Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-27 / 252. szám

Beszélgetések a lakásgazdálkodásról A tanácsok űf feladatai Társadalmunkat nemcsak azért foglalkoztatja a lakáskérdés, mert az otthon az életszínvonal egyik meghatározó tényezője, tehát a szóban forgó döntések, intézkedések anyagilag érin­tik a lakosságot, hanem azért is, mert nem egyszerűen a lak­bérek emeléséről, konkrét pénzügyi intézkedésekről van szó: a fejlesztés, az elosztás, az értékesítés, ez építés, a korszerűsítés valaménnyi feladatkörét érintő lakásgazdálkodásról. Ez nem­csak anyagi hanem szociálpolitikai és így politikai tényező is. Ezeket tárgyaljuk négyrészes interjúsorozatunkban. Buda Gábortól, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesétől kérdez­tük.: — Melyek voltak a most hozott kormányhatározat előzményei ? — Az elmúlt években szá­mottevően javult a lakás­helyzet hazáinkban — mon­dotta. — A lakásépítés, -el­osztás, -használat gyakorla­ta azonfoan az utóbbi évek­ben mar nem felelt meg az 1970-ben elfogadott élvek­nek, sokoldalú és jogos bí­rálatok érték. Az elosztás és a fenntartás terhei nem osz­lottak meg megfelelő arány­ban az állam és a lakosság, iMetve a lakosság különféle rétégéi között. Ez szükséges­sé tette, hogy tovább lép­jünk. — A Iakásépités központi irányítását a településpoliti- keu meggondolások . befo­lyásolták. Lehet, hogy ez is hátráltatta a ,tanácsoknak a helyi igényekhez és lehe­tőségekhez jobban igazodó, önálló munkáját? — Feltétlenül. Mostanáig a célcsoportos lakásépítke­zés pénzeszközei meghatáro­zóak voltak, s a fenntartás­ra adott állami támogatás is a települések jellegéhez iga­zodott. Ez gátloiag hatott, akár csak az, hogy a csalá­dok az építési és tulajdon­forma — tehat nem a csa­ládi helyzet — alapján kap­ták a szociális juttatást vagy eppen foglalkozásuk, egy- egy társadalmi réteghez tar­tozásuk szerint. Szükségessé vált, hogy a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács meghozza az azóta már is­mertté vált döntéseket. — A tanácsrendeletek el­készítésének melyek a főbb rendező elvei? — Először: a célcsoportos lakásfejlesztés nem mozgó­sította kellőképpen a lakos­ság anyagi eszközeit, sőt bi- zmyos mértékig kivárásra ösztönzött. Tehát indokolt és szükségszerű a tanácsok lakásgazdálkodási tevé­kenységének a fejlesztése; nagyobb önállóságot kell kapniuk a lakásgazdálkodá­si elvek alkalmazásában, a lakáscsere föltételeinek meg­teremtésében, a mennyiségi- minőségi követelmények ki­elégítésére irányuló erőfeszí­tésekben. — Erre most megkapják a felhatalmazást? — Igen, az ő feladatjuk a területi lakáspolitika teen­dőinek a megalapozása. Ez nagy felelősséggel jár, hiszen a rendező elveket a helyi körülményekben és lehető­ségekhez igazodva és alapo­san kell végiggondolni. A települések és lakosságuk körülményei között lényege­sek a különbségek, a taná­csoknak tehát a maguk il­letékességi területén is na­gyon differenciáltan kell ha­tározniuk és cselekedniük, így a középtávú s ezen be­lül az éves tervekben is komplexen kell meghatá­rozniuk az építés, a fejlesz­tés, a korszerűsítés egyen­rangú, egymással összefüggő céljait. A másik 'fontos té­nyező az. hogy a tanácsok a helyi igények és lehetőségek ismereteben maguk határoz­zak meg, hogyan kívánják a lakásigényeket a legcélrave­zetőbb módon kielégíteni. Tehát eldönthetik, mennyi pénzt hasznainak- föl új la­kások építésére, mennyit személyi tulajdonú területek beépítési előkészítésére (ami egyébként úgy gondolom, a korábbinál helyenként több figyelmet érdemel), illetve mennyit felújításra, mennyit közművesítésre és más tá­mogatásokra. — A döntésbe erősen be­leszól az építőipar helyzete, allapota is. — Természetesen és még sok egyéb. Épp ezért a ta­nácsok megkapják azt a le­hetőséget, hogy a pénzügyi formák, 1 az építőipari kapa­citás, ar' közm űi ehetőségek és a lakossági szükségletek is­meretében határozzák meg például a lakásépítésben az alapterületet, a lakások- mi­nőség szerinti összetételét, a lakásépítés különféle módo­zatait. Nyilvánvalóan más a helyzet ott, ahol a szom­szédban van házgyár vagy ahol a lakosság reáljövedel­me az átlagosnál nagyobb, és ott, ahol esetleg ezeknek épp az ellenkezője érvénye­sül. De még egy településen belül is lehetséges, sőt szük­séges a többféle építési mód. — És a közműhálózat? — A lakásépítésnél elvi és meghatározó lépésként ki kell dolgozni a közműháló­zat fejlesztésének pénzügyi megvalósítási formáit és leg­hatékonyabb módszereit. Ed­dig ezt főként állami eszkö­zökből finanszírozták, most mindinkább előtérbe kerül­nek a lakossági társulások, egyszerűbben szólva: a la­kossági teherviselés. Ennek a lehetőségeit és természe­tesein tűrési határát is nagy felelősséggel kell fölmérni. — Mi a megoldás? — Az, hogy nem elég dek­larálni a tanácsok kötele- aettsegeit, hanem meg kéll teremtenünk hozzá az anya­gi feltételeket is. Átgondo- landónak tartom a telkek használatbavételének eddi­gi gyakorlatát; ezt úgy kel­lene továbbfejleszteni, hogy megtaláljuk a mindenki szá­mara elfogadható formákat. A tanácsi rendelet kereté­ben dolgozzák majd ki a la­kásgazdálkodás helyi szabá­lyait, ezeken belül a szociá­lis és egyéb juttatásokat. Az a feladat is rájuk hárul, hogy javítsák a csere felté­teleit, és az új lakásokon kí­vül a meglevő lakásállo­mány bevonásával1 bővítsék a. lakáscserealapot. — A lakásfenntartásról hogyan intézkednek? — Mindenekelőtt föl kell mérni a lakások állapotát, meg ke'il állapítani haszná­lati értéküket, ki kell ala­kítani a lakbérövezeteket, továbbá a Lakbérek helyi differenciáltságának elveit. A lakbérmegáilapitasok nyo­mán élőíordulhatnak rekla­mációk, föllebbezések, de vállalnunk kell ezt a mun­kát. Aztán, megkeresni a fenntartás anyagi forrásait és egyeztetni a szükségletek­kel. Ehhez korszerűsíteni kell az állami lakások fenn­tartó szervezeteit; ennek egyik lényeges feltétele, hogy kettéválasszuk az alapellátás (tehát a fenntar­tás) és a felújítás munká­ját. Mindehhez kutatni kell az ingatlankezelési szerve­zeteken belül — e szerveze­tek megtartásával vagy újabbak kialakításával — a helyi adottságoknak meg­felelő, rugalmas fenntartá­si formákat. Hatóságilag el­lenőrzik majd a fenntartási munkát, és irányítását, ebbe pedig célszerű az eddiginél sokkal jobban bevonni a társadalmi szervezeteket. — Milyen eredményeket várhatunk? — Az egész lakásgazdál­kodási rendszer nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan bontakozhat ki. A helyi szervek önállósága sokirányúan bővül. Lénye­ges társadalompolitikai cél, hogy az építés és a fenntar­tás arányai az igazságosabb teherviselést szolgálják. Társadalmi méretekben tá­mogatni kell, hogy az épí­tés aránya mennyiségi csök­kenés nélkül megváltozzék: több legyen a saját szervezé­sű vagy a munkáltatók tá­mogatásával létrehozott la­kás. A korszerűsített lakása elosztási és fenntartási rend­szert a nyolcvanas évek második ‘ telére szeretnénk kiteljesíteni. — A lakosság így, főlte- hetőleg, aktívabban együtt­működik majd a helyi ta­nácsokkal. — Ez kívánatos is. A la­kosság számára ugyanis nem lesz mindegy, hogy lakásá­ra vagy lakóhelyének kör­nyékére mdhnyire vigyáz, hiszen ami létrejön, az egy­re inkább saját munkájának és anyagi tehervállalásának eredménye. «X I. (Folytatjuk.) h atódi álész koniiiiistái A kereskedelem tekintélye Nemrégen egy tanácskozáson, ahol a megye ke­reskedelméről is szó esett, hang­zott - el ez a bí­rálat: „Valami­kor a kereskedői szakmának nim­busza volt, de ezt az utódok már nem mondhatják magukénak., mert munkájukkal nem szolgálnak rá.” Megbecsülés, tekintély Erről beszél­gettünk Lakosa Ferenccel, » nagyatádi áfész pártvezetöségenek titkárával. Régi kereskedő. Huszonhét esztendeje van a szövetke­zetnie!; sokáig állt a pult mögött. volt áruforgalmi osztályvezető, most munka - vedelnu vezetőként dolgo­zik. — A kereskedelemtől és a vendéglátástól nem szakad­tam el, hiszen beosztásom­má! jár, hogy rendszeresen eljussak az üzletekbe. Há­rom aiapszervezetünkben nyolcvan kommunista tevé­kenykedik, van hét pártcso­portunk is. Valamennyiünk­nek egyik fontos feladatául jelöltük, meg hogy tekin­télyt, megbecsülést szerez­zünk a szövetkezetnek. Nagyatád és tizenhét telepü­lés 33 ezer lakójának ellá­tásáért vagyunk felelősek. A kereskedelemben és vendég­látásban ötvenöt kommunis­tánk dolgozik ők naponta találkoznak a vásárlókkal, a vendégekkel. Azt várjuk tőlük, >, hogy az udvarias, kulturált kiszolgálásban pél_. dát mutassanak, ha valami­ből hiányt tapasztalnak, azonnal jelentsék, egyszóval: gondoskodjanak arról, hogy mindenütt — a lehetőségek­hez mérten — megfelelő le­gyen a választék. Tervszerű pártépítés Arra törekszenek, hogy minden fontos területen le­gyenek kommunisták. KISZ-szervezetükben öt­venhat fiatal tevékenykedik: közülük választottak ki azo­kat, ‘akik magatartásük es munkájuk alapján alkalma ­Nagy Imréné sak a párttagságra. A há- iwn alapszervezet meg 1979- ben végzett fölmérése alap­ján harminckét fiatalt talál­tak érdemesnek arra, hogy foglal­kozzanak kom­munistává neve­lésével. Eddig hu­szonhármat vet­tek föl, s tervsze­rűen foglalkoz­nak azokkal is, akik jövőre ke­rülnek számítás­ba. így vették föl többek között Nagy Imrénet es a fiatal Balaskó Lászlót is. A jó ellátás po­litikai tényező. Ezért az afesz pártvezetősége, illetve a három alapszervezet lé­nyegesnek tartja, hogy a kommu­nisták és a szö­vetkezet párton- kívüii dolgozói politikailag is rendszeresen képezzék magukat. Hatvanan 'vesznek részt a szervezett pártok tá­lasban, két tanfolyamét és -egy politikai vitakört indí­tottak; marxista középisko­lába, esti egyetemre, szako­sítóra tizenöten járnak. A szövetkezet dolgozói kö­zül sokan fejtenek1 ká kü­lönböző közéleti tevékeny­séget. Alseez János elnök tagja a városi párt vb-nek, Jmtgjing Zoltán városi párt- bizottsági tag, Nokk Béla üz­let- és brigádvezető a vá­rosi népfrointelnökség tagja, egyúttal körzeti nét*frontW- kár. Többen községi tanáes- es vb-tagok, munkabizott­ságokban, illetve nyolcán pe­dig munkásőrként tevékeny­kednek. A fiatalokkal körültekin­tően foglalkozik az áfész pártvezetősége is. Eddig egy közös KISZ-szervezet volt, az idén — kísérletképpen—• három csoportot hoztak lét­re. s hamarosan ifjúsági alapszei-vezetet is alakíta­nak — hogy tartalmasabb legyen a munka, örvende­tes — ez hangzott el a munkastílust és munkamód­szert tárgyaló taggyűléseken —, hogy az utóbbi időben a pártba fölvett fiatalokat mind a KISZ ajánlotta. Tapasztalatcsere Dombóváron Jő az együttműködés a szö­vetkezet gazdasági és társa­dalmi szervezeteinek ve­Az ú| év megalapozásáért Őszé ctssícséáö a KSZE somogyi taggazdaságaiban A megye nagyüzemeinek csaknem egyharmada, hu­szonöt termelőszövetkezet és állami gazdaság tartozik a szekszárdi KSZE termelési rendszerhez. A gazdaságok­ban járva tapasztalni, hogy a rendszer szaktanácsadói a mostani nehéz hetekben va­lóban napi kapcsolatban vannak az üzemekkel, szinte együtt élnek velük, osztoz­nak az örömökben és gyors, hathatós segítséget igyekeznek adni a gondok elhárításához. A körültekin­tő előkészületek után — jó minőségű vetőmagvak biz­tosítása, üzemenként és táb­lánként kidolgozott techno­lógia stb. — az őszi munkák dandárjában Ludván Zsolt­tal, a rendszer megyei al­központjának vezetőjével be­szélgettünk. — A kedvező feltételek mellett nagy igyekezettel végzik megsokasodott őszi feladataikat Somogy nagy­üzemei. Az általános képen belül mi a jellemző a KSZE megyei partnerüzemeiben? — Az őszi árpa, a • repce földben van, a cukorrépa több mint felét betakarítot­ták gazdaságaink és raktá­rakban van háromezeröt­száz hektár napi'aforgo ter­mése — mondta Ludván Zsolt. — Ez az oiajos növény egy-két üzemünkben a jó ígéret ellenére váratlan ki­eséseket okozott. A növeny­egészségügyi problémákon túl a légi kapacitás szűkös­ségé játszott ebben közre, nem mindenütt tudták a szükséges időpontban elvé­gezni a reglonozást — A betakarításnál ma­radva: a legnagyobb felada­tot most a kukorica jelenti. — Taggazdaságaink a ti­zenhatezer hektár betakarí­tásának a félénél tartanak, ezen belül természetesen van olyan üzem, ahol túl vannak a feladat háromne­gyedén. Általában várako­záson feíüli hozamokkal fi­zet a kukorica — például a tapsonyi tsz-ben a tavalyi allag kétszerese termett az idén. De örvendetesen ma­gas szinten stabiiizaiodik a somogyjádi, a karádi, a sagvári, a hetesi, a siófoki Üj Tavasz átlaga. Ezek az üzemek az idén tálán beke­rülnek a nyolctonnasok klubjába. — A közelmúltban pél­dául a ságvári és a karadi tsz-ben arról panaszkodtak, hogy betakarító gépeiknek délután harom-négy óra kö­rül le kell állnia. — Sajnos nem egyedüliek. A jó termés nemcsak öröm, gond is. J óval előrébb áll­ítatnánk a betakarítással, de a szűkös száritókapacitás és a tárolótér hiánya • miatt kénytelenek a kombájnok délután leállni. Az idővesz­teségen túl más veszélye is van ennek. Meglehetősen magas a molyfertőzés a me­gyében, és félő, hogy a gyors eres, a jó idő hatása­ra megdől az állomány, és akkor csak nagy veszteség­gel aratható le. — Ezen a gondon talán enyhíthet az energiatakaré­kos tárolás. Mennyiben al­kalmazzák ezt a KSZE so­mogyi üzemei ? — Lényegében teljes körű gyakorlattá vált, az idén el­sősorban saját felhasználás­ra több mint tizenötezer tonnát tárolnak nedvesen. Ebben a