Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

V Híres iskolák, tudós tanárok SajátOS vonása a ma­gyar társadalmi fejlődésnek, illetve történelmünk me­netének. hogy nálunk az az évszázad vetette meg a vilá­gi Iskoláztatás alánját, amely máskülönben mind­végig fegyveres örgés tői votlt hangos: a vérzivataros 16. század. Az Oláh Miklós esriengomi érsek elnök été­vel tanácskozó nagyszombati zsinat 1560-ban rendelte él, hogy az. egész királyi Ma­gyarországon minden egyes plébániának tanítót kell ál­lítania. Ettől kezdve nyíltak meg egyre-másra a kisisko­lák a katolikus települése­ken, és a példa hamarosan követésre, talált a protestáns falvakban. A fiatal reformá­tus felekezet már a katoli­kus kezdeményezés előtt is létrehozott eg.y-két iskolát, például a debreceni, a pápai és a sárospataki kollégiu­mot; ezék néhány évtized alatt országos hírnévre tet­tek szert oktató-nevelő mun­kájukkal. és azóta sem csor­bult meg a tekintélyük. Pápai, pataki, debreceni diáknak lenni mindig ran­got jelentett Magyarorszá­gon. Nemcsak az iskola pa­tinás múll.tja miatt, hanem bizonyára azért is, mert sok híres történelmi személyi­ség vagy tudós, kölitő, író. koptatta padjaikat kiskorá­ban. Ki ne emlékeznék rá, hogy Kossuth pataki, Köl­csey debreceni, Petőfi pápai diák volt? Vannak, akik hajlamosak azt hinni, hogy nekünk szá­zadokon át nem volt több kiváló isikolánk három nái- négynéL Pedig dehogy nem vdl/t, csak kisebb fényesen’a vetődött rájuk. Kétszáz-há­romszáz évvel ezelőtt is nevezetes iskola működött Nagyenyeden, Kolozsvárott. Kőszegen, Kassán, Sopron ban és még jóméíiány váro­sunkban. (A soproni gimná­zium eppen ebben a hónap­ban ülte meg alapításának 425. évfordulóját.) Nyugod­tan állíthatjuk, hogy min­den orsza greszmek megvolt a maga közkedvelt iskolája, ahová minden korban tódul­va igyekeztek a diákok. És ez bizony ma sincs más­képpen. Nézzünk csak körül, mit látunk! Minden megyeszék­helyen található legalább egy „eflat” iskola, amelyben hosszú idő óta kétszer-há- romszor annyian jelentkez­nek, mint ahány tanulót föl tudnak venni, miközben a város más oktatási intézmé­nyei beiskolázási gondokkal küszködnek. A szülők jelen­tős része akar nagyobb anyagi áldozatra is képes, csakhogy gyereke jó hírű is­kolába járhasson, hogy mi­nél jobb nevei esben -képzés - ben részesüljön. Ezt tette a múlt szá­zadban Petőfi édesapja. Petrovics István is, aki ta­lán mar székállló legény ko­rában elhatározta, hogy fi­át a legjobb hírű tanítók keze alá adja. Pedig akkor dehogy is sejtette, hogy Sándorból költő les®. Egy­szerűen csak azt akarta, hogy a műveltséget a leg­rangosabb iskolákban sze­rezze meg a gyerek. Ezért aztán ha neszét vette egy még nevezetesebb iskolának vagy mesterinek, a követke­ző évben — sót, év közben is — mar oda íratta be a fiát. Mitől fesz végül is híres­sé egy-egy iskola? Gárdo­nyi Géza szállóigéje szerint a vár ereje nem a kövekben van, hanem a védők lelké­ben. és ez a megállapítás az oktatási intézményekre is érvényes: egy-egy iskola mindenekelőtt az ott dol­gozó tanárok munkája ré­vén válhat híressé. A kivá­ló tanari kar netán mosto­ha körülmények között is fényes nevet tud szerezni intézetének. Gondoljunk csak Arany János tanári éveire Nagykőrösön! A köl- j : és akadémikus tanartár- [ sei — egyszerre hatan vol­tak a Tudományos A ka de­rm a tagjai — kimagasló tu­dományos es pedagógiai te­vékenységükkel az önkény­uralom sötét esztendeiben is „fér.yküllőzték” a gimnáziu­mot es a Várost. Néha egyetlen kiemelkedő pedagógus is elegendő az is­kola rangjainak megalapo­zásához CO'inenius Sárospa­takot. Apáczai Csere János Kolozsvárt egymaga tette híressé a 17. században. Alig egy emberöltővel ez­előtt pedig Hódmezővásár­hely vált sokak által iri­gyelt pedagógiai műhellyé, Aémeth László tanárkodása nyomán. A híres iskolák és a ne­vezetes. tudós tanárok el­választhatatlanok egymás­tól. Az iskoláknak remek nevelőeg.yénisegetkre van szükségük, a kivaló tanárok­nak meg friss levegőjű, sza­bad szellemű iskolára, ahol a munkát és a gondolat szárnyalását semmi sem fog­ja vissza. Gyakori panasz mostaná­ban, hogy iskoláinkból el­tűntek a tudós tanárak. Nyo­muk veszett — mondják —, mert napjaink iskolájában nem nyílik igazi lehetőség a tudóssá váláshoz, a taní­táson kívüli alkotó munká­hoz. Igaz volna ez az állí­tás? Szerintünk aligha, hi- saen tucatszám tudnánk megnevezni olyan ma is élő. alkotó írókat. költőket- és tudósokat, akiknek a pálya­futásában kiemelkedő sze­repet játszanak a tanárko­dással eltöítött esztendők. Szép számmal állnak kated­rán olyan pedagógusok is. akik iskolai tevékenységü­kért és tudományos mun­kásságukért Állami-díjat kaptak. Ma is vannak tehát kiváló iskolák es tudÓ6 ta­nárok. Nem ók tehetnek ar­ról, ha nem figyel föl rájuk a közvélemény. Egy valami­ben viszont igazuk lehet a bírálóknak: ha az alaposan fölkészült, na gr szaktudású tanárok számát keveslik. Oktatási berkekben ugyanis gyakori beszedtem«, hogy mintha nem fogyatkoznék az igénytelen, a felületes felké­szültségű pedagógusok sza­rna. Ha így van, akkor ez azért nagy baj, mert a csa­ták kimenetele a pedagógiá­ban is a derékhad erejétől függ. P. K. I. Könyvpremier Kaposváron így láttuk Kodályt Ötvennégy visszaemlékezés Valamifele össztársadalmi hőshiány okozhatja, hogy közvéleményünk gyakran mítoszokat sző a politika, a tudomány, a művészet egy- egy kiválósága köré, s a mí­tosz — amely nem más. mint legendák, előítéletek összessége — akadályozza az életmű megismerései. Erre a sorsra jutott Petőfi, Ady, Csontváry, Gulácsy és bar felig-meddig a kortársuk Volt. Kodály Zoltán is. Nincs felnőtt polgár szerte a ha­zában, aki ne ismerne leg­alább egy-két Kodály-anek- dotát. a nagy zeneköltő, ze­netudós és pedagógus jelle­méről azonban vajmi keve1- set tudunk. Jó szolgalatot tesz hát kicsinyeknek és na­gyoknak az a — Zeneműki­adó gondozásában nemrégi­ben bővített és átdolgozott kiadásban megjelent — kö­tet, amelynek vidéki bemu­tatójára szerdán került sor a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban. Az ötvennégy visszaemle- kezest tartalmazó kötet szer­zői — tanítványok, munka­társak, kiadói szerkesztők, karmesterek, énekesek, a művészeti irányítás képvise­lői — köz.ül ezúttal hármán jöttek el az őszi megyei könyvhetek kereteben ren­dezett találkozóra: Bonts Ferenc zenetörténész, az így láttuk Kodályt című össze­állítás szerkesztője, Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a Zene- akademia tanara es Vargyas Lajos népzenekutató^ az MTA Zenetudományi Inté­zetének íőmunkatarsa. Mind­hárman Kodály egykori nö­vendékei es munkatársai. Vallomásaikból több részle­tet ismertünk meg ennek a legendáktól övezett művész­nek a jelleméről, szofukar- ságáról es melegszívűségé- ről, a tohonya, unatkozó emberek iránt érzett megve­téséről, francia, angol és nemet nyelvismeretenek tö- keletessegéről, masainak ve­retes stílusáról, mellyel — hadd utaljunk itt Szabolcsi Bence zenetörténeti mun­káira vagy Molnár Antal esztétikai fejtegeteseue — iskolát teremtett. Csakhogy: „Aki kétszáz szóval mondja el azt, amit hússzal is lehet, az minden gazságra kepes" — irta Sző­nyi Erzsébetnek Kodály egyik leveleben. Ezért hát hadd válasszon ki a króni­kás — a fölösleges részlete­zés helyett — egyetlen szem­pontot a visszaemlékezések - ből: a Tanar Ur jeliemszi- lárdsagát, következetessé­get, azt, hogy sohasem fi­gyelt a széljarás irányára, s velemenye mellett barmiKor, bárkivel szemben kitartott. A monarchia ókonzervatív, álságosán mugyarkodó mű­veszeti politika javai szemben is pályakezdőként, es ugyan­ezt vallotta a húszas-har­mincas években is. 1945-ben — amint Vargyas Lajos el­mondotta — lerdig járta le a lábát, hogy ervenyteiennek nyilváníttassa egy igazoló bizottság leves es elhamar­kodott ítéletét es megment­se Dohnanyt Ernő, Adam Jenő. Zathureczky Ede ele­tet. Nem habozott, nem hú­zódott vissza eleíantcsontto- ronyba akkor sem. amiKor a nacionalizmus ostoba vadja­vai kellett szembészallnia, nem rémült meg, amikor kulturális életünk minden­ható uranak, Remit József­nek. az érvéit kedett ízae- porra zúznia, Százéves terv című cikkének megjelenése után. Egyszóval: a hétköz­napi taktikázásoktól, a kis­szerű praktikáktól, a kocká­zatmentes haszonleséstől ide­genkedő. mindig demokrati­kus érzelmű es kémény ge­rincű magyar ember érmé­két idezte fel Szonyi Erzsé­bet, Vargyas Lajos es Borns Ferenc. Az est második felében Csajbók Terézia enek-, Bar- tha Zsolt gordonka-, Cseté- »ij* Gyula fuvola- es Vég­vári Csaba zongoraművész adott elő eddig jórészt isme­retlen Kodaly-kompoztció- kat. L. A. Reggeienkent köd nyo masztja kedélyünket. Kell a buolöó élmény! Lassúk, mit kínainak ..oldószerül” a megye művelődési intézmé­nyéi! Nem lesz hiány a kedvben a tabi Zichy Mi­hály Muveiodes» Központ­ban, ahol ma 19 orakor nyitják meg ünnepélyesen az ifjúsági napokat. A ren­dezvénysorozat november hatodikéig kínál programot; holnap például „politikai kaszinót" es Fele sem igaz! címmel vetélkedőt, vasár­nap műveltségi tudásprobát. lesz meg a sorozatban kon­cert. pol-beat-műsor, kaba re, honismerete vetélkedő stb. S ha mar a honisme­retről ejtettünk szót: dia-és kasfilm vetítést terveztek szombat délelőttre a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelő­dési Központban heiyi események­ről. Itt manden vasárnap 18 órá­tól diszkó várja a fiatalokat. Akárcsak pénte­kenként 20 órától a kadarkút! id. Kapok Antal Körzeti Művelő­dési Házban, ahol Wellischne Bör- zöli Szilvia a le­mezlovas. ö szol­gaitatja a tal-p- alávalót szomba­tonként Ber/eit- cen is. Fiatalok hazát rendezn ez holnap 16 órától a nagyatádi Gábor Andor Művelődé­si Központban, immár máeodiz­ben: ez azt je­lente: havonta egyszer ezután is tartanak majd ilyen gazdag progra­mokat. Most például lemez­borító-kiállításra. rockve- telkedőre. diarámamüsonra. vidám önismerete jatekra — Csider Sándor, a Szombat­hely Tanárképző Főiskola tenara vezet* — készülnék. Természetesen diszkó koro­názza az estet, amelyen a legjobbakat lemezekkel. Korai-poszterrel — dedi­kált! —. könyvekkel díjaz­zák. A bőd vicai városrész kiu bkön.yvtára nak ifjúsági klubja szombaton szüreti felvonulást rendez. Az. in­tézmény a mozgássérültek klubjának foglalkozását szombaton a Gábor Andor Művelődési Központban tartja. Tizennégy orakor Bencze József költővel ta­lálkoznak. A kaposvári Somogyi Képtárban ma 17 orakor RB Az ősz hajú Szegedi End­re nem mmt orvos érkezett, hanem murit vendeg, aki tiszteletét teszi, egy csokor orgonát hozott, amely most nyitogatta szirmait- Április vege volt. az egen felhők, vitorláztak, de az idő a szo­kottnál hidegebbre fordult, nehezen tavaszodott. — Nézd csak. Emmike, kit hoztam! — kiáltott már az ajtóból Tamas, hogy időt adjon a felesegének a ven­dég fogadására. — Egy kedves vendég, a község or­vosa, Endre bácsi. Az ut­cán Találkoztunk. — Én meg letéptem egv csokorra való orgonát hir- telenében, hogy ne jöjjek üres kézzel a ház asszonyá­hoz — ud va riaskodott. az orvos, aki táskáját a kony­hában egy széken hagyna Emmákét meglepte a lá­togatás. Nem örült a ven­dégnek — rossz idegállapo­ta miatt —, meg azért sem, mert rendetlenség volt a szobában, A fehérneműt rakta lie a szekrény polcai­ra, de fele még kint hevert a rekamién és a székeken. — Nagyon örülök — nyúj­totta a kévét — De ne néz­zen szét. doktcw úr, mert épp most rendezikedek! Előkerült a pálinka; köz­ben Bmnmiike váaaba rakta az orgonái. — Látom, rosszkor jöt­tem — moridta a vendeg. — De mi. orvosok mindig mindenhová rosszkor erke- zün« Ne törődjék a rendet­lenseggel. így szép egy la­kás ! Csak látná, mi van na- iam. — A doktor űr ugyanis legényembe! — tette hozzá magyarázatként Tamas. — Útközben mesélte. — Igen? Pedig biztosain akad t vol na va laki. — Elmulasztottam az élet nagy lehetőségét — mondta komolyan az orvos. — Most mar bánom, de késő, ki köti hozzá élte szekerét egy ilyen öreg gebehez? Amikor félóra múlva ki- kíserte a kapuig, a távozó orvos odasugta a tanarnak; — Semnu baj; egy kis depresszió. Igyekezzek kira­gadni a magányból, vidám­ság szórakozás tarsasag ennék as orvossága! Nincs ok az aggodalomra. Egy kis nyugtató nem ártana . . . Szórakozás es vidámság helyett a következő napok ban Emmike takarított, ide- oda tologatta a bútorokat, amikor a hátsó szobát is le­padlózták a szövetkezet em­berei. ott is berendezkedett, elfoglalta magat, felszógel- te a képeket, felrakta a függönyöket. Mintha megfe­ledkezett volna szomorúsá­gáról. Aztán ismét depresszióba esett. Kedvetlenül tenfergett a lakásban, kiment a kert­be. ahol friss agyasok je­lezték Tamás nagy igyeke­zetét. Emmike Sarszegen se segített sona a kertben, nem szerette a kerti murikat, gyakran mondogatta, hogy az ó csaladjában eddig egy paraszt sem akadt, e* erre büszke volt. I par 06csa lad bol sza rma ­zott, az öregapja is asztalos volt. a dédapja meg bognár, morva eredetű, onnan Ván­dorolt be. Krepelkanak hív­ták őseit. Ezt gyakran el­mondta. s azt is hozzátet­te, hogy a krepel fürjecskét jelent. Volt is lényében va­lami madárszerű, riadt bi­zonytalanság. félelem, reb- benesre kész mozdulat. Az öregapja magyarosította a nevét Kerepesire, mert Ke­repesről hozott magának feleséget. Kerepesi Vince urvlanynak szerette volna nevelni egyetlen gyermeket. Min­dent megkapott a lány ru­hában kényeztetésben. Az érettségit is megszerezte, to­vább azonban nem tanult. A faluban akadt ugyan több keróje is, de azokat nem tartotta magahoz méltónak. Udvarolt nem egy időben a szövetkezet mezőgazdásza is. de Emmike kereken ku - jelentette nem akar falun élna. Csak úgy megy férjhez, ha varosba viszik. Akkor érkezett Kiss Ta­más a Itala,nos iskolai tanár a faluba A csinos fiúnak is megdobbant a szive, ama kor- meglátta Emmákét. Hamarosan megtudta ró­la, hogy csak olyan ember lehet a férjé, aki kiragadja ebből a környezetből. Kiss Tamásra azért esett a va - lasztasa, mean nyílt titok volt, hogy a fiatal pedagó­gus rövidesen Győrbe kerül. Tálán mar jövőre. Az öreg Kerepesi, ha bement a va­rosba, már olyan szemmel járta az utcákat, hogy hol, merre vehetne megfelelő la­kást a fiataloknak. Kiss Tamás,t szerették .Sárszegen, es sokan azért ügyködtek, hogy városba va­ló helyezeset. megakadalyoz- zak. A parttá tkar többször is kijelentette: „Máért kell a jobbat rögtön a varosba vinni? Nem engedjük el­menni !” Beadványok íród - tak, telefonál gátasok foly­tak, de Emmike nemigen tu­dott ezekről a dolgokról (Folytat jmk) nyitjék meg Leitner Sándor festőművész. kiállítását. L)r. Balassa Tibor, a So­mogy megyei Tanács elnök- helyettese mond megnyitó beszédet, s közreműködik a Kaposvári Tanítóképző Fő­iskola női kaira Klausz Ró­bert vezetésével. Ugyanitt vasarnap 11 órakor rende­zik meg a Tinctoris Régi Zene Együttes hangverse­nyét, közreműködik Spind- ler Béla színművész, illetve a Killián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Köz- pont formáció« táncklubja. Az ifjúsági intézmény ne­ve „vezet át” minket ebbe a művelődési központba, ahol ma 14 érától ,17-ig mű­ködik az orvos! tanácsadó szolgálat. Fél ötkor' takaré­kossá® vetélkedőt rendez­nek. Tizennyolc órakor ta­lálkoznak a rockklub tagjai, ezután fél órával már a fiatal utazók randevúznak klubjukban. Szombaton fél tízkor es háromnegyed ti­zenegykor a Latinca mű­velődési központban segrt megrendezni az ifjúsági in­tézmény a Szervusz, Szergej! . című vidám gyermekműsor t — a múlt héten elmaradt előadások pótlására . . Hol­nap 18 órakor egyébként a KIUMK-ban a Savaria ’82 nemzetközi gálaest táncosait köszöntheti tapssal a közön­ség. Osztrák. csehszlovák, jugoszláv. NDK- es NSZK- beli, illetve magyar párok érkeznek. Antal Imre konfe­ranszié vezetésével. Föllép a B.M Határőrség Központi Zenekara, illetve Tiboldy Mária es Bende Zsolt ope­raénekes is. Bizonyára nagy köaonsegsdkere lesz a tánc­gálának. Vasárnap egyéb­ként 10-re a helyi tarsas- tánokluö tagjait várják az ifjúsági házba. A Csiky Gergely Színház­ban ma 14 óra 30 perces kezdettel a C-bérletes gye­rekeknek adja elő a János Vitézt, 19 orakor a Rátkai- bérletes felnőttek élvezhetik Kacsoh Pongrác dallamait. Szom baton 14 óra 30 perc­kor az N-ber!etesek vesznek részt az előadáson, 19 órától pedig a Katona-berletesek. A mozik közül a Vörös Csillag a többszörös can - nes-i díjas Egymásra nézve című Makk Karoly-Sumer. játssza. Galgóczi Erzsébet kisregényének moziváltoza - tat. Képünkön a főszereplő: Jadwiga-Jankowska Cieslak. A Szabad Ifjúság két film­je: Üzenet az űrből — ja­pán sci-fi, Az ítélet: halál — lengyel filmdráma. A La­tinca moziban, a Rendörök háborúja című francia bűn­ügyi filmet játsszák. A Mo­zimúzeum mai ajánlata A híd túl messze van című kétrészes angol alkotás, amely könyv alakban — Cornelius Ryan tollából — néhány hónappal ezelőtt jelent meg magyarul. Szom­bat—vasarnap a Megbocsá­tás című színes szovjet fil­met vetítik. A vasárnap dél­utáni gyermekmozi ezúttal a Veronika visszatér című ro­mán mesefilm lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom