Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-07 / 209. szám
Kölcsönös megbecsülés Az idős vevőre többen is fölfigyeltek. Bizonytalanul válogatott a felvágottak, maid a pultra kirakott gyümölcs és sütemény közötti Előbb ebből kért, néhány pillanat múlva elhatározásai megváltoztatva egy másikból, végül pedig egy harmadiltat választott. Tucatnyi türelmetlen ember várakozott mögötte: munkába igyekvő, gyereküket óvodába kísérő anyukák, apukák. S amikor már a kissé türelmét veszített eladó megkérte, hogy döntsön, végül is mit szeretne vásárolni, kifakadt: — ‘Nohát, ide sem jövök többet... Én is voltam egykor kereskedő, de akkor a vevő nyugodtan válogathatott. Persze, ma olyanok dolgoznak az üzletekben, akiknek nincs hivatássze- retetük, s nem becsülik meg a vásárlókat.. .1 Türelmetlenek, idegesek vagyunk. S ez a pult mindkét oldalán állókra egyaránt vonatkozik. Gondom van otthon, megbántottak a munkahelyen, s még a pult mögött álló eladó is rajtam tölti ki rosszkedvét — gondolom. Persze, lehet, hogy így van. A pult innenső és a túlsó oldalán is emberek atlnak. Emberek, akiknek esetenként a szokásosnál rosszabb a hangulatuk, s ezt még kölcsönösen fokozza a kényelmes vevő s « türelmetlen kereskedő. Gyakran tapasztalhatunk nézeteltéréseket, szóváltásokat, amelyeket pedig könnyen elkerülhetnénk, megelőzhetnénk, ha kölcsönösen, jobban becsülnénk egymást. Hiszen az, hogy ki szereti jobban a szakmáját, nem okvetlenül ott, nem ilyen alkalmakkor dől el. Ha jobban becsüljük, tiszteljük egymást, jobban meg is értjük. Lehet, hogy egy idős ember nehezebben tudja eldönteni, mit is szeretne venni. S az is, hogy egy munkába vagy onnan haza igyekvő családanya, családapa úgy érzi, nem kapja meg időben, kellő gyorsasággal azt az élelmiszert, arri.it keres. Pedig — s ez nem jogtalan igény — elvárná, hogy ne kelljen egy- egy üzletben fölöslegesen varakoznia. A pult mögött álló kereskedő pedig tálán kora reggeltől átveszi az árut, feltölti a polcokat, kisz'ol- gálja a vevőket, s úgy érzi nincs becsülete munkájának. Be kell látnunk: ezeket az ellentéteket csak a kölcsönös megbecsülés oldhatja föl Ss. L. PÁEtTiSICQlAI TANÉVNTiTÁS Gazdagodjanak új ismeretekkel! Megkezdődött az oktatási ev Megilletödött arcok, többségében fiatalok, alig túl a húsz esztendőn. Nemregen még a megye ifjúsági mozgalmában találkoztunk velük, KISZ-titkárként. propagandistaként. Közben az ifjúsági szervezet ajánlására a kommunisták soraiba kerültek. Többségüknek még kevés a tapasztalata a párt- munkában, politikai tudásuk, ismeretük is bővítésre vár. Ezért is küldte őket párt- alapszervezetük az öthónapos, egyéves bentlakásos pártiskolára, hogy bővítsék világnézeti ismereteiket, hogy elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alapjait, megismerjék és a gyakorlatban is alkalmazni tudják pártunk politikáját. Végignézve a pártiskola ünnepélyes tanévnyitására váró ötvenegy hallgatón, ezek a gondolatok támadnak mindazokban, akik hasonló eseményen mar részt vettek. S még egy: a most kissé megilletödött hallgatok néhány év múlva tapasztalt, elméletileg felvértezett kommunistaként vesznek majd reszt megyénk valamelyik partszervezetenek a munkájában, irányításában. Őket köszöntötte tegnap délelőtt dr. Nagy Lajos, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, majd dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság propaganda-művelődési osztályának a vezetője mondott beszédet. Elöljáróban tolmácsolta a megyei pártbizottság üdvözletét, jókívánságait, köszöntve az Oktatási Igazgatóság vezetőit, tanárait is. Köszönetét mondott a hallgatók hozzátartozóinak, munkatársainak, akik az otthoni többletfeladatok vállalásával járulnak hozzá eredményes tanulásukhoz. Ezután így folytatta: — Pártunk mindig nagy gondot fordított arra, hogy a különböző .párttestületek tagjai, tisztségviselői, a tömegszervezetek es mozgalmak vezetői a gyakorlati tudás mellett megfelelő elméleti alapokkal rendelkezzenek. képesek legyenek a marxista—leninista ’tanításokat a mindennapi munkában érvényesíteni, hasznosítani. .. Itt a pártiskolán megismerkednek majd a dialektikus és történelmi materializmus, a marxista politikai gazdaságtan és a tudományos szocializmus legfontosabb kérdéseivel. Tanáraik nagy gondot fordítanak majd arra, hogy megmutassák a marxista elmélet és a mindennapi gyakorlat összefüggéseit, kapcsolódási pontjait. Legyenek aktívak a vitában, mondjak él bátran véleményükét, ismertessék meg egymást gyakorlati tapasztalataikkal. Ezt követően napjaink bonyolult világáról, számos felvetődő kérdésről, az ezekre adandó őszinte válaszokról s az ehhez szükséges tudás megszerzéséről szólt. Utalt gazdasági helyzetünkre. a párt által megjelölt, a nehézségekből kivezető útra. Külön is szólt a fiatalság szerepéről, helyzetéről, feladatáról. — A megyei pártbizottság a fiatalok számos csoportjával folytatott beszélgetést. E találkozók tapasztalatai azt bizonyították, hogy fiatalságunk akar és tud értelmes célokért dolgozni, küzdeni: nagyszerű szövetségese az idősebb nemzedéknek. De levontuk azt' a következtetést is: többet kell foglalkozni nevelésükkel, felkészíteni őket a jövő tennivalóira. Váljon ez valamennyiünk állandó kötelességévé. Végezetül eredményes, sikeres tanulást kívánt, megemlítve, hogy a mostani hallgatók hamarosan birtokukba vehetik az új pártiskolát, ahol kulturáltabb körülmények között, még eredményesebben tanulhatnak. Az ünnepélyes tanévnyitó dr. Nagy Lajos zárszavával ért véget. Tegnap délután az Oktatási Igazgatóságon megkezdték a tanulást a marxista esti egyetem általános tagozatának és a szakosítónak a hallgatói is. Ezekben a napokban megyénk valameny- nyi városában, járásában kezdetét veszi a partoktatási év. Közel kétezren, nők. férfiak, idősebbek, fiatalok ismerkednek a marxizmus— leninizmus elméletével. A rnr! i nfiTi Uni elektronikai fejlesztésekkel foglalkozó Intézet büszkeségei WM M íQQIOj IZIKOI tartozik az elektronikus litográfia, a modem mikroelektronika egyik sokat ígérő technológiája. Képünkön Borisz Vihev és Neiho Todorov tudományos munkatársak a szófiai Elektronikai Intézetben automata rövidhullámú mérőt állítanak be Tanácsadás kisvállalkozóknak A Magyar Kereskedelmi Kamara kisvállalkozói tagozata — mely az idén alakult — rendszeresen szervez konzultációkat a hazai kisvállalkozóknak, különböző, az egységek létrehozását, működését érintő jogi, gazdálkodási kérdésekről. A kisvállalkozói tagozat olyan fórumot biztosít a társadalmilag és gazdaságilag egyaránt hasznos új vállalkozási formák művelőinek, amelyen tapasztalataikat kicserélhetik, munkájukat értékelhetik. A tagozat segítséget nyújt más gazdálkodó szervezetekkel a kapcsolatok kialakításában. Új anyagok hasznosítása Karámpadozat erőművi salakból Eddig semmire sem használt, s szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló melléktermeket hasznosítanak a Fejér megyei gazdaságok: az állattartó telepek karámjainak padozatát az Inotai Erőmű salakjával újítják fel. Ez a könnyű, szemcsés anyag — mint az agárdi Agrokomplex szakembereinek kísérletei bizq- nyitották —, megfelelő vastagságban elterítve, hosszú időre ideális talajt biztosít a jószágoknak. Három-négy hónap alatt szilárd rétéggé keményedik, s az év bármely szakaban hasznaiható. Ennek a jelentősege különösen a kötetlen tartásban nevelt állatoknál nagy az így tartott szarvasmarháknak ugyanis nnnel többet kell a szabadban tartózkodniuk ahhoz, hogy kellő mennyiségű tejet adjanak. A hagyományos talajú karámokban erre az év csaknem felében nincs módjuk, az átázott talajba ugyanis belesüpped a lábuk, nem tudnak pihenni sem. Fejér megyében elsőként Felsócikolan, Kiscsérpusztán és Sinatelepen alkalmazták az erőművi salakot karámpadozat céljára. A kedvező tapasztalatok alapján már a szomszédos megyékből is érdeklődnek a módszer iránt. Falugyűlésen javasolták Fejlesztési munkák a társközségekben Bevált gyakorlat a Mer- nvei Községi Közös Tanács- nád, hogy a falugyűléseken, elhangzott közérdekű bejelentéseket, fejlesztésekre vonatkozó javaslatokat később tanácsülésen megvitatják, és rangsorolják a tennivalókat. Tavaly novemberben például a közigazgatási térség nyolc településen falugyűlést, négy helyen pedig réteggyűlest tartottak — ebből kettőt a fiatalok részére. Árrész vételi arany jelentősen nőtt a korábbi, hasonló rendezvényekhez képest; több mint százan mondták el véleményüket A felszólalók többségé — mintegy háromnegyede — közérdekű javaslatokkal áUt elő, s a tanácstagok megítélése szerint ezeknek a nyolcvan százalékát valósíthatják meg a jelenlegi időszakban. Ta- nácsihataroizat utasította az elnököt es a vb-titkár* a fonfcneségi sorrend megáfla- rátasára ét — a rendelkezésre álló, pénzügyi fedezet szerint — a megvalósításra. A végrehajtó bizottság titkárával, Kéri Lajossal számba vettük: md valósult meg az idén Memyén és a társközségekben az 1981. évi falugyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések alapján. Mennyen befejeződött például a járdaépítés a Dózsa György utcában, s ott a sóder a Lenin és a Petőfi utcában is; Somogygesztiben rendbe tettek a kultúrház környékét, megépítettek a hidal a Vörös Hadsereg utcában, és megfelelő helyet adtak a könyvtárnak, az ifjúsági klubnak. Hozzálátnak a tanácsi kezelésben levő szilárd burkolatú utakon a kátyúk eltüntetéséhez — ezt a munkát á KPM közúti igazgatóságával folyamatosan végeztetik el. Ezen az őszön kerül sor Szentgáloskéren a lapapusz- taá út felújítására, ugyanott te. építőanyag egy nesze már a helyszínen van a ravatalozó rendbetetelehez. Somodorban felújítottak az óvodát és az orvosi rendelőt, megépítették á lakók áltál kért járdát, folyamatosan készül az állomáshoz vezető út, és Viszik az anyagot a kultúrhaz padozatának javításához. Felújították az orvosi rendelőt Poldnyban is, es elvégeztek az iskola es a kultúrhaz külső vakolását. A falugyűlésen javaslat hangzott el — a rangsorolásban is szerepelt — az óvoda megnyitására, itt azonban- „menet közben” módosításra volt szükség. Ugyanis annyira lecsökkent Polánvban az óvodáskorú gyerekek, száma, hogy az intézményre itt nincs szükség. A mernyei óvodában viszont a meglevő két csoport mellett harmadikat is indítottak: a niernvei termelőszövetkezet szállítja — térítés nélkül — a tíz-ti- zenkét gyereket, a társközségeiéi as ovodaoa, Sietve haza. Felsőm ocsoládon az idén megoldódik — 1,2 millió forintért — a vízelveze- tes, a mederrendezes — hidakat építenek, medret burkolnak —, s két közkifolyóból egészséges ivóvízhez juthat a lakosság egy részé. Ami az ivóvízellátást illeti, Ecsenyben is szerették volna meg ebben az évben megoldani ezt a feladatot, azonban anyagiak híján nem kerülhet rá sor. Rendbe tetté^ viszont a községi kutat, egy hidat is, ú.i busz váró készült, nem húzódik at a jövő évre a tűzoltószertár felújítása és a Hétház utcai járdaépítés sem. A közcélú munkákban a lakosság társadalmi segítségére is számíthatnak Mer- nven és a társközségekben. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az év első léiében mintegv 5<HI forint volt a közös tanacs köz- igazgatása területen. Anyaggazdálkodás TAKARÉKOS termelésre ösztönző korunkban már- már tudományos alapossággal kell kidolgozni az alapanyagok . felhasználásának módját, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a gazdaságosságnak. Több vállalatnál számítógépekkel igyekszenek megoldani ezt a feladatot, csakhogy önmaguktól a legkorszerűbb számítógépek sem képesek csodákra. A gazdaságosabb anyagfelhasználáshoz mindenekéi őrt hozzáértő emberek kellenek. A Csongrád megyei népi ellenőrök egy közelmúltban végzett vizsgálatukban megállapították, hogy noha az anyaggazdálkodási ' munkakörökben foglalkoztatott dolgozók jelentős hányada hosszú szakmai gyakorlattal rendelkezik, am általános és szakmai felkészültségük, továbbá képesítésük viszonylag alacsony. Az ügyintézők 20—25 százaléka például alapfokú képesítéssel igyekszik elvégezni munkáját. Több. kevesebb sikerrel. Igaz. ez. nem csupán az ügyintézőkön múlik. mert. sok vállalatnál az alapanyagok, takarékos felhasználása még a szorító körülmények ellenere sem kapott megfelelő rangot a vállalatok életében. Ezt támasztja alá az, a tény is, hogy a vállalatok és a szövetkezetek csak elvétve kérnék arra választ saját belső el len őreiktől, mit tehetnének az alapanyagokkal való takarékosabb gazdálkodás érdekében. A vállalatok többsége nem ösztönzi kellően azokat a dolgozókat, akik sok (millió) forinttal csökkenthétnek a vállalati kiadásokat. A takarékos anyagfelhasználás ntkán szerepel a munkások premiumfeltételei között. Ha mégis születnek figyelemre méltó eredmények, akkor azok sokkal inkább a spontaneitásnak köszönhetőek, mint a tudatosságnak. Akiknek pedig prémiumfeladatuk; a takarékos anvag- gazdálkodas, azok munkájának a megítélésénél gyakran szubjektív tényezők játszanak szerepet. Ezért afttáa előfordulhat az is, hogy egy ügyintéző vagy gazdasági vezető, amennyiben megfelelő magyarázatot talál arra, miért nem sikerült a kíyanal- mak szerint gazdálkodni az alapanyagokkal, a magyarázatra kapja a prémiumot. Magyarázat pedig bőven akad, hiszen jól tudjuk, hogy a monopolheiyzetben levő anyagszállító vállalatok sok esetben kényük-kedvük szerint teljesítik a szállítási szerződésben megfogalmazott kötelességüket. Emiatt az anyagra váró vállalatok es sifrrkiT kapkodásra kényszerülnek. Riportból (nemritkán tőkés miportból) 'kénytelenek biztosítani a zavartalan termeléshez szükséges alapanyagokat Ezek viszont időközben „befutnának” a hazai szállító vállalatoktól is, aminek túlkészletezés a következménye. , Az említett népi ellenőri vizsgálat megállapította, hogy a készletező TEK-vál- lalatok nem látják el a létrehozásukkor kitűzött feladatukat A nem mindig kellőképpen differenciált importkorlátozásokkal együtt ez a tény hiányérzetet kelt azaz növeli a vállalati szakemberek körében, a „hiány- pszichózist”. Mindemellett a vállalatok. általa ban törekszenek az alapanyaggal való jobb gazdálkodásra bizonyítja ezt az anyagfelhasználásban bekövetkezett nemi csökkenés. Ez azonban jóval nagyobb a gyáregységeknek mint a meghatározó nagyságrendű önálló vállalatok eseteben. Alighanem e tekintetben is előbbre tarthatnánk, ha e vállalatok « jelentőségének megfelelő gondot fordítanának az anyagnormák karbantartására, es a normától való eltérés okainak elemző vizsgalatéra. A HASZNOSÍTHATÓ hulladékok felhasználásának tekintetében sincs minden rendben. A vállalatok ugyanis az újra hasznosítható hulladékaik jelentős hányadát gyűjtő vállalatoknál értékesítik, mégpedig olyan alacsony áron, hogy a szétválogatás, a szállítás költségei sem térülnek meg. Követendő példának és járható útnak alighanem hasznosabb (lenne) ezeh anyagok vállalaton belüli újrafeldolgozása. Szerencsére már arra is van példa, hogy a korábban hulladékként kezelt anyag újrafeldolgozása révén importból származó alapanyagokat takarítanak meg. A jó példák követéséhez azonban mindenképpen nagyobb fokú szervezettségre — a jelenlegi hiányosságok és azok okainak megszünte- tesere — van szükség. Az nyilvánvaló, hogy a jövőben ésszerűbben kell gazdálkodni az alapanyagokkal es hulladékokkal. De ez a felismerés önmagában kevés. Jól átgondolt elkepezésekre tervekre, főném. pedig szervezettebb munkára es a szervezettebb anyaggazdálkodásra ösztökélő érdekeltségi rendszer kidolgozásara van szükség. Ga. N. L. SOMOGYI NÉPLAP ■. V.
