Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

1 VILÁG PROLET Ara: 1*40 Fi NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 256. szám 1982. október 31., vasárnap Megkezdődött a III. országos ’ A magyar nők társadalmi helyzetéről, köz­életi szerepéről, a no- és családpolitikai mun­ka eredményeiről tanácskozik a III. országos nókonterencia. amely szombaton u Parla­ment kongresszusi termében kezdte meg munkáját. Nómozgalmunk e jelentős esemé­nyen megjelentek a Magyar Nők Országos Tanacsanak tagjai, a part- és állami szervek, szakszervezetek, tömegszervezetek kép vise­lői. Jelen voltak a Nemzetközi Demokratikus N ószövetség es az európai szocialista orszá­DUSCHEK LA/OSNÉ: gok nőszervezeteinek képviselői is. Az elnök­ségben foglaltak helyet politikai, társadalmi eleiünk kiemelkedő személyiségei, köztük Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke. Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Részt vett a tanácskozá­son Mirjam Vire Tuominen, a Nemzetközi Demokratikus Noszöaetseg főtitkára. Tovább haladtunk nőpolitikái céljaink megvalósításának útján Duschek Lajosné, a Ma­gyar iSiok Országos Tanácsá­nak elnöke beszededen ki­egészítette a II. noKonieren- cia óla végzett munkát is­mertető nőtt beszámolót. Hangsúlyozta: az utoobi ót évben társadalmunk tovább haladt nőpolitikái céljaink megvalosiiasanak útján. Az egyik legjelenioseoD ered­mény: egyre jobban kitelje­sedik a nők egyenjogúsága a munkában, a kozeietóen. OrszagunkDan ma mar a munkaképes korú nők 81 szai^deka kereső- murikat‘ ve-1 géz. Megjegyezte azonban, hogy a nők csak akkor ve­hetnek reszt a férfiakkal azonos eseilyel a társadal­milag hasznos munkában, ha művelődnek, szakkép­zettséget szereznek, megte­lelnek a mai követelmé­nyeknek. A tudományos- technikái fejlődés, a népgaz­daság érdekei megkövetelik, hogy a dolgozók tobb szak­mában hasznosítható szaktu­dással rendelkezzenek. Az azonos munkáért azo­nos bér elvének érvényesü­léséről szólva elmondta: az elmúlt évtizedben — politi­kai törekvéseinkkel .össz­hangban — csökkent a nők es a férfiak munkabére, il­letve jövedelme közötti kü­lönbség, • az utóbbi öt év­ben azonban lelassult a ki­egyenlítődés. A párt- és tömegszerveze- ti es szövetkezeti vezető tes­tületekben növekedett a nők szama, aránya — állapította meg a továbbiakban. A szak- szervezeti bizalmiak között például különösen sok a nő, a gazdasági, kulturális veze­tői posztokon viszont lénye­gesen kevesebb. Legalacso­nyabb az arányuk a válla­lat vezetők között. E tekintet­ben sajnos alig történt elő­relépés az utóbbi öt évben — mondotta — mégpedig miként minden adottságot es tehetséget, a vezetői képes­séget is csak a gyakorlatban lehet kibontakoztatni. A nőtanács elnöke a to­vábbiakban elmondta, hogy a. Magyar Nők Országos Ta­nácsa több mint egy évtize­dé folyamatosan elemzi a család életében végbement változásokat, tanulmányozza az egyenjogúság érvényesü­lését. Tapasztalataik szerint a mai magyar családok többsége örömteli gondok es küzdelmek közepette tesz eleget szerepének: kiegyen­súlyozottan el. Ugyanakkor azonban változatlanul sokan vitatják az anyai hivatás és a munka összeegyeztethető­ségét. Véleményünk szerint — mondotta — főként a ne­velésnek key segítenie ab­ban, hogy a házastáirsak kapcsolata egyenjogúságon és szereteten alapuljon. Han­goztatta: a szociálpolitikái intézkedések, intézmények elősegítik családpolitikánk megvalósítását, azt. hogy a nők elláthassak munkahelyi es családi hivatásukat. A család intézményének erősí­tését, a dolgozó anyák ket­tős hivatásának teljesítését eredményesen szolgálják a gyermek intézmények, a gyer­(Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Kalinyinból a somogyi pártkiüdöttség Tegnap este hazaérkezett szovjetunióbeli látogatásáról az a somogyi pártküldöttség, amely az SZKP Kulinyin területi Bi­zottságának meghívására - Su­gár Imrének, a megyei párt- vegrehajtóbizottság tagjának vezetésével — öt napig tartóz­kodott testvérmegyénkben. A négytagú delegáció a tanácsok pártirányításának elveit és gya­korlatát tanulmányozta, Kali nyin terület párt- és állami vezetőivel folytatott eszmecse­rét a szocialista demokrácia fejlesztésének főbb formáiról, s tapasztalatokat gyűjtött a ta­nácsok szervezeti fölépítéséről, hatásköréről, illetve irányításuk módszeréről. Hazánkba érkezik a bolgár miniszterelnök Illyés Gyula kitüntetése, a Magyar ytpM* társaság Elnöki Tanácsa Illyés Gyulának, háromszoros Koa- suth-dijas költőnek, írónak és műfordítónak kiemelkedő iro­dalmi munkássága elismeréseként. 80. születésnapja alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített zászló- rendje kitüntetést adományozta. A képen: Illyés Gyula átve­szi a kitüntetést Losoncai Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől. (MTI-fotó — Telefotó—KS) Losonci! Kuvaitba Pál utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber al- Ahmed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait állam ernir­jémek a meghívására októ­ber 31-én, vasár,nap, hivata­los baráti látogatásra Ku­vaitba utazik. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg hivasara november 1-én, hétfőn, hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke. Marjai József és Sztanis Bonev tárgyalásai Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Sztanis Bonev miniszterel­nök-helyettes, a magyar— bolgár gazdasági és műsza­ki tudományos együttműkö­dési bizottság társelnökei október 29-én és 30-árí szak­értők bevonása vaj megbe­szélést folytattak, A két or­szág kormányfői találkozó­jának • előkészítéseként átte­kintették a magyar—bolgár gazdasági együttműködés helyzetét, a kapcsolatok fej­lesztésére irányuló megálla­A Portugál Kommunista Párt küldöttségének látogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 24—30. között látoga­tást tett hazánkban a Por­tugál Kommunista Párt kül­döttsége Carlos Carvalhas- nak, a központi bizottság tagjának vezetésével. A por­tugál vendégek gazdaságpo­litikai kérdéseket és a ma­gyar gazdaságirányítási rendszer tapasztalatait ta­nulmányozták. A küldöttséget fogadba Havasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. podások teljesítésének állá­sát es egyeztették a követ­kező időszak feladatait. Magyar-—szovjet építésügyi megbeszélések Szombaton Budapestem be­fejeződtek a magyar—szov­jet építésügyi tárgyalások, amelyeket Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejleszté­si miniszter és Borisz Ba­kin, a Szovjetunió szereió- és szakipari építési mmasz tere folytatott a teétoidaiu együttműkodé# fejiesztese rőL A szovjet iwnnisztert in­gád ta Borbándi Janos, a M i msztertanacs elnökhe­lyettese és Bullái László, az MSZMP KB gaadaságpohti ■ kai osztályának vezetője. Borisz Baki* szombaton elutazott Budapestről. Fűzvessző és kukoricacsuhé A fűzfa mindenütt megél, csak vizet kapjon — tartot­ták a hajdani öregek, s élő tanúként azokat a vénséges vén fákat mutattak a rétén, amelyek úgy vertek gyöke­ret, hogy az egykori gazda a mezsgye jelölésére egy-egy fűzvess zót szúrt a földbe. Faluhelyen, a kert végen, ott, ahol a porta lejtése mi­att általában felgyülemlett a csapadékvíz, gyakran látha­tó ma is egy-két fűz bokor. Tudvalevő, hogy a gazdák minden talpalatnyi földet igyekeztek hasznosítani, ezért aztan alig-ahg ültettek díszfát, -cserjéket, jobbára csak a haszonfáknak volt becsületük. — Mit keresett hát az udvarban a fűz, amely gyümölcsöt nem ad, diszére sincs a portának és tűzre bal oké nt is értéktelen? Téved, akt azt hiszi, hogy a kosárfonás, a seprűkészí­tés csak a szegényemberek mestersége volt. Ismerték fogasait a tehetősebb gazdák is, es nem találtak abban semmi kivetnivalót, hogy telem, amikor a paraszti munka nem volt olyan szo­ros, mint más évszakokban, fűzvesszöből kosarat. nyír- agból seprűt fabrikáljanak. Minderre szükség volt a termények betakarításakor, a jószág etetésénél, illetve az udvar, az istálló rendben- tartasánál. A módosabbja is ügyelt arra, hogy ne kelljen pénzt adni azért, aminek a megteremtésére saját erejé­ből is futja ... Erről beszélgettem a mi­nap egy kaposvári nyugdí­jassal, aki jó két évtizede faluról került a megyeszék­helyre, s azóta városi lakos. A mezőgazdasági munkát már előbb fölcserélte a vas­úttal — ott szolgait mind­addig, amig néhány évvel ezelőtt nyugdíjba nem ment. Szűknek bizonyult a kertes családi ház... — No. nem azért, mintha nem férnénk el benne, ha­nem, tudja, a munkaigény miatt — mondta s megiga­zította az egyik füzvesszö- köteget: meglazult a mad­zag, amivel « kerékpárhoz erősítette. — Vettem egy kis kertnek valót itt, o tó közelében, azon ,, termett" ez a vessző. Most levágom, hazahordom, aztán ha itt kint már csak a kányák mozdul­nak fonom otthon a kosa­rat. Kitelik az idei metszés­ből tizennyolc-húsz is, ki- sebb-nagyobb,' ahogyan a gyerekek kérték. A fturnék­nak villájuk van a Balaton­nál, nekik kettő kell. A lá- nyomék Baranyában élnek, aprójószággal meg disznók­kal gazdálkodnak, ők hatot visznek majd a télen, ha eljönnek az ünnepekre. A szomszéd is kért, meg a volt munkatársam is, aki ugyan-. csak nyugdíjas már . .. Szó­val mindnek lesz gazdája; csak győzzem, meg fussa a vesszőből. — És tudja, milyenek az asszonyok... Hát az enyém sem akar lemaradni, és a menyem is mindig biztogat- ja, hogy így mama, úgy mama., mikor csinál mar nekem egy cekkert. Azt a kukoricacsuhéből font szaty­rot sürgeti, amiből most mar egyre tSbtbet hétm a bottok­ban ss. Az én falómban Ba­jomikor mondén asszonynak vott ilyen kettő-három; ne­kem az iskolatáskám is cek- ker vott... No, szóval az asszony ilyesmikkel veszko - lóriik, amikor én a kosara­kat fonom. Mindig is ügyes kezű volt, csak most fájlal­ja a csuklóit; nem tudom, mire jut ezen a téten a csu- héval. Pedig van belőle jó­formán. A kukoricát mindig úgy törjük le, hogy itthon fosztjuk ki a csövet, a esti­ket meg kiválogatjuk, és a íegegeszségesebbjét, leg­szebbjét félretesszük. Van négy olyan székünk, ame­lyiknek ilyen csuhából tarn oz ülőrésze meg a támlája, azokra is ráférne a renová­lás, azért is van most több csuhé a padláson ... Hogy elkészülnek-e a ter­vezett kosarak, szatyrok, székek — nem tudom. Csak. azt, hogy ez a két idős em­ber örömét leli ebben a munkában. Olyast fortélyo­kat tanultak meg gyerekko­rukban, amelyeknek most ia hasznát veszik. És közben másoknak is örömet szerez­nek. Herum* Peren«

Next

/
Oldalképek
Tartalom