törekvésükben ter­mészetesen igyekszünk segít­séget adni; a napokban ké­szül el közreműkdésünkkel a siófoki Uj Tavasz Tsz-ben egy nyolcvanvagonos nedves tarolotorony. Ilyen torony működik igen kedvező ta­pasztalatokkal egy év óta Karádon. Emellett a gazda­ságok többsége sikerrel al­kalmazza az egyszerű, olcsó megoldásokat — például a bohónyei es a nagyberki állami gazdaságban falközi silókban helyezne el a zú­zott, nedves kukoricát. — A betakarítás mellett a kenyérgabonavetés a mos­tani időszak legfontosabb munkája. — A múlt évinél mintegy nyolc százalékkal több, 19 500 hektár huzat vetnek gazdaságaink. Eddig a terü­let harmincöt százalékán ke­rült főidbe a mag — termé­szetesen ez az arany óráról órára nő. A korábbi meg­egyezések alapján tovább folytatódik gazdaságainkban a fajtaváltás. Itt említem azt is, hogy hozzákezdtünk az új gabonaprogram előké­szítéséhez. Az idei aratas azt az intő tanulságot hozta, hogy az elöregedő géppark­kal, a termelés mai színvo­nala mellett csak jelentős veszteséggel lehet aratni. Rendszerünk gabonaprog­ramja kétezer-kétszáz hek­táros gabonaegységre har- mincegymiiliós beruházást jelent. Különböző mértékig három taggazdaságunk — a Kaposvári Főiskolai Tangaz­daság, a somogyjádi, es a siófoki Űj Tavasz Tsz kap­csolódik be a programba. — Mint irányító és mint agrár szakember végsösoron milyennek ítéli az idei őszt? — Nemcsak az alközpon­tunk történeteben második ez az ősz, hanem olyan szempontból is, amikor az »időjárás kedvez a teiadatok végzéséhez. Az üzemekkel szoros együttmuKödesben azon vagyunx, hogy ezt a kedvező lenetóseget minden­ki maximálisan használja ki. Az ősz nemcsak egy év be­fejezése a mezőgazdaságban, hanem egy új év indítása is. A mostani munkától függ jórészt, hogy milyen érzé­sekkel arathatunk a jövő nyáron. Abban bízom, hogy meglesz a nyári örömünk. V. M. zetőivei, ennek együk Mn­nyítéka, hogy közös megál­lapodás alapján a jövőre tervezett bérfejlesztést mar az idén októberben végre­hajtották. Összesen llő há­lózati dolgozó béiet emeltek, hogy ezzel is ösztönözzék őket a jobb munkaira, A napokban a pártvezető­ség tagjai Dombóvárrá lá­togatnak, s az áfész párt- vezetosegének tevékenysé­gével ismerkednek. Átveszik a náluk is hasznosítható, jo tapasztalatokat. Ezzel az alapszervezetek és a fo­gyasztási szövetkezet mun­káját még eredményesebben segítik. S erősítik a lakos­ság részéről is a kereskedők iránti megbecsülést, hozzá­járulnak az egykori roim- busz visszaszerzéséhez. ' Szálai László Korrózióvédőiéi műanyag indával A hagyományos bitumenes bevonatnál kétszer hosszabb ideig védi a korrózió rongá­ló hatásaitól a föld alatt hú­zódó víz-, gáz- és kőolaj- vezetékeket az a műanyag szigetelőrendszer, amelyet a Hungária Műanyagipari Vál­lalatnál fejlesztettek ki. Er­re a célra a műanyag azért' bizonyult alkalmasabbnak a bitumennél, mert a PVC jobban ellenáll a talajban levő gombák és baktériumok bomlasztó hatásának, A Hungikor révű rendszer alkalmazasa ugyanakkor ol­csóbb, mert a hazai lágy PVC-ből készült két rétég — egy szigetelő és ^gy, a szál­lításkor és az árok beteme­tésekor a mechanikus sérü­lésektől védő fólia — fölte- kercselése a csövekre jól gé­pesíthető; a munkát akár az építkezés fielyszínén is el­végezhetik. 1. SOMOGYI Balaskó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom