Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

" KA_ VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E KI Ara: 1,40 Fl I NÉPLAP SOMOG/I A Z M S Z M P SO MOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVm. évfolyam. 254. szám 1982. október 29., péntek ÜLÉST TfiRTOTT A MIMSZTEMAHÁCS A kormány Tájékoztatási Híva tata közli: A Minisztertanács a csü­törtöki ülésén fölhívta az érintett minisztériumok • és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott képvi­selői felszólalásokban tett indítványok megvalósítá­sának lehetőségeit, s arról 30 napon bélül tájékoztassák a-/, országgyűlés elnökét, va­lamint a javaslatokat tevő képviselőket. A kormány a Gazdasági Bizottság tájékoztatója, va­lamint a KNEB jelentése alapján. áttekintette az energiagazdalkodasi prog­ram végrehajtásának gyor­sítását szolgáló intézkedések tapasztalatait, megerősítet­te, hogy a kiegyensúlyozott energiaellátás fenntartásá­nak a továbbiakban is el­engedhetetlen feltétele a ta­karékosság fokozására elő­irányzott feladatok követ­kezetes végrehajtása. A Mi­nisztertanács egyidejűleg jóváhagyta a téli fűtési idő­szakra való felkészülés fel­adatait is. (MTI) Magyar-bolgár gazdasági tárgyalások Marjai József, a Minisz.- tertanács elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági es műszaki-tudományos együttműködés.! bizottság társelnöke meghívására csü­törtökön Budapestre érke­zett Sztanis Bonev bolgár miniszterelnök-helyettes. A magyar—bolgár gazdasági es műszaki tudományos együtt­működési bizottság társelnö­kei megbeszéléseken átte­kintik a két ország gazda­sági kapcsolatai fej lesztósé- nek időszerű kérdéséit. A vendéget a Ferihegyi repülőterén Marjai József fogadta, jelen volt Bcmcso Mitev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. A termelők fölkészültek a jövő évi áruellátásra Élelmiszer- és vegyiáru kereskedelmi értekezlet a fővárosban Az év eddig eltelt idősza­kában a kereskedélmi válla­latok nehezebb körülmények között is teljesítették ellátá­si feladataikat, a hazai élel­miszerek és élvezeti cikkek kínálata kiállja a nemzetkö­zi összehasonlítást — mon­dotta az élelmiszer- és ve­gyiáru kereskedelmi válla­latok vezetőinek csütörtöki országos értekezletén Szabó Barnabás, a Belkereskedel­mi Minisztérium osztályve­zetője. A jövő évi felkészülésről szólva az osztályvezető el­mondotta, hogy az élelmi­szer- és vegyiáru kereske­delem kiemelt feladata to­vábbra is a korszerű, egész­séges táplálkozás térhódítá­sát segítő termékek forgal­mának növelése, a háztartá­si munka könnyítését és ja­vítását szolgáló áruk vá­lasztékának bővítése, to­vábbá az olcsóbb, úgyneve­zett fehér termékek, vala­mint a diétás élelmiszerek kínálatának javítása. Az ipar és a kereskedelem ed­digi tárgyalásainak alapján a terme!.ok felkészülték a jövő évi áruellátásra. Az alapvetően fontos élelmisze- -rekbői, lisztből, zsírból, cu­korból, kenyérből, tejből, burgonyából igieny szerinti lesz az ellátás. Bár némi vá­lasztékhiánnyal számolni kell Összességében ugyanez . vonatkozik a konzervekre es az édesipari termékekre is. Tőkehúsból és húskészít­ményekből Várhatóan az idei vél azonos mennyiség és választék áll jövőre is a la­kosság rendelkezésére. Ház­tartási és vegyiárukból a tervezett forgalom növeke­déshez szükséges termelőka­pacitás ugyancsak rendelke­zésre áll a jövőre. Az előadó hangsúlyozta a kereskedelmi vállalatok fele- lelosségét a vásárlók igé­nyemére megfelelő választék kialakításában. A kereske­delmen múlik, kaphatók-e az időnként hiányzó cikkek­fl külkereskedelem szervezetének korszerűsítése Csütörtökön a Külkeres­kedelmi Miniszteraumoan sajtoiajekoztaton számolta«, be arról, hogy az idén 27 termelővállalat, szervezet kapta meg az engedélyt ön­álló külkereskedelmi tevé­kenység megkezdéséhez, vagy annak bővítéséhez. Mindez — hangsúlyoztak — része a külkereskedelmi szervezet több éve tartó korszerűsítésének. Mint ismeretes már 1980- ban es 1981-ben is bővült a külkereskedelmi jogosít­vánnyal rendelkező iparvál­lalatok száma, emellett meg­alakult az új, kötetlen pro­filú külkereskedelmi válla­lat, a Generalimpex. A Hun-V gagent, az Interag és az In- tercooperation proíilkötött- seg nélküli jogosítványt ka­pott nem rubelelszámolású exportra. Az idén elsősorban a könnyűiparban nőtt a kül­kereskedelmi jogú vállalatok köre. Az elkövetkezőkben már önállóan kereskedhet külföldön a Fékon ' Ruházati Vállalat, a pamutfonóipari, a Békéscsabai Kötöttáru­gyár. a Pannónia Szőrme ki­készítő és Szőrmekonfekció Vállalat, és bővíthetik kül­piaci tevékenységüket a Lenfonó es Szövőipari Vál­lalat- kereskedői is. Emellett néhány közös vállalat — a Hungarotex és 12 termelő­vállalat által megalakított Módex, illetve az Interag és a Pest megyei Műanyagipari Vállalat részvételével létre­hozott Qualipiast — kapott külkereskedelmi jogot. 1982-ben több mint 300 esetben adott a minisztéri­um eseti export, illetve i;m- por;jogot egy-egy üzlet le­bonyolításához. Fokozato­san bővül*a párhuzamos ex­port- illetve importjoggal rendelkezők köre is. A/, idén az ilyen engedélyek száma meghaladta a 120-at. Az említett intézkedé­sektől azt várják a szak­emberek, hogy fokozato­san javul a külkereskedel- mi munka hatékonysága, a‘ vállalatok az eddiginél job­ban alkalmazkodnak, a kül­piaci igényekhez;, ­kel azonos rendeltetés ű, azokat helyettesítő termé­kek az üzletekben. Ezeket ugyanis — az ipar esetleges szállítási nehézségeinek is­meretében — időben meg kell rendelniük. Szólt arról is, hogy esetenként túl., sok hasonló rendeltetésű termék van az üzletekben, s meg­gondolandó ennek a válasz­téknak a szűkítése. Mint fel­mértek. például jelenleg 200 féle jaoimáncfésték kapható a kereskedői embert, holott ilyen széles skálára nincs is szükség. A fontos inkább az, hogy a meghatározott vá­laszték folyamatosan, állan­dóan a vevők rendelkezésé­re. álljon. Ugyanez a hely­zet az üdítőitaloknál, miköz­ben mintegy 70-féiéből vá­laszthatnak a vásárlók, több természetes alapanyagú ital­ra lenne szükség, annál is inkább, mert ezek hazai alapanyagokból előállítha­tok. Az áruválaszték igény szerinti alakítását segíthetik a kereskedelmi vállalatok azzal is, hogy fokozzák sa­ját termeltető tevékenysé­güket. Az importból szárma­zó termékeik kínálatának ja­vítása érdekében nagyon fontos, hogy a vállalatok a jövőben bővítsék áruházi csereíorgalmunkat a külföl­di parinerválidlatokkal, és fokozzák a ha tártmenti áru­cserét, Célszerű, hogy a. ke- resikedelmi vállalatok ve­gyék figyelembe az idegen­forgalmi prognózisokat, ezt, ugyanis az ‘ idén az üdülő­körzetek, illetve a határ­menti rpegvék több kereske­delmi vállalata elmulasztot­ta, s ezért indokolatlanul gyakran akadozott a kör­nyék ellátása. Az élelmisaeritereskedekni vállalatok eredményes munkáját várhatóan segíti majd, hogy a jövő évtől le­hetőségük lesz nagyobb üz­leteik jövedelem-érdekeltsé- gd formában történő üzemel­tetésére. A nagyobb önálló­ság és érdekeltség fokozott felelősséget ró a boltvezetők­re az árubeszerzési források gondosabb kiválasztásában, s az igényekhez igazodó vá­laszték kialakításálban. Rolkerek. A leningrádi Zsdanov gyárban készülnek » horizontális rakodásit, ,,ro-ro'’ rendszerű hajók, amelyeket rolkereknek -neveztek el. A hajókra a rakományt néni be­emelik, hanem rágurítják, illetve a rakomány önállóan rá­hajt a különleges hídfeljáró rámpákon. A fedélzeteken es rakodópadokon Hói) Lada autót lehet elhelyezni, százzal töb­bet, mint az előző széria hajóin Számítástechnika a mezőgazdaságban Kétnapos konferencia Kaposváron Az Iparban a számítógép alkalmazása mindennapos része a termelésszervezésnek és -irányításnak. Ehhez ké­pest a mezőgazdaság 6—7 éves lemaradásban van, pe­dig a megoldandó feladat ott sem kevesebb. Egy gaz­daság vetésforgójának opti­mális megtervezéséhez vagy a leggazdaságosabb gépki- használas programjának ki­dolgozásához több száz kö­vetelményt kéll összehan­golni. A számitáwteeh nifca hasz­nosításának mezőgazdasági lehetőségeire kívánja fölhív­ni a figyelmet a tegnap Ka­posváron kezdődött kétna­pos konferencia, amelynek fő szervezője a Neumann János Szamítógéptudomá- nyi Társaság megyei szer­vezete. A neves szakembe­rek által tartott előadások mindenekelőtt azt célozták, hogy meggyorsítsák a szá­mi tástechmkaa módszere« eiterjedeset Somogybán. A program megkezdése ellőtt olyan vélemény is el­hangzott, hogy a jövőbe mu­tató módszerek iránti ér­deklődés már így is nagyobb annál, mint ami a számító­gépbeszerzés mai realitásai közt kielégíthető volna. Emlé­kezetes a másfél év előtti, hogyancsak Kaposváron tar­tott kisszámítógép-bemuta- tó, amely után 20 somogyi tsz rendelte meg a gépeket. Nem sokkal később a me­gyei tsz-szövetség 12 speciá­lis mezőgazdasági számító­gépes program terjesztési jogát is- megvásárolta __ E biztató kezdet után azonban ma is több a terv ■ es a várakozás, mint a kéz­zel fogható eredmény. Az említett 20 gazdasághoz az­óta újabbak csatlakoztak, de mindmáig csak hét kap­ta meg a berendezéseket Hazánkban jó nenany szá­mítógéptípust gyártanak ugyan, csakhogy ezek jócs­kán meghaladják egy tsz igényeit és anyagi lehetősé­geit Az 50—80 ezer forin­tos keresett gépek beszerző­Nehezebb feltételek mellett teljesítették célkitűzéseiket Országos idegenforgolmi tanácskozás A hastai idegenforgalmi szervezetek, irodák, vállala­tok képviselőinek részvé­telével — Árulrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár vezetésével — országos ide­genforgalmi tanacsKozast tartottak csütörtökön a Gel­lert -szállóban! Káilay Oszkár, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal vezetője beszámolójában hangsúlyozta, hogy az ide­genforgalom a korábbinál nehezebb feltételek mellett is teljesítette valamennyi fontos célkitűzését. Számot­tevően javultak a turizmus minőségi mutatói: 30 száza­lékkal nőtt az egy turistára jutó bevétel. Kedvezően ala­kult a szervezett turistafor­galom, s emelkedett a ke­reskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma. A dollárbevételek ebben az évben a tervezett 10—15 szá­zalékkal szemben több mint 25 százalékkal növekedtek, s ennek is köszönhetően az idegenforgalom minden ed­diginél nagyobb aranyban járul hozzá a fizetési mér­leg javításához. Hazam« nö­vekvő népszerűségét mu­tatja hogy mintegy 10 szá­zalékkal nőtt a tőkés orszá­gokból érkezők száma, há­romnegyed részük Ausztriá­ból es az NSZK-boi láto­gatott hazankba. Az OIH vezetője kifejtet­te: az elért eredményekben jelentős szerepet játszott az idegenforgalmi fogadóké­pesség fejlesztése, elsősorban Budapesten, ahol alig egy év alatt másfélszereseire nőtt a szállodai ágyaknak a szá­ma. Kedvező hatása volt az idegenforgalmi vállalatok és szervezetek javuló szervező­munkájának is. Jövőre alapvető cél az idei kedvező tendenciák erősítése, valamint az elért ered menyek fokozása. A szakma vállalatai arra tö­rekszenek, hogy növeljék a szocialista országokból szer­vezett utazással érkező tu­risták szamai.' Továbbra is fontos, hogy az idegenfor­galom dollarbevetelei növe­kedjenek, ennek feltétele­ként azonban javítani keli Fontos az űj szálodák 36 ki­használásának előkészítése, valamint a kulturális-, szó­rakozási- és sportolási le­hetőségek bővítése. Az ide­genforgalmi feljesztési alap­ban rendelkezésre álló ösze- szeget elsősorban azok a te­rületek kapják, ahol kése­delem nélkül változtatni kell a jelenlegi helyzeten. így például a Balaton partján igyekeznek csökkentem a kiskereskedelmi hálózatban tapasztalt zsúfoltságot, töb­bet kell tenni a környezeti kultúra javításáért, a tiszta­ság fokozásáért. Felhívták a figyelmet ar­ra is, hogy — különös te­kintettel a megnövekedett szabadidőié — az érdekelt vállalatoknak, területi taná - csóknak fontos feladata: a belföldi üdülési és kirándu­lási feltételek javítása. Fejlesztik a városKornyexi kuánduiokozpontokat, s na­gyobb pénzösszegeket for­dítanak az országos kirán- dulókozpontok kialakaasa- m. bewiese/* is. séhez viszont nem kévés szerencse és összeköttetes is kell. Pedig ezeknek a keze­lését például egy üzemgaz­dász pár óra alatt elsajátít­hatja. Sajnos, a megye me­zőgazdasági üzemeiben egy­előre csak 2—3 olyan szak­ember dolgozik, aki egy na­gyobb számítógéptől is tud­na „kérdezni”. Dt. Obádinnct J. Gyula, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára jó hírrel kezdte a szarni tastectoika hazai helyzetét elemző elő­adását: a. következő ev ele­jétől várhatóan megoldódik a kisszámítógép-etllátási gond. Szavaiból azonban ki­tűnt, hogy jóllehet e gépek egy sor adminisztrációs fel­adat elvégzését meggyorsít­ják, nem nyújtják a számí­tástechnika valódi többletét. Azok a gépeik viszont, ame­lyek képesek például egy döntéselőkészítő elemzés­re, itthon, még mindig a zu­hanó világpiaci ár többszö­rösébe kerülnék. Alighanem ez a fáziskésés a nyitja, hogy a néhány _ tízezres já­tékszerek” és a sok mbi:os „gépágyak” közt hiányoznák a pár százezer forintba ke­rülő, ám minden fontosat tudó számí tógépek. Az előadásokat hallgatva kínálkozott kérdés: ugyan nem volna-e lehetséges, hogy a számítógépeken szá­molják ki a számítástechni­ka élterjesztésének optimá­lis programját? Félő, hogy a lehetőségek és kariatok, el­lentmondásaiból a gép sem találna gyors kiutat... Egyelőre túl kevés a speciá­lisan képzett szakember, nem élég a gép, és a ta­pasztalat sem. Az utóbbi hi­ányt igyekszik enyhíteni a mostani konferencia. Az elő­adások sora beláthatatlan lehetőségeket villantott föl. Az energia- vagy készlet­gazdálkodásban, a szállítás- szervezésben vagy az állat- tenyésztésben milliós megta­karításokat hozhat a gepek alkalmazása. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy a számítógép nem csinál cso­dát : eredményeinek haszno­sítása olykor kudarcba ful­lad. Egyebek közt jobb mun­kafegyelemre és szervezett­ségre, zavartalan anyagellá­tásra és nem utolsósorban kedvező időjárásra is szük­ség van ahhoz, hogy példá­ul a vegyszenföihasznáias optimális programja megva­lósulhasson. A gép nem teremti meg, csupán sürgeti az ésszerűsé­get. jré'­'»■ R

Next

/
Oldalképek
Tartalom