Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-26 / 251. szám

Kosárlabda NB II Hosszabbításban nyert a Táncsics A másodosztályú kosár­labda-bajnokság hétvégi fordulójában mindhárom so­mogyi csapat pályára lépett. A tanítóképző női gardája hazai pályán alul maradt a Sopron ellen. A SAÉV szin­tén Kaposváron fogadta — s győzte le — a SMAFC-ot. A Táncsics SE Budapesten vendégszerepeit a jelentősen megerősödött orvosi egyete­misták ellen, s hatalmas csataban ötperces hosszabbí­tás után megszerezte a két pontot. Táncsics SE—ÓSC 105:39 (45:49; 93:9.';) Táncsics: Szabó P. (10), Szőke (12). Monok (23). Dé­vai (35), Kövecses (4). Cse­re: Strebe Z. (2), Vas (2), Balogh (3), Berta (12). Schlett (2). Edző: Stetner János. Nem a legideálisabb pszichikai fölkészülés után csak igen fegyelmezett já­tékkal sikerült a hosszabbí­tásban 6 ponttal győzni. Kü­lönösen a büntetők értékesí­tésében jeleskedtek a ka­posváriak. SAflV SC—SMAFC 105:70 <58:36) SÁEV: Szabó T. (24), Ma­gyaréi (23). Stickel (11), Czimbalek (5), Szabó G. (10). Csere: Gosztonyi (8), Gálost (23), béri (1). Edző: Simon Károly. A kemény mérkőzésen az ellenfél nem késztette külö­nösen nagy erőbedobásra a hazaiakat — ennek ellenére jo néhány tetszetős támadás révén szereztek pontjaikat. Különösen Szabó T., Ma- gyarfi. Szabó Gy. és Gáiosi játszott jól. Női mérkőzés: Soproni VSE—K. Tanítókép­ző 97:58 (48:27) Kaposvár: Fazekas E. (14), Visnyei (4). Ladányi (10), Varga (8), Fazekas Gy. (10). Csere: Velez (9), Hajdú (3), Máté. Schreck, Lóczy. Edző: Hirth Péter. Biztató kezdeti játék után a kaposvári csapat teljesen visszaesett és az egyébként is képzettebb ellenfél szin­te tetszés szerint erte el ko­sarait. A kaposváriak közül csak Ladányi és Velez telje­sítménye volt elfogadható. Támad a sötét mezes Kaposvári Tanítóképző: Velez, La­dányi és Fazekas Gy. Hegyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Marcali—K. Gazdám *-* (1-1) Marcali, 200 néz«. V.: Gyenes. Marea.fi: Vlnera — Ea festik, Hajító I., Elek, Csernalovics, GuricTít Babina, Gyurka, Hé- der, Juhász (Balázs), Luk a. Ed­ad: Kis borsó Imre. Gazdász: Párvies — Btrresa, Küher, Turóczi, Jezeri L., Gre- guricz (Takács), Mile, Kelemen (Bácsics), Pál. Benczik, Dunár. Edzó: Zsirai Kálmán. lines telitalálat a totón A telitalálatos szelvény: 2 2xll21xx21x 2+x. A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 43. fogadási héten nem volt sem telitalálatos, sem 13 ta- lálatos szelvény. A 12 talá- latos szelvények 162 355, a 11-esek #211, a 10-esek 500 forintot érnek. Góllövők: Csernalovics 11-esböl, Hajdú I.. Luka. il­letve Ke'emen. Küher. Ki­állítva: Turóczi a 75. perc­ben tiszteletlenségért. Jók: Hajdú I.. Elek. illetve a ven­dégek közül senki. K. Gazdász ifi—Marcali ifi 2:1 Ivusza István Fonyód—Somogysárd 3-2 (3-1) Somogysárd, 300 néző. V.: Magyar. Fonyód: Gelencsér — Bodó, Kenéz, Dékány, Zámbori, An­tal, Gyökeres, Pintér, Pernecz, Pasztusics, Kiss. Edző: dr. Vi­da János. Somogysárd: Németh — Kle- novics, Sági I., Mali, Dávid, Belovics (Takács), Czifra, Szu- kics, Szalai, Lukács, Sági Gy. Edzó: Máli Miklós. Góüövők: Pasztusics (2), Zámbori, illetve Szalai, Szukics 11-esből. Jók: Per­necz, Pasztusics, Zámbori, Bodó, illetve Szalai. Somogysárd ifi—Fonyód ifi 2:0 Vancsura Vilmos A forduló válogatottja: Both (Boglárlelle) — Bodó (Fonyód). Riba (Boglárlelle), Bartai (Kiss J. SE), Ku.íbus (Kadarkút), Valter (Latinra SE). Pasztusics (Fonyód). Németh J. (Karád), Cservöl­gyi (Barcs), Pernecz (Fo­nyód), Hosszú (Kadarkút). 1. Tab h 8 2 1 23-11 18 2. Kiss J. SE 11 8 1 9 32-11 17 3. Latinca SE 11 ( 2 3 30-19 14 4. Csurgó 11 6 2 3 19-15 14 5. Barcs 11 5 3 3 26-13 13 6. Kaposgép VL 11 5 3 3 22-28 13 7. Boglárlelle 11 5 2 4 32-21 12 8. Fonyód 11 5 2 4 20-22 12 9. Karád 11 4 2 5 19-19 10 10. Somogysárd 11 4 2 5 21-26 10 11. Kadarkút KI 4 1 6 25-31 9 12. VBKM Vasas 11 3 3 5 13-20 9 13. B. keresztár 11 4 1 b 9-23 9 14. Marcali 11 2 3 6 12-20 7 15. KKSE 11 1 3 7 9-26 5 16. K. Gazdász 11 1 2 8 21-28 4 Területi ifjúsági mérkő­zés: K. Rákóczi—PVSK 1:1 Bonyhád—Nagyatad 0:0 Területi serdülőmérkőzés: K. Rákóczi—PVSK 0:2 Bonyhád—Nagyatád 2 :4 7. Az útkanvairból. amely a széllel birkózó kis nyírfás után következett, láthatóvá vált a falu. Távol jegenyék dárdája, a kis piatak hídján túl néhány fűzfa kócos hajú szomorúsága, aztán már a házak következtek. Élénk színűre festett kerítések, vi­rágoskertek, lugasok. A tanácsháza előti téren ostorfák, apró kockákkal kö­vezett piactér, a sarki ital­bolt és a játszótér mellett a zöld gyep, amelyen leka- szallt fű száradt. Csak ketten szálltak le az autóbuszról, Kiss Tamáson kívül meg egy falusi asszony bugyrok, csomagok sokasá­gával. Két gyermek várt rá, felkapták batyuit és elsiet­tek. Kiss Tamás megvárta, míg az autóbusz elindul, és eltűnik a piaci törmeléket felkavaró porban. Azitan szétnézett. Az ostorfák alól egy férfi indult felé, puha kalapját a szemére huzva viselte, kezében bot volt. — Kiss Tamáshoz van sze_ rencsém? — kérdezte re­kedt hangon. Állandóan hu- rutos volt a sok dohányzás­tól. — Györki István va­gyok. az általános iskola igazgatója. A megszólított rámosolv- gott. majd a kezét nyújtotta. — Az vagyok. Köszönöm, hogy várt rám. — Ez csak természetes — mondta az igazgató, miköz­ben megforgatta a botot a kezében, s ettől a mozdulat­tól egyszeri ben rokont.zen ­vessé vált a jövevény sze­mében. Erősen megszorította a kezét, majd felkapta a cso­magját. Egy kis bőröndje volt mindössze, néhány szük­séges ruhaneművel, tisztál­kodószerekkel. Mielőtt elindultak, körül­tekintett, mint aki alaposan szemügyre akarja ven ni a falut, ahová erkezetit. Aztán sóhajtott, es megszaporazta a lépteit. Az igazgató a sarkon hir­telen megzökkent. — Azám — mondta krá- kogva —; előbb megnézhet­nénk a lakását. Ütba ejtjük. A felesége mikor érkezik? — Néhány nap múlva, a bútorral — mondta, aztán hozzátette: — Azt se tudom még, hová jöttem. — Tóvár nagyközség, hat­ezer lakos, két termelőszö­vetkezet, körzeti iskolája hu­szonöt pedagógussal. Maga a huszonhatodik. A többit majd megtudja. Jobbra me­gyünk. Kissé távol van a lakasa az iskolától, de hát nem art egy kis seta. Van Kálmán Imre-ünnepségek Siófokon Mosoly lázcsillapításra Ünnepségsorozatot rendeztek vasárnap Siófokon. Kál­mán Imre születésének századik évfordulója alkalmából. A zeneköltö szobránál a koszorúzás előtt Gáti István, a vá­rosi tanács elnöke mondott beszedet. Ezután lelepleztek az operettszerző szülőháza — a mai zeneiskola — falán elhelyezett emléktáblát. amelyet Kiss Sándor kétszeres Munkácsy-dijas szobrászművész keszitett, s átadták a nagyközönségnek a Beszédes József Múzeumban berende­zett emlékszobát.. Délután emlékülés kereteben nyújtottak át plaketteket azoknak a művészeknek és szervezeteknek, akik, illetve amelyek különösen sokat tettek Kálmán Imre életművének népszerűsítéséért, este pedig a Szegedi Nem­zeti Színház társulata bemutatta a montmartre-i ibolya cí­mű daljátékot a Qél-balatoni Kulturális Központ színház- termében. Az előadásról felvételt készített a Televízió. Aligha derül fény mar arra. miért választotta a látszatra könnyebb. gyor­sabb sikert . a hatgyermekes siófoki kereskedöcsalád fia. a zongorista csodagyereknek induló Kálmán Imre, aki a Zeneakadémián sem bizo­nyult kevésbé tehetségesnek a halhatatlanságba később bevonult növendék társai­nál. Bartók Bélánál, Kodály Zoltánnál, Weiner Leónál. Az indíték őrökre titok ma­rad. De — mint az emlék­tábla leleplezésekor Elbert János irodalom- és színház­történész elmondotta — nem is volna érdemes fir­tatni : Kálmán népszerűsége nem szorul magyarázatra. Dallamait éneklik, dúdolják, fütyülik szerte a világon, sőt életműve — amint a Magyar Színházi Intézet igazgatója több adattal bizo­nyította ünnepi megemléke- zesében — a modem drá­mairodaimon is nyomot ha­gyott. Nem véletlenül ne­vezte egyik színművének hősnőjét Sylviának a szov­jet irodalom nagy fenegye­reke, Alekszandr Vampilov, nem véletlenül hivatkozott többször is a Csárdáskirály­nőre. mint egy életérzés megtestesü lesére Belzebúb- szor.áta című drámájában a lengyelek világhíres színpa­di szerzője, Witkiewicz. Érdekes történettel is szol­gait az ünnepi aktus sok résztvevőjének Eibert János. Hat esztendeje, a moszkvai Taganka színház budapesti vendégszereplesét megelő­zően. így hangzott a Feri­hegyre frissen megérkező szovjet színészek első kér­désé: ott lesz-e a bemuta­tón Honthy Hanna... Ott egy presszónk, a művelődé si házban könyvtár műkö­dik. a színjátszó csoport ta­valy szétesett; szükség vol­na egy hozzáértő irányítóra, aki összefogja a fiatalokat. — Ehhez nem értek — há­rította ei ennek meg a gon­dolatát is Kiss Tamás. — De hiszen maga ma­gyar- es törtenelemszakos! Valóban. Sajnos nem tudok szervezni, es azt is bevallom, hogy semmi sem sikerül, amihez nyúlok. Meg kedvem sincs ilyesmire. Semmi kedvem Az igazgató megköszörülte a torkát; valamit mondani akart, de nem szólt. Ez az új tanár, Kiss Tamás fegyel­mi úton került ide. Tóvárra, öt nappal ezelőtt kapta meg erről az értesítést, hivatalo­san, s nagyon megörült neki, mert hiány volt magyarsza- kosbol. Ami a fegyelmi ügy mibenlétet illeti, arról nem kapott még értesítést, bizo­nyára megküldik majd ne­ki később. De őt az nem ér­dekli. Az iskola új tanara rokonszenves megjelenésű. (Folytatjuk) volt. S az előadás után hosszasan, boldogan cserélt eszmét a színjátszásról az idős operettprimadonna es a világ egyik legtöbbet kísér­letező. legkorszerűbb társu­latának néhány vezető mű­vésze. Nem ítélhetjük meg hát finnyaskodó sznobériá- val Siófok szülöttének mu­zsikáját, — összegezte véle­ményét a színháztörténesz. Az ő népszerűsége nem más, mint az. amit a művé­szet elegánsabb agaiban halhatatlanságnak neveznek. A világsikerekre az újon­nan átadott emlékszobában is sok minden utal. A zene­költő használati tárgyain, a diákkorában megtakarított pénzén vásárolt zongorán kívül magyar és idegen nyelvű plakátok tucatjai hirdetik a Marica grófnő, a- Csardas király nő, a Cirkusz- hercegnő. Az ördöglovas, a Tatárjárás es a többi Kál- má.n-operet1 diadatútját. S a műveket bemutató hazai színésznagyságok — Fedák Sári, Berki Lili, Patkós Ir­ma, Honthy Hanna. Rátkai Márton Király Ernő, Lata- bár Kármán és mások — fotói mellett ott. találjuk olyan. a kalman-muzsiká- nak elkötelezett világhíres- segek fényképéit, mint Ne­meth Mária. Alpár Gitta. Mama Jeritza, Jan Kiepura, Richard Tauber. Hogy miért énekük szíve­sen Kálmán Imre melódiáit a zenei igényességhez szo­kott operaénekesek, arra Cenner Mihály színháztörté­nész igyekezett magyaráza­tot találni délután az em­lékülésen elrpondott előadá­sában. Bár Kálmán művei­nek szövegkönyvei csak rit­kán múlják felül a közép­szerűt. zeneiének magyaros dallam- es ritmusvilága, a hangs/.ere les finomságai oly­kor a klasszikus párizsi és bécsi operett értékeit juttat­ják eszünkbe. Nem feled­kezhetünk meg arról sem. hogy 6 az első magyar té­májú operett. — Az ördög­lovas — szerzője. Ezért fur­csa, hogy — miközben Nyugat-Európában és a Szovjetunióban már számos könyvet írtak pályafutásáról s tanulmányt zeneiének sa­játosságairól — szülőhazá­jában. amelyre pedig Becs­ben, Párizsban es a/. Egye­sült Államokban is büszkén gondolt, egy szerény mo­nográfia sem született. Zenetudós ily módon nem kaphatott a Siófok város tanácsa által odaítélt — ugyancsak Kiss Sándor ál­tal készített — emlékpla­kettekből, örömmel vettek at azonban a díjat — hogy csak néhányat említsünk — a Fővárosi OperettszínháL a pécsi, a szegedi, a kaposvári teátrum vezetői, a Magyar Televízió zenei főosztályá­nak es a Dél-balatoni Kul­turális Központnak a kép­viselői, valamint Nemeth Marika, Zentai Anna. Fele­ki Kamill. Ratonvi Róbert, Kellér Dezső. Vámos Lász­ló. Elbert Janos, Lengyelfi Miklós és Latabar Kálmán. S vastaps közepette az utóbbi évtizedek egyik leg­nagyszerűbb primadonnája es operai szubrettje, drámai es filmszí nésznó.ie, Patkós Irma, aki életkorát megha­zudtoló frisseséggel vállal­kozott nyilatkozatra. — Kálmán Imrével 1934- ben ismerkedtem meg. amikor — a Szegedi Nem­zeti Színház tagjaként — Az. ordoglovas. majd A montmartre-i ibolya fősze­repeit alakítottam az ősbe­mutatókon. Sem a rendezés­be, sem a színészek, az éne­kesek. a zenekar munkájá­ba nem avatkozott be: ön­állóan gondolkodó. szuve­rénem alkotó lénynek tekin­tett mindenkit. Szerénységé es kedvessége valamennyi­ünket lenyűgözött, bajusza alól kivillanó mosolyával egy pillanat alatt képes volt lecst'l lap i tan i 1 ám paiazunicat. Ám csak később, jóval ké­sőbb döbbentem rá igazán, milyen nagv egyéniség volt. Ezért fogadtam olyan meg­hatottsággal ezt a szép em­lékplakettét, amely — a Szocialista Kultúráért — erdémerem után a második kitüntetésem volt. L. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom