Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-09 / 237. szám
Megvalósult álmok Szépcsóka és társai A három somogyi fiatalember egyszerre végezte el az egyetemet, egyszerre tartotta meg az eljegyzését, egyszerre esküdött örök. hűseget feleségének, s azóta immár gyerekestül együtt járják a vizeket. Demcsák Róbert tel, Kot- lovics Szilveszterrel és Horváth Barnabással a fenyőd i kikötőben találkoztam. — Őszre mindig tartalékolunk egy kis szabadságot, mi ekkor zárjuk az évadot egy nagy balatoni túrával — kezdi a beszélgetést Kollo- vics Szilveszter, miközben a vitorlát vonja fel a „Szép- csókára”, a négy és fél méter hosszú hajóra. — Gyerekkori barátok vagyunk, s örök álmunk volt a vitorlázás, meg az, hogy világot lássunk. Ebből sokáig nem lett semmi, hiszen az egyetem elvégzése után mindhárman csaladot alapítottunk, jöttek a gyerekek, nem volt lakásunk és anyagiakban sem dusKálhattunk. A véletlen segített Robi barátunk Óbudára, a hajógyárba került dolgozni, s egyszer , azzal az ötlettel áilt elő, hogy nem vennék-e meg három használt, kiselejtezett vitorlást. Nagyon megörültünk, i az addig kocsira félretett' pénzt a vitorlásokba öltük __ — • Egy esztendeig tartott, míg a megfelelő szakköny- vekből felkészültünk a hajók felújítására, beszereztük az anyagot, aztán egy újabb évbe, míg elkészültünk vele — veszi át a szót Horváth Barnabás. — Bizony, sok szidást kaptunk az asszonyoktól a ha jó javítással eltöltött estékért; az „elfűrészelt” uj jakért De utólag már ok is azt mondják, megérte, hiszen a hajók elkészülte után a harmadik nyáron már el vitorláztunk a Dunán és a Fekete-, a Földközi-tengeren, az Adriáig. Közben természetesem kikötöttünk és bejártuk Romá- .nia, Bulgária, Törökország és Jugoszlávia egy részét. A másfél hónapos utazás során rengeteg élményben volt részünk. Nekem például a hajózás mellett az a hobbim, hogy. tanulmányozom a különböző országokban élő halászok életét. Mit őriztek meg' ősi technikájukból, hogy alkalmazzák, hogyan ötvözik az újat a régi veL. — Hogyan lehet feleségekkel, gyerekekkel ekkora útra vállalkozni? — Egész esztendőben készülünk rá — mondja Demcsák Róbert. — Sok barátunk van, akikkel levelezünk, megtervezzük az utat, pontosan, napról napra beosztjuk, mikor hova me- gvtink. meddig érünk, s ezt igyekszünk is betartani, ha csak az időjárás közbe nem szól. Általában a hajóban alszunk, ott főzünk, ott lakunk, s onnan indulunk megismerni az országot is. — Komoly navigációs ismereteket is követel egy ilyen út — Alapképzettségünk megvan, de állandóan to- vábokepezzük magunkat Tavaly beiratkoztunk egy navigációs tanfolyamra, majd a Mahart segítségével összehoztunk egy kis klubot, ahol a hasonló érdeklődésű emberek kicserélhetik tapasztalataikat. Előadóként neves szakembereket hívunk meg. Vendégünk volt világutazó, kutató és magyar tengerjáró hajó kapitánya. Visszatérve az eredeti kérdésire; természetesem igyekszünk mindig partközeiben maradni, hogy veszelyhely- zet esetén gyorsan és biztonságosan kiköthessünk, s az sem mellékes szempont, hogy a tengereken hajózva is minél többet lásson az ember. Ennek ellenére néha meleg helyzetbe kerültünk. Legutóbbi utunk során, a fiumei kikötőben majdnem fölborított bennünket egy nagy teherhajó, mert el tájoltuk magunkat, és eltértünk a megadott út- iránytóL A három vitorláson korszerű adó-vevő berendezéseket is látok. — Ernőikül ma már elképzelhetetlen a hajózás — veszi át ismét a szót Barnabás. — Elsősorban egymással kell tartanunk a kapcsolatot. Egyik nyugati utunk alkalmával sikerült beszereznünk egy nagyon jól használható kis lokátort, ennek is nagy hasznát vettük már. — Most hova todul az öt vitorlásból álló „hajóraj”? — Egy bolgár és egy török vitorlázó családot ismertetünk meg az őszi Balaton szépségeivel — mondja Szilveszter, miközben, felesege a gázüzemű hűtőszekrénybe a tejet pakolja. — Utazásaink során nagyon sok kedves barátra tettünk szert Rendszeresen levelezünk, ellátjuk egymást a legújabb, legérdekesebb hajózási ismeretekkel. Jövőre két holland család érkezik hozzánk, azokat kalauzoljuk végig a Duna és a Tisza magyarországi szakaszán. — És a legközelebbi külföldi túra célja ? — Az Atlanti -óceán. Körtéid Zsolt Hazai iá fakón Vörösberény rejtélyei Balatonalmáditól északra — a térkép szerint 2,5 km- nyire — fekszik Vörösberény. Pedig megéri, hogy megálljunk ott, és utánajárjunk históriájának, meg mindannál a látványnál, anti a helybélieket és az egyelőre még csak kevés számú látogatót gyönyörködteti. Honnan bukkant elő ez a szép dallaipú, nyugodt ritmusú — nyilvánvalóan két tagból összeforrott — földrajzi megnevezés ? Szófejtésünkben, nexa kisebb szaktekintély, mint kiváló nyelvtudósunk, Paaa Dezső siet segítségünkre, aki fölismerte és bebizonyította, hogy e falunév török eredetű. A berény török- oszmán nyelvből származik, a birik (ez annyit tesz, mint eggyeválni, egyesülni) kifejezésre vezethető vissza. S ha meggondoljuk, hogy csupán ott, a Balaton környékem még hány más Berény — Kis- és Nagy bérén v, Balaton berény, Iharosbereny stb. — található, máris láthatjuk, hogy voltaképpen a közösség, község fogalom jelölésére használták ezt a kitételt. No, de elég az etimológiai tttdá lékos kodásból, lássuk most már azt, ami miatt jól teszi, ha megszakítja útját a vándor. Ez egy ritka érZalokaros áldott vize Zalakanos, a néhány évtized« meg ismeretlen kisközség, ma a reumások Mekkája. Nyáron hosszú kocsisor, a parkoló autók százai vezetik az utast, aki először jár e helyen, a strandhoz. Am télen se néptelen a termálfürdő és környéke. Hazaiak és külföldiek keresik fel — úgy 7—800 ezren évente. Gyógyulást keresnek az „áldott vízben”, amely sok organikus anyagot és sót tartalmazó alkáli kloridos és hidrogénkarbonátos, jödos kénhidrogénes hévíz, jelentős fluorid, me- taborsav és metakorasav tartalommal. Kiválóan alkalmas mozgásszervi és reumatikus fájdalmak, ideges panaszok és nőgyógyászati bajok kezelésére. De jó tapasztalatokat szereztek a fogínygyulladás orvoslásában is. A termálkút vizét 1971- ben nyilvánította gyógyvízzé az egészségügyi miniszter. E vízzel előbb szabad strandfürdőt építettek, majd ahogy nőtt az érdeklődés, fedett medencét is létesítettek. 1975-ben készült el a harmonikatetős csarnok, amely két medencét fed be — így télen is használhatóvá vált a zalakarosi termálfürdő. A nyitott medencékben Sí. a nyitott uszoda medencéjében 26 fokos viz várja a strandotokat. A fedett részhez kad_ és súlyfürdő, ffiziko- és hid rotherá piai kezelés, masszázs, állandó orvosi rendelés, szaktanács- adás szolgálja a betegek gyógyulását. Az egészségesek kedvelt szórakozása a szauna, amelyhez úszásra alkalmas hidegvizes medence csatlakozik. Strand szezon ban bevezették az éjszakai fürdést is. Zala megye együk legszebb táján, a 7. számú fő- közlekedési út közelében, Nagykanizsától 18 kilométerre, az országhatártól (Lete- nyétöl) 38 kilométerre, Zalaegerszegtől és Keszthelytől 40 kilométer távolságra épült ki a nyaralófalu. A Balaton közelsége (30 kilométer) miatt a tó üdülővendégei is könnyen és gyakran keresik fel Zalaka- rost, a gyümölcs- és szőlö- kultúrájaról ismert települést. A megszállni vágyókat 80 személyes B kategóriájú szállóban tudják fogadni Első osztályú nyaralofalut alakítottak ki 30 alpesi nyaralóházból, amelyben 120 vendég lakhat. Autós-kempingjében Is többszáz turista találhat szálláshelyet. De majd minden zalakarosi házon is ott a felirat: „szoba kiadó!” A közeljövőben elkészül a 450 személyes SZOT-szálló. S bővítik a fürdőt, új fedett részt terveznek gyógymedencékkel, olyan gépekkel, felszerelésekkel, hogy a súlyos mozgásszervi betegségben szenvedők is igénybe vehessék a fürdőt. A nagyhírű hévízi, harkányi, hajdúszöboszlói gyógyvizek mellé egyre több új iúrású hazai termálfürdő zárkózik fel. Oj létesítményeivel. kellemes klímájával a szelíd haj latú domboldalon fekvő Zalakaros is egyre népszerűbb. Visszatérő vendégei — Ausztriából, Jugoszláviából, s az ország minden részéből — jó hírét viszik szét. K. M. fl Kaposvári Húskombinát fölvesz 18—45 év közötti férfi- és nődolgozókat, akiket húsipari munkára átképezünk. Kereseti lehetőség: 4000—6000 Ft között. Távolabb lakók részére férfi és női munkásszállást biztosítani tudunk, 140,— Ft havi térítéssel. Fölveszünk továbbá: — gáztüzelésű kazánházat kezelő, — hűtőgépész, — lakatos, — villanyszerelő szakmunkásokat. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki erdészet«, Kaposvár, Cseri út 2G. fölvesz Jelentkezés a vállalat 'munkaügyi osztályán. Cim: Kaposvár, Vörös Hadsereg útja 67—69. (204990) két villanyszerelő szakmunkást, két ács szakmunkást. Jelentkezni Kiár András műszaki vezetőnél. (87442) toké* ée régi templom: Szent Márton XI—XII. században mar biztosan meglévő, az oki evei ékben először 1927-ben említett „parochi- alis egyháza.”. Létét az oly sokat emlegetett Veszprémről gvi apácáknak köszönheti. akiknek alapítólevele 48 vörös berenyi „füst"- nől — mármint A templom háztartásról •— látogatókat beszél. Hogy mikor s hogyan formálták át, toldották meg az eredeti román stílusú építményt gótikus elemekkel, most ne firtassuk, hanem szóljunk ismét a helybéliek ■oreának alakulásáról, amely mOkségszerűen a nagyvilág mozdulásait követte. A legfontosabb változások egyiket a reformáció hozta, amikor az addig katolikus herényiek is fölvették a kálvinista hitet. El lehet képzelni, micsoda lelki — és bizonyára nemcsak leltei — tusakodással járt ez a hitváltás a veszprémvöl- gyi apácák jobbágyainak, szolgálóinak körében, akik még arra is bátrak voltak, hogy Szent Marton „pa- roehiális egyházából” az oltárokat és más díszes berendezési tárgyakat kitegyék, a faldíszeket pedig bemeszeljék. Sőt még egy védőfalat is vontak a templom köré, amikor az ellenreformáció beköszöntésével a helytartó- tanács vissza akarta adatni az épületet a katolikusoknak. Pillantsunk csak a mellékelt képre, s láthatjuk. »»épen helyreállítva várj* s hogy nem akármilyen ez a védőfal: itt is, ott" is törések sötétlenek rajta. Igaztalanok lennének azonban, ha emlí tétlenül hagynánk Vörösberény másik, szintén műemlék értékű (katolikus) templomát. Freskói sokáig művészettörténeti talányoknak számítottak. Stílusjegyeik után számosán idősebb Dorffmeis- ter István műveinek vélték e faliképéket, egészen ad7 dig, amíg elő nem került a kiváló természettudósnak, Kitaibel Pálnak az űtinap- tója, amelyből megtudhatta az utókor, hogy a piktor egy bizonyos Pucheir Xavér volt. Erre vonatkozóan alig- alig vannak adataink. A szakirodalom szinte semmit nem tud róla, csupán az biztos, hogy Veszprémben es néhány környékben faluban is dolgozott. Nemcsak nézni- és emlé- kezn i va ló akad tehát az egykori Zagarbrüenben, hanem művészettörténeti rejtvény >s Lehet fejtegetni . . . A L. A szőlő és a bor öröme A szőlő származását máig sem tudták tisztázni, csak egy bizonyos: már a legrégebbi korokban ismerte az ember. A föld különböző részein felszínié került leietek, maradványok, lenyomatok azt igazolják, hogy elterjedt növény volt és hogy a belőle készült élvezeti italt, a bort becsben tartotta az ember. Valószínű, hogy Ázsia, talán Elő-Azsia volt a szőlő őshazája, es onnan terjedt el nyugaton és keleten, meghódítva az egész földet, melynek minden részén megvannak az emlékei, nyomai. Kínában a bornak és a szőlőnek külön istene volt, és Fok-hi egyenrangú volt a többé istenneL India 1« magáénak vallja a bor felfedezésének dicsőséget: a hagyományok szerint a Ny- sa-hegy vidékéről származik, és Prithu-Siva isten örvendeztette meg először borral a világot. Perzsiábán Dzsemsid király i. e. kb, 2300 évvel már híres szőlős- kertet mutogatott vendegeinek. Egyiptom, ahol meg ma is akadnak újabb ókori leletek, már vagy tízezer éve ismerte a szólót és a bort. A bibliában Noét nevezik a szőlő atyjának, mert az özönvíz elvonulása után az Ararát hegyének lankáin szőlőt telepített. A görögök, rómaiak is ősidőktől ismer- télf a szőlőt és a bort. Sok híres szőlőterületet telepítettek a római birodalomban (Szicília. Falernum stb). A galliai (mai franciaországi) provinciában nagy ára volt a bornak: egy pint borért egy rabszolgát lehetett vásárolni ! Á bor az egész világon elterjedt. és e7.zel együtt az tszákoskodás is. amit szigorú intézkedésekkel igvekez- tek megfékezni, de ez soha és sehol sem sikerült teljesen. Ezt jól mutatja Hammurabi babilóniai királynak i. e. 4200 év körül egv kőbe vésett rendelet«, mely .megtiltotta, hogy ittas embereket borral itassanak vagy részükre bort adjanak .. . Az is megtörtént Dácsában (i. sz. 1. század kórul), hogy Buravista király kiirtatta áz országban lévő szőlőket, hogy ezzel eltérítse népét a borivástól, es ily módon erkölcseit javítsa. Thébában a boriváson rajtakapott embert halálra ítélték. A borfogyásztásnafe sokfele módszere volt A görögök például sót tettek a borba vagy sós tengervízzel ízesítették. A rómaiaknál két rész borhoz három rész vizet töltöttek. Aki hígítás nélkül ivott bőit, azt iszákosnak nevezték. Ugyanekkor a bor izét fűszerekkel (amzK, koriander, rozsaszi- romlevé! stb.) javították. Így tudták a bor meliekizét megszüntetni, közömbösíteni. A bort ugyanis nem pincében, hanem padláson vagy a lakóház felső emeleten tartották, érlelték, éspedig közel a kéményhez, ezért a bor fanyar, kesernyés ízt ee füstszagot kapott. amit mesterséges ízjavítással akartak megszüntetni. Hazánk területéin legalább 2(XX) éve ismerik a szőlőművelést és a borkészítést. A rómaiak idejében Pannóniában (a mai Dunántúlon.) a domboldalakon voltak a szőlőskertek. A magyarországi borok közül a leghíresebb a tokaji aszú. de Somlón. Badacsonyban is készítenek jó minőségű aszúbort. A tokaji aszú külföldön is a leg'híreT sebb borok közé tartozik. A szekszárdi, balatonfüredi, csopaki, soproni, badacsonyi, villányi, mecsekvidéki. egri borok is nemzetközi hírűek, és különleges márkát jelentenek. idnay János SOMOGYI NÉPLAP
