Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

Az útkeresés hónapjai Népszerű a kord is, a vászon is Nem múló divat A lengyeltóti tsz-nek a hetvenes évek közepén me- gyeszerte figyelmet keltő ter­melési eredményei is voltak. 1977-ben még ötmillió forin­tot meghaladó nyereséggel zárta az évet, két évvel ké­sőbb már csak négymillió volt a gazdálkodás haszna, 1980-ban pedig mindössze 264 ezer forint. A szakem­berek jól tudják, hogy ilyen „technikai nyereség” legföl­jebb a mérlegkészitők ügyes­ségét mutatja, és nem a va­lódi eredményességet. Voltaképpen már akkor nyilvánvaló volt, hogy az elnök jószándékú erőfeszíté­se és tapasztalata nem eleg a gazdálkodás újbóli meg­szilárdításához. S az is, hogy a gazdaság az előző két évben már csak az egyen­súly látszatát próbálta meg­őrizni. Időt akartak nyerni, s közben csak vesztegették az időt. Tavaly az év végén készült mérleg már csaknem ötmil­liós veszteséget mutatott A számok egyre figyelmezte­tőbbek voltak. A növénytermesztési fő- ágazat a 100 forint költség­re jutó jövedelem alapjan tavaly utolsó előtti lett a megye tsz-einek sorában. A kukoricának például min­den hektárja 2770 forint veszteséget „termett”. Ráfi­zetéses volt az állattenyész­tési ágazat is. A jövedelme­zőséget tekintve a megye 78 gazdasága között a 75. he­lyen álltak. Két évvel ko­rábban sem volt sokkal ró- zsásabb a helyzet, csakhogy akkor még a melléküzemág nyeresége képes volt ellen­súlyozni a mínuszokat. A tartalékok azoítban elapad­tak. Időközben jó szakemberek sora távozott a tsz-tőL A maradók egy része saját pe­csenyéjét sütögette, míg a többiek tehetetlensegük tu­datában vártak a végkifej­letet. Egy rugalmas termelési szersezetvá.tás, a valós hely­zet pontos,. közgazdasági elemzése vagy például a munkaszervezés javítása ta­lán még két éve is változást hozott volna. Csakhogy nem voit, aki e lépeseket meg­tegye! Egyeseknél hiányzott a megfelelő szakmai fölké­szültség. másoknak nem állt érdekükben a tisztánlátás. Akadt, aki egyszerűen csak nem tudott nemet mondani. A gazdaságban érzékelhe­tően lazult a munkafegye­lem. A dolgozók egyre több­ször haiLották: csinálják, ahogy jónak Iá‘jak. Volt, alti egyideig élvezte is ezl. az. emberek többsége azonban aggodalommal figyelte a nemtörődömség jeleit. Vitakan. hogy egy vezetö- segcsere olyan fordulópont, amely előtt minden rossz volt s utána minden rózsa­szín. A gazdaság koraDbi vezetőinek is voltak példa- adó lépései, és nem zárható ki az sem, hogy az uj irá­nyítok is követne* ei majd hibákat. A múlt év végere össze­sűrűsödött gondok nem fe­led te tnetik, hogy a korábbi vezetes a megyeben az elsők között ismerte föl az ipari tevékenység fejlesztésének jelentősegét. És azt sem, hogy töob termeiestechnoló­gia; módszer alkalmazásában úttörő szerepet vállaltak. A korábbi elnök tapasztalata, emberismerete, nyíltsága és közvetlensége ma is becsü­lendő vezetői erény. Csupán mindezt elismerve igazságos leírni: elkerülhetetlen volt a vezetőségcsere. A tavasszal munkába állt 32 éves elnöknek talán nincs annyi tapasztalata. mint elődjének volt, az emberek­kel és a feladatokkal is is­merkednie kell még. magas lakú szakmai föiaeszu.tsege. kiapadhatatlannak latsző energiája s tóként korszerű üzemgazdasági szemlélete azonban olyan adottság, amely esélyt kínál — hogy munkatársaival közösen meg­találja az új irányt. Az új vezetőség feladata látszólag nem túl nehéz. A tsz termeszed adottságai job­bak a megyei átlagnál. Már az idén elkezdődött a terme­lési szerkezet átalakítása. A növénytermesztésben mérsé­kelték a kukorica s növeltek az ipari növények vetésterü­letét. Az állattenyésztésben fölszámolták a korszerűtlen, s belátható időn belül nye­reséggel nem kecsegtető szarvasmarha-ágazatot.. Épü­leteiben az angora nyúl és nutria tenyésztését kezdték el. Új termelési rendszer keretében fejlesztik a ser­téságazatot. s tovább bőví­tették hagyományos ipari te­vékenységüket. Aligha volna eieg hely fölsorolni a szükséges vál­toztatásokat: Az energtaföl- hasznalás ésszerűsítése, a b - zonvlati rend. a munkafegye­lem vagy a szervezettség ja­vítása egyaránt ^ürgető fel­adat. Hogy a gazdaságban az adottságokhoz képest mennyi volt a tartalék, jelzi: a múlt évihez képest negyedével nőtt a kukorica termésho­zama. holott semmi egyebet nem tettek, mint idejében, megfelelő tőszámmal elve­tették. . . Jelentősen javítja a gaz­daság fejlődési esélyeit az idén lezajlott egyedi rende­zés. Ennek keretében mód nyílt részben elöregedett géppark kiegészítésére és a legszükségesebb fejlesztések megkezdésére. Az utóbbiak közül legfontosabb a sertés­telep rekonstrukciója, az ipari tevékenység bővítése, valamint a tehénistállók át­alakítása a nyúltenyésztés céljaira. A gazdaság ered- ményessegének javítása ér­dekében vállalt KISZ-ved- nökség elsősorban a szakéin- bergondok orvoslását, vala­mint a tsz kapcsolatrendsze­rének felfrissítését gyorsít­hatja meg. A mai lehetőségeken belül tehát minden feltétel meg­van ahhoz, hogy a lengyel­tóti tsz három éven belül adottságaihoz illően gazdál­kodjon. Ezt a célt azonban csupán akkor érheti el, ha az új vezetők — a szakmai irányítás színvonalának ja­vítása mellett — képesek lesznek új bizakodást »éb­reszteni az emberekben és ha a kétkedők támogatását is elnyerik. A lengyeltóti tsz tagságának mindenekelőtt önbizalomra van szüksége a minden jel szerint megtalált úton. Bíró Ferenc Annak idején többen meg­jósolták, hogy ez is csak olyan divathóbort, mint a többi, majd elmúlik — már­mint a farmer. Tény, hogy ezelőtt pár évvel fél vagy éppenséggel egesz fizetések arán lehetett hozzájutni az áhított ruhadarabhoz. Hogy mégsem amolyan múló di­vat, hanem nagyon^ is kere­sett cikk, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy Lewi’ Strauss több mint egy évszázaddal ezelőtt alapítot­ta a gyárát. Nekünk somo­gyiaknak igazán nem kell messze mennünk, hogy va­lódi márkás farmerhoz jus­sunk. Marcaliban már evek óta készülnek a minden pró­bát kiálló nadrágok, melyek igaz, hogy nem a legolcsób­bak, ám szinte einyúhetetle- nek. A marcali „farmergyár” vezetőjével, Bnjtor Ferenccel beszélgettünk az idei évről, eredményekről és gon dókról. — Sajnos, voltak problé­máink — mondja Bojtor Ferenc —, mégpedig az alap­anyag-ellátással. Nem érke­zett meg időben az anyag, így a termelésben is voltak fennakadások. Ennek okáról azonban mi itt Marcaliban nem tudunk. Az év hátrale­vő részében, ha újabb fenn­akadások nem lesznek, a novemberi, decemberi tervet teljesítjük. — Voltak-e az idén fej­lesztések a gyárban? — Elkészült egy új csar­nok az ipari tanulók részé­re. Meglehetősen sok. szám szerint 127 tanulót foglalkoz­tatunk, akik a szakma gya­korlati részét itt az üzem­ben sajátítják el. A hónap végén beindítjuk az egy mű­szakos szalagot, mely első­sorban a do.gozók erdekeit szolgálja. De jo abból a szempontból is, hogy ők majd a nagyszaiagnak segi lenek be, részműveleteket végezve. — Hányféle terméket ké­szítenek ebben az erben? — Két hete álltunk visz- sza a hagyományos, azaz vászonnadrágra. Előtte négy­féle színben kordbársony alapanyagú farmert varrtunk — igen nagy volt hanta a kereslet. Nehezebb volt a Kord varrása, hozzá kellett szoKni az anyag kezelesehez. Minőségileg mégis elértük a kívánt szintet. Az év hátra­lévő részében már kizárólag vászonnadrágot készítünk. •— Hová kerülnek a Mar­caliban készült farmerek? — A hagyományos nadrág megy belföldre és külföldre is, az idén összesen kilenc- százezer darab. Az exportra szánt termékek Belgiumba kerülnek, az amerikai cég ottani gyűjtőhelyére. — A divatváltás okoz-e gondot a keresletben? — Abban az időszakban, amikor kevesebb farmert gyártottunk, naponta jöttek a levelek, telefonok, az em­berek érdeklődtek: hol tud­nának hozzájutni termé­künkhöz. A tömeges kereslet némileg esett, ám a belker- nek továbbra sem lesz gond­ja, hogy hol helyezze el a farmerexet. — Tervezik-e, hogy újabb fazonokat gyártanak? — Az elmúlt évek során volt egy.