Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-05 / 233. szám
fl terményátvcte! fssziüt napjai Az őszi csúcs s az ilyenkor kiéleződő szárítási, tárolási, szállítási es átvételi feszültségek a munka megszokott, kényszerű velejárói a Gabona forgalmi es Malomipari Vállalatnál. Nemegyszer volt már példa arra is, hogy a jo termés vagy az időjárás miatt összetorlódó betakarítási munkák tetézték ezeket a gondokat. Az idén kialakult helyzet azonban — a legóvatosabban fogalmazva is — példátlan nehézségeket okoz, A terményátvételben egyelőre nincsenek különösebb zavarok. ehhez azonban ,már eddig is rendkívüli erőfeszítésekre és kényszermegoldások sorára volt szükség. A kívülálló számára a helyzet áttekinthetetlen. Nagyobb baj, hogy már a rutinos szakemberek is csak a feladatok naponkénti bontásával képesek eligazodni a szállítási átütemezések, tárolási pótmegoldások dzsungelében. A havi vagy heti ütemtervek helyett napi tervekkel dolgoznak, csakhogy a helyzet óránkéra, is változik . .. Ha a bonnyai telepről sikerülne kiszállítani 300 tonna cirokét és 1400 tonna búzát, a kisbárapáti tsz tervszerűen szállíthatná a kukoricát... A termes egy részét egyelőre Kaposvárra, a többit Kapólyra hordják. Fékezi a tsz betakarításának ütemét az is, hogy Kapo- lyon osztozniuk kell a be- degkért tsz-szel, amelyik viszont Tabra t szállíthatna, ha ott felszabadulna a hely . . . Kapolyon csak egy 600 tonnás szín áll rendelkezésre. Innen legalább napi 5— 6 vagonnyi szemnek kéne elmenni ahhoz, hogy folyamatos lehessen az átvétel. Hasonlóképp vagonra várnak Taboii. Siófok is fogadhatná a kukoricát, ha 100 vagon búzát.és ugyanennyi napraforgót 'elszállíthatnának ... A leilei es láírányi tsz Siótok helyett egyelőre Kaposvárra hozott teherkocsikon kukoricát. Igaz, csak annyit, hogy közo&n átvehessek a baléi termést és a Tab környéki gazdaságok kényszerűségből iderendelt szállítmányait. Ez a par mondat csupán töredéke annak a dugulási láncolatnak, amit elsősorban a vagonhiány okoz. Csupán szeptember első három hetében az igenyeltnél háromszázzal kevesebb vagont kaptak. A legnagyobb vagonhiány sajnos épp az amúgy is tárolási feszültségekkel küzdő tabi körzetben volt. A szállítások egy részét tetemes többletköltséggel tehergéokocsikom végezték. Így például a marcali járás gazdaságai országúton vitték a sörárpát a kanizsai gyárba. Az ugyanitt exportszállításra váró napraforgó nagy részét Barcsra hordták át. Ez a tetemes szállítási többletköltség volt az ar, amit az átvétel folyamatosságáért kellett fizetni. A növényolajipar ezekben a hetekben fogadná a legnagyobb mennyiségű napraforgót. több alföldi megyében pedig várják a somogyi zabot... Ezeknél a 2—300 kilométeres utaknál azonban már végképp irreális volna a közúti szállítás. A vállalat telepei naponta átlagosan 50 vagont kérnek a munka folyamatossáA víz kincs Afigha szorul bizonyításra, hogy napjaunk együk feltett természeti erőforrása a víz. Jó néhány évtizeddel ezelőtt, amikor valójában még a fogyasztás sem szökött olyan magasra, mint a nyolcvanas évek elején, s a különféle folvasok és lelőhelyek feltárása sem bizonyult ilyen költségesnek, seníki sem gondolta volna, hogy a víz épp úgy egyenlő lesz a kincs fogalmával, mint a szén, é% olaj, vagy éppen az urán. Amióta ugyanis a világ édesvíz-készletei — legalábbis az a tömeg, amelyik viszonylag könnyen és elfogadható áron kitermelhető — ismertekké lettek, egyúttal körvonalazódott az emberiség termelő és természeti tevékenységének ha tana is. Viz nélkül ugyanis nincs élet Ugyanakkor ma már nemcsak mennyiségi követelmények állnak az érdeklődés homlokterében, mind többet kell szólni a minőségiről is. A vízkörnyezet védelme egyre többszőr és egyre nagyobb súllyal kerül a terítékre. Így van ez hazáinkban is, ahol a vízgazdálkodás még igen bonyolult és sokrétű tevékenységet foglal magába. Többek között erről is szó lesz majd az őszi országgyűlésen. Az ágazat vállalt feladata, . hogy a természeti, társadalmi és gazdasági folyamatok zavartalansága érdekében a vízkészletek és vízszükséglet kedvező egyensúlyát kialakítsa és fenntartsa. Mindezt hosszú távú népgazdasági terveken alapuló program szerint végzik — kétségkívül eredményesen. Bizonyításul ide kívánkozik, hogy például az elmúlt ötéves tervidőszak alatt napi egymillió köbméterrel nőtt az ivóvíztermelő kapacitás, Csaknem 7 ezer kilométernyi ivóvízhálózat épült meg. S ez egyúttal azt jelenti, hogy kétmillió lakás részesült közműves ellátásban, és naponta csaknem négymillió köbméter vizet szolgáltattak a különféle művek. A jelentős fejlődés eilenére sem nevezhető gondtalannak az ellátás. Különösen alacsony pekiaui « közműves* teüseg még Szabolcs és Wógrád megyében. Ugyancsak súlyos gond, hogy a gazdálkodás, olykor pedig a hanyagság és nemtörődömség következményeként ' több száz település kútja elszennyeződött, s többségük vizének fogyasztása a csecsemők részére kifejezetten káros. Ha lehet így fogalmazni, a vízgazdálkodás feladatai csak gyarapodnak az esztendők múlásával. S bár ma már valamennyien tudjuk, hogy a víz nincs ingyen, mi több. egy-egy hálózat kiépítésé sok-sok milliót emészt fel, mégis elvárjuk és reméljük, hogy mielőbb minél több lakos élvezi a vezetékes víz kiegyensúlyozott biztonságát; élved mindezzel azt a nyugalmat is, ami az életszínvonal és az életminőség jelentős alkotórésze. Terveink szerint 1985-re a lakásállomány csaknem 60 százaléka — ami több mint 2,3 millió lakást jelent majd — részesül közműves ellátásban. Az igényeknek megfelelően a víztermelés is számotevően növekszik majd, s ugyancsak arányosan fejlesztik a köz- csatornahálózatot is. Az ágazat változatlanul nagy súlyt helyez az elet- es vagyonbiztonság szavatolására. A kormány egy korábbi döntésének megfelelően folytatják a védelmi művek építését és korszerűsítését, különös figyelemmel a legveszélyesebb területekre. Sok gond forrása volt és gyakorta még ma is az a helyileg nem hasizmosí tható, úgynevezett káros vizek rer. - dezett elvezetése. Ez idő szerint elsősorban Békés, Csongrád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs megyék egyes körzeteiben folyik ösz- szeh angolt vízrendezés, aminek eredményeként számottevően csökken a hasznos it- hatatlan földterületek nagysága. Ide kívánkozik: a vízgazdálkodási társulatok a korábbiakban is jelentős feladatokat vállaltak magukra, tevékenységük hasznát mi sem jellemzi jobban, hogy napjainkban s a jövőben egyaránt nagy szerep jut a társulatoknak a helyi elképzelések megvalósításaiban. Zakókat készítenek Huszonkilencezer múbőrzakót gyárt NDK-exportra a Lady Ruházati Szövetkezet A zakók a győri Graboplast több s/.inu anyagából készülnek, 16 millió forint értékben. A szállítást október közepén kezdik Az anyag» és energiatakarékosság jegyében Földgáz és faapríték gának biztosítása érdekében. Jó, ha ennek felét megkapják! Az évente fölvásárlásra kerülő 50 ezer vagon terményhez a GMV — a szúk- ségkalodákut es ponyvasátrakat is ideszámoiva — 24 ezer vagonnyi tárolótérrel rendelkezik. Ez önmagában nem volna baj, ha az áru megfelelő ütemben morcig, ha a be- és kiszállítások folyamatosak. Idén augusztus eleje óla utóbbi val egyre több a gond. A szeptember 30-1 napi jelentes szerint a 24 ezer vagonnyi tárolóhelyen több' mint 26 ezer vagon készlet volt. A különbözeiét bértárolókban s újabb szükségtárólókban, olykor a szabad ég alatt helyezték el! Ilyen körülmények között kezdődött az őszi felvásárlási csúcs. Ahogy mondani szokták, szegény embert az ág is húzza. Eközben az elektronikus berendezések gyári hibája miatt egy hónapot, majd az emlékezetes porrobbanás után újabb hónapot csúszott a kaposvári nagymalom rekonstrukciója. Több mint 1000 vagonnyi feldolgozó kapacitás esett ki így7, s ez nem csupán a gabonatárolók tehermentesítését fékezte. Más megyékből is kellett lisztet hozniuk, miközben minden roskadásig volt a saját búzával. Nem kis gond a szárítás sem. A GMV a megye szárító kapacitásának 7 százalékával rendelkezik. Ezeknél a GM V-szárí toknál 12 egyéb megoldással nem rendelkező tsz all sorban. Mindennaposak a viták és feszültségek. A következő napokban a tsz-telepekem szárított termények szállítása is megkezdődne ... Hogy hol és mennyit tudnak fogadni akárcsak egy hét múlva is, azt senki se tudja. A GiMV megyei központjában ideges és rosszkedvű tsz-ehkjkök adják egymásnak a kilincset. Segítséget és megnyugtató szót varnak, de csupa olyan szakirányítót találnak, akik maguk is rászorulnának a segítségre, s akiknek idegi terhelése nem tudni meddig fokozható ... Az áruforgalmi osztályvezető mondta/ el: a MÁV pécsi igazgatósága minden évben sokat segít a mezőgazdaság szállítási gondjainak orvoslásában. Nyilván idén is megteszik mindazt, amire lehetőségük van. Soha nem volt azonban nagyobb szűk7 ség arra. hogy a lehetségesnél is többet tegyenek! Bíró Ferenc A múlt év és 1982 első felévének anyag- és energiatakarékossági tapasztalatait összegezte a közelmúltban a Barcsi városi NEB. A vizsgálódás hat gazdasági egységre terjedt ki: gyáregységekre, ipari szövetkezetekre és mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. Általában érezteti hatását a fejlesztés és a beruházás népgazdasági szintű visszafogása. A térségben gondot jelent a szűkös tárolási lehetőség; ezt a Sefag és a homokszentgyörgyi Aranyhomok Tsz raktárak bérbevételével oldja meg. A probléma különösen azoknál az egységeknél okoz feszültséget, ahol nem folyamatos a termék kibocsátása, illetve az anyagellátás: az ilyen üzemek egy része előre vasáról, „túlbiztosítja” magát, s így elfekvő készletet halmoz föl. A babócsai téesz- ben 800 ezer, a Sefag gyáregységében 700 ezer, az Unitechnél 500 ezer forint értékű anyag, alkatrész vár eladásra. 1981-ben a Kemi- kál barcsi gyáregysége 6,5 millió forint értékű anyagot vitt piacra, s a zöme elfekvő készlet volt. Annak ellenére, hogy az utóbbi években a vállalatoknál és a szövetkezetekben előtérbe került az élőmunka gazdaságosabb kihasználása, a vizsgált üzemeknél — a GMV telepének kivételével — még mindig meghatározó az anyagköltség. A tőkés importból származó alapanyagok megtakarításában jelentős eredményt ért el a Kemikál: a tervezett 9,6 millió forintos megtakarításból az első negyedévben már 2,4 millió forintot teljesített — úgy7, hogy az import anyagot hazaival helyettesítette. A babócsai téesz az év első három hónapjában 700 ezer forintot spórolt oly módon, hogy alkatrészcsere helyett alkatrészeket újított föl. A Sefag gyáregységében 1980-ban hárommillió forint értékű aprítékkészitő gépsort szereltek fők mely alkalmas a hulladék feldolgozására, s tavaly már 2,2 millió forintot takarítottak meg az import ily módon való pótlásával. Tervezik, hogy az idén 3,5 millió forintra emelik ezt az összeget. Jelentősen javult a vizsgált üzemekben az energia- gazdálkodás, különösen a kőolajnál és földgáznál. A Kemikálnái például tavaly 26 százalékkal kevesebb földgázt és 30 százalékkal kevesebb villamosenergiat használtak föl, mint 1980- ban. A Sefagnál 35 százalékkal csökkent a földgázfogyasztás. A Dráva Ipari Szövetkezet fejlesztésekor olajtüzelésű központi fűtést szereltek föl; számukra is