni: Boltjainkban így, ilyen jói láthatóan nem tudjuk bemutatni az árut. Viszont aki itt kiválasztotta, hogy mit szeretne, az gyorsabban es egyszerűbben rátalál a karácsony közeledtével egyre zsúfoltabb üzletekben. A játékvásárra pedig azért volt itt szükség, mert szaküzleteink szűkek, jó ha a nagy kereslet jelentkezésekor egy bolttal több van. Az ingek árusítását nem propagáltuk, mert a készlet a bemutató megnyitása előtt egy nappal érkezett meg. hirtelen ötlet volt, hogy ide gyorsan „bedobjuk” ezt az átlagosnál szebb árut. Az ízlésesen berendezett bemutatónak sok nezője volt. rögtön tegnap délelőtt, a tíz órai nyitást követően. S valóban, a kereskedők számítása bevált, mert többen tettek Olyan megjegyzést, ezt vagy azt hamarosan megvásárolják, jó hogy' itt észre lehetett venni. A jatékarusítás — sok dolgot negyven százalékos engedménnyel adnak — számén sikert ígér, a pénztárgép kattogása csak nagyritkán szűnt meg A kiállításon feltűnt a sokféle kristályüvegáru. A kiskereskedelmi vállalat közvetlen kapcsolatban van az ajkai üveggyárral, így tudják biztosítani az átlagosnál nagyobb választékot. Szinten érdekes volt, hogy a különféle cikkeket nem elkülönítve helyeztek el. Ez is ajándékozási ötletet jelenthet; a hálóruhák mellett például ott volt az éjszakára való testápolószer, a sportruhákhoz a tabi kempingcikk gyár BNV-n bemutatott csővázas hátizsákját mellékelték. Azt is tudakoltuk az igazgatóhelyettestől, hogy a botioB-ban erheb-e kellemetlen meglepetés azokat, akik a bemutatóról vásárolni mennek. — Amikor az üzletek kí/ na i a tat összeállítottuk, alapvető követelményként szabtuk meg, hogy egyedi darab ide nem kerülhet, és olyan árut sem lehet kiállítani, amilyenből heves van. Aki itt rátalál valamire, azután elballag a£ üzletbe, annak meg kell kapnia a kiválasztott árut. Több mint kétszázötvenmillió forint értékű karácsonyi készletünk a biztosíték arra, hogy' be tudjuk tartani ígéretünket. Rövid időn belül ez a második kereskedelmi akció a Dorottyában. Az iparcikk - kisker más módszert választott. mint a nemrég búcsúztatott Centrum Áruház. Az effajta bemutató is hasznos dolog, megkönnyíti az ünnepek előtt sok gonddal küszködök helyzetét. így hát örömmel tudósíthatunk arról. hogv a helyi kereskedelem . „vette a lapot”, sőt —. hogy a kártyaskifejezé- seknél maradjunk — nem passzolt, hanem erős bemondással beszállt a licitbe. L. P. SOMOGYI NÉPLAP ságáhan, a kalodásan elhelyezett kukoricánál, dréncső húzódik a termés tetején, ez teremti meg a szellőzést. Az NDK-ban szerzett tapasztalatok alapján e megoldással a termést egyszerűen, olcsón es nagy biztonsággal leltét ideiglenesen tárolni. A német szabvány szerint a tárolási idő öt—hat hónap is lehet. * E módszer hazánkban teljesen új, s mivel a karádi szövetkezet kényszerhelyzetben volt, készséggel vállalkozott a kísérletnek is tekinthető eljárás alkalmazására. A szövetkezet gondja átmenetileg megoldódott, s ha kedvezőek lesznek a tapasztalatok egy t j. elterjesztésre alkalmas módszerrel gazdagodik az ágazat. Olyan feszültségeket enyhíthet ez, amelyek napjaink mezőgazdaságában az egyik legnagyobb gondot okozzák. Az NDK-beli tapasztalatok kedvezőek. Remélhető, hogy az első hazai kísérlet is hasonló eredménnyel zárad. ▼ . M
