Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-26 / 251. szám
Kosárlabda NB II Hosszabbításban nyert a Táncsics A másodosztályú kosárlabda-bajnokság hétvégi fordulójában mindhárom somogyi csapat pályára lépett. A tanítóképző női gardája hazai pályán alul maradt a Sopron ellen. A SAÉV szintén Kaposváron fogadta — s győzte le — a SMAFC-ot. A Táncsics SE Budapesten vendégszerepeit a jelentősen megerősödött orvosi egyetemisták ellen, s hatalmas csataban ötperces hosszabbítás után megszerezte a két pontot. Táncsics SE—ÓSC 105:39 (45:49; 93:9.';) Táncsics: Szabó P. (10), Szőke (12). Monok (23). Dévai (35), Kövecses (4). Csere: Strebe Z. (2), Vas (2), Balogh (3), Berta (12). Schlett (2). Edző: Stetner János. Nem a legideálisabb pszichikai fölkészülés után csak igen fegyelmezett játékkal sikerült a hosszabbításban 6 ponttal győzni. Különösen a büntetők értékesítésében jeleskedtek a kaposváriak. SAflV SC—SMAFC 105:70 <58:36) SÁEV: Szabó T. (24), Magyaréi (23). Stickel (11), Czimbalek (5), Szabó G. (10). Csere: Gosztonyi (8), Gálost (23), béri (1). Edző: Simon Károly. A kemény mérkőzésen az ellenfél nem késztette különösen nagy erőbedobásra a hazaiakat — ennek ellenére jo néhány tetszetős támadás révén szereztek pontjaikat. Különösen Szabó T., Ma- gyarfi. Szabó Gy. és Gáiosi játszott jól. Női mérkőzés: Soproni VSE—K. Tanítóképző 97:58 (48:27) Kaposvár: Fazekas E. (14), Visnyei (4). Ladányi (10), Varga (8), Fazekas Gy. (10). Csere: Velez (9), Hajdú (3), Máté. Schreck, Lóczy. Edző: Hirth Péter. Biztató kezdeti játék után a kaposvári csapat teljesen visszaesett és az egyébként is képzettebb ellenfél szinte tetszés szerint erte el kosarait. A kaposváriak közül csak Ladányi és Velez teljesítménye volt elfogadható. Támad a sötét mezes Kaposvári Tanítóképző: Velez, Ladányi és Fazekas Gy. Hegyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Marcali—K. Gazdám *-* (1-1) Marcali, 200 néz«. V.: Gyenes. Marea.fi: Vlnera — Ea festik, Hajító I., Elek, Csernalovics, GuricTít Babina, Gyurka, Hé- der, Juhász (Balázs), Luk a. Edad: Kis borsó Imre. Gazdász: Párvies — Btrresa, Küher, Turóczi, Jezeri L., Gre- guricz (Takács), Mile, Kelemen (Bácsics), Pál. Benczik, Dunár. Edzó: Zsirai Kálmán. lines telitalálat a totón A telitalálatos szelvény: 2 2xll21xx21x 2+x. A Sportfogadási és Lottóigazgatóság közlése szerint a 43. fogadási héten nem volt sem telitalálatos, sem 13 ta- lálatos szelvény. A 12 talá- latos szelvények 162 355, a 11-esek #211, a 10-esek 500 forintot érnek. Góllövők: Csernalovics 11-esböl, Hajdú I.. Luka. illetve Ke'emen. Küher. Kiállítva: Turóczi a 75. percben tiszteletlenségért. Jók: Hajdú I.. Elek. illetve a vendégek közül senki. K. Gazdász ifi—Marcali ifi 2:1 Ivusza István Fonyód—Somogysárd 3-2 (3-1) Somogysárd, 300 néző. V.: Magyar. Fonyód: Gelencsér — Bodó, Kenéz, Dékány, Zámbori, Antal, Gyökeres, Pintér, Pernecz, Pasztusics, Kiss. Edző: dr. Vida János. Somogysárd: Németh — Kle- novics, Sági I., Mali, Dávid, Belovics (Takács), Czifra, Szu- kics, Szalai, Lukács, Sági Gy. Edzó: Máli Miklós. Góüövők: Pasztusics (2), Zámbori, illetve Szalai, Szukics 11-esből. Jók: Pernecz, Pasztusics, Zámbori, Bodó, illetve Szalai. Somogysárd ifi—Fonyód ifi 2:0 Vancsura Vilmos A forduló válogatottja: Both (Boglárlelle) — Bodó (Fonyód). Riba (Boglárlelle), Bartai (Kiss J. SE), Ku.íbus (Kadarkút), Valter (Latinra SE). Pasztusics (Fonyód). Németh J. (Karád), Cservölgyi (Barcs), Pernecz (Fonyód), Hosszú (Kadarkút). 1. Tab h 8 2 1 23-11 18 2. Kiss J. SE 11 8 1 9 32-11 17 3. Latinca SE 11 ( 2 3 30-19 14 4. Csurgó 11 6 2 3 19-15 14 5. Barcs 11 5 3 3 26-13 13 6. Kaposgép VL 11 5 3 3 22-28 13 7. Boglárlelle 11 5 2 4 32-21 12 8. Fonyód 11 5 2 4 20-22 12 9. Karád 11 4 2 5 19-19 10 10. Somogysárd 11 4 2 5 21-26 10 11. Kadarkút KI 4 1 6 25-31 9 12. VBKM Vasas 11 3 3 5 13-20 9 13. B. keresztár 11 4 1 b 9-23 9 14. Marcali 11 2 3 6 12-20 7 15. KKSE 11 1 3 7 9-26 5 16. K. Gazdász 11 1 2 8 21-28 4 Területi ifjúsági mérkőzés: K. Rákóczi—PVSK 1:1 Bonyhád—Nagyatad 0:0 Területi serdülőmérkőzés: K. Rákóczi—PVSK 0:2 Bonyhád—Nagyatád 2 :4 7. Az útkanvairból. amely a széllel birkózó kis nyírfás után következett, láthatóvá vált a falu. Távol jegenyék dárdája, a kis piatak hídján túl néhány fűzfa kócos hajú szomorúsága, aztán már a házak következtek. Élénk színűre festett kerítések, virágoskertek, lugasok. A tanácsháza előti téren ostorfák, apró kockákkal kövezett piactér, a sarki italbolt és a játszótér mellett a zöld gyep, amelyen leka- szallt fű száradt. Csak ketten szálltak le az autóbuszról, Kiss Tamáson kívül meg egy falusi asszony bugyrok, csomagok sokaságával. Két gyermek várt rá, felkapták batyuit és elsiettek. Kiss Tamás megvárta, míg az autóbusz elindul, és eltűnik a piaci törmeléket felkavaró porban. Azitan szétnézett. Az ostorfák alól egy férfi indult felé, puha kalapját a szemére huzva viselte, kezében bot volt. — Kiss Tamáshoz van sze_ rencsém? — kérdezte rekedt hangon. Állandóan hu- rutos volt a sok dohányzástól. — Györki István vagyok. az általános iskola igazgatója. A megszólított rámosolv- gott. majd a kezét nyújtotta. — Az vagyok. Köszönöm, hogy várt rám. — Ez csak természetes — mondta az igazgató, miközben megforgatta a botot a kezében, s ettől a mozdulattól egyszeri ben rokont.zen vessé vált a jövevény szemében. Erősen megszorította a kezét, majd felkapta a csomagját. Egy kis bőröndje volt mindössze, néhány szükséges ruhaneművel, tisztálkodószerekkel. Mielőtt elindultak, körültekintett, mint aki alaposan szemügyre akarja ven ni a falut, ahová erkezetit. Aztán sóhajtott, es megszaporazta a lépteit. Az igazgató a sarkon hirtelen megzökkent. — Azám — mondta krá- kogva —; előbb megnézhetnénk a lakását. Ütba ejtjük. A felesége mikor érkezik? — Néhány nap múlva, a bútorral — mondta, aztán hozzátette: — Azt se tudom még, hová jöttem. — Tóvár nagyközség, hatezer lakos, két termelőszövetkezet, körzeti iskolája huszonöt pedagógussal. Maga a huszonhatodik. A többit majd megtudja. Jobbra megyünk. Kissé távol van a lakasa az iskolától, de hát nem art egy kis seta. Van Kálmán Imre-ünnepségek Siófokon Mosoly lázcsillapításra Ünnepségsorozatot rendeztek vasárnap Siófokon. Kálmán Imre születésének századik évfordulója alkalmából. A zeneköltö szobránál a koszorúzás előtt Gáti István, a városi tanács elnöke mondott beszedet. Ezután lelepleztek az operettszerző szülőháza — a mai zeneiskola — falán elhelyezett emléktáblát. amelyet Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-dijas szobrászművész keszitett, s átadták a nagyközönségnek a Beszédes József Múzeumban berendezett emlékszobát.. Délután emlékülés kereteben nyújtottak át plaketteket azoknak a művészeknek és szervezeteknek, akik, illetve amelyek különösen sokat tettek Kálmán Imre életművének népszerűsítéséért, este pedig a Szegedi Nemzeti Színház társulata bemutatta a montmartre-i ibolya című daljátékot a Qél-balatoni Kulturális Központ színház- termében. Az előadásról felvételt készített a Televízió. Aligha derül fény mar arra. miért választotta a látszatra könnyebb. gyorsabb sikert . a hatgyermekes siófoki kereskedöcsalád fia. a zongorista csodagyereknek induló Kálmán Imre, aki a Zeneakadémián sem bizonyult kevésbé tehetségesnek a halhatatlanságba később bevonult növendék társainál. Bartók Bélánál, Kodály Zoltánnál, Weiner Leónál. Az indíték őrökre titok marad. De — mint az emléktábla leleplezésekor Elbert János irodalom- és színháztörténész elmondotta — nem is volna érdemes firtatni : Kálmán népszerűsége nem szorul magyarázatra. Dallamait éneklik, dúdolják, fütyülik szerte a világon, sőt életműve — amint a Magyar Színházi Intézet igazgatója több adattal bizonyította ünnepi megemléke- zesében — a modem drámairodaimon is nyomot hagyott. Nem véletlenül nevezte egyik színművének hősnőjét Sylviának a szovjet irodalom nagy fenegyereke, Alekszandr Vampilov, nem véletlenül hivatkozott többször is a Csárdáskirálynőre. mint egy életérzés megtestesü lesére Belzebúb- szor.áta című drámájában a lengyelek világhíres színpadi szerzője, Witkiewicz. Érdekes történettel is szolgait az ünnepi aktus sok résztvevőjének Eibert János. Hat esztendeje, a moszkvai Taganka színház budapesti vendégszereplesét megelőzően. így hangzott a Ferihegyre frissen megérkező szovjet színészek első kérdésé: ott lesz-e a bemutatón Honthy Hanna... Ott egy presszónk, a művelődé si házban könyvtár működik. a színjátszó csoport tavaly szétesett; szükség volna egy hozzáértő irányítóra, aki összefogja a fiatalokat. — Ehhez nem értek — hárította ei ennek meg a gondolatát is Kiss Tamás. — De hiszen maga magyar- es törtenelemszakos! Valóban. Sajnos nem tudok szervezni, es azt is bevallom, hogy semmi sem sikerül, amihez nyúlok. Meg kedvem sincs ilyesmire. Semmi kedvem Az igazgató megköszörülte a torkát; valamit mondani akart, de nem szólt. Ez az új tanár, Kiss Tamás fegyelmi úton került ide. Tóvárra, öt nappal ezelőtt kapta meg erről az értesítést, hivatalosan, s nagyon megörült neki, mert hiány volt magyarsza- kosbol. Ami a fegyelmi ügy mibenlétet illeti, arról nem kapott még értesítést, bizonyára megküldik majd neki később. De őt az nem érdekli. Az iskola új tanara rokonszenves megjelenésű. (Folytatjuk) volt. S az előadás után hosszasan, boldogan cserélt eszmét a színjátszásról az idős operettprimadonna es a világ egyik legtöbbet kísérletező. legkorszerűbb társulatának néhány vezető művésze. Nem ítélhetjük meg hát finnyaskodó sznobériá- val Siófok szülöttének muzsikáját, — összegezte véleményét a színháztörténesz. Az ő népszerűsége nem más, mint az. amit a művészet elegánsabb agaiban halhatatlanságnak neveznek. A világsikerekre az újonnan átadott emlékszobában is sok minden utal. A zeneköltő használati tárgyain, a diákkorában megtakarított pénzén vásárolt zongorán kívül magyar és idegen nyelvű plakátok tucatjai hirdetik a Marica grófnő, a- Csardas király nő, a Cirkusz- hercegnő. Az ördöglovas, a Tatárjárás es a többi Kál- má.n-operet1 diadatútját. S a műveket bemutató hazai színésznagyságok — Fedák Sári, Berki Lili, Patkós Irma, Honthy Hanna. Rátkai Márton Király Ernő, Lata- bár Kármán és mások — fotói mellett ott. találjuk olyan. a kalman-muzsiká- nak elkötelezett világhíres- segek fényképéit, mint Nemeth Mária. Alpár Gitta. Mama Jeritza, Jan Kiepura, Richard Tauber. Hogy miért énekük szívesen Kálmán Imre melódiáit a zenei igényességhez szokott operaénekesek, arra Cenner Mihály színháztörténész igyekezett magyarázatot találni délután az emlékülésen elrpondott előadásában. Bár Kálmán műveinek szövegkönyvei csak ritkán múlják felül a középszerűt. zeneiének magyaros dallam- es ritmusvilága, a hangs/.ere les finomságai olykor a klasszikus párizsi és bécsi operett értékeit juttatják eszünkbe. Nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy 6 az első magyar témájú operett. — Az ördöglovas — szerzője. Ezért furcsa, hogy — miközben Nyugat-Európában és a Szovjetunióban már számos könyvet írtak pályafutásáról s tanulmányt zeneiének sajátosságairól — szülőhazájában. amelyre pedig Becsben, Párizsban es a/. Egyesült Államokban is büszkén gondolt, egy szerény monográfia sem született. Zenetudós ily módon nem kaphatott a Siófok város tanácsa által odaítélt — ugyancsak Kiss Sándor által készített — emlékplakettekből, örömmel vettek at azonban a díjat — hogy csak néhányat említsünk — a Fővárosi OperettszínháL a pécsi, a szegedi, a kaposvári teátrum vezetői, a Magyar Televízió zenei főosztályának es a Dél-balatoni Kulturális Központnak a képviselői, valamint Nemeth Marika, Zentai Anna. Feleki Kamill. Ratonvi Róbert, Kellér Dezső. Vámos László. Elbert Janos, Lengyelfi Miklós és Latabar Kálmán. S vastaps közepette az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb primadonnája es operai szubrettje, drámai es filmszí nésznó.ie, Patkós Irma, aki életkorát meghazudtoló frisseséggel vállalkozott nyilatkozatra. — Kálmán Imrével 1934- ben ismerkedtem meg. amikor — a Szegedi Nemzeti Színház tagjaként — Az. ordoglovas. majd A montmartre-i ibolya főszerepeit alakítottam az ősbemutatókon. Sem a rendezésbe, sem a színészek, az énekesek. a zenekar munkájába nem avatkozott be: önállóan gondolkodó. szuverénem alkotó lénynek tekintett mindenkit. Szerénységé es kedvessége valamennyiünket lenyűgözött, bajusza alól kivillanó mosolyával egy pillanat alatt képes volt lecst'l lap i tan i 1 ám paiazunicat. Ám csak később, jóval később döbbentem rá igazán, milyen nagv egyéniség volt. Ezért fogadtam olyan meghatottsággal ezt a szép emlékplakettét, amely — a Szocialista Kultúráért — erdémerem után a második kitüntetésem volt. L. A. SOMOGYI NÉPLAP