Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-21 / 274. szám
Tükröm, tükröm... Tanácskozás az amatőrszínjátszásról Nyolcvan meghívott, amatőr színjátszó együttes vezetőjének és fenntartójának részvételére számítottak tegnap Kaposváron a megyei tanácskozás rendezői: a megyei művelődési központ, illetve a megyei művelődésügyi osztály, A meghívottaknak azonban csupán negyede vett reszt a vitás kérdések, a tapasztalatok es feladatok megbeszélésén. Aligha a tanácskozás szervezésében kell keresnünk az érdektelenség okait. Ráillik a tegnapi tanácskozásra is. amit Máté Lajostól, a Népművelési Intézet munkatársától hallottunk. a mozgalom statisztikai adatairól mondta: korábban háromezer amatőr színjátszó csoportról volt tudomása az intézetnek, 1974 '75-ben már csak ezerötszázról, két éve hatszázról. «I Ezt az utóbbi adatot kell elfogadni valóságosnak — állapította meg a színjátszó Mindé« végletet Ismert Volt agyonnyaggatótt sztár és agyonhallgatott színész. Volt korszak, amikor a neve egyet jelentett a nevetéssel, és volt korszak, amikor. megpróbálták kijátszani már-már elfelejtett komikus szín észecskék ellen. Volt idő, amikor szinte el sem tűnt a filmvászonról, és volt idő, amikor a filmgyárban megkérdezték: „Mi van a Latabárral? ... ” A közönség, amely természetesen nem dóit be a humor „a lacsonyabbrend őségéről” való, a sznob esztétizálásnak — fittyet hányt az éppen hivatalos véleménynek —, ugyanúgy megtapsolta a hülye grófot vagy a kispolgári csökevényt kifigurázó színészt, mint évekkel azelőtt. Latabár Kálmán ugyanis a nagy nevettetők — vagy merjük bevallani: a nagy, igazán nagy ^bohócok” — közé tartozott, képes volt mindennek meglelni a fonákját, mindenben észrevenni a mosolykeltés oly ritka alkalmát... Bizony, nehéz dolga lehetett, hiszen éppen olyan korszakban élte élete javát, amikor mindenen járt az ember esze, csak a humoron nem. Ha csakugyan létezne titok, akkor az talán épp az a kivételes képessége, amellyel átsegítette pompás tehetsége nagy adományával a közönséget azon a kis, de áthághatatlannak látszó mezsgyén, ami a látszatot és a valóságot elválasztja, s gyerekes belefeledkezéssel el is tudta hitetni, hogy a lehetetlent mi is megkísérthetjük. Mint kétbalkezes afrikai vőlegény, kötöznivaló bolond, szép reményű gavallér, ügyelogyott tanár, mondabeli szerencsétlen király, megcsalt férj, óvatos orvos, gyáva idomár — új és új arcok mögött láttatta régi önmagát. .Akin egyre több lett a ránc és akit egyre inkább megjelölt a betegség. Mérnöki pontossággal megtervezett, százszor elpróbált rögtönzései frisseségükkel alapozták meg ezt a legendát : aa egyik szerző úgy vitte be legújabb nagyoperettjét a Nagymező utcai színházba, hogy bizonyos mozgalmat értékelő előadásában Máté Lajos. Az általa vázolt statisztikai adatok beszédesek, hiszen bizonyíthatóan csappant az érdeklődés az amatorszínjátszás iránt hazánkban. A mihtegy félezer csoport, amely megjelenik a színpadokon, korántsem egységes színvonalon dolgozik. Az utóbbi években a gyermek- színjátszás van föllendülőben. ám a korábbi kampányszemléleten itt is úrrá kell lenni. Hiába keressük az általános iskolában még foglalkoztatott gyerekeket később, a középiskolai diákszínjátszásban — állapította meg Máté Lajos, s utalt arra, hogy a folyamatosság megteremtése fontos feladata a mozgalomnak. Itt hívta föl a figyelmet arra is, hogy Csurgó szerepe milyen rendkívüli a középiskolai színjátszás ébren tartásában, fejlesztésében. Időközben változott a szemlélet is. A produkció részeknél csak annyit írt: „Itt bejön a Latabár, és jókat mond”... És Latyi, ahogy a furfangos cukrász- inasról alkotott gyerekdarab óta egy ország becézte, csakugyan bejött és annál is jobbakat mondott Emögött nemcsak egy nagy színészdinasztia vérré vált szín- padismerete rejlett, és rengeteg megélt tapasztalat, hanem egy a tehetség minden oldalát egyaránt edző folytonos munka is, amelyben a test és a szellem egyaránt megtette a magáét Libegős, mozgékony alakja már jó ideje nincs közöttünk. A neve azonban még ma is mosolyt csal arcunkra. Nyolcvan éve született... v Nemlaha György ~ Épületelefánt, szürke • - monstrum, sárga abla------- sokkal. A portán túl r ikoltó színű betűkkel adja tudtunkra a plakát, hogy westerníesztivál zajlik esténként a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A legnépszerűbb vadnyugati kalandfilmeket vetítik, kemény öklű tehenészlegények revolver - és ökölpárbajaival. Mi meg a somogyi állattartásról, a tehenészetekről beszélgetünk a másik épületben. Vesztett a western. A keszthelyi egyetem somogyi klubjának csaknem egész tagsága jelen van azon az esten, amelyre a szűkebb pátriából is érkeztek vendégek: dr. Csima Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének első helyettese, Orbán Csaba oktatási főelőadó, Tóth János hetesi és Járfás Zoltán bedegkéri tsz- elnök. Dr. Németh Lajos, a somogyi klub tanár elnöke örömmel mutatta be a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának néhány munkaelsőbbségét hangoztató nézetekkel szemben erősödtek azok. amelyek a csoportképződést, az együttlét örömét legalább olyan fontosnak tartják. Mit láttunk a hatvanas években és mit látunk most az amatőrszínpadokon? Érdemes ilyen összehasonlítást is elvégezni! Húsz évvel ezelőtt a közéleti töltésű művek színvonalas bemutatásával szerzett magának rangot a magyar amatőrszínjátszás. Kiemelkedő együttesekre figyeltünk föl. 1975-'tői elvétve találni csak fontos, közösségeket érintő, tartalmas műveket az amatőrszínpadokon, helyettük az úgynevezett privát szféra, vagyis egyéni kérdések kerültek előtérbe. Ezek után talán furcsa rátér* ni, hogy vajon miért nem becsülik meg kellően hazánkban az amatőrszínjátszást. Pedig föl kell tenni ezt a kérdést is, hiszen a mozgalom mai helyzete nem lehet független ettől. A legfontosabb feladatokból Máté Lajos kiemelte a falusi színjátszás föllendítésének szükségességét. Ezt szorgalmazza a Népművelési Intézet is. (E feladat fontosságát érzékeltette egyébként a tanácskozást követő bemutatósorozat. Erre mintegy fél tucat somogyi falusi amatőr színjátszó együttest hívtak meg.) A diákszínjátszás ügyét szolgálja a Népművelési Intézet pályázata, amelyre iskolában tanult drámák bemutatásával lehet jelentkezni. Az amatőrszínjátszás somogyi helyzetképét vázolta Vértes Elemér, a megyei színjátszó-szakbizottság vezetője. Az idei művészeti szemlén bebizonyosodott, hogy mintegy ötven-hatvan együttes működik megyénkben, közülük tíz-tizenötnek a tevékenysége folyamatos és kiemelkedő értéket teremtő. A Fonómunkásklub fóruma a megye amatőrszínjátszó mozgalmának. s biztosít.)« az országos vérkeringésbe való bekapcsolódást is. Külön tanulmány témája lehetne az amatőrmozgalom és a művészeti szemle kapcsolata. Hiszen annak megítélése sem könnyű — mint a tanácskozás vitájából kiderült —, hogy mit tekintsünk folyamatos működésnek az amatőrmozgalomban. Ennek milyen feltételei vannak meg, illetve milyen feltételeket kellene biztosítani? Másrészt: a minősítések ugyan vallanak a munkáról, ám kell lennie más mércének is, amely pontosabban kifejezi az ama- törmozgalom helyzetét, állapotát. társát is: Sóvári Gizellát, a stúdió vezetőhelyettesét, Li- tauszki János rendezőt, Hídvégi József szerkesztő-riportert. A szavakat itt felváltották a képek. Somogybán forgatott Lépésváltás című filmjüket vetítették a pécsiek. I _ I A Lépésváltás a terme- I löszövetkezeti vezetés------1 színvonalát vizsgálja, a zt, hogy egy gazdaság irányítói hogyan határozzák meg a munka hatékonyságát. Tehát a legmegfelelőbb nézői közegben, leendő agrárszakemberek körében vetítették le ezt a negyvenperces elemző dokumentumfilmet, amelyet emberi sorsfordulatok drámája fűtött nézői élménnyé. Hiszen a tévériport- film alkotói olyan termelő- szövetkezeteket kerestek föl, amelyekben vezetőváltás történt. Megszólaltak azok, akik a korábbi gazdái voltak a gazdaságoknak, de azok is, akik mostanában kaptak bizalmat. A pécsi stáb olyan szövetkezeteket keresett föl, LATYI H. B. Cowboyok és tehenészek Vesztett a western Keszthelyen Lépésváltás a somogyi klubban KONYVBIRODALOM Kaput nyitottak a műveltségre Novemberi ajándék verőfény ömlik be a tiszta üve- gü ablakomon. A sugarak színes borítójú könyveket cirógatnak. Üj birodalma e2 a könyvnek. Könyvfellegvár akkor is, ha földszinti szárnyon található. Tíz- és fél ezer kötet várja az olvasókat A kaposvári Zrínyi Ilona Általános Iskolát bővítették az új szárnnyal. Dr. Várko- nyi Imréné igazgatótól tudjuk, hogy tavaly decemberben kezdődött a munka; két osztálytermet emelteik, s még egyet — könyvtárnak. — A szükség parancsolta, hogy megszülessen ez a könyvbirodaiom — mondja az igazgatónő. — A kötetek fali szekrényekben, egymás mögötti sorokban zsúfolódtak, bújtak meg ... „Menet közben” meg derülnek ki hiányosságok, hibák, de a könyvtárban folyó munka példás. Így Jehet. Érkezésünkkor ä Dési-Huber utca óvodásai távozták innen, majd isko-' laköpenyes lányok vették át a „hatalmat” könyvországban. Köztük fekete hajú, határozott pedagógus. — Könyvtáros vagyok — nyújt kezet Nagy Józsefné —; az Édosz művelődési otthon könyvtárának vezetője. Az ittlétem azonban nem véletlen. — Hogyan kerül a könyvtáros az iskolába? — Szoros kapcsolatban állunk ezzel az iskolával és két óvodával 1974 óta. Ötszázezer forint értékű könyvünk van itt. Örömünkre már itt tudjuk tartani a könyves foglalkozásokat. Az új tanterv a könyvtári oktatást, a könyvtárhasználatot is előírja. Az a közös álláspontunk alakult ki, hogy aki érti, az tartsa ezekét a foglalkozásokat. Rám esett a választás, és együttműködve az iskolai könyvtáros pedagógussal, örömmel teszek eleget ennek a kedves kötelességnek. S hogy éppen ovisokkiai találkoztak, az sem véletlen. Ezek a kicsik ide fognak járni ebbe az iskolába, hadd szeressék meg a könyvtár közvetítésével a leendő „munkahelyüket”. Kapunyitás ez. Ügy gondolom, a munkásművelődést hároméves korban kell kezdeni. A könyvek, a tudomány katonái hadoszlopok- ban sorakoznak a polcokon. Általános jellegű művek, filozófiai, valláskritikai, társadalomtudományi, sport, művészeti, irodalomtudományi, földrajzi és történelmi könyvek. Bő a választék a művelődéshez, szórakozáshoz. — Ebben a mi információrobbanásos korunkban eligazodást . segítő, ismeretterjesztő könyvek nélkül tanítani nem lehet — vallja Nagy Józsefné. A sürgölődő lányok leleplezik inkognitójukat; kék köpenyük egy-egy kiskönyvtaros klubtagot takar. — Amikor november hetedikére berendeztük a könyvtárunkat — meséli Csepeli Andrea —, mindenkinek jutott egy polc. Betűrendbe szedtük a köteteket, írók szerint. Nem kellett hívni bennünket, jöttünk örömmel! — Szeretek olvasni — vallja be Borda Kati —, főként a regényeket. Történelmieket, maiakat. Mindegy, csak jó legyen! Kiss Kriszti ezt mondja: — Azért járok a könyvtárklubba, mert nagyon érdekes ismerkedni az írás történetevei, az írásfajtákkal. A két nagy ókori kultúráról tanultunk. Agyag- táblakra írtak, ékírással.... — Itt azelőtt játszótér volt — szól közbe Sztankó Bernadett. — Amikor ez a szárny épült, már tárogattunk megnézni, hogyan áll a niunKa. Csikvár Tímea önzetlenségről tesz tanúbizonyságot, amikor ezt mondja: — Az irodalom szakkömö- sök is itt voltak, amikor berendeztük a termet. Nagyon jólesett, hogy az iskola könyvvel ajándékozott meg minket. A többiek — Malesevits Kati, Kovalovszki Éva, Ek- kert Kriszti, Lugosi Anett — meg mindig serénykednek, a visszahozott köteteket teszik helyre. Dr. Várkonyi Imréné arra Is utalt, hogy nemcsak a könyvtáros-csoport van otthon ebben a teremben. — Szaktárgyi órákat la tartunk itt, vetélkedőket rendezünk, úttöröfoglalko- zások helyszíne is a könyvtár. Hálásak vagyunk a VBKM-dolgozóknak, akik társadalmi munkában segítettek a tárgyi környezet megteremtésében. A foglalkozásokon rajzok készülnek olvasásélményekről, órai ismeretekből. A legjobbak a falra kerülnek. Mindig várja k:A,,'tás is az érkezőt. Üj könyvekből, időszerű művekből. Csoda, hogy a konyhás és takarító néniknek is kedve támadt könyvet kölcsönözni innen? Leskó László amelyek — Somogybán már a kormányprogram előtt gondoltak a gyenge téeszek injekciózására, illetve a teljes gyógyulás feltételeinek megteremtésére — olyan segítséget kaptak, hogy talpra állhatnak. Ha a vezetőség és a tagság együttműködése az eddiginél magasabb szintre emelkedik... S ez az a konfliktuslehetőség, amelyet rendkívüli érzékenységet tanúsító módon bontott ki a film alkotógárdája. Megszólal például a nagyatádi szövetkezet volt elnöke, aki lépni akart, _ de akkor még ezt a támogatást nem élvezhette a szövetkezet. Az irányítás központi módszerei is mások voltak. Az új elnök kemény kézzel igyekszik'vezetni, ehhez „háttérként” rendelkezésére állanak a megfelelő anyagi eszközök. Atádon, de Tabon is — ahol 1979-ben nyolcmillió forinttal volt kevesebb a termelési eredmény, mint ahogyan tervezték — fölmerült a szakemberbázis hiánya. Ezekben az úgynevezett egyedi rendezésű téeszekben lehetőség nyílt megteremtésére, de legalábbis a színvonal növelésére. A film legdrámaibb s egyben legbonyolultabb konfliktushelyzetet elénk táró része Bedegkéren készült, ahol három elnök is megszólal s a tagság egy-egy képviselője szinten lehetőséget kap véleménye kifejtésére. Ez a jó termőterületen gazdálkodó teesz a meghasonlottság képét mutatta: a háztáji és a közös ellentétét, a melléküzemági tevékenység . konfrontációját. A kép olyan bonyolult, hogy itt és mo6t nem vállalkozhatunk a teljes problémakör idézésére. Ez a „termelési dráma” továbbgondolásra érdemes; Bedeg- kért még sokszor fölkeresik majd a pécsi televíziósok, hogy bemutassák: sikerül-e az új vezetésnek élnie a lehetőséggel. Hogyan bekül meg! —, ha megbékül — az egyéni és közös érdek; egykori vezető és jövevény szakember képes-e együtt munkálkodni. Olyan alkotó beszélgetés alakult ki a film megtekintése után a keszthelyi somogyi klubban csütörtök este, amelynek e sorok írója már régen nem volt tanúja. Gayer Béla klubvezető — ő tartja a kapcsolatot a hallgatók és a szülő- megye vezetői között — kérdéséi szinte gátakat szakítottak fői. Azt hiszem, az estet jelenlétével megtisztelő rektorhelyettes, dr. Búzás Gyula is somogyinak érezte magát a pergő, szenvedélyes dialógus alatt... A somogyi hallgatók mindenre kíváncsiak voltak. A tévéfilmikészítés körülményeire ugyanúgy, mint a szövetkezet önállóságának mibenlétére. Rákérdeztek a vezetőnevelés jelenlegi gyakorlatára. a fiatal szakemberek élet- körülményeire, átlagjövedelmére, a középvezetői réteg fölkészültségére, a kedvezőtlen adottságú téeszek idei eredményeire, a vezetői felelősség határaira stb. Dr. Csima Ferenc és a somogyiak állták a sarat. A szülőföld válaszolt! L. ISOMOGYI NÉPLAP 5