az lesz a jó megoldás, ha földgázfűtésre térnek át. Az üzemek keresik azokat a módszereket, amelyeknek revén jobb az energiafelhasználás. A babócsai tsz a terményszárítóját olajról gáztüzelésűre állítják át, s homokszentgyörgyiek a ku- koricaszarítás üj technológiája mellett olajról faapri- ték-tüzelésére térnek át, s az új beruházásoknál már figyelembe veszik az energiafelhasználás ésszerű módszereit: a disznóhizlaldát is ezzel fogják fűteni. Az Aranyhomokban ily módon 86 tonna olajat takarítanak meg. A Kemikálnái arra van szükség, hogy az esetleges gőzszivárgást időben megszüntessék, a szigetelést folyamatosan karbantartsák. A barcsi téesz gépműhelyében "a fűtést olaj és koksz helyett földgázzal kívánják megoldani. Fontos szerepük van a munkahelyeken az energetikusoknak, akik a folyamatos ellenőrzéssel, javaslataikkal es intézkedéseikkel csökkenthetik a veszteségeket. Indokolt a jó kezdeme- nyezések széles körű hasznosítása, s az, hogy az anyag- és energiagazdálkodás helyi tapasztalatait, a gazdaságos technológiákat az üzemek közkinccsé tegyék, M. L. LYUKAS ŰRAI BESZÉLGETÉS öszülp hajú, de fiatalos férfi fogad a csiurgói Csokonai gimnázium tanári szó- bajában. — Legjobbkor érkezett i — mosolyodik el —, éppen lyukas óráim lesz. Mehetünk is. A gimnáziumiból. kikanyarodva Horváth Lajos matematikatanárral a hatvanashetvenes evekben épült lakóépületek között haladunk. — 1963-ban építettük ezt a családi fészket — lépünk be a kapun —, akkor kezdődött az én szenvedélyem. Körülnézek. Ameddig a szem ellát, szőlőlugast látok. Óriási szemű, számomra ismeretlen rózsaszínű fürtök mosolyognak rám, nem messze tőle a zalagyön- gyére is. merek rá. Azután megannyi más és más fajta. — Körülbelül 120 különféle szőlőm van, pedig alig lőbb kelszázötven négyszögölnél a kertünk. Kezdetben beszereztem a környéken fellelhető összes szőlőfajtát. Az etaő tőkém egy szeitoert volt, talán fe rk oszol ők én t sokan ismerik. Aztán fokozatosan tértem át azokra a fajtákra, amelyek az itteni éghajlatot kedvelik. így kellett kiirtanom az o’aszrizlin- get, a hárslevelűt és a furmintjaimat. Ugyanis észrevettem, hogy a környezeti igényekhez ezek tudtak a legkevésbé alkalmazkodni. A penész, a rothadás, a lisztharmat nagyon megkárosította ' a termésemet.' Ugyanakkor észrevettem hogy az irsai vagy az Eger-kettő jól bírja a mi paradúsabb környezetünket; ezeknek a szőlőknek a bőre például sohasem repedezett föl a eok csapadék hatására. — Hogyan szerezte meg a szakismereteit? Milyen fajta- kísérletet végez? — A szőlő iránti érdeklődésem 1968 óta fokozódóit. Akkor neveztek ki megyei középiskolai szakfelügyelőnek, s ez lehetőséget adott arra, hogy munkám mellett feltérképezzem a somog.vi szőlőtermesztési viszonyokat. Sok segítséget kaptam a boglárt kertéwett mtatotaépisköta szőiészmérnökeitől. Aztán magam is fajtáikat kereszteztem. Eddig több mint huszonöt,- fajtának adtam nevet. Többék között ez a „Csokonai" tartozik a kedvenceim Közé: az „Eger-kettő” es kövidinka sző, önt őt származtattam. Elmondhatom, hogy bő termést ad, es nagyon jó cukorgyűjtő tulajdonságai vannak, — Hírt kaptunk debreceni •ikeréről. — Kiváló munkáért kitüntetést kaptam a MEM-től szőlészeti es kertbarátköri munkámért. Csurgón lelkes kertbarátköri tevékenység folyik, csaknem száz taggal, ennek az elnöki feladatait is én végzem. — Ügy hallottam. a nagyközség meteorológusi tisztét is ellátja. — A szölönemesitési munka nélkülözhetetlen eleme az időjárás pontos megfigyelése. 1966 óta vezetek naplót. Azóta minden napról készítettem feljegyzést. Sokan kérdezik is tőlem: „Tanár úr ma milyen idő lesz?” Az előző évek ciklikusságából kiindulva erre legtöbbször helyes választ tudok adni. B. J. S. I.