Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

Nem csak tájékozódás Ha valakit megkérdeznek, mivel foglalkoznak a helyi tanácsok üléseiken, a válasz kézenfekvőnek latszik: a tes­tület hatáskörébe tartozó ha­tósági témákkal, igazgatási ügyekkel, településfejlesztési kertlesekkel, saját intézmé­nyek, gazdasági szervezetek munkájával. Tehát olyan te­rületekkel, folyamatokká!, melyekben döntési joggal ru házla fel őket a tanácstör­vény. A válasz azonban így nem teljes. A tanácsoknak ugyan­is ennél szélesebb felelősség­gel kell megfelelniük szere püknek. Hiszen a hozzájuk tartozó igazgatási területnek angha akad olyan eseménye, jelensége, amely valamilyen vonatkozásban ne tartozna a lakosságra es így a tanácsra. Meg akkor is, ha a testület — hatáskör híján — közvet­lenül nem tud beleavatkozni bizonyos dolgok menetébe. Közvetetten ugyanis számos lehetőség van a képviseleti szerv kezében ahhoz, hogy helyes irányba befolyásolja a lakosság helyzetét, életkörül­ményeit érintő gazdasági és egyéb szervek, intézmények tevékenységét, működését. Ennek egyik fontos módja: tájékoztatás kérése az illeté­kességi területen működő egységektől, hivataloktól, esc tenkénl irányitó szervüktől. Miként élnek e lehetőséggel a helyi tanácsok? Csupán egyetlen járás — » kaposvári — eves testületi programjának áttekintése is azt bizonyítja: a helyi, szűk segleteknek, körülményeknek megleli ló arányban szerepel bennük a tanács alá nem rendelt szervek beszámolta tása. A legtöbb ilyen jellegű napirend szerint a helyi ter­melőszövetkezet tevékenysé­gének egy-egy területét elem­zik. jSomogyjádon, Mernyén. Hetesen, Taszáron arra voltak kíváncsiak, miként szervezi a tsz a háztáji gazdálkodást. Szentbaláz-son és Kadarkúton arról tájékozódnak a közeljö­vőben a tanácstagok, hogy a szövetkezet mit » tesz tagjai egészségügyi ellátásáért, mű­velődési igényeinek kielégíté­séért. Nagybajomban a postar hivatal működését tűzték na­pirendre. Kaposmérőben az áfész áruellátó munkáját mi­nősítették. és hasonló téma kerül a következő napokban az igali tanács elé is. Nagy­berkiben azt vizsgálták meg a nyár elején: hogyan elégíti •ki az igényeket építőanyagból a csornai Tüzép-telep. A végreha jtó bizottság vagy a tanács ülésén szereplő ilyen és hasonló témák mindig élénk érdeklődést váltanak ki. Számos észrevétel, bíráló és elismerő megjegyzés és persze ötlet, javaslat gyűlik össze a vita során, és ezek ér­zékelhetően segítik a tájékoz­tató szervezetet munkája ja- vitásában. Még akkor is, ha — természetesen — határo­zatokkal nem kötelezheti a testület a kialakított állásfog­lalás elfogadására. A tanács tekintélye, jó kapcsolata, az együttműködés kétoldalú igénye és kialakult gyakorlata azonban biztosíték arra, hogy a képviseleti szerv nemcsak tájékozódik egy-egy lén arol, hanem érvényesíti is az akaratát. Ezáltal hozzájá­rul a település fejlődéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához. „ TÖRIK MIR fl KUKORICÁT Faradicsomszedés és a gyümölcs betakarítása Kedvez az idő a?, őszi mezőgazdasági munkaiénak. Tegnap a nyárias melegben országszerte dolgoztak a föl­deken. Számos megyében a vártnál korábban beérett a kukoricát Bács, Baranya, Fe­jei'. Tolna. Csongrad es Huj- dú-Bihar megyeben munká­ba álltak a kukoricaszetíö gepea, s a tárolóhelyekre került a silókukorica nagy része is. A Baranya megyei Bólyi Mezőgazdasagi Kombinát­ban hozzáfogtak a vetőmag­nak termelt hibridkukorica töréséhez. Ezt azonban nem kombájnokkal, hanem cső­törő gépekkel végzik, hogy meg ne sérüljenek a kukori- caszémek. A kombinát ve­tőmagüzletében 15 ezer ton­na kiváló minőségű kuko­ricát fém zárolnak vetés cél­jára — a következő hetek­ben. A faddi Lenin tsz-ből a Szabadbattyáni Szeszipari Vállalat megrendelésere küldik az első szállítmányo­kat az új kukoncatermes­ből. Megyénkben viszont a fővetésű kukorica a sok csa­padék miatt még nagyon zöld, ezért — hogy ne kell­jen sokat szárítani — csak teljes éréskor kezdik meg a törését. A bábolnai IKR déli me­gyékben fekvő taggazdaságai közül többen ugyancsak dol­goztak a kukoricái oldeken a kombájnok. A rendszerköz- pont javaslatára a korai faj­iakat már szemesen is beta­karítják. Bebizonyosodott ugyanis — sok év tapaszta­latából —. hogy a korai kez­dés nagymértékben növeli a hozamot. Ugyanakkor nem­csak a déli. hanem, más me­gyékben is megkezdték a szárítást egyáltalán nem igénylő szem-csutka keve­rék, az úgynevezett „szcsk” készítését. Jó ütemben halad a nap­raforgó betakarítása is, Tol­na megyében azonban a ter­més nem éri el a korábban becsült értéket, mert he­lyenként súlyos szártő be­tegség lepett föl. Néhány cukorgy árban már megkezdték a répa fel­dolgozását, s hamarosan megindul a kampány a töb­bi üzemben is. A gazdasá­gokban országszerte szedik a cukorrépát. A burgonyatermő vidéke­ken is hozzáf&ttak a termés betakarításához. Néhány helyütt már sze­dik a korai érésű borszőlőt. Csongrad ban igen jó termés ígérkezik az idén. Bács-Kiskun megye gaz­dasagaiban több mint száz vagon paradicsomot szedtek le, s a kecskeméti konzerv­gyárban is műszakot tartott- tak a nyersáru feldolgozásá­ra. A Kalocsa környéki fű­szerpaprika-ültetvényeken ez volt az első hétvégi szedő­nap: mintegy háromezren gyűjtötték az. érett csöveket. Rövidesen megkezdődik a fűszerpaprika főszezonja, akkor a szárítóüzemek fo­gadják majd a nagyobb tö­megű ételízesítőnek valót. Benépesültek a szabolcsi almaskertek is. A termelő- szöyetkezeti tagok, az állami gazdasagok dolgozói, vala­mint a szüretelő egyetemis­ták es íóiskoiáso«: mellett ezen a szombaton egy sor nyíregyházi vállalat és üzem közössége is munkába állt, hogy betakarítsa a gyümöl­csöt. Ugyancsak üzemek, hivatalok dolgozói és iskolá­sok segítettek a szüretelés­ben a hajdúsági almasker­tek ben is. Baranvaban — amely déli fekvése, meleg éghajlata mi­att az. ország legjelentősebb szója termelő körzete —meg­kezdték a szójabab betaka­rítását is. Ez igen kenyes művelet, mert nagyon sok függ a hő- es nedvességví- szonyoktól. Jelenleg kedve­zőek a feltételek a magas I fehérjetartalmú növény ara­I tásához. minimális veszte­séggel dolgozhatnak a gépek. Ajtómüködiető berendezéseket készítenek az Ikarus- gyárnak a Finomszerelvénygyár hevesi gyáregységében. Az idén huszonkilenc és fél ezer darabra kötöttek, szerződést, s az első félévben több mint tizenhétezret már leszállítottak. (MTI-fotó — Perl Márton felvétele) Nemesgáz gyártás Miskolcon. Az Egyesült Izzó kriptongyárában milliószoros dúsítással vonják ki a levegőben levő kriptont es xenont; ez aztán a fényforrásgyárt« üzemek­be kerül fölhasználásra töltőgázként. A nemesgázok mellett melléktermékkent oxigént is előállítanak. Képünkön: levego- bontás — alacsony nyomáson. (MTI-fotó — Koz.tpa István felvételei AZ ÖTÖDIK MIKEI KABÁT „Biztos munkánk van” Az ötlettől a megvalósulá­sig mindössze nyolc hónap telt el. Ennyi idő alatt, ta­karos kis üzem született< Mi­kében. Ott jártunkkor, a na­pokban átadott varrodában az ötödik prémgalléros mü- velúr női kabátot akasztot­ták a fogasra. A betanulási időszak után havonta mint­egy 1500 kabát készül majd itt a csurgói Napsugár Ktsz- szel kötött szerződés alapján. A gazdaság elnöke, Frank Gyula országos fórumokon is nemegyszer szóvá tette már. hogy a gazdasági irá­nyításának es szabályzó- rendszernek olyan feltétele­ket kell teremtenie, melyek között égy tsz a mezőgazda­sági termelésből is megél­het. — Megváltozott volna a véleménye? — Erről szó sincs. Egy­szerűen a tsz további fejlő­déséhez elengedhetetlen volt az ipari üzem létrehozása. — Oe hunén a miket tsz melléküzemági fejlesztés nél­kül is megőrizte stabilitását... — Elsősorban a település lakosságmegtartó képessé­gének növelése volt a cé­lunk, Gazdaságunk jöve­delmének SO százalékát a burgonyából szerzi. Ennek az agazalnak a jövője forgott veszélyben az elvándorlás miatt. Pusztán a tsz-ben ta­lálható szezonmunkákért az asszonyok egyre kevésbé maradtak meg a faluban. Szükség volt egy állandó ke­resetet adó lehetőségre. Mindemellett az évente vár­ható mintegy 1.5 millió fo­rint jövedelem is jól jön a gazdaság alap tevékenysé­gének fejlesztéséhez. A sop­roni erdőgazdaság faelemei­ből épült csarnokban 40 asszony számára van mun­kahely, akiket megállapodás szerint egy-egy hónapra a burgonyává logatásnal. do­hány simításnál is foglalkoz­tatunk. — Nyílt titok, hogy az üzem az asszonyok egy ré­szét c Kaposvári Ruhagyár kadarkúti varrodájából von­zotta el ■. . — Nem egyszerűen el, ha­nem haza. Meglehet, né­hány éve ez a „csábítás” visszatetsző lett volna. Csak­hogy a verseny ma e téren is a gazdasági élet realitá­sai közé tartozik. A kis üzem külleme, de meg inkább a berendezése fölöttébb tetszetős. A bejá­raival díszkandelláberek, az öltözőben színes szekrények, formatervezett szekek, a mosdó pedig . . . Egy szálló- aa is megirigyelhetné. — Mindez mar-mar tül szép. .. — Az említett verseny a munkakörülmények javítá­sában is folyik — mondta Homonnai László üzemveze­tő. — Az a falusi asszony, aki egyszer ,,belekóstolt” az iparszerül munkakörülmé­nyekbe, otthon is hasonló igényeket támaszt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a ko­rábbi ,.tsz-kocerájok" kor­szaka lejért. Kombájnosok versenye Harmincöt gazdaság 156 kombajnosát nevezték a ter­melőszövetkezetek megyei szövetsége által kiírt idei aratási versenyre. A bíráló bizottság a napokban hozta meg döntését. A szovjet gyártmányú gér pék kategóriájában osztopá- nf kombájnosok nyerték az első és második dijat. Az E—512 es NDK gépek vezetői között a kaposvári Kapöstáj Tsz versenyzői sze­repeltek a legjobban, jólle­het a győzelmet ságvári kombájnos szerezte meg. A kaposváriak a második, har­madik és negyedik díjat hoz­ták el. Az E—516-osok kategóriá­jában szinten az osztopániak remekeltek a két első he­lyezés megszerzésével. A nagy teljesítményű nyu­gati gépek vezetői közül a kéthelyiek szerepeltek a leg­— Lesz-e elég munkájuk? — A Napsugár biztos partner, s itt pár hónapon belül akár az exportkövetel­ményeknek megfelelő fel­adatokra is képesek leszünk. Egy — esetleg szükségessé váló — termékváltás, itt csak napok kérdésé. — A gépek mellett üres helyeket is látok... — Most 27 asszony dolgo­zik itt, a többiek a dohány- pajtáknál szorgoskodnak. Az egyik varrógép mellett Gál Györgyeiével beszélget­tem. — 14 évig jártam be Ka­darkáira, most végre hely­ben is találtam munkát. Öt óra helyett fél hétkor kelek, és a buszköltséget sem kell fizetnem. Nők Józsefné a gyes-ről már egyenesen az új mun­kahelyre jött. — Három gyerek mellett aligha vállalhattam volna a bejárást. Otthon kellett vol­na maradnom, úgy azonban hiányozna a keresetem. Az egész család örült, mikor hí­ré]t hallottuk, hogy Mikében is varroda épül. — Mit szólnák ahhoz, hogy szükség esetén a ha­tárban is segíteni kell? — Nem bánjuk, hiszen utána is biztos munkánk van. Bité Ferenc jobban.' A győzelem mellett a harmadik díjat is megsze­rezték, s őket ítélték a csa­patverseny legjobbjainak is. Idén először az aratásban résztvevő szállítókat és szá­ri tótelepi dolgozókat is ju­talmazták. A díjak és okle­velek ünnepélyes átadására e héten kerül sor. 43 országból 3732 kiállító Megnyílt a bécsi vásár Szombaton délelőtt dr Ru­dolf Kirchschläger osztrák ál­lamfő ünnepélyesen megnyi­totta az idei bécsi őszi vá­sárt. A megnyitó után Josef Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter megtekintet­te a magyar kiállítást is és elismerőleg nyilatkozott a kiállított árukról, valamint arról, hogy az osztrák—ma­gyar kooperációban Buda­pesten fölépült szállodák máris erőteljes markettmg-te­vékenységet fed y tatnak, az osztrák piacon. A 116. bécsi nemzetközi vásáron 43 ország 3732 vál­lalata mutatja be termékeit es szolgáltatásait. A legna­gyobb kiállító az NSZK, Olaszország és Japán, de a nagyok közé számít Magyar- ország is, 22 kiállító vai-ia- Ta tavai, A hagyományos — Auszt­riában is jól ismert és ke­resett — élelmiszeripari ter­mékeken és az ipán alap­anyagokon túlmenően, szá­mos újdonságot mutat be a kiállítás, ami a hazai terme­lőknek és exportőröknek azt a törekvését példázza, hogy az Ausztriába irányuló ma­gyar árukivitel szerkezetet jobban közelítsék a hazai ipar exportlehetőségeihez. Ezt a célt szolgálják a ma­gyar vállalatoknak azok az erőfeszítései is, amelyek az Ausztriával fennálló és be­vált csaknem 110 kooperá­ciós megállapodás számának növelését célozzák. Színes és gazdag az ősz; idegenforgalmi kínálat is a magyar kiaiiitaaoa. Ara; 1,40 Ft SOMOGYI AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI-BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 214. szóm 1*tí. siéptember 12., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom