Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-02 / 231. szám

Gromlko-beszéd (Folytatás az 1. oldalról) seges emberében haragot és felháborodást keltett az a veres orgia, amelyet az ag- resszorok Nyugat-Bejrut pa­lesztin menekülttáboraiban rendeztek — jelentette ki a szovjet külügyminiszter a nemzetközi helyzet más kér­déseire térve. Rámutatott, hogy Izrael nem hajtotta volna végre agresszióját es a népirtást az Egyesült Álla­mokkal létrehozott úgyneve­zett stratégiai kocenzus nél­kül. — Az agressziónak szükségképpen súlyos politi­kai és erkölcsi vereséggé kellett változnia Azok. akik az izraeli politikát manapsag intézik, keveset gondolnak országuk jövőjére. — A közel-keleten nem le­het tartA* beke a független palesztin állam kerdesenek megoldása nélkül — szögez­te le a szovjet külügyminisz­ter. s megállapította, hogy az Egyesült Államok agyonrek­lámozott közel-keleti rende­zési terve eppen a palesztin nép jogait tagadja. Az ame­rikai elkepzeiesek Gromiko szerint teljesen megkerülik azt az elvi kérdést is; hogy Izraelnek fel kell adnia az összes megszállt területeket. — Kedvezően viszonyul a Szovjetunió az arab álla­mok csucserte.kezletén el­fogadott tervezési javasla­tokhoz — erősítette meg Andrej Gromiko, majd rész­letesen előadta az ENSZ- közgyűlés altalános vitájá­nak résztvevői előtt Leonyid Brezsnyev hatpontos közel- keleti rendezési tervét. Az iraki—iram háborúról szólva a szovjet külügymi­niszter kijelentette: kormá­nya ennek a konfliktusnak a tárgyalásos rendezese mel­lett van. s azt reméli, hogy más országok is beszüntetik kísérleteiket annak saját céljaikra való felhasználása­ra. — Az afgán nép ellensé­gei — mondotta Gromiko — a demokráciára vonatkozó közhelyek möge bújva pró­bálják megakadályozni az úi. valóban demokratikus rendszer megerősödését eb­ben az. országban. A szovjet álláspont szerint van lehe­tőség a politikai megoldás­ra. s azt az Afgán Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának javaslata tartal­mazza. Gromi ko kormánya támo­gatásáról biztosította az el nem kötelezett országon esz­méjét az Indiai-ocean térsé­gének bekeovezette változta, tásáról. s mindenek előtt javasolta a nagyobb hadi­tengerészeti egysegek távol­tartását. a haogy aivoriatOKtol es a tamaszpan tok bővítésé­től való tartózkodást. A bé­kés egyimás mellett élés jó példájaként említette a szovjet—indiai kapcsolatok alakulását. — Vietnam, Laosz. Kam­bodzsa népéi megválasztot­tak fejlődésük útját — mon­dotta Gromiko — magabiz­tosan halaidnak ezen az úton, visszaverve azokat az erőket, amelyek eltéríteni próbálják őket. A Szovjet­unió erélyesen síkraszáll ezek' mellett az országok mellett, továbbra is segítsé­get fog nyújtani nekik. Ugyanakkor kész keresni a térség biztonságának meg­szilárdításához vezető utat minden távol-keleti ország­gal. A Szovjetunió kész gya­korlati síkon megvitatni ezt a kérdést a Kínai Népköz­társaság és Japán részvéte­lével folytatandó tárgyalá­sokon A nukleáris fegyverekről folyamatban levő tárgyalá­sokról szólva Gromiko rá­mutatott: a genfi hadászati fegyverzetkorlátozási tár­gyalásokon a Szovjetunió egyelőre nem látja a másik fel megegyezési készségét. Gromiko felszólította az Egyesült Államokat. hogy amíg a kiegyensúlyozott, tu­dományos összehasonlításo­kon nyugvó megallapodas meg nem születik, vállalja­nak koteiezettseget a felek a hadászati egyensúly stabili­tásának megőrzésére. Az. európai közephatótá- volságú rakéták korlátozá­sáról szóló tárgyalások hely­zetét elemezve Gromiko rá­mutatott: a nulla változat­ként ismert amerikai javas­lat egyoldalú szovjet enged­mények követelésere épül, ezért nem elfogadható a Szovjetunió számára. — Wa­shington makacs ragaszko­dása ehhez a változathoz ké­telyeket támaszt az iránt, hogy valóban törekszik-e megegyezésre A szovjet külügyminiszter kormányának a nemzetközi b i ztonsag megszilarditasaval kapcsolatos őszinte szándé­kait illusztrálva két kerdes- nea a közgyűlés napirendjé­re való felvételét kérte, a nukleáris kísérleti robbantá­sok teljes betiltásáról pedig részletes szerzodester veze­tet terjesztett elő a leszere­lési bizottságban való meg­vitatás celjaoöl. Javasolta továbbá, hogy vitassak meg a nukleáris náború veszélyé­nek csökkenteset és az atom­energetika biztonságos fej­lesztését célzó erőfeszítések fokozásának kérdését. A nukleáris kíséri etekről szóló szeizodestervezet mel­lett a szovjet komrány bár­melyik napon kész a már megkötött szovjet—ameri­kait szerződés ratifikálására a békés atomrobbantások kolatozasaról — mondotta. A nyugat álláspontjának merevsege akadályozza ki­lenc eve a becsi haderő­csökkentési tárgyalások si­keres befejezései — állapí­totta meg a külügyminisz­ter. Az Egyesült Államok és partnerei nem hajlandók el­fogadni azt a szocialista in­dítványt, hogy' Közép-Euró- paban mindkét fél egyenlő szintre csökkentse fegyveres erőit. Ennél is rosszabb, hogy' a tárgyalásokon kívül kísérletek történnek az erő­viszonyok megváltoztatásá­ra. mint például az az ame­rikai—nyugatnemet megál­lapodás. amelynek értelmé­ben kiagyalt ürügyekkel újabb amerikai csapatteste­ket telepítenek Európába. Ugyanez vonatkozik arra a döntésre is. hogy az NSZK- beli amerikai csapatokat az NDK határainak közelébe helyezik at. — A Szovjetunió kezet nyújt minden országin aik, amely jó kapcsolatokra tö­rekszik vele — jelentette ki befejezésül Andrej Gromiko, hangoztatva, hogy ez az Egyesült Államokra is vo­natkozik. — Az amerikai nép — mondotta — aligha különbözik más népektől abban, hogy békeben kivan élni Egy hosszabb távú. el­vi alapokon nyugvó politika szempontjából tehát a szov­jet—amerikai kapcsolatok bomlasztásanak politikája az Egyesült Államok érde­keinek sem felel meg. Levél a főtitkárhoz Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken Javier Perez de Cuellar hoz intézett leveleben az ENSZ- tagországai elé határozati javaslatként terjesztette a Szovjetunió szerződesterve- zetét ,.a nukleáris fegyve­rekkel végzett kiserietek ha­ladéktalan beszüntetéséről es betiltásáról”. A dokumentum. amelyet ugyancsak pénteken tettek közzé az ENSZ leszerelési bizottságában való megvita­tás céljából. előirányozza, hogy a szerződésben részt­vevő országok vállaljanak kötelezettséget mindenne mű nukleáris fegyverrel végzett kísérleti robbantás betiltására. megakadalvoza- sára. es az ilyen robbantá­soktól való tartózkodásra minden fennhatóságuk es el­lenőrzésük alatt -lévő szfé­rában. legyen az, a légkör­ben. vagy azon kívül, bele értve a kozmikus térséget is. illetve a víz alatt és a föld alatt. Fontos pontja a szerződés- tervezetnek az, amely mora­tóriumot irányoz elő a bé­kés célú nukleáris robbantá­sokra Ennek értelmében az aláírók tartózkodnak az ilyen robbantások ösztönzé­sétől. vagy a kísérletekben való részvételtől, amíg (az államok) nem tisztázzák az ilyen jellegű robbantások végleges rendjét A nukleá­ris robbantásokról szóló szerződés hatályba lépését követően haladéktalanul megkezdődnének a tárgyalá­sok a békés célú robbantá­sok rendjenek végleges meg­állapítása céljából. A szerződéstervezet a to­vábbiakban az ellenőrzésre vonatkozó általános szabá­lyokról intézkedik, nemzet­közi és nemzeti eszközök fel- használását helyezve kilá­tásba Intézkedik a szovjet javaslat arról is, hogy az aláíró államok a szerződés hatályba lépése után is ál­landó kapcsolatban marad-, ianak. s konzultációkat tart­sanak, minden alkalommal, amikor ez a szerződés betar­tásának ellenőrzéséhez szük­séges A nemzetközi ellenőr­zési eszközök felhasználása az ENSZ keretei között tör­ténik majd az aláíró orszá­gok szakértőinek közremű­ködésevei. Magyar-afganisztáni kapcsolatok Gyógyszerért /uhbél és mazsola Stnber Sándor, az MTI munkatársa Írja: Afganisztán függetlenséget 1919-ben kiáltották ki, s a korábban angol érdekszférá­ba tartózó ország szuvereni­tását — a fiatal szovjet ál­lam diplomáciái es politikai támogatása réven — Nagy - Rritanniáva! is sikerült elis­mertetni. Az 1930-as évektől az ország belpolitikáját bur- zsoá reformtörekvések jelle­meztek. külpolitikáját pedag a pozitív semlegesség Af­ganisztán nem vett reszt a második világháborúban. A monarchiát 1973-6am a haladó erők és a katonaság tamogatasaval Mohamed Daud döntötte meg. kikiált­va a köztársasagot. Daud alapvető gazdasági, társa­dalmi változásokat, forra­dalmi átalakulást ígért, mindezek megvalósításával azonban adÓ6 maradt. Mi­után a hadsereg támogatását is elvesztette. 1978 áprilisá­ban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt vezetésé­vel megdöntötték hatalmát, létrejött az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság. A vezetés radikális változtatá­sokba fogott, de programja nem számolt az. ország tár­sadalmi, gazdasaga körülmé­nyeivel. Súlyosbította a helyzetet, hogy megbomlott a forradalmat irányító párt MOtíYl egysége az áprilisi fordulat­ban részt vett több haladó politikust eltávolítottak a közvetlen irányításból. 1979 szeptemberében Hafizullah Amin átvette a hatalmat és a belső feszültségeken dikta­tórikus eszközökkel próbált úrrá lenni, nem kímélve a párt tagjait sem. Ezzel meg­tört a forradalom lendülete, meggyengült a part es a tö­megek kapcsolata. 1979. de­cember 27-én az ország irá­nyítását Babrak Karmai ve­zetésével a párt lenini ala­pokon álló. realista politikát folytató nesze ragadta ma­gához, amely az ország for­radalmi vívmányainak és függetlensege megvedese ér­dekeben sürgős segítségért fordult a Szovjetunióhoz, A szovjet kormány az 1978-as kétoldalú egyezmény alap­ján teljesítette a kérést és az országiba szovjet csapat­egysegek vonultak be. Afganisztán népe nap­jainkban — az Afganisztáni Népi Demokratikus párt ve­zetésével —, az ellenforra­dalmi bamdak ismétlődő ta- raadasai közepette az ország belső rend jenek megszilárdí­tását, a társa dalmi-gazdasá­gi felemelikedes megvalósítá­sát, a kizsákmányolástól mentes társadalom felépíté­sét tartja legfőbb céljának. Bár a magyar—afganisztá­ni államközi kapcsolatok története 1956-ra nyúlik vissza — a két ország ek­kor rette fel a diplomáciai kapcsolatot —. a kétoldalú kontaktusok csak a hetvenes évek végén váltak rendsze­ressé. Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke 1977-ben hivatalos látogatást tett Ka­bulban. Az 1978-as forrada­lom új alapokra helyezte a két ország kapcsolatát. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársasagot Magvarorszag az elsők között ismerte el, s ezután került sor 1978-ban Kabulban, majd 1980-ban Budapesten a nagykövetsé­gek létesítésére. 1979. de­cember 29-én, a forradalom második szakaszának kezde­tekor a magyar párt- es ál­lami vezetők táviratban üd­vözölték Babrak Karmait, majd 1980 januar 10-én ha­zánk kormánynyilatkozat­ban biztosította szolidaritá­sáról es támogatásáról az. afgan.iszfaiú nép forradalmi ügyet. A magyar külpolitika az­óta is arra törekszik, hogy elősegítse az Afganisztán körül kialakult helyzet ren­dezését. az Afganisztán! De­mokratikus Köztársaság 1981 augusztusában közzétett kor­mánynyilatkozata, valamint az e kérdéssé! foglalkozó szovjet javaslatok szellemé­ben, Hazánk az Afganisz­tániban zajló forradalmi fo­lyamat megerősödései első­sorban a két ország közöt­ti sokoldalú együttmüködes fejlesztésevei támogatja. A lomegszervezetek közötti kapcsolatok erősödését jelzi, hogy a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront és a Ma­gyar Nők Országos Tanacsa delegációkat csereit afga­nisztáni partnerszervezeté­vel. s ennek nyomán együtt­működési megállapodások is születtek. Most került sor a kapcsolatfelvételre a két or­szág i rósz ovétségé között, s a közvetlen együttműködés kereteinek megteremtésén munkálkodik a TOT és' az afgan szövetkezetek országos tanácsa is. Az anyagi lehetőségekbe' mértén társadalmunk segé­lyekkel is támogatja a kabu- li konszolidációs folyamatot; a Magyar Szolidaritási Bi­zottság évente küld segély- szállítmányokat Afganisz­tánba. A magyar—afganisztáni gazdasági kapcsolatok alap­ját az 1974-ben aláirt keres­kedelmi megallapodas ké­pezi. ameiy rögzíti a legna­gyobb kedvezmény elvét. A behozatal jó részét a juhbél teszi ki, de növekvő az ará­nya más, elsősorban mezö- gazdasagi eredetű termékek­nek, így például a mazsolá­nak es az irhakabátnak is. A magyar kivitel eddig főleg gyógyszerekből, fotóanyagok­ból és izzólámpákból állt, de idén műtrágyával es alumí­nium nyílászáró szerkeze­tekkel is bővült. A gazda­sági kapcsolatok további fej­lesztésének igenve kölcsö­nös. s e szándék meg valósí­tását segita, hogy idén augusztusban magyar keres­kedelmi képviselet kezdte meg munkáját Kabulban. A két ország kulturális ér­tékeinek kölcsönös megis- mertetesében, a művelődési es a tudományos intézmé­nyek egyuttmunkaikodasa- ban is az utóbbi években váltak szélesebb körűvé a kapcsolatok. Jelenleg is mintegy száz afganisztáni fiatal tanul a magyar felső­oktatási intézményekben. Közel-keleti mérleg A Libanon körüli feszült­ség várhatóan sajnos még hosszú ideig nem csitul el. Nem hozhat igazi megnyug­vást a többnemzetiségű el­lenőrző erők újabb visszaté­rése sem. Mégis, most már megpróbálhatunk egyfajta közel-keleti merleget vonni az elmúlt véres hónapok után. Amikor az izraeli kor­mány a Libanon elleni tá­madást elhatározta, feltehe­tően három alaptételből in­dult let. Először is, hogy a palesztinok nem képesek el­lenállni Izrael katonai ere­jének, ütőképességenek. Er­re sem a terep, sem létszá­muk, sem fegyverzetük nem tette őket alkalmassá. Szá­moltak azzal is, hogy az arab világ ölhetett kézzel szemléli majd a fejleménye­ket. mert a palesztin ügyet szívesebben támogatják szó­virágokkal, mint fegyverek­kel. Végül Begin feltételez­te, hogy az Egyesült Álla­mok a haladó arab mozgal­mak sorába tartozó paleszti­nok felmorzsolását egyetér­tőén fogadja. E számítások részben iga­zolódtak. Az arab világ va­lóban páholyból figyelte a történteket. Az is hamaro­san kitűnt, hogy a palesztin ellenállás hathatós helyi tá­mogatás nélkül képtelen feltartoztatni az izraeli ha­digépezetet. Így a palesztin alakulatok kénytelenek vol­tak gyorsan visszavonulni Nyugat-Bejrutba, s a világ döbbenten figyelte, elkezdő­dik-e a libanoni főváros ostroma. Ennek elmaradása semmi­képp nem a Begin—Sáron duó politikai megértésének, együttérzésének következ­ménye. Hisz az izraeli csa­patok úgy bombáztak ennek a városnak a lakónegyedeit, kórházait, mintha valameny- nyi épület rakétakilövő vagy lőszerraktár lenne. Az ost­romról amerikai nyomásra kellett lemondaniuk, azért az ígéretért cserébe, hogy a városból kivonják a palesz­tin ellenállás harcosait. A világ máig is találgatja en­nek az alkunak a hátterét. Vagyis hogy ki, kinek és mit Ígért. De beszéljünk in­kább a tényekről. A palesz­tin fegyveresek fegyelmezet­ten elhagyták Bejrut térsé­gét, hátramaradt viszont a palesztin polgári lakosság. Ez volt az első fontos fejle­mény. A második pedig az, hogy sikerült vegre összehív­ni az arab vezetőket a Liba­nontól legtávolabb eső arab országban, Marokkóban. A bejrúti tanulságokat a meg­jelentek itt úgy vonták le, hogy most már hajlandók voltak elfogadni a felmele­gített Fahd-tervet, vagyis az önálló palesztin államért cserébe adnák Izrael elisme­rését. A harmadik esemény ki­csit meglepő módon robbant — Reagan is béketervet fo­galmazott. Ez eltért az Arab Liga tervezetétől: nem be­szélt önálló palesztin állam­ról; de eltért a begini kon­cepciótól is, sőt épp Begin hazai ellenzékének elképze­léseit fogadta el, vagyis azt, hogy palesztin—jordaniai fö­deráció keretében biztosít­sák a palesztin autonómiai. Ezután szabadult el « po­kol. Ma már nyilvánvaló, hogy c brutális tömegmészarlast a jobboldali falangisták kö­vették el. Izrael „csak” sza­bad kezet engedett nekik, s a táborok köré vont gyűrű­vel „csupán’ biztosította a hajtóvadászaton az ezernyi polgári személy legyilkola- sát. A cél ugyanaz eolíj mint amiért a dél-libanoni háború elkezdődött: a fegy­veres és fegyvertelen palesz­tinok megtörése, fizikai megsemmisítése. A következmények azon­ban felmérhetetlenek. A bejrúti vérengzésektől még az izraeli közvélemény egy része is elborzadt. De talán mindezeknél figyelmet ér­demlőbb következmény a Washington—Tel Aviv vi­szonyban mutatkozó törés. Az amerikai külügyminisz­ter-csere már a nyár elején sejttette, hogy a begini po­litika ' feltétlen támogatásá­nak ideje elmúlt. Erről most meginkább megbizonyosod­hatott a világ a közel-keleti kérdés rendezésének ameri­kai terve kapcsán, hiszen ez lényegében megegyezik Be­gin hazai ellenzékének pa­lesztin-koncepciójával. O. Gy. A Zala megyei Állami építőipari Vállalat fölvesz Siófokra az Ezüstpart szállodasor, valamint Boglárlellére a Postás üdülő építkezésére; KŐMŰVES és ACS-ALLVANYOZÓ SZAKMUNKASOKAT. valamint könnyű gépkezelőket, kubikosokat én a fűtési idényre nyugdíjas fűtöket. Jelentkezés a munkahelyen naponta 7-től 16 óráig. (147881) A Villamosberendezés es Elektronikai Vállalat Kaposvári Villamossági Gyára fölvételre keres lakatos, (géplakatos, szerkezeti lakatos), esztergályos. villanyszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat és fűtöket. Nyugdíjasok is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre út. (22178'’)

Next

/
Oldalképek
Tartalom