-két egészen apró változtatás, am ezt ma mar semmi sem indokolja. Jói bevall ez a fazon, ezt az „igazi” farméit keresik az emberek. Bővítették kiegészítő szolgáltatásaikat Termelési rendszerek Somogybán A, A. Elnök az iskolában Három évvel ezelőtt vizs­gálta a mezőgazdasági ter­melési rendszerek somogyi szervezését, működését és eredményeit a megyei népi ellenőrzési bizottság, s az akkori tapasztalatok, alap­ján. — az alapvizsgálat megállapításaira építve — feladatokat kaptak az üze­mek, illetve szervek a ter­melési rendszerek haté* konysagának növelésére. Az 1979. évi alapvizsgálatot most három évre kiterjedő utóvizsgálat követte,. a megállapításokat a közel­múltban vitatta meg a So­mogy megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. A megyei, illetve a mar­cali, a kaposvári és a nagy­atádi járási, meg a barcsi népi ellenőrök az alapvizs­gálattal érintett Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalatnál és a me­zőgazdasági termelési rend­szerekben gazdálkodó nagy­üzemekben nézték meg: a rendszerek működésének hatékonysága miként járul hozzá az üzemek eredmé­nyeinek javításához, az ex­port árualapok bővítéséhez; milyen akadályai vannak a hatékonyabb működésnek és ezeket hogyan lehet meg­szüntetni. A KSZKV-nál az előző vizsgálattal érintett utolso év 1978 volt, azóta tagjaik és partnereik száma meg­kétszereződött: az idén az első félévben mar 155 gaz­daság kapcsolódott a válla-. lat munkáját», s ezekben az üzemekben a tehenek száma megközelíti az 56 ezret (ez is több mint két­szerese az 1978. évinek). Ebben a-z évben — decem­ber 31-lg — mar hatvan­ezer tehennel számolnák, s ebből 53 500 tej-, a többi pedig húshasznosítású lesz. Közben jelentősen növeke­dett a vallalat műszaki és egyéb szolgáltatása a part" nerek részére, s az egyre szélesedő teveken.vseg ered- menyeaent dinamikusan emelkedett a bevétel, a nyereség. A rendszertech­nológiák fejlesztése keneté­ben az idén tavasszal ja­vaslatot nyújtottak be a Mezógazdasagi es Élelme­zésügyi Minisztériumhoz egy gyepre alapozott, ener­giatakarékos tehenészeti modellre. Ez a javaslat a tejtermelésen belül a fo­gyasztói és koncentrált ipa­ri tejet termelő állományok kialakításával foglalkozik, s a program nagyüzemi ki­próbálását a MÉM és a megyei tanács is támogatja. A vallalat működési te­rületen — a korszerű gyep­gazdálkodás révén — az in­tenzív gyepterület a mint­egy 21 100 hektárról 26 ezer hektár fölé nőtt, ugyanak­kor a fővetésű silókukorica területe kerek Ötezer hek­tárral csökkent. A takar­mány gazdalkod as további fejlesztésére a vetómagbe- szeraea bővítésével számol­nák és azt tervezik, bogy megszervezik a eyepszena export értékesítését: süó­tartósítószer-szabadalmat vásárolnák és új tejpótló tápszert forgalmaznak. Sza­mos üzem — az idén eddig harminckettő' — tart igényt fejlesztési, technológiai, ki­viteli tervek készítésére és arra, hogy — telepi re­konstrukció esetén — a vállalat végezze a műszaki ellenőrzést. E célra — ép­pen a KSKK V kezdeménye- zésére — májusban létre­jött az Invest, az Építéster­vező es -lebonyolító gazda­sági munkaközösség, s a hizlalást módszerek gyakor­lati bemutatásához meg­kezdték — tájegységenként — referenciaüzemek szer­vezését. Az üzemi igények kielé­gítésére u; szolgaltatasokat vezetett be az alapvizsgalat óta a KSZKV, részben az a lapd ijert, részben külön terítés fejében. A korábba NBB-vizsgalat után különö­sen az állategészségügyi szolgáltatások köre bővült — ezeket mmd több parl- nergazdaság hasznosítja —, és hasonló tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök a műszaki szolgáltatásokról is. Az alapvizsgalat nyomán el­hangzott a javaslat: a vál­lalat dolgozzon ki teljes tápsort a szarvasmarhák ré­szeire. Ezt a tápsort azóta mar forgalmazzak is. Vizsgalati jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy a KSZKV sokat javított a szarvas-. marha-tenyésztés helyzetén, következésképp továbbra is igényt tartanak működésé­re a partnerek. Mindössze egy termelőszövetkezet — s ez sem somogyi — jelezte, hogy elégedetlen a szolgál­tatásokkal. Jóllehet több üzem is kifogásolja az egyes díjtételek nagyságát, a költ­ségnövekedéseket is figye­lembe véve azonban meg­találják erre a magyaráza­tot. Az utóvizsgálat kiterjedt a megyénkben érdekeit nö­vénytermesztési rendsze­rekre, azoknak az üzemek­kel kialakított kapcsolatá­ra is. Megszűnt a korábban okkal kifogásolt kettősség: ma már csak kivételes eset­ben tartozik egy-egy üzem egyszerre két rendszerhez is. Noha a kialakult kap­csolatokat az üzemi veze­tők kivétel nélkül jónak tartják, figyelmeztető a né­pi ellenőröknek az a tapasz­talata, mely szerint egyes rendszerek nem az egész gazdasag eredményes mű­ködését tartják szem előtt, hanem az ágazat erdekeit. Esetenként képtelenek meg­oldana a szocialista import­ból származó nagygépek -szervizellátását, és hiányzik a jövedelem növelésére ki­alakítandó közös érdekelt­ség — állapította meg a megyei NEB, s fölhívta a figyelmet a helyzet javítá­sát szolgaló további tenni­valókra. H. F. Természetesen sok elnök volt már az iskolában, s ez­zel meg csak nem is a köte­lező altalános iskolára, ha­nem a koraboan dívó elnök- kepzőre gondolok. Nemreg hallottam, hogy az egyik mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnöke osztályfőnö­ki órát tartott a helyi isko­lában, ami nemcsak forma­bontó, hanem úgy látszik, hogy célszerű ténykedés is. Az első kézből való felvilá­gosításoknak merhető a hasz­na. A fiatal állattenyésztők, növénytermesztők, szerelők és traktorosok egy-egy ilyen elnöki óra után kezdtek meg­inogni abbeli elhatározásuk­ban, hogy lalujuktól távol keressenek munkát, majdan — ha arra kerül a sor —, amikor közel is lehet. A termelőszövetkezet ve­zetője tájékoztatott és tájé­kozódott. Arról is, hogy' a fiatalokban milyen elképze­lés él a közös gazdaságról. Legyünk őszinték: elég torz. Nincs értelme sokadszor el­mélázni azon, hogy milyen történelmi változások ered­ménye mindez. Az, hogy egy nem túlságosan nagy falu iskolásai a lakóhelyükön le­vő gazdasággal kapcsolatban tájékoztatásra szorulnak. Az elnöki példa mindenesetre előremutató, és fergeteges iramban követni kellene. Arra gondolok, milyen el­bűvölő lenne, ha valamelyik vezérigazgató — minden pro­tokoll és díszkíséret nélkül — beállítana egy napon va­lamelyik brigadgyűlesre. Tá­jékoztatni és tájékozódni. Egy rangos sütőipari főnők beülhetne valamelyik hajnali kény erszallító autó vezetője mellé. A szállodák sorát fenntartó cég feje egy este a legkisebb bisztrójukban va­csorázhatna. Egy fővasutas a „fekete vonattal” érkezhetne a fehérgyarmati állomás el­lenőrzésére. Természetesen tájékozódás céljából. Amiből aztán megfelelő időben, he­lyen es körülmények között tájékoztatás is születhetne. .. Aki mindezek után idea­lizmust emleget, annak va­lószínűleg van nemi igaza. Aki netán demagógiát, an­nak nincs. Néhai Erdei Fe­rencnek például munkamód­szere köze tartozott minisx- terelnök-helyettes korában, hogy titkárságán megadott egy útirányt. Es elment más­fele, ahol még véletlenül sem várták. Szó sem volt va­lamiféle Harun al Rasidos- kodasról vagy az álruhás Mátyás király modernizált változatáról; egyszerűen csak az áttételek nélküli tá­jékozódás igénye öltött szo­katlan formát. Aki volt ka­tona, tudja, milyen változá­sokon megy át egy laktanya, ha előre ismerik a tábornoki szemle időpontját. A termelőszövetkezeti el­nökök a világért se vegyek at az osztályfőnökök funk­cióit! A vezérigazgatók is elsősorban vezérigazgassa­nak. De ha közben valami újat csinálnak, az se baj... O. I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom