Somogyi Néplap, 1982. november (38. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

BT Évente 60 ezer autógumit futóznak Háztáji kisgépek szervize A tat» Béke Tsz fölismer­te annak, lehetőséget, hogy olyan melléküzemagakat jó kereseti lehetőségeket biz­hozzon létre, amely helyben tosít a társközségekben elő emberek részére. A Tanhoz tartozó társközségekből ugyanis sokan járnák Sió­fokra, Tamásiba, Szekszárd- ra, sőt meg távolabbra is dolgozni. Így hozták letre gumifutó- zó üzemüket a múlt eszten­dőben. Lelik Zoltán üzem­vezető így tájékoztat mun­ka] ükről : — Az idén már 60 ezer teher- es szemelygepkocsi köpenyének futózását vé­gezzük el. termelési érté­künk 1982-ben 48,5 millió forint. Munkánk folyamatos Pécsről, Győrből, s más me­gyékből kapunk gumikat a tsz-kertól. Több helyen lé­tesítettek feüvásárlóhelyet. s ez iefentőseai segíti tevé­kenységünket. A gumiknak mintegy 30 százalékát mar i nem lehet felújítani, s a munka során jelentős meny- nyisegű gumipor is keletke­zik. Tervezzük — gepek be­szerzésével — ennek a hasz­nosításai is, eddig ugyanis Ausztriába exportáltuk. Ugyancsak a műit eszten­dőben hozta letre a szövet­kezet Tabon a szervizrészle­get, ahol háztartási gepek — a híradástechnikai be­rendezések kivételevei — és háztáji kisgépek javítását végzik. Emellett villanymo­torok. traszformátorok te­kercselései, villanykáiyhák bekötését is vállalják. A környező községekből egyre többen veszik igénybe e szol gál tatásukat, — fejőgépeket, kávedarálót, kertitraktort stb. hoznak: a részleg ter­melési értéke az idén meg­haladja az egymillió forin­tot — tájékoztatott Marosi Imre. Bábonyinegyeren meg­szüntették állattenyésztési telepüket, itt — társulásos alapon — újabb üzemet lé­tesítenek. A Taurus Gumi­ipari Vállalattal kötött meg­egyezés alapján, nyomdák, papírgyárak, textil- es élel­miszeripari. valamint más üzemek részere gumihenge­reket készítenek, újítanak föl majd a jövő év második fe­Megáll a számonkérés (és az ész) A Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának elnöksé­ge a közelmúltban a munka­jogi szabályok ervényesule- senek tapasztalatait össze­gezte, s határozatot hozott — egyebek mellett — arra, hogy a munkahelyi szak­szervezeti bizottságok, támo­gassak az olyan kezdemé- nvezeseket, amelyek szigo~ rubb felelösségrevonást cé­loznak a fegyelmi vétsége­ket elkövetőkkel, a leltár­hiányokért hibáztathatókkal szemben. Ezt indokolta a tá­jékoztatóban hallott több megállapítás, a vita és az eJóterjeszteshez mellékelt példacsokor, amelyhez — széljegyzetként — azt’talál­tam írni: „Megáll az ész!”. Nem ahhoz fűztem e meg­jegyzést, hogy 1981-ben a megye tizenhat fogyasztási szövetkezete 1316 esetben összesen több mint nyolc millió forint leltárhiányt ..hozott össze’. Nem is ah­hoz, hogy ugyanabban az időszakban a Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedel­mi Vállalatnál kilenc eset­ben 354 ezer, a Sévnél 40 esetben 360 ezer. a Somogy' megyei Vendéglátó Vállalat­nál a 94 esetben összesen 261 ezer forint leltárhiányt állapítottak meg. Pedig ezex a szamok is arra intenek, hogy ne menjünk el mellet­tük szó nélkül. Ami azon­ban énnél is eigondolkodta- több: o pénznek csak egy része terül meg... Az áfészek több mini nyoicmil- liós leltárhiányából például csak ötmilliót háHtonak át a dolgozókra. Szó szerint idézem azt az esetet, amely az említett „széljegyzésre” késztetett. „A bohönyei áfész tapso- nyi vegyesboltjában 495 ezer forint, volt a leltárhiány. A felelős boltvezetőt és he­lyettesét nem lehetett köte­lezni a hiány' megtérítésére, mert a munkáltató az anyagi felelősséget vállaló nyilatkozatot nem Íratta alá a munkavállalóval. Pont. Itt megáll a számonkérés. Mert leltárhiány ugyan van, alá­írás viszont nincs. Volt, nincs csaknem félmillió fo­rint . . . Aztán: „Visszatérő hiányosság hogy a leltárhi­ány megállapítására meg­adott jogvesztő határidőket a munkáltatók nem tartják be. s ez súlyos károkat okoz a társadalmi tulajdonban.” S itt megint felsorolás követ­kezik arról, hogy a mulasz­tások folytán az egyik áfész csaknem, a másak pedig több mint százezer forintos leltárhiány visszatérítésének a lehetőségétől esett el. Ha mindehhez figyelembe vesszük: a példákban szerep­lő munkáltatok közül egyik sem olyan gazdag hogy nem tudna mit kezdeni a pénz­zel, bizony nem értjük, máért kellett kidobná az ab­lakon. Pontosabban szólva: értjük. Azért, mert itt is, ott is elsiklik a ügyelem a ren­delkezések, utasítások fö­lött. s amikor érvényesíteni kívánják a felelősseget, ki­derül, hogy szaladhatnak; a pénzük után, azt ugyan senki meg nem ítéli már nekik, mert nem a m unka- vállaló követett el mulasz­tást, hanem o munkáltató. Visszatérve az S2MT el­nökségének határozatához: a szakszervezeti alapszerve- zetekneík a szigorúbb fede- lőssegrevonast előmozdító kezdeményezese csak akkor lesz célravezető, ha a mun­káltatók kivétel nélkül ér­vényt szereznek a társadal­mi tulajdon védelmét szol­gáló előírásoknak. Éneikül ugyanis — mint most is be­bizonyosodott — nincs alap­ja a számonkérésnek. Oly­kor egyegy aláírás, a fe­lelősséget előre elismerő és vállaló nyilatkozat százezer forintokat er ... H. F. létől kezdve, tehetőség nyí­lik arra is, hogy 40—50 em­bernek biztosítsanak mun­kát, s ezzel újabb 40—45 millió forinttal növeljék even te a tsz ipari termelé­sét. Ezzel együtt egy másik társközségben is folyik ha­sonló. műszaki gumicikket gyártó üzem létrehozása. Eddig a gyógyszeres üvegek dugóját — csakúgy, mint a gumihengereket is — kül­földről szereztek be: a ter­vek szerint 1984 elejeitói — ugyancsak a Taurussal tör­tént megallapodas alapján — már ők készítik. E cikkből lehetőség nyílik exportra is. Mindkét üzemhez a Taurus ad gépeket, segít a munká­sok betanításában. Ebben az üzemben' is 35— 40 ember foglalkoztatására lesz alkalom, s 35 millió fo­rinttal növekszik majd a Béke Tsz évi ipari termelé­se. Eddig is gyártottak évi 3—4 milliós értékben kü­lönböző műszaki gumiter­mékeket, s a tevékenységük értéke két éven belül meg­haladja a f0 millió forintot. Sz. L. Kellemes hétvége.. Szép új szokás alakult ki; mindenki tapasztalhatja pén­tekenként. A személyes ta­lálkozások, a telefonon való tárgyalások vegén kellemes hetvégét-köszöntéssel búcsú­zunk egymástól. Van ebben a jókívánságban egy bizto­san kiérezhető elismerés: hát bizony nagy áldás ez a sza­bad szombat. Ha jól gazdál­kodunk az idővel, akkor mindenre futja vasárnap es­tig. Egy kicsit szétnéztem teg­nap, mivel foglalatoskodnak az ismerősök. Megvallom, hogy szerencsésen választot­tam ki a tájékozódás napjai, hiszen az enyhe idő, a kel­lemes napsütés mindnyájun­kat derűssé tett. Cekkerrel ballag a főutcán az egyik gyarimunkás-isme- rősöm. A szokásos „honnan, honnan”-kérdésre mar nyit­ja is a cekker. száját, s mu­tatja a könyvtárból most ki­vett műveket. „Tudod, ilyen­kor jobban ráér az ember olvasni. .. A feleségem is nyaggatott valamilyen jó könyvért”. Egy sarokkal odább másik ismerősbe „üt­köztem”. Ö a jegyirodában járt, mert a család a Tűz- szekereket szeretne megnéz­ni. A tereken, az új városré­szekben kisbabákat tologató asszonyok csoportjait láttam, s megélénkültek a homoko­zók is. A házak előtt a fér­fiak kocsit mostak vagy sze­reltek. Sok ablakból tancze- ne áradt magnóról, a ház­beli tinik gyűltek össze egy fás szórakozásra. Igazi családias hangulatú minden hétvégé. Amióta a gyerekek is otthon vannak szombaton a szüleikkel, sok­kal több idő jut a közös programokra: elmehetnek kirándulni, akinek kertje van, ott élvezi a jó levegőt, mozog egy jó nagyot, dolgoz­gat egy kicsit. Benépesül a város közelében lévő' Dese- da-tó. A természet szerelme­sein kívül a horgászbarátok adnak randevút egymásnak. Mindenki máshol ■ eszik hétközben, a papa, a mama a munkahelyén, a gyerek az iskolában. A szabad szombat általánossá tálasa adta visz- sza a családi közös ebédek rangját. Nem égy asszony külön készül erre, hallot­tam, hogy egyre több recep­tet cserélgetnek a munkahe­lyeken, sorban mindenki ki­próbálja. Nagy az öröm, ha ízlik az ételkulönlegessey a családnak. Amíg anyuka főz, apuka előveszi az epiiokockat, ne­tán a kisvasutat, a társasjá­tékot, s vidáman telik el a délelőtt. Meghitt órák ezek, hiszen ilyenkor beszélgetni is lehet. S igénylik is külö­nösen a kamaszok, hogy meghallgassak az e heti szto­rijaikat, válaszoljanak a kérdéseikre. Hétköznap min­denki rohan, későn jön haza, bekapja a vacsorát, s már ül a tévé elé. A szombat es a vasárnap azonban egeszen más. Talán még senki sem ,,szá­molta ki" annak a hasznát, hogy a családok többsége valóban kipiheni magát, kel­lemes, jo érzéssel tölti el a hét veget, s felfrissülve megy hétfőn a munkahelyére, az iskolába. A tegnapi találko­zások és beszélgetések után még valamit hozzátennék: egyre többen kihasználjak a két napot: tanulnak, tájéko­zódnak, művelődnek. Ennek ígérete is benne van a pén­teki búcsúzásainkban: kelle­mes hétvégét. L. G. ÉPÍTÉS ÉS FENNTARTÁS Á lakásszövetkezetek harca Megyénkben. ffiaenhánom településen ötvenöt lakás- szövetkezet működik. Hat építő-, négy kettős felada­tot ellátó: építő és fenntar­tó szövetkezet van; a többi — tehat a nagy többség — csak fenntartással foglalko­zik. Majdnem négy es fel ezer otthon van ma e szer­vezetek tagjainak tulajdoná­ban. Most, amikor a lakásügyi rendelkezések nagy változá­sokon mennek at, a lakás­SOMOGYI KRÓNIKÁJA A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulá­sának napja 1949-től a világ ifjúságának ünnepe. A múlt heten emlékeztünk meg erről a napról, újólag hangot adva a világ fiataljai követelésé­nek: „Nem engedjük, hogy az ügyes kezeket, kiváló el­méket, az ifjúság lelkesedé­sei háborúban áldozzák fel.” Valójában a véletlen egybe­esése, hogy megyénkben ép­pen ehhez a hethet fűződik az ifjúság békevagyának, a testvéri együttműködésnek egy szép példa ja. Bolgár test­vérmegyénk, Kardzsali há­romtagú komszomoi küldött­ségé iátogatott hozzánk, es a megyei KISZ-bizottsággal uj együttműködési megállapo­dást írtak alá. Az ed­dig is meglevő, hagyo­mányos kapcsolatokon túl — delegaciócserek, kölcsö­nös tájékoztatók — ígé­retes, új vonásokkal gaz­dagodik az ifjúság testvéri kapcsolata. A nyári csere- üdültetésben eddig harminc magyar, illetve harminc bol­gár kiváló úttörő részesülhe­tett. A jövő évtől nyolcvan magyar, a tanulásban, az út- róromunikaÍMUt, mag/atanasa­ban példás kisdiák üdülhet a Fekete-tenger partján, és ugyanennyi bolgár úttörő nyaralhat a fonyódldgetí tá­borban, a magyar tenger partján. Első ízben kerül jö­vőre sor ópitőitábori cserére. Hai-minc bolgár fiatal jön hozzánk a Nagyatádi Kon­zervgyárba. és harminc so­mogyi fiatal utazik Kardosa­idba. ahol gyümölcsszedő épí­tőtáborban töltenek két he­tet. Ezzel a megállapodással függ össze, hogy testvérme­gyénk komszonyol vendégei a Kaposvári Mezőgazdasági Fő­iskola, néhány általános is­kola es a Dél-somogyi Állami Gazdasag meiiett ellátogat­tak a Nagyatádi Konzerv­gyárba is. ismereteket szerez­ve az üzem munkájáról, aho­vá társaik jönnek jövőre. Egy gondolattal ide kívánkozik egy másik, fiatalokkal össze­függő esemény: tartalmas és igen jól sikerült ifjúsági fó­rumot tartottak a Kaposplast- náL Itt is, mint ezekben a napokban szinte minden gaz­dálkodó egységnél, soxat fog­lalkoztak a jövő évi tervekkel. A napfényes, talán a remé­nyeket is felülmúló, szép no­vemberi hét kedvező feltéte­leket biztosított a mezőgazda­ságnak, a meg hátralevő munkák elvégzéséhez. A ve­tés befejezese után néhány helyen még a kukorica beta­karítása ad munkát, de csak napok kérdésé, és kiürül a határ. Sok helyen, mint pél­dául a kaposmérői Latinca Tsz-ben. átcsoportosították a traktoron dolgozókat, hogy gyorsított ütemben, két mű­szakban, ej jel-nappal végez­hessék az ősz utolsó munká­ját : a mélyszántást. Ahogy csendesedik a határ, úgy sokasodnak a munkák az irodákban részben a közelgő évzárásnál összefüggésben, részben a jövő feladatainak, terveinek összeállítása miatt. Sorra kötik az üzemek a ter­melési. értékesítési szerződé­seiket. es az is igaz. hogy ese­tenként az érdekek ütközése következtében parázs viták tüzeben születik megállapo­dás. Az sem véletlen, hogy ■ múlt héten a szokásosnál is több cukorrépát szállító te­herautót lehetett látni az utakon. A Kaposvári Cukor­gyár húszezer tonnia cukorré­pát dolgoztat fel bérmunká­ban a jugoszlávi&i Be lmon os­toron . A feldolgozásért a ré- pa&zeleflel és a termelt cukor harminc százalékával fizet a gyár. A szerződött mennyiség java részét leszállították a te­herautók a határig, ahonnan a jugoszláv fél viszi tovább a Somogybán termelt, a tava­lyinál sajnos alacsonyabb cu­kortartalmú répát. A télre készülődő faló köz­élete korántsem szunnyadó. Sőt talán a mezei munkák csökkenésével fokozódik az érdeklődés a héten tovább folytatódott falugyűlések iránt. A hét ele­jén — főként a kaposvári és a marcali járás községeiben — tizenkét helyen hívták ösz- sze a lakosságot, hogy szót váltsanak helyzetükről, gond­jaikról. fejlesztési elképzelé­seikről es lehetőségeikről. Fi­gyelemre méltó tapasztalat, hogy elsősorban a kisebb te­lepüléseken nyilvánult meg nagyobb érdeklődés a tanácsi beszámolók iránt. Ami pedig, a vissaar'on’ha- tatlan tél közeledtét jelzi: a múlt héten mar nem közle­kedtek. leálltak a balatoni hajók. Nem csoda, ha elfárad­tak, hiszen az idén rekord forgalmat bonyolítottak le; két és fél millióan utaztak a balatoni hajókon. Hétfőtől mar csak komp közlekedett, az is csupán egyszer fordult óránként az átkelni szándé­kozókkal. Vérös Maria szövetkezetek helyzetének fölmérése es tevékenységük fejlesztése különösen idősze­rű. Nemrég a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is tanácskozott e témáról. Sok tényt rögzített a testü­let elé került beszámoló, s jónéhány feladatot meghatá­rozott a végrehajtó bizott­ság. Ebből a gazdag válasz­tékot nyújtó ..■gyűjtemény­ből” két részletet próbáltunk alaposabban is szemügyre venni. A .somogj'i lakásszövetke­zetek áltál fenntartott laKás- aiiomany óriási töbősége vi­szonylag u.j, tízévesnél nem régebbi. így eddig kévés felújításra volt szükség, vi­szont számítani kell arra, hogy néhány év múlva fel­tétlenül — s egyszerre sok helyen — meg kell kezdeni a tatarozást. Az előjelek nem nagyon jók, de most még idejében föl lehet ké­szülni a feiláda tokra, A helyzet ugyanis az, hogy a felújítások anyagi alapja nincs meg, a szövet­kezet pénze általában nem volna eieg arra, hogy reno­válják a hazakat. S nem-, csak a tartalékolt forintok hiányoznak, hanem az épí­tőipari kapacitás is kévés. Ilyen gondokkal majd mind­egyik szervezet küszködik, de különösen nehéz helyzet­ben vannak a több száz la­kást fönntartó, nagy panel- házakkal „megrakott” szö­vetkezetek. Az anyagi ter­hekből bizonyara sósat kell vallatniuk a szövetkezeti ta­goknak. A felújítási kapaci­tás megteremtése pedig a Mészöv, a tanácsok es az építőipari cégek elhatározá­sain, együttműködésen all vagy bukik. A várható veszélyt min­denütt meglátták. így re­mélhető, hogy az anyagi, pénzbeli fölkészülést is meg­kezdik, és a technikai fel­tételeket is sikerül biztosí­tani. Ez utóbbiak terén már számításba vehető például a Sáev leanyvállalata. lehető­ség van a kisvállalkozások fölh aszna lására. A lakásszövetkezetek „har­cának” másik frontja meg . nehezebb összecsapásokat ígér. Minden valószínűség szerint ugyanis a lakásépí­tési szerkezet megváltozá­sa azzal jár, hogy egyre többen, akarnak majd ilyen formán otthont teremteni maguknak. Üj szövetkeze­tek alakulásával kell szá­molnunk, s várhatóan a meglévők építési szervezési feladatai is tetéződnek. ■E téren is meg kell ke­resni tehát a jó, a korsze­rű lehetősegeket. A szabá­lyozás megváltozása az alap­vető feltételeket megterem­tette. Most már a tanácso­kon a sor, hogy megfelelő építési terület biztosításával zöld utat adjanak a lakás­építésre szövetkezőknek. Az építőipari kapacitás szűkös­sége itt is jelentkezik. Ezen .némiképp segít, hogy az új pénzügyi szabályozók már lehetővé teszik a félkész házak megépítését. Azaz: ha például egy sorhazat kíván építeni egy szövetkezet, eh­hez úgy is fölvehető hitel, hogy szervezetten csak a „doboz” készül el s a tulaj­donosok maguk fejezik be az építkezést. A kérdést feszegetve kü­lön is kell szólnunk Kapos­vár belvárosának foghijai­rol. Ezeknek beépítése szin­te kívánja a szövetkezeti lakásépítési formát. S mi­vel a megyeszékhelyen vár­hatóak a legnagyobb Igé­nyek, ezt a lehetőséget mi­nél előbb ki kellene hasz­nálni. A tervezést meggyor­sítva. a kivitelezőt hamar megtalálva szükséges volna mielőbb megkezdeni ezeket a ioghi.ibeepítéseket. Gazda biztos, hogy alvadna az üres telkeken építendő szövetke­zeti házakhoz. Luthár Péter SOMOGYI NÉPLAP mai kommentárunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom