Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

Ara: 1,40 Fl SOMOGYINÉPlAP ; A Z M S ZIVI P SOMOGY MÉG YEOBIZ^ÓT T SÁG Á N A K LA P/J A , í. - ' • ; ' .' 1 • / • • XXXVIII. évfolyam, 272. szóm * 1982. november 19., péntek Madridi találkozó A spanyol, fővárosban teg­nap a szerkesztő csoport ülé­sével folytatta munkáját az európai biztonsági és együtt­működési találkozó. A kong­resszusi palotában megtar­tott délelőtti és délutáni zárt üléseken Berényi Pál, a ma­gyar küldöttség tagja elnö­költ. Délelőtt az államközi kap­csolatok elveihez fűztek meg­jegyzéseket a delegátusok, közelebbről a semleges és el nem kötelezett országok múlt decemberi záródoku­mentum-tervezetének első fejezetéhez. A csütörtök délelőtti ülé­sen. amely több mint két órán át tartott, a delegációk véleménye szerint tárgysze­rű légkör uralkodott, a fel­szólalók véleményt nyilvá­nítottak a in unkaokmányról, megindokoltak beterjesztett módosító javaslataikat, illet­ve vitatkoztak ezek jogo­sultságáról A délutáni vitában a hu­manitárius és egyéb jellegű együttműködés kérdései sze­repeltek napirenden. A SZOVJET IRODALOM NAPJAI Ismerkedés A magyar kulturális, Iro­dalmi intézményekkel is­merkedtek tegnap a szovjet irodalom napjai eseményso­rozatára hazánkba érkézért szovjet író- es költővendé- gok. Ellátogatlak a Szovjet Irodalom című folyóirat szerkesztőségébe, ahoi E. Fehér Pál főszerkesztő-he­lyettes tájékoztatta a szovjet íróküidöttség a baráti or­szág 11 te : a tu rátának ma- gvarorszagi népszerűsítésé­ről, megjelentetéséről. Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek fi fejlesztés gátja a pénztelenség Kedvezőtlen adottságú me­zőgazdasági üzemek fejlődé­sének közgazdasági feltéte­leivel és lehetőségeivel fog­lalkozó kétnapos országos tanácskozás kezdődött tegnap csaknem kétszáz szakember részvételével. Mint többek között el­mondták, a legutóbbi vizs­gálatok szerint jelenleg há­romszáznyolcvanöt tartósan veszteséges, illetve alacsony jövedelmű termelőszövetke­zet van Magyarországon. Kö­zülük százkilencven a ked­vezőtlen földrajza adottságok miatt, kilencvenöt pedig a vissza-visszatérő ar- és bel­vízkárok miatt tartozik ebbe a kategóriába. E gazdaságok­nak állami támogatással, a társadalmi segítséggel és más gazdaságokkal együttműkö­désben képesek fenntartani magukat. A tanácskozás elő­adói és felszólalói azonban rámutattak arra is, hogy szá­mos gyenge termelőszövetke­zetben a kedvezőtlen föld­rajzi adottság csak az egyik összetevője a veszteséges gazdálkodásnak. Helyenként és rendszerint következ­ményként más negatív té­nyezők is halmozódnak: nincs hozzáértő szakember, hiszen nincs ami az adott gazdaságban vonzza az ag­rármérnököket, közgazdászo­kat, s általában nehéz olyan segítő partnert, erősebb me- .zőgazdasági üzemet találni, -pjnely bizonyos termelési te­rületen kooperálna a gyen­gébbel. Gond az is, hogy a Ki tevékenység A mezőgazdasági termelő- szövetkeze lek majd mind­egyike ma már foglalkozik valamilyen, nem szorosan vett' mezőgazdasági tevé­kenységgel. A kiegészítő te­vékenység érteke tavaly meghaiadta a 60 milliárd forintot, ami a közös gazda­ságok összes - termelési érté­kének mintegy harmadát ad­ta — állapította meg a TOT szeiknazaoan megren­dezett tanácskozáson, ame­lyen az alaptevékenységhez szorosan nem tartózó mun­kák helyzetét és a fejleszles lehetősegeit vitattak meg. A mezőgazdasági termelé­sen kívüli tevékenység az el­múlt 5—6 evben eg'enlele: sen, évente átlagosan 18—20 szazaiéi: kai növekedett. A termelésen belüli aránya azért ilyen magas, mert a rendelkezések szerint az alaptevékenységtől külön kell választani az élétmi- szer-feldolgozást. és például a háztáji integrációban vég­zett kereskedelmi tevékeny­séget is. amelyek jelentős bevételekhez juttatják az üzemeket. Az értekezleten rámutatlak arra, hogy ezek a munkák természetes részei egy-egy mező gazdasági nagyüzem tevékenységének, léven, hogy helyben megter­melt és mezőgazdasági ere­detű alapanyagok feldolgo­zásáról, forgalmazásáról van sző, s indokoltnak tartották a megkülönböztetést. Sokan bírálták az érte­kezleten az úgynevezett ván­dorló brigádokat, amelyek az iparból a tsz-be, majd on­nan vissza, a munkahelyek között kiszámíthatatlanul vándorolnak. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, a ké­tes munkaerkölcsű csapato­kat távol kell tartani a kö­zös gazdaságoktól. A beszá­molók szerint a tsz-ek nem mezőgazdasági tevékenysé­gének keletében gyártott termékekre és a szolgáltatá­sokra tartós igény mutatko­zik. lehetőség szerinti legoptimá­lisabb ternieie&i szerkezet ki­alakításához nincs pénze a gazdaságnak, nem tudja be­szerezni az ehhez szükséges célgépeket, gépsorokat­A tanácskozás résztvevői mindent összesítve úgy fog­laltak állást, hogy a visaza- visszatéröen veszteséges, tá­mogatásra szoruló gazdasa­gok viszonylag nagy számá­ra, illetve a birtokaikban le­vő tér méter ü le tek .nagysága miatt az állami támogatást tovább finomítva, de feltét­lenül fenn kell tartani, ugyanakkor — mint azt a vitában felszólalok hangsú­lyozták —, fokozat! kell a gazdaságok kölcsönös. elő­nyökön alapuló együttműkö­dését, különbőzé társulá­sokat kell -létrehozni es ki kell terjeszteni az „erősebb segítse a gyengéket,-’ moz­galmat. Azokon a helyeken viszont, ahol a kedvezőtlen földrajzi adottságok — a domborzati viszonyok, az ál­landósult talajvizenyó és a belvizek — miatt a mezőgaz­dasági termelés csak mini­mális mértékben lehetséges, kisüzemi jellegű termeiés- szervezesi megoldásokat -kell keresni es alkalmazni, vagy különféle szolgáltatásokat végző melléküzemága k lét­rehozását kell szorgalmazni. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasagi üzemek hely­zetével foglalkozó országos tanácskozás ma folytatódik. A szovjet íródelegáció fel­kereste az Európa Könyv­kiadó szerkesztőségét is, ahol Gerencsér Zsigmond főszerkesztő számolt be a klasszikus orosz és a mai' szovjet irodalom magyaror­szági kiadásáról, a szovjet irodalmi élet újdonságait, je­lentős alkotásait nyomon kö­vető kiadáspoiitikáról. Délután a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házába® baráti találkozón vettek reszt a szovjet alkotók. A rendez­vényen, amelyen Fodor András, a Magyar írók Szö­vetségének a letnöke üdvö­zölte a megjelenteket, a szovjet vendégek találkoztak műveiket magyarra ültető műfordítóikkal, írókkal, köl­tőkkel és tapasztalatokat cseiéltek a fordítással kap­csolatos művészi műhely­munka kérdéses ről. A szabadság jelképe A Don és a Volga közti sztyeppét 1942. november 19-én kora reggel hatalmas erejű tüzérségi sortűz rázta meg. Négy hónapos, sok véráldozatot követelő védelmi harcok után Sztálingrádnál megkezdődött a szovjet csapatok táma­dása a fasiszták ellen. A Volga partján folyó nagy ütközet befejező szakaszába lépett. A szovjet csapatok bekerítették, majd 1943. február másodikára megsemmisítették az ellen­ség 330 ezer fős hadseregét. (Folytatás a 2. oldalon) Szerződéses kapcsolatok A mezőgazdaság! termelőszövetkezetek szerződéses kap­csolatainak tapasztalatait énekelte tegnap a termelöszö retkezetek megyei szövetségének elnöksége. Állásfoglalá­sában körültekintően meghatározta az ismétlődő problémák megszüntetese érdekeben végzendő feladatokat A he rínék értékes Kési szer ­ződéseknek, a szerződéses kapcsolatoknak mindig is meghatározó szerepe volt a szövetkezetek tevékenységé­ben. Joggal hangzott el teg­nap, hogy napjainkban ezek­nek a korábbinál is nagyobb szerepet kell szánni. A szer­ződések nem teljesítése, egy­oldalú módosítása ma súlyo­sabb következmennyei jár, mint máskor. Széles körű vizsgálat és tények sokasaga bizonyítja, hogyi az egyenrangúságot, az erdekosszóangot meg nap­jainkban is csak részben tükrözik az érvényes szerző­dések- Változatlanul az az alapvető gond, hogy a szer­ződéstervezetek nem közösen készülnek. ,\z igazi, hogy a MÉM irányelve előírja, hogy a szerződéses űrlaptervezetet egyeztetni kell a trösztök­nek és az országod , vidraia­toknak a TOT illetékes fő­osztályával, a megyei válla­latoknak pedig a . tsz-sző vét­séggé! — csakhogy ez nem mindig és nem minden eset­ben történik megfelelő kö­rültekintéssel. Méltán igé­nyelte az elnökség a megyei tsz-szóvetségtől, hogy erre a fontos érdekképviseleti munkára a jövőben sokkal nagyobb figyelmet fordítson, idejekorán lássa el ezt a feladatot, és a szövetség is, a TOT is tájékoztassa az üzemedet a megállapodás­ról, a kialakított állásfogla­lásról. Javaslatként hangzott el, hogy érdemes lenne el­vegezni a szerződ esegyezt e- tést a termelési rendszerek­nél is. Az elnökség méltán illet­A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet évek óta jelentős ősszeggel támogatja a községben a szociális fejlesz­tést. A képen az uj 50 személyes óvoda, mely a tsz hozzájárulásává! épült (MTI-fotó — Oláh Tibor felv. = Teiefotó = KS) te éles kritikával a szerző­dések utólagos módosítását, a felvásárlási ár egyoldalú megváltoztatását, a rendkí­vüli gyakori és főként a tervezettnél nagyobb termés esetén jellemző minőségi <C fákat» -Am ezzel együtt Öw- kritikusan vette számba azo­kat a hibákat is, amelyek- a „saját portáján” tapasztal­hatók. Ezekáek sorába tar­tozik, hogy a szövetkezetek egy része gyakran nem ve­szi igénybe o jogászi közre­működést a szerződés meg­kötésénél, jóllehet ez.t ki­mondja a tsz.-törvény. Elő­fordul az is, hogy hátrányos következmennyei nem szá­molva, kényelmi vagy egyed okok miatt, változtatás nél­kül aláírják a szerződést, s ezzel — mintegy hivatkozási alapot teremtve — elveszik más. szövetkezetektől a vita lehetőségét. Úgy hangzott el a tegnapi tanácskozáson, hogy nagyobb egységre, szemléletbeli változásra vol­na szükség a szövetkezetek részéről is- Ennek érdekében éppúgy kell tenniük az üze­mi vezetőknek, mint az ér­dekeiket képviselő szövetség­nek. A szerződések teljesítése körül számos gond van, s ezek egy része szinte króni­kusan ismétlődik. Elgondol­kodtató, hogy ennek ellené­re kötbér- vagy kártérítési igénnyel alig-alig lépnek föl az üzemek■ A vizsgálat ta- •núsága szerint ennek az az oka, hogy a gazdasági erő­fölényben, a monopolhely­zetben levő vállalatoktól tar­tanak üzemek — gondolván, hogy a jövőben károsan hat kapcsolatukra. Ezen változ­tatni a szerződéses fegyelem megszilárdításához ez fontos lépés lenne. Találó megállapításként hangzott el a tanácskozáson: termelőszövetkezeteink elis­merésre méitóan megtanul­tak és tudnak termei ni, a kereskedelmi munka ban azonban meglehetősek az el­maradások. Fontos szövetke­zeti érdek, hogy az érdek- képviseleti és a felügyeleti szervek segítségével fokoza ■ tosan és mielőbb megszűr - jón ez a hátrány. T. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom