Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

Beszélgetések a lakásgazdálkodásról flz építés pénzügyi feltételei Nyilvánvaló, hogy a Mi­nisztertanács határozatának rendkívül sok, a lakosságot közvetlenül érintő pénzügyi következménye van. Több új, ilyen vonatkozású jog­szabály, rendelet lát majd napvilágot. Néhány alapvető tudnivalóról kérdeztük Né­meth Zoltánt, a Pénzügymi­nisztérium közlekedési, épí­tésügyi és lakáspolitikai fő­osztályának vezetőjét. — A lakásépítés pénzügyi feltételeivel, illetve a szoci­álpolitikai kedvezmények­kel kapcsolatban gyakran használt fogalom a saját erő. Mit értenek ezen? — Mindenekelőtt azt, hogy a lakásépítési (vásárlási) kölcsönöket csak az építtető (vásárló) saját anyagi esz­közeinek kiegészítésére lehet nyújtani — mondotta. — Ez egyrészt azt jelenti, hogy ha valaki eladja ingatlanát vagy lakásbérleti jogáról té­rítés ellenében lemond, s emellett épít vagy vásárol másik lakást, akkor az el­adási arat vagy térítést a lakás építésére (vásárlására) köteles költeni. Ha ez az összeg nem fedezi a költsé­geket (az árat), akkor fenn­maradó kiadásaira k ői csórni kaphat; másrészt azt * je­leníti er. a szabály, hogy Építési (vásárié«# forma: Családi ház Többszínt** ángy csoportba* A táblázatba»« közölt va aalekos mértekek csak mi- miwiinmk, a mélyeknél kisebb •em lehet; sok. esetben «nőmben nagyobb a sajat erő aranya. Például ha az épít­kezés (vásárlás) költségesebb (drágább), mint a társadal- malag ma elismerhető mére­tő es fölszerel tségű lakás áfc- .agns építési költsége. — Kérem, mulassa be esst egy példán? K öténé« Kedvezmény Saját erő eaalacfí hear* Többszintes < építkezésnél nem. kaphat kölcsönt, aki­nek nincs fedezete az őt ter­helő költséghányadra. A meglevő anyagi eszközöket viszont az építtető (vásárló) akkor is köteles a lakásra fordítani, ha ezzefl túllepi a saját erőből befizetendő kö­telező összeg minimumát. Nem lehet tehát új Lakást építeni (vásárolni) úgy, hogy a meglevőt eladva annak az árából csak a kötelező részt fizetik be az újnak az építé­sére (vásárlására) és az azon ' felüli összeget másra fordítják. A saját erő egyébként nemcsak kész­pénzt jelent A már elké­szült épületrészek költségve­tés szerinti kivitelezési költ­ségét saját erőként kell szá­mításba venni, akár csak a helyszínen tárolt (az épít­kező tulajdonát. képezd, sót a még le nem számított, de megrendelt és kifizetett építési anyagot. Házilagos kivitelezésnél saját erőinek számít a már elvégzett és a vállalt saját munka, ter­mészetesen csak oly mér­tékben és . ös-szegben, amely reálisa® teljesíthető — Végül is mekkora « úgynevezett saját erőből fe­dezendő minimális hányád? — Ezt a következő fca Ma­sat jól ábraaolja: Munka Hartdl támogató« van: nincs': 20% «% !#% WJ. — Szívesen, Mondjuk. egy lakás építési költsége (el­adási ara) 580 ezer forint- A hitelpofitikai irányelvek alapján nyújtható legna­gyobb kráesőin például csa­ládi házra 300 ezer forint, többszintes épületeknél 300 ezer forint. Ez esetben a sa­ját erő — pénzben kifejez­ve — egy kétgyermekes há­zaspár számára a fcövetke- aóc 9MHMM forint 80 000 forint 520 000 forint 22# 000 forisat 100 00« forint * gatás. Most meg jobban elő­térbe kerül e? a forma. — A munkáltató pénzbe­lin. valamint egyéb és ter­mészetbeni támogatást is adhat. A pénzben! támoga­tást — lakásépítési alapjá­ból — a következők szerint nyújthatja: hosszú lejáratú, kamatmentes kölcsönt ad, vissza nem téríthető támo­gatást nyújt a tanács vagy az OTP löszére költségeket térít, dolgozóinak elhelyezé­sére alkalmas lakóépülete­ket, lakásokat épít vagy ilyen lakások építéséhez hoz­zájárul. — A társadalmi n**uka eillenértéke, is forrása lehet a munkáltatói lakásépítési alapnak ? — Igen, méghozzá úgy, hogy a munkáltató szerv gazdasági eredményességé­től függetlenül is ad lehető­séget a lakásépítés támoga­tásához. Ezért, véleményünk szerint, a szakszervezetnék, a KISZ-szervezetnek egy-egy inőn k álba tonal az eddiginél lényegesen nagyobb részt kellene vállalnia az ilyen munkák szervezésében. A támogatás szabályait egyéb­ként velük együtt alakítják majd ki a munkáltatók. — Áttérve egy másik köz­érdekű témára: mire lehet meg köieaönt igényeimé az OTP-től? — Lakóházak (Lakások) felújítására, tataixwasara, la­kások műszaki megosztásá­ra vagy kisebb lakások ösz- szevonásara. nem lakás cél­jait azodgaló helyiségek la­kássa alakításán«, lakások bovitesere (ioldalekepí lés­re), lakások korszerűsítésére és közművesítésére, a laká­sok, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint a gadasagosabb, ésszerűbb fűtési módok bevezetésére. A kedvezményes a;Iáim Kos­oson felső határát évenként határozzák meg a hitelpoli­tikai irányelvek- Általában Legföljebb az építési költség 70 százalékáig nyújtható, kamata évi három százalék, trvrteszíesi ideje iegfölaehfo lő év. — Kapható e kölcsön ak­kor ts, ha az állampolgár nem az államtól vásárol? — Igen, a nem allamd te- lajdoniban levő lakóingatla­nok (lakások, családi házak) megvásárlásához a megfele­lő fiaetőkepessegű, ingatlan­szerzésre jogosult állam­polgárok kölcsönt vehetnek föl az Országé» Takarék- perusUrtúi. ÍX L (TPlytatjnk? Ha esetünkben a n*wnk*3- tetó a költség húsz százalé­kainak megfelelő 104 ezer forint összegű támogatást nyújt, akkor a saját erő családi háznál 116 ezer fo­rint, • többszintes építkezés­nél 56 ezer forint. A meny­nyi ben viszont a hitelpotíiti- kai irányéi vök alapján az adható kölcsön legmagasabb összege az előbb feltétele- zettnel kisebb, annyival na­gyobb lesz a saját erő pénz­be«« kifejezett összege. keifT nyújtani, _ átmenetileg 1985. december 31-ig. Érmek mértéke egyszobás lakás esetén 60 ezer for Bit, más- félszobás lakásnál 70 ezer, a kétszobás lakás 80 ezer, a két és fél szobás lakás 99 ezer; három szobás lakás ese­teiben 100 ezer forint. — Már több mint tsz éne van a dolgozók lakásépíté­sénél a munkáltatói támo­Macskanyelv az Ezüstpartról Téli foglalkoztatás az üdülőkben Télre készülődik a Bala- ton-part. A fáradt őszi nap­sütésben idős emberek sé­tálnak az avarral meghin­tett utakon- Hol van már a nyüzsgés, a nyári forgalom, az autóáradat? A part égig érő szállodái, üdülői előtt építőanyagok, az épületek­ben egymás hegyén-hátán a pihenőszékek, matracok, ta­karítóeszközök. A SZOT Ezüstpart üdülőjében is nagy a csends Távolabb, *« ebédlőben azonban fehérkö- penyes nők és férfiak sürög- nek-forognak, teherautók ér­keznek, s indulnak útjukra. Azok a pincérek, felszolgá­lók, portások, akik három hónapon át gondoskodnak a vendégek kényelméről, té­lén munka nélkül maradná­nak, ha a SZOT már előre nem kötne szerződéseket S mert hogy köt, biztosítva van az állandó kereset, a munka. A Budapesti Édes­ipari Vállalat és a SZOT szocialista szerződésének ér­telmében kihelyezett üzem­mé alakult át az . Ezüstpart üdülő ebédlője. A sokféle ételszag helyit most íny­csiklandozó csokoládéidat vette át. A Duna Csokoládé- gyár részére csomagolják itt a lányok, asszonyok, de még a férfiak k aa édességeket. A szomszédos Interprets üdülő dolgozói az idén „ki­rándultak” az Ezüstpartba, itt végzik ók is a munkák S miként least egy étte­remből üzem? Először is szigetelni kell az üvegfaW kát, mert ha itt nyáron me­leg i* van, télen bizony nem kellemes az üldögéles a bűvös teremben. Létre kellett hozni a három cso­magolószalagot, mely elekt­romosan működik, szükség volt mérlegekre, targoncára, az üzemeltetés megoldására. Hétfőn aztán jöhettek a dolgotok, akik bet hónapon at hajtogatják a dobosokat, teszik tele csokoládéval, ra­gasztják, csomagokba rak­A Buda vox egymás atá* két versenytárgyalást nyert Kuvaátban, telefonhálózat epíitésere. Az összesest 12,5 miihó dollár értékű «aerzö- dések fővállalkozója a Bu­da vox mellett a telefongyár, a kábeleket pedig a Magyar K a belmúvek készíti. A há­lózat kiépítését magyar szakemberek végzik majd. Munkájukat nehezíti, hogy meglevő telefonközpontok közötti kábelrendszert kell kicserélniük, tehát a régié - két föl kell szedni, majd az egesz kábeKhátózatot cserél­ni. összesen 300 kilométer hosszú hálózathoz szállít a magyar ipar kábeFt A Budavoxoak egyébként er *z első ilyen megállapo­dása Kuvaitiban. Minden bi­*■ Iséw tesasákeL, De es ***» mindegy, hogy konya­kos-meggy avagy macska­nyelv a csomagolandó ám. Az Interpress dolgozóinak újdonság volt az úgyneve­zett tömör termék, amit itt csomagolnak, ezért a mar gyakorlott „ezüstpartiak“ tanították be az egyes mű­veleteket. Jelenleg harmincnyolcai« végzik a munkát, ám ha vé­ge lesz a szabadságoknak, hatvan főre nő a létszám. Az üdülő újranyitásáig ha­vonta hét-nyolc vagon kész­árut szállítanak innen Bu­dapestre. Az édesiparban egyre kevesebb a munkás­kéz, ezért különösen nagy segítség a fővárosi vállalat­nak a balatoniak munkája. Elsősorban a vevők igényei­hez kell igazodni, ezért a szükséges mennyiségű árut csak úgy lehet biztosítani, ha a dolgozók napra készen tudnak csomagolni. A kezdésnél, az első hó­napban a Macskanyelv elne­vezésű csokoládé kerül a dobozokba, de a téli idő­szakban tucatnyi termékfaj­tával találkoznak majd a dolgozók. Lesz olyan ia, amelyik díszdobozban kül­földre kerül, valódi külön­legességként. Aki szereti az édességet, jól jár, ám,, nem valószínű, hogy a hét hónap után egy ideig rá tud nézni a csokoládéra. De nem is ex a baj. Inkább az jelent gon­dot, hogy a solp mozgáshoz, talpaláshoz szokott embe­reknek most ülniük kell, nem mozdulhatnak a szalag mellől, ha jó munkát akar­nak végezni. Az viszont jó, hogy az egy munkahelyen dolgozók közelebbről megte­lnénk egymást, hisz erre a nyári forgatagban kevesebb a lehetőség. L A. »mnyal jő referencia volt egy korábbi Líbiai üzlet, amelynek alapján az észak- afrikai ország egyik kisvá­rosainak telié» kábelhálóza­tát magyar szakemberek építették. A Budawo* a napokban • telefongyár átviteltechnikái berendezéseiből is adott el, a megrendelő ezúttal Irak vont A szerződés másfél* millió dollár értékű. A tele­pülések közötti teleionós szé­kei, te lest megteremtő 12 csa­tormaa berendezések na­gyobb részét még az ev vé­gen atadjak. Irakban nem* ismeretlenek ezek a telefon- gyári termékek, s mar újabb üzletknéesekrői te tárgyai­nak. Telefonközpont, kábelhálózat exportra A kisipar tervszerű fejlesztése Sikerbs együttműködés a ianácsokkai — Az építtetők egy ré­sze azonban a „saját erőt" házilagos munkával is telje­síti. — Ügy van. Ezért tehetse­gei,, hogy az építési költsé­gek terheit az építtetők, kü- .onnsen a szerényebb ke re-* setű fiatalok, saját munká­val csökkentsék. A félkész­ház-kivitelezési módszer lé­nyege az, hogy általában az épület szerkezeti részeit szer­vezett kivitelező készíti el, a befejező szakipari munká­kat az építtető. — Mit ke ti tudni az úgy­nevezett tanácsi beruházás­ban értékesítés céljára épí­tett lakások vásárlásáról? — A vevőt a lakásügyi hatóság határozattal jelöli ki. A kisajátítottak , vagy szanáltak elhelyezésére is juttathat iüyén tanácsi la­kást, az erre vonatkozó sza­bályok szerint. Ezeknek a lakásoknak az eladási árát az építtető tanács végrehaj­tó bizottsága az, építési költ­ség alapján állapítja meg. Az üzlethelyiségek, garázsok es más — nem lakás céljá­ra szolgáló — helyiségek, amelyek a tanácsi értékesí- tesű lakásokkal együtt épül­ték. csak készpénzért érté­kesíthetők. A -tanácsi . érté­kesítési! lakások egy részé­nél — ha a tanács a kon­tingensből erről rendelkező haiarozatban jelöli ki a ve­vőt —f at iám; támogatást Egyéni valteJkciEá«! és tervszerű fejlesztés. E két fogalom látszólagos ellent­mondása rávilágít aaokira a nehézségekre. amelyekkel a kisipar célszerű föllendíté­sén munkálkodó szerveszetek találkozhatnak. Ám az el­lentét látszólagossága mind­járt azt is jelzi, hogy a fel­adat megoldható — érdemes áldozatot vállalni érte. A Kiosz Somogy megyei választmányának múlt heti ülésen az iparosszervezet és a tanácsi szakigazgatási szer­vek kapcsolatairól rendez­tek eszmecserét. Az értéke­lés kapcsán érdemes egy kis időt szentelni e kerdés- nek: miként sikerült So­mogybán a magánkezdemé­nyezéseket a közösségi ér­dek szolgálatába állítani. Közhely már, hogy a ma­szekok termelő, szolgáltató tevékenységére nagy ' szük­ség van. Ennél az egyszerű fölismerésnél, szerencsére, tovább is jutottunk. Azért citáltuk mégis, mert a to­vábblépés belőle fakadt. Az­az a szükség felismerésének hangoztatása már több a kisipar buzdításánál, s az ösztönzés is sokkal árnyal­tabb. Nemcsak a számbeli növekedést, hanem a minő­ségi változást is szorgal­mazzuk mostanság. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága tavaly ha­tározta meg. hogy a kisipar íejlödese térén mi a kívána­tos a következő években. Ezek közül csak néhányat említünk: elő kell segíteni — a lakosság jobb ellátá­sára ;— a versenyt a kisipa­rosok, valamint a vetélke­dést a kisipar és a szociá­list« szektor között; kiemelt figyelmet keit fordítani a Balaton-parti idegenforgalmi igények kielegrtésere, az el­látatlan és kevéssé ellátott települések helyzetét javíta­ni kell ... Es így tovább. A célok helyességét mindenki elismeri. De mit emenek ezek, ha a vállalkozók nem látnának bennük fantáziát? Kötelezni senkit sem lehet arra, * hogy — mondjuk — egy bocskorhoz ragaszkodó pici faluban nyisson csizma­javító műhelyt a szolgálta­tás színesítése érdekében . . . Természetesen nem légből kapott példánk esetében, de hasonló belső logikájú kö­rülmények között lehet ta­lálni megoldást a gondokra. Az ösztönzés számtalan lehetőségét nem tudjuk fel­sorolni. nem is feladatunk. Viszont a választmányt ülésre készített írásos beszá­moló tanulsága: a nagyobb közösség érdeket szolgáló fejlődési folyamat nem iS.W meg a kisiparban. A tanács az iparosok szervezetével szövetkezve elérheti — ha nem is mindig könnyen — azt, ami parancsszóval sem­miképpen sem menne. Az iparosok önértékelése a me­gyei tanácsi osztályokkal való tervszerű együttműkö­désről árulkodik. Ennek a közös munkál­kodásnak köszönhető való­színűleg hogy Somogybán épült az ország első iparos­szolgáltatóháza, s épülnek sorban a többiek, a tervek­ben szerepelnek a követke­zők. A tanácsi szolgáltatás­fejlesztési pénzek forrása megközelíthetővé vált az egyéni vállalkozók számára is, ennek jótékony eredmé­nyeit színién sok helyütt ta­pasztaljuk már. A kis tele­pülések ellátásán javít az úgynevezett átjárásos moz­galom Az iparosok áldoza­tot hoznak azzal, hogv olyan falvakat látnak el néha-né­ha odalátogatva, amilyenek­be addrt semmiféle móyos;- madzaggal sem sikerült lete­lepülő maszekot csábítani. Százötven kisiparos vállal­kozott eddig Somogybán a randót-szerapr«.' nem puszta szívességből, de mindenképpen az átlagosnál több fáradalmad vállalva. Vagy említsünk: ««y újdon­ságát; a személy- és teher - taxis maszekok az idén kezdhettek működni. Ma 165 személy- és teherszállí­tó kisiparos van a megyé­ben. Fölösleges tagadni: jó néhány vita, helyi bizonyta­lanság előzte meg az orszá­gos lehetőség megteremtései követően a gyakorlati meg­valósítást. Eldurvulhattak volna e viták, de elejét «»et­te a két szervezet. Neipcsak efféle kapcsolat van a Jcisiparosok és a ta­nácsok között. A magánvál­lalkozók ellenőrzése, a sza­bályszegők megbüntetése az ellenőrzőknek nem épp kel­lemes, és az érintettek szá­mára kifejezetten kényel­metlen feladat. De szükség van rá. És az iparosok is el­ismerik, hogy a tanácsi el­lenőrzés nem afféle fejva­dászat, hanem — nem tu­datos és szándéké« szabály­talanságok esetén — segítő tanácsadó szolgalat szerepet is betölti. Ne*» »oroljuk tovább » példákat Az együttműkö­dés, a-z ösztönzés módszerei­nek megtalálása, egymá* krácsöRCB befolyásolását végsőmre* ne iparosok ntef-venetertek é* a taná­csoknak belső ügye. Nem* baj persze, ha párbeszédük nyilvánoésagra kerül, de ap­ró részletekbe* könnyű el­veszne is. A* egeszei szem­lélve pedsg, úgy tetszők, megnyugtató választ adha­tunk • nyilvánosságra leg­inkább erdemes kérdésre: jól szolgálja-e ez a kapcsa», lat a társadalmi igényeket­Az említett tények bizo­nyítják: tervszerűen fejlődik az egyéni vállalkozás. A további javulásban pedig azért bízhatunk, mert a vá­lasztmány ülésén szepitgetes nelkiú beszeltek a felek ar­ról is, arra még megoldat­lan, kedvezőtlen, vagy a várakozással ellentétbe* alakiul. Mi most inkább a jót említettük. Mégpedig árért, ment az őt évre saó- ló célok megközelitesérvek félidejében sem va gyűrik. Vészharangot kongatni korai volna még Ám azt is re­méljük, hogy ha kell, az m idejében történik. L, P. SOMOGYI NÉPLAP % I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom