Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-08 / 210. szám
INNOVÁCIÓ, RENDSZERSZEMLÉLET NEM CÉL, HANEM MÓDSZER Beszélgetés dr. Kiss Istvánnal, az OMFB rendszerelemzési irodájának igazgatójával Ha kinyitom a vízcsapot, lassan már abból is innováció folyik — mondja dr. Kiss István finom mosollyal, amit alighanem újságíró mivoltomnak címez. — Hogyne, valóban fontos, de nem kampányszerűen: nem úgy, hogy hirtelen „feldobjuk”, rengeteget beszélünk róla, de a gyakorlatban semmit sem teszünk érte, végül pedig elfelejtjük. Azt kell hangsúlyozni, hogy az innováció nem cél, hanem eszköz, ami azt szolgálja, hogy a gazdaság jobban működjön. Az innováció a gazdasági növekedés egyik tényezője. szakemberek találkozója A megyei KISZ-bizottság szervezésében a hét végén háromnapos találkozón vett Teszt 22 somogyi fiatal agrár szakember Baialonfenyvesen. A megnyitón Bogó József, a megyei KISZ-bizottság tit- •kára köszöntötte a megjelenteket, majd Jablonkai Bela, a megyei pártbizottság' munkatársa tartott előadást a VI. ötéves terv teljesítéséről és a további feladatok várható megoldásáról. Hangsúlyozottan szólt a mező- gazdasági terv teljesítésének fontosságáról, illetve a fiatal szakemberek feladatairól. Az estet filmvetítés zárta. Másnap a KISZ KB munkatársa, Fogarasiné Bodnár Mária a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek segítségével kapcsolatos új kez- demenyezésekről tájékoztatott. A fiatal mezőgazdászok ellátogattak a védnökségi programban is szereplő lengyeltóti tsz-be, ahol felvilágosítást kaptak az elért eredményekről, s arról, hogyan segítheti az új program a helyi tervek megvalósulását. Délután Somogy éleliniszer- gazdaságáról dr. Csima Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője adott áttekintést, majd az Alkotó Ifjúság Egyesülés munkájáról hallhattak friss információkat a jelenlevők. Kötetlen. vidám beszélgetéssel ért véget a nap. Vasárnap a Magyar Agrártudományi Egyesület somogyi sz akciójának tevékenységéről volt szó, utána pedig — s ez már vitát is kavart — a saját üzemükben szerzett tapasztalatokról, a fiatalos gondokról mondtak véleményt a résztvevők. A vita után Nagy György szervező, a megyei KISZ-bi- zottság munkatársa így értékelte a háromnapos rendezvénysorozatot : — Megpróbáltuk az előadások. tematikáját úgy ösz- szeállítani. hogy az ne csupán „fejtágításnak” látsz- széfc, hanem adjon valósi képet a fiatal agrár szakembereknek a megye mezőgazdaságának helyzetéről. Jelentős eredménye a tábornak az is, hogy gyakorlati példával szemléltethettük: a KISZ-védnökség a mezőgazdaságban is járható út. Tapasztalhattuk: szívesen jöttek a fiatal agrár szakemberek a fenyvesi táborba; mindössze nyolcán maradtak távol. B. J Fiaiéi agrár Hatvan százalékkal növekszik az idén a magyar alumíniumipar dollárelszámo- • lasu exportja, es a többlet nagy részét feldolgozott, minőségi termékek teszik ki — jelentették be a kedden Székesfehérváron megnyitott nemzetközi alumíniumipari konferencián. A Magyar Alumíniumipari Tröszt, az Aluker külkereskedelmi vál- * lalat és a Székesfehérvári Könnyűfémmű által rendezett 3 napos eszmecseren a legjelentősebb nyugati megrendelők es tenmékíelhasz- nalók, közöttük amerikai, japan és NSZK-beli alumínium nagykereskedelmi vállalatok marketing szakemberei vesznek reszt, együttesen ötvenen. A konferencián elmondtak, hogy a magyar alumíniumipar javuló, exportfel tételeit a nemzetközi alumíniumpiac megeiénkülése és az elmúlt öt evben végrehajtott hazai termelés- es gyártmanykorszei úsités együttesen teremtette meg. A külföldi felhasználok készleteinek csökkenése az alumíniumtermékek — elsősorban az igényesebb, különlegesen feldolgozott, kikészí.- lett cikkek — aranak stabi- lizalóúasahoz vezetett. A magyar alummiumexporthan jelentősen javítottak a gaz- aasagossaguf iá. — Amikor az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság húsz evvel ezelőtt megalakult, az ötvenes években megszokott naturális mutatókkal szemben egy komplex műszaki-gazdasági szemléletet próbált meghonosítani. Azóta ez a szemlélet mar a legszélesebb körben elterjedt. Amikor viszont a kutatások, a műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazását kezdtük vizsgálni, az volt a természetes, hogy itt már a feltételeket, a gazdasági környezetet is be kellett vonnunk a vizsgálatba. — A gazdasági környezet alighanem összetettebb dolog, minthogy kizárólag gazdasági összetevői lennének? — Igen, munkánkban végül is egy újabb súlyponteltolódás következett be: a műszaki-gazdasági helyett I most alapvetően a gazdasági-társadalmi összefüggéseket vizsgáljuk. Csak érzékeltetésül mondom: a hetvenes években olyan, ko-' rabban nemigen használt fogalmak épültek be a köz- tudatba, mint „vállalkozás”, „kockázat" ... Az emberi es társadalmi összefüggések vizsgálata ebben a kérdésben új dimenziót jelent. — Hogyan lehet átláthatóvá tenni egy ennyire ösz- szetett és szerteágazó folyamatot? Gondolom, ezt szolgálja a rendszerelemzés ... — Igen, a rendszerelemzés komplex problémák vizsgálatára kialakult módszer. Egy gép önmagában is bonyolult dolog. Ha azonban működésének közvetlen feltételeivel — az anyagelláA háromnapos marketing- konferencia során a külföldi üzletemberek megismerkednek a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű új üzemeivel és termékeivel. Mint ismeretes, Székesfehérváron az idén befejeződő. 6.7 milliárd forintos beruházással az eddigi 110 ezer tonnáról 170 ezer tonnára emelik az alumínium félgyártmányok évi termelését. 1983 első negyedében új lakótelep építését kezdik meg Kaposváron. A város északnyugati részén, a Beke—Füredi- és Kinizsi-lakótelepek között kialakítandó alapfokú körzet összesen 945 lakást foglal magába; ebből 735-üt újonnan építenek. Az utóbbiak többsége — 495 darab — magántulajdonú lesz. A területre többszintes és középmagas, típus panelépületeket — köztük 45 lakásos garzonházat — óvodát, bölcsődét, ABC-áruházat, továbbá szolgáltató üzleteket, műhelyeket terveztek. A látással. a munkamódszer kérdéséivé! — együtt vizsgálom, még bonyolultabb. Ha pedig mar egy társadalmi környezetben helyezem el, ahol a kezelőjét, a karbantartóját és a hatásokat, sőt, az ezeket alakító munkahelyi vezetőket ért hatásokat is vizsgálom, . amelyek ösz- szessegükben befolyásolják a gép adta lehetőségek kihasználását; ez még sokkal, de sokkal bonyolultabb. Ezek szisztematikus elemzéséhez ad módszereket a rendszerelemzés ... Ki kell mondanunk: hogy a korábbinál jobban lehessen termelni, ahhoz a gazdasági viszonyokban is -végbe kell menniük bizonyos újításoknak. Mára tulajdonképpen egyfajta tudatzavar alakult ki nálunk. A kockázatvállalást, az újat akarást, mint kívánatos normát minden lehető módon hirdetjük, csakhogy a szervezetekben történt változás még nem olyan mértékű, hogy ezek érvényesülését valóban lehetővé tenné. Azzal az érdekes jelenséggel állunk szemben, hogy egy őlyan nehezen megfogható szférában, mint a tudat, a változás előbb következett be, minta szervezetekben. — Azt hiszem, minden dolgozó szamára jórészt vezetőinek magatartása jelenti ezeket a bizonyos környezeti tényezőket, amikről beszélt. — Igen, és ezért előtérbe került a vezetők szerepe; a vezetőkiválasztás. A vezetőkkel szemben támasztott két alapvető követelmény az ideológiai-pulit.ikai, illetve a szakértelmi szempont, igaz, a szakértelem mára politikai követelménnyé is vált. Ez a felismerés már elég széles körű, és következményei fokozatosan hatni kezdenek. Ez például olyan változás, amelynek sízükséges- seget idejében ismerte fel a politika. — Ezek a vezetők is bizonyos feltételek között végzik munkájukat ... — Ragadjuk ki most ezeknek a feltételeknek csak egy fontos részét: a piaci viszonyokat. Mi ezeknek, és az ezekben tükröződő értékítéletek érvényesülésének fontos szerepet kívánunk adni. A gyakorlatban ez még gyakran ellentmondásosan érvényesül. Hazai, belföldi piacunk ugyanis ma még kotclep 1« tantermes általános iskolája előre elkészült; már második éve fogadja a környék tanulóit. A beruházási program szerint — melyet tegnapi ütésén hagyott jóvá a megyei tanács vb — az itt biztosított alapfokú ellátás a szomszédos területek igényeit is kielégíti. A megyeszékhely új lakótelepét 1985 végéig tervezik befejezni. A kivitelezésre — a Ítél dunántúli Tervezővái- lalat tervei alapján — a Sá&V kapott megbízást. inkább csak „kvazapiac”. ahol igazi verseny még nem alakult ki. Természetszerűen egészen különböző a KGST-piac és a tőkés piac mechanizmusa is. De, azt hiszem, reális cél, hogy ezt a ma még hármas tagolódást mutató piacot egységesebbé- tegyük — úgy, hogy a legmagasabb szinthez próbáljuk. íölzárkpztatni. Ilyen lépés volt például, hogy a világpiaci , ár ma már bizonyos termékeink belföldi árában is megjelenik. — Térjünk vissza a vizsgálatukban alkalmazott kategóriarendszer — egyéni, szervezeti és makroszintű folyamatok — első fejezetéhez, az egyes emberek és az innováció viszonyához. — Ez a része a dolognak, amiről a legtöbbet beszélünk. • Sokan állítják, hogy egy ötéves gyerek alkotókészségé, újra vaió érzékenységé, kreativitása nagyobb, mint egy tizenöt évesé ... és, jia ez így van, ez az iskola felelőssége. A tanár ugyanolyan, a fenti értelemben vett „társadalmi környezetet” jelent a gyermeknek, mint később a munkahelyi vezető. akinek magatartása a kreativitás, azaz az innovációs készség kibontakozását, illetve csökkenését okozhatja. Persze a tanárokra is hatnak a különböző környezeti tényezők... Az iskolarendszer problémáját is komplex egészként kell tehát kezelnünk, itt is érvényesíteni kell a rendszerelméleti megközelítést: nem szabad csak egyes részeket kiragadva hozzálátnunk a fejlesztéshez. — A munkavégzésben nagyon fontos az általános kulturáltság foka is, mondjuk igy, a mi szempontunkból: az innovációhoz szükséges felkészültség. Természetesen ez nem kizárólag az iskolarendszertől függ, van ennek is nagyon sok tényezője; sokat jelent például a sajtó, a művelődési intézmények, a különböző fórumok működésé ... — Igen, ez a végső tanulság: minden folyamatot feltételeivel együtt kell vizsgálnunk, figyelembe veve, hogy ezek a feltételek is olyan folyamatok eredményeként jönnek létre, amelyeknek bizonyos feltételei vannak. .. Ezt jelenti a rendszerelméleti megközelítés ... M T. Befejeződtek a dízelesitési kísérletek A közlekedési energiatakarékossági programmal összhangban befejeződtek a Zil- teherautók dizelesítési kísérletei a Volán Tröszt vállalatainál. A kísérlet során 50 Zil-teherautoba építettek be dízelmotort, s a tapasztalatok azt mutatják, igen kedvező eredményei. Míg a hagyományos Zil- kocsik átlagosan 40 liter benzint fogyasztanak 100 kilométerenként, az átalakított tehergepjarművek megelégszenek ugyanekkora távon 26 liter gázolajjal. A kedvező tapasztalatok alapján most már nagyobb méretekben folytatódhatnak a gépkocsik átalakítási munkálatai. A szükséges, új motorokat eddig is az NDK-beli Ifa-ceg szallitotta, s a szerződés szerint ez év novemberéig még további 1800 Ifa dízelmotor érkezik hazánkba. Ebből ezret még az idén beépítenek a teherautókba. Az átszereléshez ' szükséges alkatrészek, egy részét szinten az NDK-beli partner szállítja, a többit a hazai háttéripar biztosítja. Javuló exportlehetőségek Nemzetközi alumíniumipari konferencia Három év alatt 735 lakás épül a Toldi-lakételepen Készül a cukor Ma hajnalban a terveknek megfelelően megkezdték a munkát a Kaposvári Cukorgyárban. A répa vasúton és közúton érkezik, s az úsztatókon keresztül kerül a szeletelőbe, majd a főzőbe. Innen már a répából kivont cukor megy a cukorfózó kazánokba. (Király Béla felvételei)
