Somogyi Néplap, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-20 / 246. szám

Meghosszabbítják az ENSZ-erők libanoni mandátumát Lengyel Helyzetkép Lassú kibontakozás Diplomáciai nagyhét Washingtonban A libanoni elnök megkezdte hivatalos tárgyalásait Wa­shingtonban. Képünkön: Amin Genta jel első nyilatkozatát adja az újságíróknak a Waldorf Astoria-szállóban (Telefotó — AP—MTI—KS) A Biztonsági Tanács hatá­rozatot hozott arról, hogy to­vábbi három hónappal — 1983. január 19-ig — meg­hosszabbítja az ideiglenesen Libanonban állomásozó ENSZ-erők mandátumát. Pérez de Cuellar főtitkár a BT elé terjesztett jelentésé­ben rámutatott, hogy az iz­raeli csapatok változatlanul megszállás alatt tartják Li­banon jó részét, akadályoz­zák az ENSZ-erőket külde­tésük teljesítésében, sőt gya­korlatilag lehetetlenné teszik a polgári lakosság segítését is. A javaslatra 13 tagállam szavazott a Szovjetunió es Lengyelország tartózikoddtt. (A Szovjetunió és más szo­cialista országok diplomá­ciájának alapvető álláspont­ja az, hogy a libanoni prob­lémát is az általános közel- keleti rendezes keretében kell megoldani.) Washingtonban ez a hét a közel-keleti politika jegyé­ben zajlik. Amin Gemajel libanoni elnök , — miután felszólalt az ENSZ-tközgyű- lés 37. ülésszakán — kedden Reagan elnökkel tárgyalt a Fehér Házban. A hét máso­dik felében az amerikai fő­városba érkezik az Arab Li­ga küldöttsége, élén II. Hasz- szán marokkói uralkodóval. Nem kelseges, hogy a szó­ban forgo eszmecsereden az álláspontok sokszor tavoiiak. Különösen a pénteki talál­kozón várható az amerikai és az arab vélemények éles ütközése a közel-keleti ren­dezési elképzeléseket illető­en. Már az előjelek is baljó­sak: Washingtonban ugyanis nem hajlandók fogadni a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőjét, még ha a küldöttségnek tagja­ként érkezik is. Mi több akárcsak a Camp David-i különbéke keretében, Reagan elnök legfrissebb elképzelé­seiben sem hajlandó a pa­lesztinok önrendelkezési jo­gát figvelem.be venni s eh­hez igazítani a tartós rende­zés feltételeit. Jasszer Arafat találóan ál­lapította meg Kuvaitbam: „Nem lesz sem béke, sem biztonság sem stabilitás a Közel-Keleten, amíg nem ve­szik figyelembe a palesztinai nép elidegeníthetetlen nem­zeti jogait, így azt a jogát is. hogy független államot alapítson.” Az amerikai el­utasítás olyan időpontban nehezíti a kibontakozást, amikor palesztin, részről ke­ll, János Pál pápa ked­den Sandro Pert! ni olasz köztársasági elnöknél vendé­geskedett, az államfő vidéki rezidenciáján, a Rómától harminc kilométerre levő Castel Porzlanóban. A kötetlen eszmecsererői nem adtak ki hivatalos je­lentést. de helyi megfigye­lők szerint főként három kérdésről lehetett szó: a közel-keleti helyzetről (Amin Gemajel libanoni élnök ugyanis a tervek szerint ma, szerdán Rómába érkezik és találkozik mi ndkettőj ükkel), ezenkívül a csődbe jutott Banco Ambrosiano sorsát, Görög választások moly erőfeszítések történtek a washingtoni tervek tanul­mányozására. valamint | a vatikáni állam és Olaszország kapcsolatait vitathatták meg. A nyugati jelentéseik sze­rint ez utóbbi téma az egyik legfontosabb. Olaszország és az egyházi állam viszonyá­nak alapjait ugyanis még ma is az a konkordátum — a római lateráni palotában aláírt szerződés — rendezi, amelyet az olaSz fasiszta rendszer kötött XI. Plusszal A szentszék akkor elismerte Mussolini hatalomátvételét, s cserébe az\ olasz állam el­ismerte Vatikán szuverenitá­sát __ L engyeaorszagban a bet eiejen lovaoui vailalatoknai d^uiiuitaK meg a soaiwi/eu've- zetex jetrenoizasat szoigaio aezuememyezo csoportos.. A vajuasagi Lanacsuts tajeaoz- tato_ es tanácsauo musin..t - csoportosat aanutanak. s ezea segítenek a szaaszerve- zeiról szóló törvény érteíme- zeseoen. Varsóban nem tit- koijaíc, hogy az uj szauíszer- vezeieK létrehozása továbbra is meglehetősen Lassan ha­lad. hozza tészta ugyanakkor: nem is csoda, mért időbe (terül, amíg siaerul majd le­küzdeni a dolgozok óizal- mattanságat, eseienkent kö­zömbösségéi. Az országban jelenleg egyetlen aauv feszültséggóc van: a Krakkó melletti No- wa Huta. Az ottani helyze­tet elemezte a krakkói vaj­dasági honvédelmi bizottság s üuesén reszt vett Jozef Bejm vezérőrnagy, a rendőr­ség országos lóparancsnoka is. Mint megállapították: a provokátorok által íöLizga- tott rend zavarók a múlt he­ten egyre fokozódó agresz- szivitást tanúsítottak, a rend­őröket kövekkeL később már benzines palackokkal dobál­ták. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a soroza­tos rendbontások közepette is fennakadás, sztrájk nélkül végzi munkáját a 40 ezer emuért foglalkoztató Now a Huta-i Lenin koho. A vaj­dasági honvédelmi bizottság számos döntést hozott a nyugalom végleges helyreál­lítására. Az ország több más vaj­daságában így Przemyslbem, Loözban és Nowy Saczban is ülésezett a helyi honvédelmi bizottság. Ezeicen a tanács­kozásokon azonban minden­napi témákról, az áruellátás téli előkészületeiről volt szó. Ugyancsak a gazdaság az együk fő téma a LEMP kxizi vajdaság! bizottságának ülé­sén. Több felszólaló nyugta­lanítónak nevezte. hogy nemcsak egyes vállalatveze­tők, hanem olykor pártszer­vezetek is szemet hunynak a gazdasagtalan termelés, az anyagpazarlás fölött Az ülé­sen hangsúlyoztak: a párt­szervezeteknek kötelességük, hogy határozottan föllépje­nek az ilyen káros jelensé­gek valamint a spekuláció es egyesek munka nélküli mértéktelen gazdagodása el­len. Á pápa Pertininél A lemondott japán minisz terelnék Szuzuki. pártjának vezetőivel tanácskozott az utódlásról. Tekintete nem túl sok derűlátásról tanús­kodik SOMOGYI NÉPLAP A görögországi helyható­sági választások első fordu­lójában 136 nagyvárosban es 3053 kisebb településen kap­ták meg a jelöltek a szük- séges többséget — közölte tegnap a végleges eredmé­nyevet ismertetve a görög rádió. A 136 megválasztott polgármester közül 89 a kormányzó Panhellén Szo­cialista Mozgalom — a kommunisták által is támo­gatott jelöltje. Az ellen­zéki Üj Demokrácia Pártja 34 a Görög Kommunista Párt 10 város élére állíthat polgármestert. A Nemzetbiztonsági Ta­nács, Törökország legfelső hatalmi szerve kedden jóvá­hagyta az új alkotmány ter­vezetét — jelentették hiva­talos ankarai források. Az alaptörvény tervezetének jogerőre emelkedéséhez még szükséges, hogy a várhatóan november 7-én rendezendő népszavazáson az ország la­kossága is e mellett foglal­jon állást. . A dokumentum szerint Kenan Evren tábornok, a nemzetbiztonsági tanács el­nöke. mint Törökország tényleges vezetője a tervezet megszavazásával automati­kusan az ország köztársasá­gi elnökévé válna hét évre. A 177 cikkelyből álló al­kotmánytervezet értelmé­ben mindazon politikai par­tok vezetői és vezetőségei­nek tagjai, amelyek 1980 szeptember 12-ig — a kato­nai hatalomátvétel ildőpont- jáig — kormányon voltak vagy mint ellenzéki pártok tevékenykedtek, a következő tíz évben nem alapíthatnak pártót és nem léphetnék be más pártba. (Ez elsősorban Büent Ecevit es Süleyman Demirel volt miniszeterel- nökre vonatkozik.) Ha én gyilkos lennék... , > * Az előkelő amerikai ma­gazin, a Newsweek különö­sen fontos oldaláról, ahol hétről hétre a világ vala­melyik vezető publicistája fejti ki véleményét, ismeret­len arc fotója tekintett az olvasóra az utolsó számban. Kopaszodó, megviselt, gyű­rött arcú férfi, szemében szokatlan fájdalommal. David B. Gordon nem hír­elemző és nem politikus, hanem nyugdíjas rendőr­tiszt. New Yorkban él, „67 éves vagyok, s évi 20 ezer dollár nyugdijat kapok. Fe­leségemmel együtt évi 9400 dolláros társadalombiztosí­tási összeget veszek föl, meg­takarított vagyonom kama­taiból és az osztalékokból évi 12 ezer dollár a jöve­delmem, Körülbelül egy éven belül azonban nem ma­rad egy centem sem, és jó­léti segélyen kell majd él­nem." Az első sornál azon töp­reng az olvasó, miért di­csekszik így David B. Gór- dqn, az utolsónál már érzi: a Newsweek szerkesztőinek alighanem volt ra okuk, hogy megnyissák ezt a fontos kolumnat. S valóban: a tör­ténet elgondolkodtato a ma­ga száraz, pénzügyi precizi­tásában. David B. Gordon 35 éve Házas, felesége 15 éve Par- kinson-kórban szenved, s ehhez újabb bonyodalmak járultak. Legutóbb szívroha­ma volt, szanatórium ban ápoljáJc, s ez napi 105 dol­lárba kerül. Ez több mint a csalod teljes jövedelme ... „Ha csalásban vettem vol­na részt, ha tartoznék vagy ‘ha gyilkos lennek s azért ülnek börtönben, nem nyúl­hatnának a nyugdíjamhoz. De az, ha valakinek beteg a felesége, különleges büntetést von maga után" — írja ke serüen a nyugdíjas rendőr. Lenne ugyan jogi kiút, is a teljes csődből: a válás, így a vágyón két részre osz­lana, s a férj nem válva földönf utóim. . . „Ez kétség­kívül logikus, de miért kény­szerülnénk olyasmire, ami ellentétes érzelmeinkkel?..." A Newsweek nem foglal állast — csak a kérdést köz­li. A cikket, es a kopaszodó, megviselt arcú férfi portré­ját. A különös rendőrét, aki noha „logikus volna", nem va.Uk el jelescgetól. SRI LANKA Elnökválasztás Elnökválasztást tartanak ma a 15 milliós dél-ázsiai szigetországban, a korábban Ceylon néven ismert Sri Lankán. A voksolás tétje: megerősítik-e a szavazók tisztségében az állam mosta­ni vezetőiét. Junius Richard Jayawardenét, aki 1977-es hatalomra kerülése után a miniszterelnöki posztot cse­rélte fel az államfői beosz- tássaL Történelem dióhéjban Javawardene akkori pozí­cióváltása jóval több volt egyszerű fun kciocserénél. Részé volt annak a törek­vésnek, hogy Siirimavo Ban- daraneike asszony miniszter­elnökségének évei után új . irányba tereljék az ország fejlődését. (Dióhéjban az tás bizonyos fokig kihatott a külpolitikai szférára. Teret nyert az USA, és Jayawar- dene állítólag szívesen látná államát az ASEAN tagjai között. Az ellenzéki pártok első­sorban épp ezért bírálják az elnököt.. Azzal vádolják, hogy kiszolgáltatja a szagetet a tókes világnak, sebezhetőb­bé válván e válságos idő­ben. Sri Lanka gazdaságá­nak két alappillére még ma is a tea- és a gumiültet- vóny-rendszer. ^ munkanél­küliség csökkent ugyan, s a fejlődő országok átlagához hasonlítva viszonylag gyors a — jelenleg 300 dollár kö­rüli — nemzeti jövedelem növekedése, de jócskán meg­ugrott az elmúlt években az infláció. A hangzatosén meg­hirdetett kampány ellenére Jnnius Richard layawardenc Sri Lanka-1 államfó előzmények: az egykori brit koronagyarmat 1948-ban ka­pott domuuumi státuszt, de tagja maradt — ma is az — a Brit Nemzetkozosségnek. 1956 ig aüg csökkent a füg­gés a hajdani anyaországtól. Akkor — a kommunista párt támoigatásával — Solomo Bandaraneike alakított kor­mányt. A brit katonai tá­maszpontokat felszámolták, államosítás kezdődött. A po­zitív semlegesség elvét hir­dető politikust azonban 1959- ben meggyilkolták. 1960 -ban, majd — néhány éves ellen­zéki ■ harc után — 1970-ben ismét özvegye vette kezébe az ország kormányrúdját. Baindaraneike asszony szá­mos haladó lépést tett, ám nem támaszkodott követke­zetesen a baloldali erőkre, inkább egyfajta középutas politikát folytatott. 1977-ben választási vereséget szenve­dett a Javawardene vezette UNP-től. az Egyesült Nem­zett Parttolj Sebezhető gazdaság Jayawardene az elmúlt evekben alapvető változá­sokra törekedett. A brit kor­mányzási szisztémát ameri­kai stílusú, elnöki rendszer­ré alakította at. Jelentős ha­talmat összpontosított a ke­zében. Fő célkitűzése, hogy a sziget előrehaladasat a ka­pitalista világgazdasagba történő fokozott bekapcsoló­dással érje el. Különös erő­vel szorgalmazza a külföldi beruházásokat Sri Lankan, így speciális szabadkereske­delmi övezelek létrehozását, ahol a tőkés cegek vamked- vezmenyeKet élveznek, ki­használhatják az olcsó helyi murisáéról, , profitjukat pe­dig kivihetik az országból. A külföldi monopóliumok biztonsagát a többször meg­változtatott alkotmány elő­írásai garantálják. Tegyük hozzá: a gazdasági irányval­veszéiyes méretekeit öltött a korrupció. Nőtt á társadalmi rétegek közötti különbség, a szaporodó megmozdulásokat azonban — például a sztrájk. Az ellenzéki szerepbe vi­rított Bandaranaike asszony ellenes törvénnyel — rend­re elfojtják. Szingalézok, tamilok Külön gondot okoz Jaya- waraene szamara az őshonos szingaiéz es a Del-India bői származó tamil népcsoport közti ellentel. A szigeten töooször kellett rendkívüli állapotot kihirdetni a véres zavargásba torkolló feszült­ség miatt. Az ellenzék leg­erősebb pártjává épp a la­kosság 2ü százalékát képvi­selő Tamil Egyesült Felsza­badító Front vált. Bandara­neike asszony Szabadság Pártja viszont nehézségek­kel küzd: a volt kormány­főt 1980-ban — hatalmával való visszaélésre hivatkozva — hét évre megfosztották polgári jogaitól. Kizárták a parlamentből, ahol az UNP egyébként elsöprő többseg­gel rendelkezik. Országos választást csak jövőre kell tartani, s a megfigyelők sze­rint Jayawardene még ez előtt biztosítani akarta elnö­ki megbízatásának hatéves meghosszabbítását. Az öt in­duló ellenjelölt valószínűleg nem jelent komoly fenyege­tést számaira, á gazdasági és társadalmi gondok azonban az elkövetkezendő evekben vá rhatóan fokozott nehézsé - gek ele állítják a most 76 éves politikust. Új alkotmánytervezet Törökországban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom