Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
A Minisztertanács megtárgyalta Akadt a kötél, földbe ásta magát a lánctalpas Duna medrében a csőkígyó Egy egész napig tartott a kötélhúzás. Amikor a Dunára leszállt az alkony, megfeszült a makacs sodrony: helyére — a folyó medrében ásott árok vonalába — került a húsz tonna súlyú acélköteg Ferenczi Miklós, a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat osztályvezetője, a dunai keresztezések sokat tapasztalt parancsnoka rekedtre beszélte és eigaret- tázta a hangját. Az urh-rádió valósággal az állóhoz nőtt, s a nap is megfogta a homokos partoldalon. Este — amikor a „haditanács” úgy döntött, hogy abbahagyják a munkát, fáradtan állt fel, de nem volt ideges. A folyókeresztezés mindig tartogat meglepetéseket. de próbálkozással vagy fortélv- lyal mindig az ember győz. A csőkígyót — amelyet át kell húzni a Duna medrén — Mohács alatt szerelték össze. Inkább hasonlít (mérhetetlenül hosszú vasúti szerelvényhez, mint vízvezetékhez : összesen 645 méter hosszú, és a súlya 1300 tonna. Ilyen tömeget egyszerre még nem húztak át a Dunán. A szerelvényen — egymás mellett — fekszik két, egyenként 700 milliméter átmérőjű acélcső. Többszörös korrózióvédelem után még egy lécborítást is kapott. A két nagyméretű cső felett húzódik a harmadik: átmérője 200 milliméter, és az lesz majd a feladata, hogy elrejtse a vezeték hírközlését biztosító kábeleket. Nehezékkent 230 darab íróasztal nagyságú betontestet helyeztek el a csövek felett, azért, hogy a folyó medréhez szorítsa a vezetékeket. — Ez a csőrendszer hozza majd át a mohácsi-szigeti parti szűrésű kutak vizét a Duna alatt, s juttatja el Pécsre .— mondta Hell Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat igazgatója .— Vállalatunk generálkivi telezőként vállalta el az 1.4 milliárd forint értékű munkát. \ folyókereszteződést alvállalkozóként a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat végzik el. Azért Sík, mert nekik van ebben a legnagyobb gyakorlatuk és megfelelő technikai felszerelésük. Pécs és Mohács között elkészült már a vezeték, és a szigeten 'a kavicStei-aszon is megfúrtak 18 kutat. Hátravan még az ú.i szivattyú- ház megépítése, amely megfelelő nyomással indítja el a vizet Pécs felé, várhatóan 1984-ben. A vezetékfektetés leglátványosabb része a csőkígyónak a Duna medrében történő elhelyezése. A különleges viszonyok különleges felkészülést és szervezést igényelnek. Az összeszerelt vezeték áthúzásának minden mozzanatát előire megtervezték. Helyét a mederben uszódaru készítette elő: négy méter mély és ugyanilyen széles árkot ásott. A domboldalon pedig vasúti sínen gördülő apró kocsikra helyezték a hosszú csőkígyóit. (Ezek a kocsik egy bunkerbe zuhannak majd, amikor húzni kezdik a csövet.) A szigeten — a folyó másik oldalán felsorakoztak a lánctalpas traktorok. A vízén megszűnt minden mozgás. Először a vonatókötelet kellett átjuttatni a másik oldalra. A nagy feladathoz képest rutinmunkának látszott. Amikor majdnem átért, ásni kezdtek a lánctalpas traktorok: valahol a mederben megszorult a kötél. Búvárok mentek utána, aztán önjáró uszály próbálta kiszabadítani. Az első próbálkozás nem sikerült. a második sem . . . És' csődöt mondott a harmadik is. A két part között fürgén jártak a motorcsónakok, újabb anyagot vittek át a túlsó partra. Az idő közben gyorsan tellett, s mire a kötél vége átért a túloldalra, megérkezett az este. — Sötétben nem lehet már dolgozni — mondota Bubari György, a létesítmény főmérnöke. A hely és a kötél hossza miatt csak két lépcsőben lehet elvégezni a munkát. Először a szerelvény felét — 315 métert — tudjuk behúzni. Ez a számítások szerint 50 percig tart. Ezt a kötélvisszakötés követi, s a jó másfél — két órás munka után kezdődhet a második ötven. Szerdán este — egynapos küzdelem után — még mindig csak az előkészületek egyik, szakasza fejeződött be. Tegnap reggel tovább folytatódott a munka, és 11 órakor megmozdult a 645 méter hosszú csőkígyó: a szigeten csigasorok hatszorozták meg a lánctalpas traktorok által kifejtett hatalmas vonóerőt, s a csőszerelvény árbocrúd- ja lassan a vízhez ért, aztán — követve a meder alakját — mind mélyebbre süllyedt. Fél egykor elhangzott a vezényszó: „Állj!” A folyómeder feléhez ért a cső: következett az átkötés nehéz munkája, s délután hatkor ismét fötörni kezdték a lánctalpasok a talajt: a másik part felé indult el a Duna közepéről a csőkígyó, melynek súlyát ezen az emelkedő szakaszon már a víz felhajtóereje is könnyítette. — Reflektorok világították meg a kötél útját, s ahogy haladtak a traktorok, nőtt a bizakodás: még éjfél előtt előbukkan a csőkígyó a Mohács-szigeti oldalon. A bizakodóknak lett igazuk. A tervezettnél egy nappal később, de a határidőnél egy hónappal korábban végezték el a munkát. Dr. Kercza Imre A lakásgazdálkodás ű| rendszere Az MiSKMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7»én — széles körű társadalmi vita után — irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta es jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra es foglalkozási rétegekre terjed ki, a lakásfenntartás költségeihez pedig csak a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. | A Minisztertanács az *" ellentmondásom mérséklésé vagy teljes feloldása érdekében 1983. januar 1-i hatállyal módosítja a lakás- eloszias, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az aiabbiak szerint: — A lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A varosban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú es kisebb alapterületű lakast vagy önálló lakrészt kaphatnám. Következő lakásukat — ' a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, iietöleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami lakásellátás keretében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és többgyermekes családok. E családok változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapjan fizetnek használatbavételi dijat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kivannak lakástulajdont szerezni. E csa. ládoknak azonban vállalniuk kell, hogy megfizetik a szokásos használatbavételi díj többszörösét és a valóságos fenntartási költségeknek megtelelő nagyobb lakbért. \ — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a nép- gazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják feL Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresének-háromszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP. az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységükét lakossági szolgáltatásként, végzik. A lakáscseréket segíti az is. hogy' az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. O A Minisztertanács el- határozta a magánerőből való Lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítés pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben es szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. — Az állami támogatás 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kaphatnak gyermekenként 3í) ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint visz- sza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hdtel-visz- szafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos' telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a csaiadiház.-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vágy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitelpolitikai irányelvekben. — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (Vállalatok, szövetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — vissza nem térítendő — támogatások és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodás eredményességével összhangban alakulnak. — A tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. O A la k óh á zfenrt tartás allami támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők . kiadása ne növekedjen ugrásszerűen, az állami lakások bérlői — 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben — állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983- ban a lakásbértöbblet 70 százaléka lesz. A lak bérnövekedés ellensúlyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-ról*4.50 Ft-ra. a félkomfortos Lakásoké 3,60 Ft- ról 7,50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12,00 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6,00 Ft-ról 15 Ft-ra változik. — A tanácsok, legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki ál» lapota vagy a Környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, városközpont) függően — az új lakbér — 25 százalékáig növeljék. Azokban az egv-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet. — A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig írásban köalik a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983 marciusa- tól A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a béradó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg. — A három és többgyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is megkapják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek -— eltar- tottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az oOOO Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakásbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet — igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. — A nagycsalados bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatást. — Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagymértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulást, sem szociális támogatást nem kapnak. A 1983 júliusától az új * és a felújított lakások, ban a berendezési tárgyaik javitasanak es kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlőik közvetlenül részt vállalhatnak lakóházak fenntartásában, s ezzel a céllal bérlőközösséget alakíthatnak. Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgálatáso- kat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóház-felújításokat. Q A iakasgazdalkodasí * elvek aikalmazasaban bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok komplex módon határozzák meg a lakásszükseg- letek kielégítésének legesz- szerübb módját, vagyis azt, hogy meglévő forrásaikból mennyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások terü- leteiőkészitesére, illetőleg felújítására, korszerűsítésére, az infrastruktúra (víz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban elő takarékosságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjaba, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett J összeget kamataival együtt 1 visszafizetik. Ahol a tanácsok igényiéin letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakásigénylő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől. továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg. s tanácsi bérlakásoknál a lakáshasználatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékossá- gának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásrendeletekben szabályozzák. SOMOGYI NÉPLAP
